Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-03 / 256. szám
Tolnai Népújság 2001. November 3., Szombat Aki nem tanul, az lemarad Mikor kell és mikor ajánlott pályát módosítani? Hétvégi Magazin 9. OLDAL Nem is olyan túl régen, ha valaki szakmát vagy diplomát szerzett, akkor biztos lehetett abban, hogy nyugodt jövő elé néz. Ma már ezt el lehet felejteni, hiszen senki nem tudhatja mit hoz a holnap, mikor kell váltania, a korábbitól akár valami egészen másba kezdenie. Mi ezúttal két olyan volt kollégánkkal beszélgettünk, akik a körülmények hatására, illetve egyéni ambícióik miatt módosítottak pályát, fogtak valami másba. Rostás Ilona- A váltást én már tulajdonképpen a középiskolában elkezdtem, vegyésznek készültem, ilyen szakközépiskolába jártam, végül mégis közgazda- sági egyetemre mentem. Ennek a prózai oka az volt, hogy úgy éreztem, fizikából nem vagyok igazán versenyképes, ezért olyan egyetemet kerestem, ahol a felvételi tantárgyakból biztosra mehetek -, mondja Rostás Ilona közgazdász. Véleüen választás volt ugyan a közgáz egyetem, de nagyon bejött, már az első félévi vizsgák után éreztem, hogy nekem való ez a terület, megszerettem a szakmát. Belker, áruforgalmi szakon végeztem, így egyenes út vezetett a diploma megszerzése után az első munkahelyemre, a Tolna megyei TESZÖV-höz, ahol áruforgalmi előadó lettem. Hivatalosan öt évig voltam itt, de gyakorlatilag csak pár hónapot dolgoztam a szövetségnél, mert közben megszületett a két gyerekem, akikkel otthon maradtam. A tulajdonképpeni nagy váltás az életemben a gyes után következett, amikor ahelyett, hogy visszamentem volna a korábbi munkahelyemre, az újságírást választottam. Talán furcsán hangzik, de az első pillanattól kezdve úgy éreztem, hogy mindig is ezt szerettem volna csinálni. Nagyon érdekes, változatos munka volt, de azt azért mindig tudtam, hogy nem maradok itt a nyugdíjig. Négy év után éreztem úgy, hogy elég volt, váltani kell, mert ha sokáig várok, nehéz lesz visszatérni a szakmámba. Ekkor történt, hogy véletlenül megláttam az egyik újságban a Magyar Gazdasági Kamara pályázati hirdetését. Rögtön úgy gondoltam, hogy nekem találták ki ezt az állást. Tizenegy évet töltöttem el itt, de közben négy munkáltatóm is volt a kamarai változásoknak köszönhetően. Egyedül kezdtem a munkát, aztán később, ahogy változtak a dolgok és több lett a feladatunk, felállt egy csapat, és amikor egy éve közös megegyezéssel megváltam a kamarai titkári poszttól, 38 fős apparátust hagytam ott. Jelenleg egy utazási iroda képviselője vagyok, most építem ki a megyei hálózatot. Nagyon élvezem ezt a munkát is, úgy érzem, megy nekem ez a semmiből valamit csinálni dolog, hiszen már a kamaránál is ezt tettem. Az idegenforgalom mindig közel állt hozzám, nem csak azért, mert nagyon szeretek utazni, hanem mert itt is hasznosítani tudom a közgazdásági ismereteimet és a német nyelvtudásomat. Emellett tanítok is öt éve a kereskedelmi középiskolában, amit szintén nagyon szeretek. Ettől függetlenül nem vagyok benne biztos, hogy néhány év múlva nem fogok ismét váltani, ha már ez a munka nem jelent kihívást vagy úgy gondolom, hogy más területen eredményesebb lehetek. Már csak azért is így van ez, mert rövidesen megszerzem a másoddiplomámat Európa tanulmányok, politika szakon és nem szeretném, ha ez a tudásom parlagon heverne. A szintentartás nem elegendő- Mióta dolgozom, folyamatosan váltok mondja Szarvas Antal, a Munkaügyi Központ Dombóvári Kirendeltségének vezetője. Az érettségi után fényképésznek tanultam, de fotósként egy napot sem dolgoztam. Megnősültem, Regölybe kerültem, a művelődési ház igazgatója lettem, beiratkoztam a szombathelyi tanárképző főiskola népművelőkönyvtár szakára. 1974-ben Tamásiba hívtak, a járási hivatal művelődési osztályára népművelési felügyelőnek, innen a válásom után a dombóvári művelődési házba mentem igazgató-helyettesnek, közben elvégeztem a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem felnőttoktatási szakát. Három és fél évet töltöttem itt, ellentétbe kerültem a főnökömmel, eljöttem, ügynökként próbáltam érvényesülni, de be kellett látnom, hogy ez nem nekem való. Ekkor keresett meg a Tolna Megyei Népújság főszerkesztő-helyettese Szálai János és hívott a gazdasági rovathoz, az ipari szövetkezetek, a szolgáltatás voltak a témaköreim. Nagyon tetszett az újságírás, mégis kilenc hónap után váltanom kellett, pártfegyelmit kaptam, felmondtak. Paksra mentem, ahol a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat két moziját üzemeltettem, hogy értsek is hozzá, felsőfokú mozi- üzemeltető tanfolyamot végeztem. 1989-ben ismét egy művelődési ház következett, ezúttal Mágocson, itt három évig voltam. A munkaügyi szervezetnél 1992. február 1-től dolgozom, 1995- től a dombóvári kirendeltség vezető-helyettese lettem, 2001. május 1-től kirendeltségvezető. Természetesen ez idő alatt részt vettem a kötelező belső képzéseken, ami nem esett nehezemre, mivel a debreceni egyetemen a felnőttoktatási tantárgynál megtanultam, hogy ma az embernek egy életen át való művelődésre van szüksége, a szinten tartás nem elegendő, aki nem képezi tovább magát, az lemarad. Nagy bánatom, hogy idegen nyelvből nem jutottam el a nyelvvizsgáig, ezért most ismét bele fogtam a német nyelv tanulásába. F. KOVÁTS ÉVA Megkülönböztetés, a fű alatt Cigánysorsok most, Tolna megyében Bátaszéken, a pár hete átadott Roma Centrumban találkoztunk, fiatal szülők és idősebb cigányemberek vártak bennünket. Arról beszélgettünk, milyen ma Magyarországon cigánynak lenni. Bátaszék A beszélgetés döcögve indult. Mindenki a másikra várt, mondja el az, ha meri, mennyi gonddal, megaláztatással jár ma romának lenni. Bihari László, a helyi cigányönkormányzat vezetője törte meg a csendet.- Kár tagadni, a rendszerváltást követően nehéz helyzetbe kerültek a cigányok is. Munkahelyek szűntek meg, de a leépítések Balogh László bennünket sújtottak a legjobban. Mi maradt mára? A 12.800 forintos szociális segélyből nem lehet megélni! Amikor a segély szóba került, az emberek egymás szavába vágva ecsetelték a helyzetüket. Krisztián fiatal családapa, három gyermekük (5, 8 és 14 évesek) van Erikával a feleségével: - Sofőrként dolgoztam évekig, majd a szekszárdi húsiparhoz kerültem. Mára azt is felszámolták. Próbálok elhelyezkedni, állandó kapcsolatban vagyok a munkaügyi központtal, de nincs munka. Valamiből élnünk kell, ezért alkalmi munkát is vállalok és az idős szüleim segítenek bennünket. Higgye el, megalázó dolog segélyért rimánkodni. Erika, a feleség, főállású anyaként havi 16 ezer forintot kap. Ősszel eljárt szüretelni, hogy ebből a pénzből felruházzák a gyerekeket. György, bátai cigány ember: - Három éve már, hogy nincs munkahelyem. A faluban tönkrement a téesz, nincs munka sehol. És kár tagadni, bizony éreztetik az emberrel, amikor munkát keres, hogy cigányra nincs szükségük. Még szerencse, hogy jelenleg nincs feleségem, így csak magamat kell eltartanom. Bihari László is megerősítette, igen is van diszkrimináció, ha fű alatt is. Van ahol nyíltan a megkülönböztetést nem vállalják, de a lényegen ez nem változtat. Anna néni: Én 35 évet dolgoztam és alig 30 ezer forint a nyugdíjam, ez gyógyszerre is alig elég. Egy szem fiam van, és két unokám, a menyem tanárnő, de bizony ő is sokat „kapott” amiatt, hogy roma származású. Arra kérem mindig az unokáimat, hogy tanuljanak, mert csak akkor tudnak ebből a körből kitörni. Balogh László, a bátai romák helyi önkormányzatának vezetője: - A rendszerváltás után ránk szakadt ez a fene nagy szabadság, csak az a baj vele, hogy nincs miből megélni. Nekünk nem segély kell, hanem munka. Sokszor hallani, minek a cigányoknak segély, úgy is elisszák. Képzelje el, amikor hónap elején mennek az Bihari László önkormányzathoz a segélyekért már ott állnak a villanyszámla beszedők, az iskolából a menzás díjakért, ha ezt mind levonják alig marad valami. Kérdem én, akkor mit isznak el a cigányok? Munkát adjanak és azt fizessék is meg, többet senki nem megy közülünk támogatásért! Tudja mért nem szeretnek bennünket az embeKrisztián és Erika FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY György rek? Mert állandóan azt hallják, hogy mi mennyi támogatást, segélyt, pályázati pénzt kapunk. Hát ez így nem igaz! A gondok ellenére én sosem hagynám el Magyarországot. Itt születtem, itt is szeretnék meghalni. Bátán, az általános iskolában roma diákoknak tartok foglalkozásokat, az a címe: honnan jöttünk, hová megyünk. Szeretném ha minden fiatal ismerné és meg is őrizné a cigányság szokásait, hagyományait. De azt is érteniük kell a fiataloknak, ha nem tanulnak, nem nyílik meg előttük a világ. A beszélgetésünk végén szó esett még a cigányok temperamentumáról is. Egymás szavába vágva ecsetelték, ha a romák beszélgetnek, a kívülállók azt hiszik veszekednek, pedig erről szó nincs, csak kieresztik a gőzt, ami bennük feszül. mauthner A fiatalok kapcsolata a legfontosabb A főpolgármester feladata a kompromisszumok megtalálása A főpolgármesternek nagy a politikai befolyása, s széles a jogköre. A fontos kérdésekben 90 százalékos többséggel döntenek, s Bietigheim-Bissingenben is kevés a nő a képviselő- testületben, tudtuk meg Manfred List főpolgármestertől. Manfred List, főpolgármester (CDU), vezetésével rövid látogatásra érkezett Szekszárdra a német testvérváros, Bietigheim- Bissingen delegációja. A küldöttség tagjai: Doris Natusch, (FDP), Katrin Bury-Spahn, (SPD) Traute Theurer, (GAL, zöldek) és Anette Hochmuth, a polgármesteri hivatal képviseletében. A német vendégek tegnap délelőtt a Kolping Iskolába látogattak, majd ki-ki a magyar testvérpárt frakciójának vendégeként városnézésen, illetve érdeklődésének megfelelő programon vett részt. Délután a vendégek a Szent István Házban a Német Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel találkoztak és folytattak megbeszélést. Ma délelőtt a frakciók képviselőivel tárgyalnak a testvérvárosi kapcsolatok jövő évi programjáról. A német vendégek vasárnap reggel hazautaznak. Még a tegnapi program megkezdése előtt beszélgettünk a főpolgármesterrel.-Mi az Önök elképzelése a jövő évi együttműködésről?- A már meglévő és igen széleskörű kapcsolatainkat szeretnénk folytatni és elmélyíteni. A fő hangsúlyt az ifjúsági kapcsolatok bővítésére szeretnénk helyezni. Rendkívül fontos a fiatalok minél sokoldalúbb együttműködése az élet sok területén, hiszen ők képviselik a jövőt városaink kapcsolataiban. Manfred List- Mint főpolgármestert, otthon milyen aktuális problémák foglalkoztatják?- Különösebb, nagyobb problémáink nincsenek, minden évben sok beruházás folyik a városban, de ezek nagyon jól, probléma- mentesen folynak.- Pontatlanul fogalmaztam meg a kérdést, milyen aktuális feladatai vannak?- Nálunk most nagy kulturális központ épül, amelyben helyet kap például a zeneiskola, s itt örömmel jegyzem meg, hogy már most is kiváló a kapcsolatokat ápolnak a szekszárdi zeneiskolával. Az új épületbe költözik majd a Művészeti Iskola és felnőttképzés is.- Magyarországon, s a szekszárdi közgyűlésben is megkezdődtek a választások előtti politikai csaták. Biettigheim-Bissingen- ben miként működnek együtt a közgyűlésben a pártok?- Nálunk más rendszer működik, nem ellenzék és többség a felállás. Öt párt szerepel a képviselő-testületben, egyiknek sincs abszolút többsége. A főpolgármester feladata a pártok közötti kompromisszum megtalálása. Jelezni szeretném, hogy Németországban a főpolgármesternek jelentős a politikai befolyása, már csak azért is, mert széles jogkörrel rendelkezik. A fontos döntéseket általában 90 százalékos többséggel szoktuk eldönteni.- A költségvetést például hogyan állítják össze?- A számokat a közigazgatás összeállítja, a bizottságok megtárgyalják, de azt kell mondanom, hogy alig vannak módosító indítványok. A saját pártom képviselői mellett a szocialistáktól és a liberálisoktól is rendszerint megkapom a költségvetéshez a szavazatokat.- Négy hölgy, három képviselő kíséretében érkezett Szekszárdra, milyen a nemek aránya a testületben? Már sok éve főpolgármester, nőkkel vagy férfiakkal szeret-e inkább együtt dolgozni?- A munkatársak tekintetében nem teszek különbséget. A képviselőtestület harminckét tagú, közülük heten hölgyek, s úgy gondolom, hogy talán jobb lenne, ha kicsit kiegyenlítettebb lenne a férfiak és a nők aránya.- Azt tudjuk, hogy szereti Szek- szárdon, de miért szereti?- Sok éve járok ebbe a kedves kis városba, s személyes jó barátság fűz a polgármester úrhoz és sok más szekszárdihoz. Tetszik a szép, régi városkép és mindig elbűvöl, ahogyan várost' körülölelik a dombok és a szőlőskertek. IHÁROSI IBOLYA » 1 * « Szarvas Antal
