Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-10 / 186. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Augusztus 10., péntek Földbirtok szakképesítéssel A magyar EU-csatlakozási tárgyalások 2001 júniusi fordulóján született megállapodás a külföldiek termőföld-tulajdonszerzésére hét­éves átmeneti időszakot irányoz elő. A föld­kérdésre azonban a mezőgazdasági fejezet le­zárása kapcsán vissza lehet térni. A termőföld körül kavargó vitákról kérdeztük Halmai Pétert, a Szent István Egyetem tanszékvezető tanárát. Halmai Péter lapunknak elmondta: a jelenlegi sza­bályozás a magyar állampolgárnak minden továb­bi feltétel nélkül 300 hektárig engedélyezi a tulaj- .donszerzést, külföldinek viszont semmilyen kö­rülmények között nem teszi azt lehetővé. Ez a konstrukció ellentétes a római szerződéssel, mert nem biztosítja a nemzeti elbánás elvét, állampol­gársági alapon tesz különbséget a magyar és a többi európai uniós állampolgár között. Ha a kor­mány által 2001 őszére ígért új földtörvény meg­változtatja a jelenlegi jogszabályt, úgy napirendre kerülhet a uniós fejezet ismételt megnyitása. Ma­gyarország eldöntheti, hogy az új földügyi szabá­lyozás tükrében akar-e másfajta átmeneti mentes­séget kérni. Ha nem akar, akkor nem kell megnyit­ni a csatlakozási fejezetet. A szakember szerint a magyar gazdákra vonat­kozó termőföld-vásárlási elképzelések - amelyek helybenlakáshoz, szakképzettséghez kötnék a tu­lajdonszerzést - sem a legkedvezőbbek. Az ilyen típusú előírások egyfelől merevítik a földforgal­mat, igaz viszont, hogy segítik kiszűrni a földspe­kulációt. A földforgalmat merevítő szabályoknak kockázatai vannak, ellenben ha nem alkalmazná­nak üyen szabályokat, akkor fennállna annak az eshetősége, hogy néhány családtag bevonásával több ezer hektáros nagybirtokokat tudnának lét­rehozni olyan pénztulajdonosok, akik nem a me­zőgazdaságból élnek. Ilyen típusú birtokok nin­csenek Nyugat-Európában, és Magyarországon sem cél, hogy olyan nagy birtokok jöjjenek létre, ahol bérmunkásként dolgoznak az emberek. Más­felől a nagyüzemek kialakulása azért is aggályos, mivel a követendő európai modell nem ez. A tör­pebirtokok felszámolásának igényéből sem a nagybirtokok megteremtése következik. Az unió­ban életképes családi gazdaságokban gondolkoz­nak és nem latifundiomokban. uo Javul az államháztartási mérleg Az idei év első hét hónapjában a központi költségvetés 102,7 milliárd forintos deficittel zárt. Ez az összeg a 2001. évi elő­irányzatnak mindössze 21,4 százaléka. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 9.) Borsodchem 4 920 Ft ti Egis 10800 Ft ti Matáv 714 Ft # Mól 4 345 Ft ff OTP 14760 Ft ti Richter 16400 Ft ti TVK 3125 Ft ff Zaíakerámia 1890 Ft ti BUX: 6522,27-0,83% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI [1 egységre, forintban) Angol font 396,41 Cseh korona 7,30 Euró 247,27 Német márka 126,43 Osztrák schilling 17,97 Lengyel zloty 66,28 Svájci frank 164,24 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 279,12 Paprikás hangulat Mintegy 55-60 ezer tonna fűszerpaprika-termés várható az idén - jelentette ki Márkus Ferenc, az Országos Fűszer- paprika Terméktanács elnöke. A szakember szerint az idén ebből várhatóan 8,5-9 ezer tonna őrle­ményt készítenek majd. A ma­gyar őrölt fűszerpaprika 50-55 százaléka, 4,5-5 ezer tonna kül­földre kerül, míg a többit itthon használják fel. Márkus a világ­piaci árakat nyomottnak nevez­te, egy kilogrammért 5 márka körüli árat fizetnek a piacon. A fűszerpaprika terméktanács vezetője szerint a reális ár ennél legalább egy márkával több len­ne. Ezért úgy látja, hogy az idén a termelők a tavalyinál várható­an 10 forinttal kevesebbet, mint­egy 70 forintot kapnak majd a paprikáért az átvevőktől. ■ Az államháztartás júliusi gazdál­kodása kiegyensúlyozott volt, a bevételek és a kiadások a várako­zásoknak megfelelően alakultak - jelentette ki a Pénzügyminisztéri­um főcsoportfőnöke a tárca sajtó- tájékoztatóján. Bathó Ferenc el­mondta, hogy a főbb alrendszerek közül csak az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pozitív, a terület 15,9 milliárd forintos bevé­teltöbblettel zárt. Ez nagyrészt an­nak köszönhető, hogy nyáron több a munkavállalási lehetőség, ezért a Munkaerő-piaci Alap mér­lege kedvezően alakult. Bár júliusban a tb költségvetési hiánya csökkent, az első héthavi deficit még mindig 64,5 milliárd forint, ami 54 milliárd forinttal több, mint az idei évre várt összeg. Bathó szerint a hiányt a tervezett­nél korábban véghezvitt kiadások okozzák. Ilyen a gyógyszerek tá­mogatása, amelynek mértéke több mint 10 százalékkal meghaladja az időarányos normát. A főcsoportvezető három terü­letet emelt ki, ahol a mérleg jobb, mint a szakemberek által várt eredmény: a vám- és importbe­fizetések, az áfa nettó egyenlege, illetve a személyi jövedelemadó- ból származó bevétel. if*wcasi Farmerban a varrodákért Marcali A divat folyton változik, van azonban egy ruhadarab, amely úgy tűnik örök: a far­mer. A farmergyártók azon­ban négy év után csak most kezdhetnek fellélegezni. A kék nadrág forgalma ugyanis 1996-ban mélyrepülésbe kez­dett, és a múlt év végéig min­den korábbi negatív eladási rekordot alulmúlt. Az elmúlt években Európa-szerte több mint 30 százalékkal esett vissza a farmervásárlás, a farmer őshazájának számító Ameriká­ban pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet. Ennek következ­tében még a legnagyobb múlttal rendelkező gyártók is jelentős le­építésre kényszerültek. Marcali­ban 1973-ban kezdtek el Levi Strauss márkájú farmert gyárta­ni. Az üzem 1992 óta a német Mustang csoport tagja. A 400 fős FARMERTÖRTÉNET Nagypapák kertészkedésre, a tinik ran­devúra veszik tel. Az amerikai aranyláz ideje óta azonban alig van olyan háztar­tás, ahol ne lenne legalább egy a szek­rényben a nagysikerű ruhadarabból. A világ első farmernadrágját ugyanis ak­kor, 1873-ban varrta meg egy bajor származású, leleményes amerikai: Levi Strauss. A „találmányból” rögtön re­kord mennyiség fogyott. Ugyanabban az évben ugyanis 70 ezer darabot ad­tak el belőle. A sikertörténet azóta tö­retlen, ma a különféle márkákból na­ponta közel 100 ezer darab fogy el vlágszerte. varrodát is érzékenyen érintette a farmerpiac válsága, az üzem átszervezésével azonban végül veszteség nélkül vészelték át az ínséges időket. Dr. Baranyai Ákos, a Mustang Marcali Rt. ügyvezetője lapunk­nak elmondta: a farmer gyártását csökkentették és helyette más alapanyagból varrtak különféle divatnadrágokat az elmúlt négy évben. Tavaly már mutatkoztak az élénkülés jelei, az idei évtől pedig határozottan érzékelhető­vé vált a gyártók számára, hogy a farmer újra nagy divat. A cég fel­készült a rohamra: öt hónap alatt új kikészítő csarnokot épített, ahol lehetőség van olyan speciá­lis utómunka-eljárásokat elvé­gezni, amit a legújabb divatirány­zat megkíván. A 400 fős varrodá­ban a beruházással újabb húsz munkahelyet teremtettek. A jeans feltámadása elsősorban an­nak köszönhető, hogy a fiatalság rájött arra, hogy a farmer alap­anyag praktikus és elnyűhetetlen - tudta meg lapunk Kálmánné Gyenes Máriától. A szakértő el­mondta: egy jó minőségű farmer­ből készült nadrág napi igénybe­vétellel három-négy évet is kibír, míg a divatnadrágokat csak egy szezonban lehet hordani. Aki pe­dig az idei őszön farmerben sze­retne divatos lenni, sötét színeket választ. Divat a nem koptatott kék nadrág és azok a darabok is, amelyeket speciális eljárással úgy koptatnak és dekorálnak, mintha valaki már hordta volna. A formákból a trapéz, a harang­szárú és a csípőfazon az idei trend, nőknek és férfiaknak egy­aránt. FÁBOS ERIKA Gyomháború A gyommentesítési program hatékonyságát rövidesen nem csak bírságok és kényszer- intézkedések szolgálják, ha­nem a hasznosítás állami támogatása is. A növényvédelmi törvény határo­zottan fellép a parlagterületek el­len. Ezek ugyanis az állati kárte­vők és a gyomnövények szaporo­dását segítik. A növény-egészség­ügyi és talajvédelmi szolgálat fel­ügyelői akár 13 ezer forintos hek­táronkénti átlagárat is felszámol­hatnak a parlag területek bér­kaszáltatásáért. Az intézkedés cél­ravezetőnek bizonyult. A gazdák 80 százaléka idén felszólítás nél­kül kiirtotta a gyomokat a földjén. Vannak olyan területek, ahol a növénytermesztés ráfizetéses. A Nemzeti Agrár-környezetvé­delmi Program azonban megol­dást jelenthet. A várhatóan jövőre életbe lépő projekt alapján az ál­lam segítséget nyújt a terméketle­nebb területek hasznosításához. A tájjellegnek megfelelő, igényte­len haszonnövények - bodza, nyár - termesztését támogatják majd. STRASSZER VALÉRIA Emelkedő árak a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelői árak júniusban 18,3 százalékkal vol­tak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg az első félév átla­gában 22 százalékkal nőttek 2000 első félévéhez képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Tavaly január- júniusban a mezőgazdasági árak 17.2 százalékkal voltak maga­sabbak az előző év azonos idő­szakáénál. Az idei év első felé­ben a növénytermesztései és kertészeti termékek termelői ára 20,2, az élő állatoké és állati ter­mékeké pedig 25,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gabonafélék ára az első fél-' évben 35,7 százalékkal, június­ban 23 százalékkal nőtt. Az ét­kezési burgonya termelői átlag­ára az első félévben 19,3 száza­lékkal, júniusban 38,3 százalék­kal haladta meg a bázisidőszak­ban regisztrált árat, a zöldségfé­lék első féléves átlagos árszintje 8.2 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A gyümölcsök terme­lői árszínvonala júniusban az előző hónapokénál kisebb, 15,1 százalékos csökkenést mutatott. A vágóállatok közül 2000 janu­ár-júniusához képest az előző hónapokhoz hasonlóan a sertés termelői átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben, 54,1 százalékkal, a júniusi drágulás pedig 65,8 százalékot tett ki. ■ Tőzsde helyett a termelő szféra Koncentrált foltokban jelentkezik a külföldi működőtőke Ellentmondásos, a gazdálkodók számára ugyanakkor tanul­ságos folyamat zajlik a magyar gazdaságban - miközben a ha­zai börzétől egyre inkább elfordulnak a külföldi befektetők, nem csökken viszont a működő tőke beáramlása az országba. Ez utóbbi terén jelentős strukturális változást mutat, hogy a nagy cégek helyett a közepes vállalkozások hozzák a produk­tív szférába épülő pénzt. Többek között a külföldi befek­tetők is érzékenyen reagálták le a Budapesti Értéktőzsde elhúzó­dó gyengélkedését, és jelentős összegeket vontak ki a börzei forgalomból. A lassan immár egy éve tartó folyamat nem csak a tőzsdei produkcióban jelentke­zik, hanem alapjaiban gátolja a börze forrásteremtő kedvező hatását. Szakemberek szerint a jelen­ség nem kizárólag Magyaror­szágra, a honi tőzsdére és érték­papírpiacra korlátozódik, ugyan­is a mértékadó nyugat-európai és tengerentúli börzék is rendre negatív mérleggel zárnak. A be­fektetők jelentős része nem az értékpapír-kereskedelemmel, hanem a kötvény-, illetőleg biz­tosítási alapú befektetési lehető­ségekkel próbálkozik, és ez a megállapítás ugyanúgy igaz a külföldi, mint a hazai érdekeltsé­gekre. Ugyanakkor a magyar gazda­ság, mint piac, továbbra is érde­kes maradt a külföldi üzleti világ számára. Ezt mutatja a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) legfrissebb felmérése, amelynek tanúsága szerint az idei első félévben nem csökkent a hazánkba beáramló külföldi működőtőke mennyisége. Az esztendő első öt hónapjában összesen 1186 millió euró értékű volt a realizálódó külföldi mű­ködötöké, ennek mintegy fele kötődik az ITDH tevékenysé­géhez. Míg két évvel ezelőtt is a mul­tinacionális cégek megjelenése nyújtotta a tőkeáramlás gerin­cét, az elmúlt időszakban in­kább a kisebb méretű, de na­gyobb számú vállalkozások be­települései, beruházásai tartják szinten az érdeklődést. Gazda­sági elemzők szerint még ilyen módon is tartható lesz idén az átlagos, évi kétmilliárd eurós működőtőke-beáramlás. Válto­zás mutatkozik az érdeklődő nemzetek mezőnyében is. A ko­rábbi, német nyelvterületről, EU-országokból Magyarország­ra irányuló figyelem mellett egyre erőteljesebb a japán és az amerikai érdeklődés, az európai részvételt az aktív franciák tart­ják szinten. A kis- és közepes méretű, termelő szférában létre­jövő külföldi érdekeltségű vál­lalkozások gyarapodása két do­logra irányítja rá a figyelmet. Ezek a cégek a gyakorlat szerint többnyire az anya- és más euró­pai országokban már bevált be­szállítói kapcsolatok reményé­ben érkeznek az országba. Ez a tény jelentős kihívást jelent a potenciális magyar beszállítók­nak, akiknek kapacitás, minő­ség, szállítási pontosság és rugalmasság tekintetében is fel kell venniük a versenyt az ide­genben is „hazai pályában” re­ménykedő külföldi vetélytár- sakkal. A másik érdekes jelenség a külföldi befektetők erősen kon­centrált megjelenése. A megfelelő infrastrukturális ellátottság mel­lett legalább akkora vonzerőt je­lent a betelepülők számára, ha a reménybeli partnerek fizikai kö­zelségében tudnak telephelyet nyitni. Ez a folyamat figyelhető meg Budapest mellett Székes- fehérvár és Győr térségében, illet­ve legújabban az északnyugat- magyarországi régióban, kaszásé. NYÁRI FELÉRTÉKELÉS Lakossági megtakarítási akció a Kereskedelmi és Hitelbanknál 'Forint lakossági bankszámla melletti 2 havi lekötés esetén: • 100.000 S.000.000 forint közötti lekötésnél évi 10%, • 5.000.000 forint felett évi 10,25% a kamat. Az EBKM megegyezik a fenti éves kamatokkal. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Ha most nyit bankszámlát és igénybe veszi az akciós betételhelyezést, további kedvez­ményeket is adunk: • ingyenes számlavezetés 2002. március 31-ig • ingyenes Cimis Maestro vagy VISA Electron bankkártya az első évben • ingyenes átutalások a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez, 2002. március 31-ig Ajánlatunk 2001. augusztus 10-től szeptember 20-ig érvényes. További részletek a bankfiókokban és a TeleCenterenl TeleCenter: 3-000-000, 06 40 444-444 ■ www.khb.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom