Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

3. OLDAL lHH 2001. Július 18., szerda HAZAI TÜKÖR A gyanú: szivacsos agyvelőgyulladás Kaposvár Szivacsos agyvelőgyulladás gyanújával kezeltek a Kaposvári Kaposi Mór Me­gyei Kórházban egy közép­korú nőt, aki hétfőn este elhunyt. Dr. Mezőfi László, az ideg- gyógyászati és idegsebészeti osztály főorvosa elmondta: a tü­netek szivacsos agyvelőgyulla- dásra is utalhattak. A végső di­agnózist a szövettani és a gene- tiksi vizsgálat dönti el. Ezekre a vizsgálatokra több hetet kell még várni. Megtudtuk: az agyat és a gerincvelőt Budapestre vi­szik, ahol a szükséges vizsgála­tokat elvégzik.- Szeretnénk elkerülni a tö­meghisztériát, hiszen még egyál­talán nem biztos, hogy sziva­csos agyvelőgyulladás, másnéven Creuzfeld-Jacob-kór okozta a be­teg halálát - jelentette ki a fő­orvos. - A kórt a kromoszóma el­változása válthatja ki, de el lehet kapni kóros fehérjével rendelkező állattól is. A terjedési mód az ese­tek többségében ismeretlen, rit­kábban örökletes. Dr. Kovács Zsuzsa, patológus főorvostól tudjuk: egymillió emberből legfeljebb egy kaphat ilyen betegséget. A szivacsos A TÜNETEK Az agykérgi működés zavarának jelei: emlékezetkiesés, a meg­szokott cselekvés zavara, a szá­molás, az írás és a lelki működés lelassulása. Súlyosabb tünetei a kényszermozgás, a gondolkodás teljes lelassulása, a finom mozgá­sok zavara. Ez később teljes szel­lemi leépüléshez vezet, amit epi­lepsziás görcsök is követhetnek. agyvelőgyulladással kezelt bete­get nem kell elkülöníteni a többi­ektől, hiszen érintkezés útján nem terjed.- Azt még nem tudjuk, hogy mi váltja ki a kromoszóma-elvál­tozást, amikor erre fény derül, akkor lehet majd foglalkozni a megelőzéssel és a gyógyítással. A kóros fehérje a szervezetben évekig, évtizedekig lappanghat anélkül, hogy betegséget okozna. Ez az idő függ a fertőzés módjá­tól is. A tünetek jelentkezésétől kezdődően 1-6 hónap alatt kö­vetkezhet be a halál, szabó kinga Vonza nem ment raportra Budapest Torgyán József tegnapig vár­ta Vonza András minisztert. A kisgazdapárt országos elnöke egy július 11-én kelt levelében kérette be az országos központ­ba azért, mert „a Független Kis­gazdapárt nem kész tényekkel kí­vánt szembesülni, hanem szük­ség esetén az általa delegált föld­művelésügyi és vidékfejlesztési minisztert a kisgazdaprogram megalkuvás nélküli képviseletére szorítani.” Ezért „nem a kor­mányülés után, hanem azt meg­előző időpontban megtartandó beszámolóm kérettem be..." Vonza András nem tett eleget a meghívásnak. Torgyán a Fidesz „árulásának" és a „magyar haza kiárusításával egyenértékűnek” minősíti azt a megállapodást, amely három év után lehetővé tenné külföldiek számára a magyar termőföld megszerzését bizonyos feltételek fennforgása esetén. Torgyán azt állítja, hogy bár a csatlakozási tár­gyalások fő felelőse a külügymi­niszter, a mezőgazdasági témák­ban köteles egyeztetni a földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszterrel. Sajnálatosnak tartja, hogy a miniszter még mindig nincs tisztában tárcája hatásköré­vel és a csatlakozási tárgyalások előkészítési rendjével. Vélemé­nye szerint valószínű beugratták Vonza Andrást, az apparátus is és a Fidesz elnöke is. A kisgazdapárt elnöke felszólította Vonza And­rást, hogy kérjen bocsánatot azo­kért a kijelentéseiért, amelyek a miniszter levelében, illetve nyilat­kozataiban fellelhetőek, s ame­lyek „vagy tájékozatlanságból vagy az apparátus kordában tar­tásának képtelenségéből vagy pe­dig a Fidesz ijedtsége miatt nem kisgazdapárti körökből származó utasítás szolgalelkű végrehajtásá­ból táplálkozik.” Torgyán elfo­gadhatatlannak tartja azt, hogy a kormányülés után adjon számot minderről Vonza András, mert „az olyan lenne, mintha eső után venne köpönyeget”. A kérdés csu­pán az, hogy most a kormányülés után mi történik. Torgyán József kizárja pártjából az egyetlen párt­tag minisztert? Vagy más módon kíván érvényt szerezni akara­tának? ■ Kálócfán a kormány a korszerű mezőgazdaságért Orbán Viktor vezetésével a mindössze két­százhat lelket számláló Zala megyei Kálócfán tartott kihelyezett ülést kedden a kormány. Az agrárium legsürgetőbb kérdéseiről Szabó Józsefnek, a település egyik magángazdájá­nak gépszínében tárgyalt a kabinet. A napirendre került kérdésekről - a családi me­zőgazdasági vállalkozások megsegítéséről, a földhasználati ellenőrzési rendszer kialakításá­ról, a szövetkezeti mezőgazdasági üzletrészek megvásárlásával kapcsolatos kormányzati intéz­kedésekről, a birtokrendezésről és a Nemzeti Földalap felállításáról - az ülés után sajtótájékoz­tatón szólt a miniszterelnök. Kiemelte, hogy a magyarországi termőföldeket a magyar gazdák kezében szeretnék látni. A mezőgazdaság közép­pontjában a családi gazdaságoknak kell állniuk, így a legfontosabb kérdés a földhöz juttatás. Ezért ősszel módosítják a földtörvényt, amely­ben kimondják: a helyben lakó gazdák vásárlási és bérleti előjogokkal rendelkeznek. Ha ezzel a joggal a gazdák nem élnek, akkor az ősszel fel­állítandó Nemzeti Földalapé az elővásárlási jog. Az alap működése körülbelül nyolcszázezer hektár területtel megindítható, földhöz juttatva a gazdálkodni akaró családokat. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány az induló családi agrárvállalkozások három fő tá­mogatási formájáról határozott: termőföldvásár­láshoz [legfeljebb száz hektárig), telephely és majorság megvételéhez, vagy létrehozásához, valamint tartós forgóeszközök beszerzéséhez tíz-tizenöt évre szóló kamatmentes hitelt biztosít a kormány. Mindennek a részleteit egy hamarosan felállí­tandó bizottság dolgozza ki. Annyi bizonyos, hogy az emlí­tett célokra 2002-ben húszmilliárd forint áll ren­delkezésre a ' költségvetés­ben már sze­replő támoga­tási kereten felül. - Felkér­tük a Földmű­velésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztériu­mot, hogy e cé­lokkal össz­hangban a csa­ládi gazdasá­gok javára mó­dosítsa a meg­lévő támogatási rendszert is - mondta Orbán Viktor, és kijelentette: a kormány kálócfai dönté­sei egy erős, tíz éven belül a fejlett uniós orszá­gok gazdaságaival versenyképessé váló közép- birtokos rendszer létrejöttét szolgálják. - Arról is határoztak - mondta el -, hogy stratégiai együtt­működésre lépnek a tárgyalt fő kérdésekben a Gazdakörök Országos Szövetségével. A zsebszerződésekről - vagyis a földek külföl­dieknek való átjátszásáról - szólva Orbán Viktor leszögezte: van törvényes és tisztességes lehető­ség a zsebszerződések felmondására. Nagyon fontosnak tartotta, hogy az eddig zseb- szerződést kötő állampolgárok közreműködje­nek abban, hogy e szerződések tartalma nyilvá­nosságra kerüljön. Hozzátette: nem fogják meg­büntetni azokat a magyar állampolgárokat, akik kényszerhelyzetben kötöttek zsebszerződéseket. A CSALÁDI GAZDASÁG _____ Családi mezőgazdasági vállalkozó az az egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, cselekvőképes, belföldi természetes személy, mezőgazdasági szakirányú képzettsége van, vagy legalább 5 éve mezőgazdasági tevékenységet folytat - ebből igazolt árbevétele származott. Állandó lakhelyén, főfoglalko­zásban, 300 hektárt meg nem haladó birtokon mezőgazda- sági tevékenységet végez. A mezőgazdasági családi vállalko­zót nyilatkozattételi, szerződéskötési és nyitvántartásba-véte- li kötelezettség terheli. A családi gazdaságot a házastársak, élettársak, mindkét ági felmenőjük, illetve leszármazottjaik alkothatják. A családi mezőgazdasági vállalkozások:- a vállalkozó és családtagjai tulajdonában, használatá­ban a családi gazdaságba bevont mezőgazdasági terület mértéke nem haladhatja meg a 300 hektárt;- a családtagok kötelező személyes munkavégzést vállal­nak, amely nem zárja ki, hogy főfoglalkozású tevékenységet is ellássanak;- a vállalkozó csak mezőgazdasági tevékenységet folytat­hat, azonban bizonyos típusú kisegítő tevékenységet is vé­gezhet (falusi turizmus, élelmiszer-feldolgozás). TÁMOGATÁSI RENDSZER A kormányzat a családi mezőgazdasági vállalkozások felvirá­goztatására komplex támogatási rendszert dolgozott ki. Az ál­lami segítség formáinak kialakítása során EU-konform meg­oldásokat igyekezett alkalmazni. A családi mezőgazdasági vállalkozások egyrészt igénybe vehetik a mezőgazdasági termelőket megillető valamennyi tá­mogatási formát, másrészt külön preferenciákban részesül­nek - beleértve a kedvezményes hitelek nyújtását, állami ke­zességvállalást is. Induló családi mezőgazdasági vállalkozások támogatást kapnak:- termőföld vásárlásához (legfeljebb 100 hektárig);- telephely, tanya, major megvásárlásához, létesítéséhez, korszerűsítéséhez;- a gazdálkodáshoz szükséges tartós forgóeszközök be­szerzéséhez. A támogatási formákat csak a regisztrált családi vállalkozá­sok vehetik igénybe pályázat útján. A pályázat feltétele há­roméves üzleti terv. A vállalkozónak kötelezettséget kell vállal­nia arra, hogy gazdálkodása harmadik évében legalább 10 millió forint éves árbevételt regisztrál. A pályázatokat a megyei FVM-hivatalokhoz kell majd benyújtani. A kormányzat szándéka szerint a családi mezőgazdasági vállalkozókat adó- és járulékkedvezmény is megilletné. A szakemberek számításai szerint 2002-től az új lehetőségek hatására mintegy ötezer családi mezőgazdasági vállalkozó számára kell külön támogatásokat biztosítani. LÉPÉSEK íj : ■ jj - fii Vonza András földművelésügyi miniszter:- A meglévő agrártámogatási rendszert még az ősz köze­péig módosítjuk, s legkésőbb október végéig meghirdetjük a családi gazdaságok támogatását szolgáló újabb idei, illetve jövő évi pályázatokat. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter:- A segítséget kérő ügyfeleket arra biztatjuk, hogy mielőbb keressék fel a megyei FVM-hivatalokat, a falugazdákat és az igazságügyi tárca hat vidéki tanácsadó irodáját. A jogszabály­szerűen, akár a '90-es évek elején szerzett földingatlanok tu­lajdonát senki nem vizsgálja, de a külföldi magán- és jogi sze­mélyek földszerzését megtiltó 1994-es rendelet után kötött minden termőföldszerződés szabálytalan és semmis. Ezek kö­zé kell sorolni az addig alakult agrár vegyes vállalkozások föld­területének bővítésére utóbb kötött opciós szerződéseket is. A miniszterelnök bejelentette: a mezőgazda- sági külső üzletrészek állami felvásárlása au­gusztus 1-jétől kezdődik meg, ezt követheti de­cember 1-jétől szintén százszázalékos névérté­ken a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok üzletrészeinek megvásárlása. EUROPRESS Kálócfa nagy napja A kultúrház udvarán felállított sátorban terítettek meg vendé­geiknek a kálócfaiak; a kormány tagjai a kabinet kihelyezett ülé* se után hosszú faasztalok mel­lett, pokróccal borított padokon foglalhattak helyet a házigazdák körében. Laki József polgármes­ter maga főzte körtepálinkája szolgált étvágygerjesztőül, majd következett a sertéspörkölt, a pogácsa, a poharakba pedig a vidék borai csordultak. A Göcsej és Hetés határán fekvő 575 éves kisközség lakosságának csak­nem a fele együtt ebédelt á kor­mánnyal. TURISTAVÉDELEM. A rendőrség az idegenforgalmilag fontos he­lyeken, egyebek között a Hősök terén tájékoztató pontokat alakít ki. A külföldiek idegen nyelvű tájékoztató kiadványokból és nyelveket beszélő rendőröktől kaphatnak felvilágosítást arról, hogyan kerüljék el a rájuk leselkedő esetleges veszélyeket. _______________________________________________________FOTÓ; EUROPRESS/KAILUS GYÖRGY Hi telesítésre várva A jászladányi romák nem tettek le a népszavazásról A jegyző ismét megtagadta a helyi cigány önkormányzat népszavazás-kezdeményező aláírásgyűjtő ívének hitelesí­tését. Elkészült ugyanakkor a kisebbségi ombudsman je­lentése, amely két ügyben is jogsértőek találta a polgár- mester korábbi döntését. Jászladány A kisebbségi képviselők elő­ször még májusban kezdemé­nyeztek volna népszavazást. Akkor a választási iroda vezető­jeként a jegyző úgy találta, hogy a kérdések törvény- sértőek, illetve pontatlanok. A kisebbségi önkormányzat ez­után égy kisebbségkutatót kért fel a kérdések megfogalmazásá­ra, az aláírásgyűjtő ívek hitele­sítése azonban ezúttal is elma­radt. A referendum kiírásának ismételt elutasítását időhúzás­nak tartja a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat el-, nöke. Kállai László érdeklődé­sünkre elmondta, a határoza­tot ugyan nem támadják meg bíróság előtt, ám a népszava­zásról nem tesznek le. A követ­kező napokban ismét benyújt­ják az aláírásgyűjtő íveket hite­lesítésre. Ezúttal viszont csak azt a két kérdést szerepeltetik (az építési tilalom feloldását és helyi beruházásoknál jászladá- nyiak foglalkoztatását), ame­lyek ellen nem emelt kifogást a jegyző. A cigány önkormányzat ün­nepélyes táblaavatóra is készül. Kaltenbach Jenő Az . ombuds­man ugyanis a napokban kez­deményezte a település veze­tőinél, hogy te­gyék lehetővé a kisebbségi önkormányzat elnevezését feltüntető tábla ki­helyezését az irodahelység falá­ra, amit még 1999-ben vetetett le a polgármester, mert tör­vénysértőnek találta, hogy a cigány önkormányzat kihagyta elnevezéséből a kisebbségi jel­zőt. Kaltenbach Jenő ország- gyűlési biztos szerint ez a lépés volt jogsértő, mert a törvény ki­mondja: a helyi kisebbségi ön- kormányzat saját hatáskörében határozza meg a nevét. TELEKI JÓZSEF l Hírek ROMAPROGRAM. Hende Csa­ba, az Igazságügyi Minisztéri­um politikai államtitkára tegnap az egyik internetes napilapnak nyilatkozva beismerte, hogy a cigányügyi tárcaközi bizottság ülésén szóba került az elhagyott falvak romákkal való betelepíté­sének ötlete, amit ő személy szerint támogatott is. Azt azon­ban hangsúlyozta: nem kitelepí­tésről, hanem a romák - önkén­tes alapon történő - letelepítésé­ről van szó. Mint mondta: a program során önkormányzati, állami földeket kapnának a romák, pályázatokkal pedig vetőmaghoz juthatnának. FELÚJÍTÁS. Az Országos Hely­reállítási és Újjáépítési Bizottság kérésére gyorsítják az árvíz so­rán megrongálódott lakások fel­újítását a munkálatokkal megbí­zott konzorcium cégei - erről a hat cég vezetői kedden, Vásáros- naményban tartott egyeztetésü­kön állapodtak meg. Az építő­ipari vállalkozásoknak mintegy 1900 megrongálódott házat kell helyreállítaniuk szeptember 30- ig, s eddig hatszáz felújításához láttak hozzá. Az egyeztetésen bejelentették: az építőanyagokat szállító teherautóiba vonatkozó­an feloldották a hét végi, úgynevezett kamionstopot. CSENDES MEGÁLLAPODÁS? A reformkisgazdák úgy látják, hogy Torgyán József „csendes megállapodást” kötött a Magyar Szocialista Párttal és tevékenysé­gével az elkövetkező hetekben, hónapokban az MSZP malmára kívánja hajtani a vizet. Erről Horváth Béla FKGP-s országgyű­lési képviselő beszélt kedden. Véleménye szerint a kisgazda­pártelnök túllépett egy határt, nyíltan „a kormány legdühöd- tebb ellenzékeként” lép fel az ország nyilvánossága előtt. KABINETRENDSZER. Az FKGP országos elnöksége a ka­binetrendszer újjászervezésével megkezdi a felkészülést a jövő évi parlamenti választásod és augusztus végére bemutatja vá­lasztási programját. G. Nagyné Maczó Agnes, a Független Kis­gazdapárt alelnöke elmondta: kedden megalakult a legfonto­sabbnak tartott mezőgazdasági kabinet, elnöke Csatári József, a párt főtitkárhelyettese lett. FOLYTATÓDÓ NYOMOZÁS. A Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett tovább foly­tatódik a nyomozás Torgyán József fia, az úgynevezett kazettaügy kapcsán befolyással való üzérkedéssel gyanúsított Torgyán Attila és Benczéné Tóth Judit ellen - jelentette be az ORFK kommunikációs osztá­lya kedden. Elmondták: nem igaz az a sajtóhír, hogy bárkivel is ismertette volna a rendőrség a nyomozás iratait. EREDMÉNY ŐSSZEL. Várha tóan csak őszre fejeződik be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Agrár- marketing Centrum Kft.-nél és az Agrárpiac Fejlesztési Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft.-nél - közölte Sepsey Tamás, a KEHI elnöke kedden. A hivatal - a mi­niszterelnök utasítására - össze­sen hét, úgynevezett agrár­cégnél kezdett vizsgálatot. LETARTÓZTATÁSOK. Két ma gas rangú Fejér megyei rendőr­tisztet vett őrizetbe kedden a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a székesfehérvári „maf­fiaügy” kapcsán - jelentette be a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Horányi Miklós. Az ügyészség kezdeményezi az őrizetben lévő tisztek előzetes letartóztatásá­nak elrendelését a bíróságnál. Horányi Miklós tájékoztatása szerint jelenleg az ügyben hét személy van letartóztatásban. ■ i í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom