Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

4. OLDAL M E GYE I TÜKÖR 2001. Július 26, Csütörtök m |{g A kisdorogi Rotkreitz-ről ellopták a Szűzanyát A vörösre festett kereszt, amelynek ta­lapzatáról hiányzik a szűzanya A falu határában, egy ár­nyas kanyarban pirosra festett feszület a hívja fel magára a figyelmet. Szé­pen gondozott, frissen szí­nezett, jelezve, hogy fontos a kisdorogiaknak. A na­pokban azonban megcson­kították, ellopták róla a Szűzanyát. Kisdorog polgármestere, Höffler János a kereszt történetéről azt az információt adta, hogy 1820- ban állította Kisdorog lakossága, azzal a szándékkal, hogy meg­védjék magukat az akkor pusztí­tó vérhas járványtól. A krónikák szerint teljesítette is küldetését, azóta elkerülte a települést min­den nagyobb pusztítás. Vajon ezután is így lesz? A Rotkreitz- ről (így nevezik a német ajkú kisdorogiak), a vörös keresztről ugyanis ellopták a Szűzanyát. Az, hogy mikor történhetett a tolvajlás, pontosan nem lehet tudni. Höffler János július 22-én tett feljelentést a Hőgyészi Rendőrkapitányságon, egyelőre azonban nem került elő ered­ményre vezető nyom. A falubeliek vallásosak. Nem értik, milyen ember lehet az, aki nyugodtan tud aludni egy ilyen - sajnos egyre gyakoribbá váló - bűncselekmény után. ♦ ______■ Te remtés és természet A Magyarok Világszövetsége Tolna megyei Szervezete és a paksi Keresztény Ifjúsági Szö­vetség nemzetközi tábort szer­vezett Németkéren magyar anyanyelvű középiskolás diá­kok számára július 20. és 29. között Teremtés és természet címmel. A résztvevők többsége Kárpátaljáról érkezett, de van­nak hazai, délvidéki diákok, és egy táborozó az Egyesült Álla- mokból jött. _______________■ Vö lgyzárók között a Sebes-völgyben Szakmai tapasztalatcsere a testvérmegyében A romániai Álba (Fehér) megye védelmi rendszerével ismerkedett három napig Tolna megye négy fős küldöttsége, Nagy Zoltán ezredessel, a megyei védelmi iroda vezetőjével az élén. A delegációt a szak­mai szervezeteken túl fogadta Álba (Fehér) megye elnöke, Augustin Presecan is. Álba megye-Tolna megye- S ugyancsak fogadott bennünket gyulafehérvá­ri rezidenciáján Jakubinyi György érsek - foly­tatta Nagy Zoltán. - Szívélyesen elbeszélgettünk vele, s az egyházakat is érintő kérdésekbe ágyaz­va képet kaphattunk tőle az erdélyi magyarság­ról. Ezt követően eleget tettünk a sebesi és a nagyenyedi polgármesterek meghívásainak, ta­lán mondanom sem kell, hogy milyen barátságos légkörben zajlottak ezek a találkozók.- Ez utóbbi helyszíneken tanulmányozták a helyi védelmi igazgatási rendszert?- Elsősorban a Sebes-völgyben, ahol több völgyzáró gát található. Ezek egyike például több mint hetven méter magasra nyúlik. Az építmé­nyek révén sikerül megakadályozni a nagy ára­dásokat, jóllehet hegyvidéki terület lévén jelen­tős a Marosba zúduló vízmennyiség. S a völgyzá­rókban lévő vízzel energiát is fejlesztenek, illetve megfelelő tisztítás után ivóvizet is szolgáltatnak.- Mennyiben hasonlít a romániai védelmi rendszer a hazai gyakorlathoz?- Vannak azonosságok, de eltérések is. Ná­lunk az egész szisztéma az önkormányzatok, a A Tolna megyei delegáció (jobbról balra): Heilmann Józsefné, Boros Tibor, Nagy Zoltán és Pető Sándor civil szféra felé tolódik el, míg Romániában erő­sebben érvényesül a központi irányítás.- Találkoztak-e szirénás riasztási megoldással?- Természetesen, méghozzá Negyenyeden, ahol elmondták nekünk, hogy a városban rend­szeresek a sziréna próbák. Ellenben míg nálunk rendre hasonló időpontokban hangzik fel a jelleg­zetes hangjelzés, addig náluk váltakozó időpont­okban. A lakosságot persze ott is tájékoztatják elő­zetesen.- Mennyire volt jellemző az önök által felkere­sett településeken a magyar szó?- Mindenhova kísért bennünket tolmács, de számos helyszínen - például a rendkívül szép és majdhogynem színmagyar Torockón - nem volt szükség a segítségére. ___________________-szá­Cs alódott megyei kisfuvarozók Mégsem kapnak (föld)munkát a hídépítésnél a helyi vállalkozások? Csupán szép szólamnak tartja Tolna megyei fuvaro­zók egy csoportja azt a hi­vatalosan is gyakran han­goztatott célt, hogy a szek­szárdi Duna-híd építésében minél több helybéli kis- és középvállalkozás kapjon szerepet. A megyei kereske­delmi és iparkamara illeté­kese azonban bízik abban, hogy a nagyberuházás so­rán még vállalhatnak méltó munkát a Tolna megyei kis­cégek. Bogyiszló Az idén tavasszal Bogyiszlón meg­rendezett „Duna-híd konferencia” legfontosabb üzenete az volt, hogy számítanak a környékbeli kis- és középvállalkozásokra a híd és az oda vezető M9-es útszakasz építésénél, elsősorban a földmun­kák során. Tekintve, hogy a tervek szerint mintegy másfél millió köb­méter föld mozgatásáról van (lesz) szó, az ilyen profilú Tolna megyei vállalkozások joggal szá­míthattak arra, hogy igényt tarta­nak munkájukra. Lapunkat tegnap megkereste egy dombóvári fuvarozó cég ve­zetője, aki elmondta: a megyei kereskedelmi és iparkamara se­gítségével több kisebb megyei fu­varozó cég „állt össze”, annak ér­dekében, hogy megfelelő együt­tes szállítókapacitás felmutatásá­val egyáltalán pályázhassanak a nagyberuházás földmunkákkal kapcsolatos megrendeléseire. így alakult ki egy tíz kisvállalkozás­ból álló „tömörülés”, amely 40 megfelelő színvonalú szállító jár­művel, illetve földgéppel rendel­kezett. A vállalkozó elmondta: a kamara közreműködésével - ami­ért köszönetét mondanak a szer­vezetnek - három hónapig foly­tak a tárgyalások, a végén azon­ban mégis lemaradtak a megren­delésekről, a fővállalkozó Beton­út Rt. mással kötött szerződést. Az indoklás szerint a vállalási ár nem volt megfelelő. A dombóvári fuvarozó szerint az árakban a tárgyalások során el­mentek a minimumig, ennél ke­vesebbért már nem lett volna ér­telme vállalniuk a munkát. Mint mondta, a mintegy 2 évig tartó híd-beruházásban való részvétel­lel vállalkozásaiknak esélyük nyí­lott volna a talpon maradásra, esetleg fejleszteni is tudtak volna, így azonban maradnak ott, ahol vannak: a béka feneke alatt. Bár a kivitelező cég további tárgyaláso­kat ígért esetleges más munkale­hetőségekről, a dombóvári vállal­kozó ebben már nem bízik. Más véleményen van a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara osztályvezetője, a Duna-híd­dal kapcsolatos alvállalkozói „ügyek” megbízott koordinátora, Majtényi Ferenc. Mint mondta, a kamara továbbra is, „utolsó csepp véréig” keresni fogja a lehetőségét annak, hogy a környékbeli vállal­kozók méltó munkához jussanak a híd-beruházásban. Az osztályve­zető bízik benne, hogy a kor­mányzati alapelv (helybéli kis- és középvállalkozások bevonása) környékbeli támogatói - jelen esetben a megyeszékhely, kör­nyékbeli országgyűlési képvise­lők, a vállalkozói központ - segít­ségével ez sikerülni fog. Hozzátet­te: szerinte nonszensz lenne, ha egy ekkora projektből elenyésző részt, - vagy semmit sem - vállal­hatnának a környékbeli cégek. A Betonút Rt.-től mintegy két hete kértünk tájékoztatást arról, hogy milyen Tolna megyei vállal­kozásokkal dolgoztatnak. Mint megírtuk, a társaság a Tolna Me­gyei Környezetvédelmi Kft-t és a szekszárdi Szeviép Kft-t említet­te, mint ilyet. Hozzátették, hogy a földmunkák mintegy 50 %-át a cég saját kivitelezésben fogja vé­gezni. Majtényi Ferenc kérdé­sünkre azt mondta, hogy sze­mély szerint nincs információja arról, hogy kötöttek-e más Tolna megyei kis- vagy középvállalko­zással alvállalkozói szerződést a kivitelezők. Fekete krónika Súlyos baleset a 6-oson Tegnap délután a 6-os számú főút hidaspetrei elágazójában levágó­dott az útról egy személygépkocsi, amit nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett sofőrje. A jármű a szántásban kötött ki, vezető­jét súlyos sérülésekkel szállították kórházba a mentők. Munkában a gázolaj-tolvajok Egy dombóvári korlátolt felelősségű társaságra az utóbbi napokban igencsak „rájár a rúd”, ugyanis a hét végén a városban lévő központ­jukban parkoló teherautóból, tegnap pedig a dalmandi telephely­ükön álló kombájnból loptak el ismeretlen tettesek 150-150 liter gáz­olajat, mellyel a cégnek közel 65 ezer forintos kárt okoztak. Lopják a táblát Tíz darab jelzőtábla tűnt el a 6-os számú főút sötétvölgyi szakaszá­ról tegnap reggelre virradóra. „Szüretelt” a körözött Éppen barackot szedett néhány illetéktelen személy Tolnán, amikor a járőrök igazoltatták őket. Kiderült, hogy egyiküket az érdi rendőr- kapitányság körözi, tehát azonnal őrizetbe vették. Még egy szökevény Pakson is horogra akadt egy körözött személy, aki ellen a Tolna Me­gyei BV adta ki az elfogatási parancsot. Bemásztak a gépműhelybe Nyitott ablakon keresztül másztak be ismeretlen személyek Nagykónyiban a tsz. gépműhelyébe, ahonnan szerszámokat és al­katrészeket tulajdonítottak el 150 ezer forint értékben. Fát vágtak a tűzoltók A Hatodik utcai játszótéren távolítottak el egy veszélyessé vált fát tegnap kora délután a dombóvári tűzoltók. _______________m Ha gyomány és invenció Az IKA keramikusai a Tamási Galériában Áttört díszítésű aromalámpa Kovács Gábortól Egy anyag, két világ: a Ta­mási Galéria tegnap nyílt kiállítása a tűz, víz, az agyag és az ember találko­zásából született tárgyak sokszínűségét mutatja meg. Tamási Második alkalommal állítanak ki a Tamási Galériában az Iregszemcsei Képzőművészeti Alkotótábor (IKA) szakmai veze­tői, ezúttal Sárospataki Kovács Gábor és Sáfrán Csaba keramiku­sok. A sárospataki Kovács edé­nyei a népi fazekasság tradícióit képviselik, a fazekas szakmában is ritkán látható tökéletességgel és igényességgel: a keze alól ki­került munkákból sem elvenni, sem hozzátenni nem kell. A kera­mikus - saját szavaival élve - úgy alakította ki egyéni stílusát, hogy közben hű tudott maradni a nagy hírű pataki fazekas hagyomá­nyokhoz. Sáfrán, aki mesterei kö­zött tudja Fusz György szekszár­di keramikust, egyebek közt sómázas és engobbal festett ko- rongozott kőedényeivel, vala­mint pirogránit és samottos agyag felhasználásával készült használati és dísztárgyaival mu­tatkozik be a galériában. A buda­pesti iparművész azon invenció- zus alkotók közé tartozik, akik a kerámiaművészet technológiai változatosságával adhatnak új formát a mindennapok használa­ti tárgyainak: agyagból formázott monitorállványát például való­színűen művészi előzmények nélkül készítette el. A kiállítást augusztus 5-ig láthatják, a két ke­ramikus növendékei szintén e napon mutatkoznak be Reg­szemcsén. T. F. Súlyos szövődmények forrása lehet Visszerek, gyűjtőerek, vé­nák, azonos fogalmak. Fel­adatuk a szövetek elhasz­nált (széndioxidban dús) vérének visszaszállítása a szív-tüdő kerin­gésbe. A vénás áramlásban három fon­tos tényező kiemelkedő fontossá­gú: 1. az izompumpa, 2. a belégzéskor fokozódó nega­tív mellűri "rtyomás" szívó ha­tása, 3. a vénák billentyűi, melyek csak egy irányban engedik az áramlást. (Utóbbiak a véna bel­ső falának "zsebecskéi"). Elsődleges visszerek A hétköznapi" VISSZÉR" elne­vezés mégis a kóros mértékben tágult - kanyargós - főleg alsó végtagi vénákat jelöli. Az alsó végtagi visszeresség is, a két lá­bon járás "áldásos" következmé­nye, a függőleges testhelyzettel, az alsó test félben megnövekszik a vénás nyomás. Természetesen egyéb tényezők is hajlamosíta­nak visszerességre, így például az egész napos álló-ülő munka, súlyfelesleg, nehéz terhek eme­lésével járó munka, életkor, ter­hesség, örökletes hajlam, hor­monális hatások, statikai problé­mák, magas sarkú cipő, stb. Eddig az úgynevezett elsődle­ges visszérségről volt szó. Másodlagos visszerek Másodlagos visszerek a mély­vénák elzáródása - thrombozisa - kapcsán alakulnak ki, ilyenkor az alsó végtag vénás keringése a felszíni ágakon áramlik, melyek kitágulnak. Már a látható visszerek kiala­kulása előtt is lehetnek pana­szok: "nehézláb", lábak "ideges­sége", éjszakai lábikra görcsök. Fontos már ilyen esetben is szak­orvoshoz fordulni, mert életvitel változtatással, gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel (rugalmas harisnya) a visszerek kialakulása megelőzhető vagy lassítható. Később a pangás fokozódásá­val a vénák egyre tágabbá vál­nak, billentyű-elégtelenség ala­kul ki, majd az áramlás lelassul, thrombozis alakulhat ki a felüle­tes vénákban. Utóbbihoz gyulla­dás, fertőzés is társulhat. Foko­zódik a vénák (kapillárisok) át­eresztőképessége, vérplazma és alakos elemek áramolnak ki, vér­festék lerakódástól pigmentált lesz a bőr, csökken a bőr oxigén ellátottsága, fekély illetve állan­dó végtagduzzanat alakul ki. Műtéti megoldás Látható tehát, hogy a viszony­lag "banális" visszeresség egy bonyolult kórfolyamat része, il­letve további súlyos szövődmé­nyek forrása lehet. Az ilyen tág, elégtelen működésű visszereket műtéttel el kell távolítani. Ma már a műtét viszonylag kis meg­terheléssel végezhető, nem jár a végtag " összeszabdalásával". Boka fölött és a lágyékhaj latban ejtett 2-2 cm-es metszésből, a fe­lületes törzset feltárjuk, végig szondázva kihúzzuk, a tág oldal­ágakat kis "szúrásokon" horog­gal előemelve, felsodorva eltávo­lítjuk. A műtét gerincvelői érzéstele­nítésben, vagy altatásban végez­hető, mindössze 3-4 nap kórházi bennfekvést igényel. Természe­tesen, minden műtét előtt - akár esztétikai okokból, akár súlyos panaszok miatt végezzük - kö­rültekintő szakorvosi vizsgálat szükséges. DR. BRAUN SÁNDOR ÉRSEBÉSZ-FŐORVOS (28745) Képviselői látogatás Tóth Ferenc, a választókerület országgyűlési képviselője teg­nap képviselői napot tartott Bölcskén. Látogatást tett több helyi vállalkozásnál és az önkor­mányzat új egészségügyi cent­rumában. A Pincefaluban mun­kaebéden találkozott az egyhá­zak lelkészeivel, az üzemek, in­tézmények képviselőivel, majd megtekintette a szennyvízberu­házást, amelynek szinte nyomai sincsenek, hiszen a kivitelezést úgy végzik, hogy a megnyitott munkaárkokat estére betemetik. Tóth Ferenc a nap végén megál­lapította, hogy míg a fogadórá­kon általában egyes emberekkel és egyéni problémákkal találko­zik, az ilyen napokon közössé­gekkel, és azok eredményeivel, gondjaival ismerkedhet. A kép­viselő választókerületének vala­mennyi települését végiglátogat- ja a ciklus hátralévő idejében. ■ ) é á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom