Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-10 / 186. szám

2001. Augusztus 10., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 7. OLDAL Szerveződik a polgárőrség A faluban Vinkovics József rendőr-törzszászlós, körzeti megbízott teljesít szolgálatot. A helyi fiat­alokban felvetődött a pol­gárőrség megalakításának gondolata. A közelmúltban vetette fel az öt­letet néhány fiatal, hogy - ha­sonlóan több környező telepü­léshez - hasznos lenne polgár­őrséget létrehozni Regölyben is, a rendőrség munkájának segíté­sére. Az egyesületi formában működő polgárőr mozgalom alapvető célja a bűncselekmé­nyek megelőzése. A faluban el­sősorban vagyon elleni bűncse­lekmények fordulnak elő, így a szervezet létrehozásának van létjogosultsága. Emellett a pol­gárőr mozgalom másik lényegi vonása is nagy jelentőségű: szé­les körű társadalmi összefogásra épül, az emberek érzelmi kötő­désére a településükhöz, a jó szándékra, az ellenszolgáltatás nélküli, önkéntes tenniakarásra. Bíztató a regölyi fiatalok kezde­ményezése: a megalakítandó helyi polgárőr szervezet keretei között a szűkebb társadalmi környezetükben megtapasztal­hatják a közösség összetartó erejét és az általuk végzett ön­zetlen munka hasznosságát. A mozgalom fő iránya a bűnözés elleni fellépés, a bűnmegelőzés­ben, a gyermek- és ifjúságvéde­lemben, a kábítószer fogyasztás visszaszorításában és a közleke­dés biztonság kialakításában va­ló közreműködés. A regölyi pol­gárőrség most áll szervezés alatt, tagjai sorába jelentkezhet minden büntetlen előéletű, 18 éven felüli magyar állampolgár, aki a faluban állandó lakos. ■ Vallás és népesség Regölyben nem működik ki­sebbségi önkormányzat, mert a lakosság összetétele ezt nem in­dokolja. Egyvallásű falu, a római katolikus templom barokk stí­lusban épült. A szolgálatot, Ta­másiból átjárva Lelkes József plébános látja el, a faluban lakó Debora nővér pedig a hittant ok­tatja a gyerekeknek. A templom védőszentje Szent György, a bú­csút áprilisban tartják, Szent György napjának hetében. Regöly Az Uj Évezred Küszöbén Kis község, nagy reményekkel Regöly község a Kapos és Koppány folyók találkozásától nyugatra elhelyezkedő domb­háton fekszik. A bronzkori, kelta, alán, avar és az azt követő népvándorlás után egyházi székhely volt. A török idők alatt elnéptelenedett falut gróf Esterházy József segítségével 1715-től élesztették újjá mai lakóinak ősei.- A település képéből egyértelműen kiderül: Regöly mezőgazdasági jellegű település. Sokan élnek ebből a faluban?- Nem olyan régen, a 70-es, 80-as években a lakos­ság nagy része a mezőgazdaságból élt és lehet azt mondani, hogy az akkori szövetkezet keretei kö­zött - ha rövid időszakra is - a községben teljes foglalkoztatás volt. Nálunk az az érdekes helyzet állt elő, hogy a regölyi székhelyű, de öt község ha­tárában gazdálkodó Kaposvölgye Egyesült Mg. Tsz. már a rendszerváltás hajnalán szétvált egy regölyi és egy szakályi szövetkezetre. A két község a szövetkezeti vagyon megosztásán közel 3 évig vi­tázott és az időleges „különélést” kényszerű újra­egyesítés követte. A mezőgazdaság akkori válsága miatti egyébként is nehéz helyzetet csoportos ki­válók önálló szövetkezet alapítása oldotta meg 1993-ban. A jogutód szövetkezet felszámolása 1995-ben megindult. Az új szövetkezet közgyűlése talán országosan is egyedülálló programot fogadott el 1995-ben. Az eszközök működtetésére létreho­zott vállalkozások nyolc éves futamidővel vállalták annyi bérleti díj befizetését, amiből a kívülállók és a nyugdíjas tagok üzletrészei megvásárolhatók. A szövetkezet ennek a kötelezettségének eddig idő­arányosan eleget tett. Többen magánvállalkozó­ként, őstermelőként próbálnak megélni a mező- gazdaságból, de helyzetük nem nevezhető köny- nyűnek.- Müyen termények jellemzőek erre a vidékre?- Korábban a cukorrépa, napraforgó, kukorica és egyéb takarmánynövények termesztése mellett je­lentős kertészeti növénytermesztés, szőlőtermesz­tés volt jellemző, a szintén fontos sertés- és szar­vasmarha-tenyésztés mellett. A rendszerváltás óta az állattenyésztés nagy mértékben csökkent és csak kevés vállalkozó és őstermelő folytat tejterme­lő szarvasmarha tartást és vágósertés előállítást. Egyébként az állattartást többnyire csak saját szük­ségleteik fedezésére folytatja a lakosság. A növény- termesztésben a kukorica és a búza termesztése vált uralkodóvá. , - Hol kapnak munkál a falubeliek?- A legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormány­zat, második a Tolna Megyei Önkormányzat Fo­gyatékosok Rehabilitációs Intézménye, harmadik pedig a Szolgáltató Szövet­kezet és kft-i. Közel 70 ke­reskedelmi és szolgáltató jellegű vállalkozás van a faluban, a többi munkavál­laló pedig a környékbeli te­lepüléseken, elsősorban Ta­másiban keres munkát.- Oktatás, egészségügyi ellátás? Dávid Sándor polgármester, 55 éves Végzettsége: erdész, szakmérnök, kertészmérnök Nős, felesége nyugdíjas. A LAKOSSÁG SZAMANAK főn 3000 2000 1000 2001-ES KOLTSEGVETES Éves előirányzat 140 498 eFt Állami hozzájárulás 93 064 eFt Helyi adók 3 500 eFt Egyéb bevételek 43 934 eFt Önkorm. vaovon készoénzben 6 000 eFt A település gazdái: Dávid Sándor polgármester (független), Ke­lemen Gyula alpolgármester (független), Magyar Teréz jegyző. Testületi tagok: Antal Ernő mentőgépkocsi-ve­zető (független), Dékány Viktória vállalkozó (független), Dunai Attila kereskedelmi igazga­tó (független), Fazekas Zoltánná vállalkozó (független), Porga Ferenc iskolaigazgató (füg­getlen), Szintai Géza vállalkozó (független), Tolnai Zoltán autóbusz-vezető (független), Véghné Erdélyi Valéria óvónő (független).- Óvoda és nyolc osztályos általá­nos iskola - Porga Ferenc igazgatásával - van a faluban, melyeket társu­lásban működte­tünk két szom­szédos község­gel. Művelődési házunk és könyvtárunk is van. Vállalkozó háziorvosunk dr. Nagy Miklós Gábor, védőnőnk Genye Sándomé, ellátási területünkhöz tartozik Keszőhidegkút is. Fogorvosunk dr. Tömböl Kata­lin, aki hetente kétszer Szakályból jár át. A község­ben jelenleg 19 taggal működik az Idősek Klubja, amely nappali ellátást biztosít, az óvoda konyháján a 19 tag mellett 20 szociális étkeztetésben részesü­lő falubelinek is főznek.- Az infrastruktúrám mi a jellemző?- A gázhálózat 1999-ben épült ki, már korábban a telefonhálózat, vezetékes vízellátás már 40 éve van. A Tamásival és Nagykónyival társulásban megvaló­sítandó szennyvízhálózat tervei lekészültek, együtt pályázunk a szükséges forrásra. A szervezett sze­métszállítást a KVG Rt. végzi 3 éve, azóta a faluban szeméttelep már nincs. Az út- és járdahálózat nagy részét régen építették ki, felújításra szorul, és még körülbelül 2 kilométer szilárd utat kell építenünk.- Miért jó Regölyben élni, miért ragaszkodnak hoz­zá a lakosai?- Mert többségében itt születtünk, itt élnek a ro­konaink, de ez nemcsak szeretetből, ragaszkodás­ból adódik - ez a lehetőségünk. Sajnos az utóbbi időben itt is a népesség csökkenése jellemző. Akik szakmát tanulnak, diplomát szereznek, általában nem térnek vissza, mert helyben nem találnak munkát. Bízunk abba, hogy Tamási a közeljövőben olyan mértékben fejlődik, hogy foglalkoztatási gondjaink megoldásában segítséget ad és akkor többen maradnak falunk lakói.- A közeljövő céljai, tervei?- Alapvető célunk, hogy az önkormányzat, az apparátus a lakosságot minél jobban szolgál­ja. Anyagi nehézségeink ellenére folytatjuk az utak, járdák építését és felújítását, a csapadékvíz elvezetés, a közvilágítás korsz­erűsítését, az önkormányzati intézmények felújítását, megkezdjük a szennyvízhálózat kiépítését. Az ingatlanvagyonunk nélkülözhető részét már pénzzé tettük, ezt mind beruházásra fordítottuk. Céljaink megvalósításához minden pályázati lehetőséget igyekszünk kihasználni. Sajnos lakosságunk öregszik, ezért az idősgondozás feltételeit meg kell teremteni, terveinkben szerepel, hogy az Idősek Klubjából és a Családsegítő Szolgálatból gondozási központot alakítunk ki. Arra törekszünk, hogy a faluban élők érezzék, hogy az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy Regöly barátságos település maradjon és olyan mértékben fejlődjön, ahol érdemes és meg lehet élni a jövőben. _________________________________■ A község címere Regöly címere álló, csücskös pajzs, ezüst mezejében a zöld pajzsfő vonaláig feltolt homorú- an ívelt zöld. ék. A< pajzsfőj zöld me­zejében, lebegő] helyze­tű, szá-( rukon haránt-1 irányban kereszt­be tett leveles' arany kukorica és búzaka­lász. Az ék zöld mezejében jobbra forduló arany lófej. A jobboldali ezüst mezőben ágas kék szarufa. A faloldali ezüst me­zőben vörös színű kereszt. A cí­mer alatt lebegő, hármas tagolá­sú íves arany szalagon Regöly fel­irat. A kék szarufa - mint heraldi­kai mesteralak - Regöly azon sa­játosságát fejezi ki, hogy a két fo­lyó találkozásánál fekszik. A má­sik heraldikai szent jelkép a Szent György védőszentre utaló vörös színű kereszt. A mezőgaz­dasági jellegre utaló motívumok a zöld mezőben elhelyezett ku­korica, búzakalász és a ló. ■ A VIII. Regölyi Falunapok Augusztus 10. péntek: 20.00 Rock-zenekarok fellépé­se: Lay-Off, Scream, Black Leaves Augusztus 11. szombat: Délelőtt: 5.00 Zenés ébresztő minden utcában. 10.00 A millenniumi emlékpark felavatása és a hely- történeti kiadvány bemutatója. Délután: 13.30 Népdalkórusok és nép­tánccsoportok fellépése 14.30 Fellép a majsai zenekar. 15.00 A Defekt Duó műsora 15.45 A „Táncika” modern tánccsoport fellépése közben szerepel a regölyi mazsorett-cso- port, lesz divatbemutató és disz­kótánc 17.15 Néptánccsoportok és népdalkórusok fellépése 18.30. A Tamási Fúvószenekar koncertje 19.30 Népdalkórusok és nép­tánccsoportok fellépése 20.00 Utcabál hajnalig A zenét a hosszúhetényi „Favo­rit” együttes szolgáltatja 23.30 Tombolasorsolás 24.00 Tűzijáték Augusztus 12. vasárnap Fogathajtó- és főzőverseny 8.00-9.00 Nevezés a fogathaj­tó- és főzőversenyre (a főzőver­senyre 10.00-ig) 9.00 A népi fogatok versenye 10.00 A pónifogatok versenye 11.00 Ünnepélyes megnyitó 11.30 A pusztaötös bemutató­ja, a pónifogat bemutatója Sörivó verseny 12.00 A kettesfogatok verse­nye I. futam 13.00 Lovas ügyességi (wes­tern bemutató) 14.00 Az ételleadás határideje a főzőversenyen 14.30 A kettesfogatok versenye II. futam, összevetés 15.45 A főzőverseny ered­ményhirdetése 16.00 A fogathajtó-verseny és a western bemutató eredményhir­detése A pusztaötös bemutatója 16.30 Tombolasorsolás: fődíj egy csikó Kiállítások: Varga Károly népi fafaragó művész munkái Fejős Józsefné és Nemes Lászlóné gyulaji népviseleti ba­bái. Sárvári Lajosné szőttesei Biszák László festőművész al­kotásai A kiállítások helyszíne az isko­la tornaterme. A rendezvények helyszíne a strand területe. ■ A regölyi lovassport Újjáéledő hagyomány A lovassportnak, a fogathajtásnak Regölyben nagy hagyományai vannak. Az elmúlt években mintha feledésbe merült volna mindez, a versenyeket inkább a környékbeli településeken rendezték. A ha­gyomány most újjáéled, a regölyi fogathajtás ismét a régi fényében tündökölhet. A községben augusztus 10. és 20. között tartják a falu­napokat, az idén, mindenki nagy örömére, a fogathajtó verseny im­már a falunapi rendezvények részévé vált. A hivatal munkájáról Regöly község polgármesteri hi­vatalában a jegyzői teendőket 2001. január 1-e óta Magyar Te­réz látja el.- Milyen létszám­mal működik a hiva­tal és mi jellemzi munkájukat?- Az apparátus a jegyzővel együtt öt főből áll. A legrégeb­ben itt dolgozó mun­katársunk 1984. óta van itt, a többiek 1992-ben, illetve 1995-ben vállaltak itt munkát. A tava­lyi ügyiratszámunk közel 2000 volt. A legtöbb, 500 darab, adóügy, közel ennyi ügyiratunk a szociális igazgatás körébe tartozik, emellett 200 gyer­mekvédelmi és gyámügyi igazgatási körbe tartozó ügyünk volt.- Mi jellemzi a testületi munkát? Évente közel kétezer ügy- Az önkormányzati testület a mun­katerv szerint havonta ülésezik, emel­lett évente általában 2-3 rendkívüli ülést hívunk össze. A testület mellett három bizottság működik: pénz­ügyi, kulturális és sport, valamint szociális és egészségügyi. A köz­meghallgatást az elmúlt évben de­cember végén tartottuk. A testületi üléseken történtekről a lakosság a kéthavonta megjelenő Kisbíró című kiadványból tájékozódhat.- Regöly közigazgatási területé­hez tartozik Majsapuszta is.- Majsapuszta a falu lakott külterü­lete, 125 fő állandó lakossal, akik 20 fő kivételével a megyei önkormányzat majsai rehabilitációs intézményének lakói. Az intézet a volt Esterházy-kas- télyban működik. Az utóbbi években a nagyobb mezőgazdasági vállalkozá­sok költöznek ki Majsapusztára. Részesei a falu életének A Regöly közigazgatási területé­hez tartozó Majsapusztán műkö­dik a Tolna Megyei Önkormány­zat Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye, ahol száz felnőtt ko­rú értelmileg sérült fiatal él, akik idilli környezetben, családias hangulatban töltik napjaikat. A gondozottak megtanulhatják a növénytermesztés és állatte­nyésztés alapjait, kulturális tevé­kenységük is kiemelkedő. A falu­ba naponta bejárnak, az intéz­mény és a falu kapcsolata harmo­nikus. A Majsán élő fiatalok ré­szesei és részei Regöly minden­napjainak, évente rendezett önál­ló műsoruk bemutatóján telt ház van a művelődési otthonban, s rendszeres fellépői a falunapi ren- dezvényeknek is. _____________■ Mi ndennapok Majsapusztán Ebéd utáni szieszta a parkban FOTÓ: GOTTVALD KAROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom