Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-18 / 115. szám

2001. MÁJUS 18., PÉNTEK 7. OLDAL DEL-DUNANTUL PERU S ES PINÁM I K U S RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERULETFEJLESZTESI TANÁCS HÍREI Híres emberek a régióból, a régióért Magyarország európai csatlakozása közeledtével egyre nagyobb szerepet kapnak a régiók, nő a régiótudat kialakításának, formálásának jelen­tősége. Ennek egyik elengedhetetlen eszköze egy olyan marketing program kialakítása, amely meghatározza a régió arculatát s hangsúlyozza a régió azon vonásait, amelyekkel mind a szellemi élet képviselői, mind a régió polgárai azonosulni tudnak. A közelmúltban elkészült a dél-dunán­túli régió marketing programja, mely a régiót de­rűs és dinamikus régióként fogja fel. Ezt a prog­ramot egy rendezvénysorozaton keresztül mu­tatja be a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A hónap közepén, május 14-én az egyik legjelentősebb program Pécsett zajlott, tudományos-kulturális fórum, Híres emberek a régióból, a régióért címmel. A tudósok, kulturá­lis személyiségek, művészek jelenlétében zajló eseményről származik alábbi interjú csokrunk. ország, hanem Európa egyik gyöngyszeme is lehetne ebből a szempontból ez a régió. De eh­hez is okos fejlesztés kell, hang­súlyozva a minőségi elemeket.- A tudomány és felsőoktatás, amiről ön előadást tartott, mi­lyen módon járulhat hozzá eh­hez az okos fejlesztéshez?- Úgy, hogy az egyetemnek kör­nyezet kultúrára is kell oktatni hallgatóit. Illetve, motiválni kell az embereket arra, hogy legye­nek tisztában ennek a környezet­nek az értékével. S ha ez megtör­ténik, akkor az emberek vigyázni is fognak környezetükre. Szigetek és gyöngyszemek Minden fejlesztés egy másikat is vonz, s ami ide jön, azt már nem le­het innen elvinni. Dr. Horn Péter, a kaposvári Pannon Egyetem rektora ezt a téma­kört kibontva előzékeny módon nem szűkebb hazájával példálózott, hanem a szomszédság, azaz Baranya székhe­lyével.- A pécsi szívklinika magától értetődően ko­moly vonzerőt fog gyakorolni más területekre is: egy egyedi, nagy fejlesztés másikat is gene­rál. Egy kiváló akadémikusunk egy kérdésre válaszolva azt mondta: nemcsak, hogy szabad, de egyenesen kötelező önálló szigeteket létre­hozni a tudomány számára. Pontosan azért, mert ezek a szigetek az előrelépés gerjesztői.- A dél-dunántúli régióban hol lehet fellelni ezeket a szigeteket?- Pécs egyértelműen sziget, de ott van azért Kaposvár is, azután a Balaton part, de ide so­rolnám a lehetséges repülőtereinket is, mind a három megyében. Ezek köré lehet értelmes fejlesztést tervezni. S európai szemmel néz­ve az egész régió egy romlatlan, a civilizáció által még tönkre nem tett, s ugyanakkor sok tekintetben kiaknázatlan környezeti értékkel rendelkezik.- A külvilág számára mindez milyen üzene­tet hordoz?- A régió „eladásának” egyik kulcseleméről lehet szó! Mármint az, hogy a környezet nincs elhasználva, lelakva. Nemcsak Magyar­A világtudás hordozói A tudás továbbadása: mint régiós feladatot is, ezt tartotta a legfonto­sabbnak előadásában dr. Tóth József, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektora. S jelen esetben magától ér­tetődően az intézménye­sült felső szintre, azaz a felsőoktatásra helyezte a hangsúlyt.- A régiónak kell a szakember, kell a tudás, ebből következően kell az egyetem is. g ma már az egyetemek nálunk is egyfajta világtu­dás hordozói és részesei, tehát egyre többet képesek adni a régiónak. Ha ez nem így len­ne, akkor nyilvánvalóan más földrajzi terület más egyeteme felé irányulna az érdeklődés.- Tehát ezek szerint, ha csak közvetve is, egy­fajta régiós nyomás is nehezedik a felsőfokú intézményekre?- Természetesen, ráadásul ez a nyomás ver­senyhelyzetet teremt, ami kifejezetten jó szá­munkra. Ha nem így lenne, szépen elkényel- mesednénk. Van, aki talán úgy véli: egyetemi oktatóként - miután télen fűtenek ezekben az intézményekben - kizárólag órákat tartva, el­ülhet a babérjain, egészen a nyugdíjba vonulá­sáig. De üyesmi ma már nines: nekünk is min­den nap meg kell harcolnunk a győzelemért.- Az EU-csatlakozás összefüggésében a régió felsőoktatását tekintve véleménye szerint mi jellemzi helyzetünket?- Nem állunk rosszul. Persze, ne feledjük el, hogy a világon mindenütt gondok vannak az egyetemi mozgalommal. A nemrég elfoga­dott bolognai nyilatkozat értelmében a kép­zés, a fokozatok szerzése három részre ta­golja az egyetemi folyamatot, ami nagyon nehéz ügy. A másik: ma már nem is régiók, avagy országok, hanem kontinensek verse­nyeznek az egyetemek viszonylatában is.- A dél-dunántúli régió megyéiben komoly hagyományokra tekinthet vissza felsőoktatás, bár alapvetően Baranyában és Somogybán...- Azért ne feledjük el, hogy van a kilenc ka­rú pécsi egyetemnek egy kara Tolna megyé­ben is. S ez a kar mindenfajta estleges ijedt­ség ellenére fejlődésre van ítélve. Nekünk az az érdekünk, hogy a mostaninál még kiter­jedtebb, s bizonyos részeiben egyetemi szin­tű képzést biztosítson, így nyerve el méltó szerepét a régióban. Régiós tudat, több fajta kultúrával Létezhet-e sajátos dél-dunántúli regio­nális tudat? Dr. Enyedi György, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia alelnöke szerint nyilvánvalóan igen. S ha most esetleg még nem is alakult ki a maga teljes­ségében, idővel kialakul­hat - hangsúlyozta elő­adásában.- Az ember a szűkebb környezetét, a faluját, városát megtapasztalja - mutatott rá dr. Enyedi György. - Ez adja a lokálpatrióta tuda­tát. A nemzet mibenlétének, értékeinek meg­ismerésével pedig létrejön a nemzeti tudat.- A régió viszont területileg valahol a kettő között helyezkedik el...- De ahogy a szülővárost, a szülőhazát meg le­het ismerni, ugyanúgy meg lehet ismerni a ré­giót is. Azt, hogy mit nyújt, mit ad számára a jövő? Mert ez utóbbi például igen fontos az ál­lampolgár számára, azaz, hogy elhiggye: igen­is van jövője, s nem másutt, hanem itt, ahol él, Az ember többfajta térhez tartozik: nemcsak a háza, a települése, az országa lehet fontos szá­mára, hanem a régiója is.- S véleménye szerint a tudatunkra is ható dél-dunántúli régió mivel lenne képes azt az Európát gazdagítni, ahova igyekszünk?- Agrár termékeivel, turisztikai célpontjaival, s olyan szellemi eredményeivel, melyek , nemzetközi érvénnyel bírnak. De azért ne fe­ledjük el,-hogy ennek a régiónak van szerepe a magyar társadalom életében is. Elsősorban Baranyában, de részben Tolna megyében is, multikulturális, több etnikumú társadalom él együtt. Ez érdekes színfolt és érték abban az Európai Unióban, mely önmaga is multikul­turális jegyekkel rendelkezik. Autópályán az Európai Unióba Az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) tekintetében a dél-dunántúli régió - összehasonlítva az ország többi régiójá­val - valahol a középmezőnyben foglal helyet. Az Európai Unió - húzta alá a május 16-i, szekszárdi lobbitalál­kozón tartott előadásában dr. Soós Lőrinc, a KSH el­nökhelyettese - ennek a dollárban mért mutatónak az alakulásához köti a régió támogathatóságát.- Azt azért nem felesleges tudni, hogy ez a középmezőnyben el­foglalt hely nem értelmezhető va­lamiféle verseny eredményének. A magyar régióknak nem egy­mással versengve, s főleg nem egymás ellenében kell érvénye­sülniük. Mindenkinek önmaga adottságait kell - lehe­tőleg maximálisan - ki­használnia.- Viszont ez azt is je­lenti, hogy a régiónak önmagához képest is van mit fej­lesztenie.- Van mit, lehet is és kell is. De hadd tegyem hozzá: az itteni regi­onális gondolkodás, a hosszú távú elképzelések megalapozása, ki­munkálása magyarorszá­gi viszonylatban példa értékűnek s páratlanul jónak tekinthető. Rendkí­vül tudatos munka zajlik ezen a téren, ami kellő­képpen kamatozni is fog a régió számára.- Mely adottságokra lehet alapozni?- Rengeteg adottsága van a ré­giónak. Megemlíthetem az ide­genforgalmi szempontokat, a jó éghajlati viszonyokat, a gazdasá­gi szerkezet különlegességeit, a paksi atomerőmű létét. S a déli autópálya és a szekszárdi Duna- híd megépülésével egy újabb ko­moly húzóerővel lehet számolni. Statisztikailag kimutatható, hogy a megannyi vállalkozás, a külföldi tőke beáramlása szinte leképezi az autópályák vonalát. Óriási vonzerő egy-egy ilyen megvaló­sult beruházás. S képletesen szól­va akár ezen a majdani autópá­lyán vonulhat be a dél-dunántúli régió az Európai Unióba. Koltai Tamás A dél-dunántúli régió előzetes fejlesztési terve A „gyermek” hossza három év, súlya közel 6 milliárd, forint A május 16-i, szekszárdi lob­bitalálkozón elsőként Koltai Ta­más, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke tartott előadást a régió előzetes, 2001- 2003-ra vonatkozó fejlesztési ter­véről. Rövid visszatekintésében utalt arra, hogy korábban, a nyolcvanas évtizedben és a ki­lencvenes évek elején a régió ön­maga, mintegy befelé fordulva kí­vánt válaszokat adni a kihívások­ra. Ez a törekvés csak hellyel- közzel sikerült. A kedvező változás a kilencvenes* évek közepére következett be, ami­kor is a dél-dunántúli régió gazdasá­gi, társadalmi és politikai szereplői - az országban először - megfo­galmazták összefogásra, egy közös szervezet létrehozására vonatko­zó igényüket. Ekkor alakult meg a Regionális Fejlesztési Alapítvány, mely „megszülte” első gyermekét, a regionális fejlesztési koncepciót. Még 1997-ben megalakult a Regionális Fejlesztési Tanács, mely szer­veződés megalkotta hat évre szóló, középtávú, komplex fejlesztési programját. S most jött a világra a harmadik gyermek, melyet szülei előzetes fejlesztési tervnek kereszteltek. Hossza három esztendő, sú­lya pedig 5 milliárd 700 millió forint. Az előbbi adat az időtartamra utal, az utóbbi pedig a tervezhető támogatási összeget jelenti. A tervezés megkezdésekor mindenekelőtt a „Mit is akarunk?” kérdése merült fel. A program készítői megvalósítandó vízióként, azaz stratégiai célként egy olyan hatékony, a belső adottságokra épülő, innovatív gazdasági szerkezet kialakítását határozták meg, amely a multinacionális és hazai nagyvállalati körrel együttműköd­ve a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. További célként jelölték meg a felsőoktatás kiegyenlített fejlesztését, s egy versenyképes, az EU közös agrárpolitikájából származó potenciális előnyöket kiaknázó, export potenciálját növelni képes és lehetőség szerint a nagy hozzáadott értékű termékek felé elmozduló agrár­struktúra felépítését, valamint a leszakadó térségek népességmeg­tartó képességének erősítését. A rövid távú terv készítői fontosnak tartják a dél-dunántúli régió gazdaságának, nemzetközi versenyké­pességének javítását, az EU-s integrációra való felkészülés elősegíté­sét, párhuzamosan a „derűs és dinamikus régió” kialakításával. A dokumentum megfogalmazása szerint az adottságok és lehetőségek kihasználásán keresztül ezek a stratégiai célok egy közepesen fejlett európai régió perspektíváját nyújtják a Déi-Dunántúl részére. A fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, partnerség és addícional- itás szellemében megfogalmazott, a kohéziót, összetartást elősegítő három éves tervben kiemelt figyelmet kapnak az alábbi prioritások: gazdaságfejlesztés és szerkezetváltás, mezőgazdaság és vidékfejlesz­tés, közlekedésfejlesztés, innováció fejlesztés, üzleti szolgáltatások fejlesztése, régiómarketing. Ezek az előzetes fejlesztési terv kereté­ben javasolt intézkedések négy horizontális jellegű prioritás - a köz­lekedési infrastruktúra fejlesztése a régió külső és belső kapcsolat- rendszerében, a régió humánerőforrás-bázisának erősítése, a vállal­kozások versenyképességének erősítése, az idegenforgalom fejlesz­tése - köré csoportosíthatóak. A 2001-es évben több, mint 1,6 milliárd forint pályázati kiírása va­lósul meg, mely a dél-dunántúli régió számára hét fontos, a fenti pri- oritásokból következő intézkedés kidolgozására nyújt lehetőséget. ■ Dél-Dunántúli Régfió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek A 2001 februárjában elfogadott, három évre szóló Fejlesztési Terv megfo­galmazza mindazon intézkedéseket, amelyek segítségével a Dél-Dunán­túli Régió felkészülhet az EU-s csatlakozásra. Kiemelt cél még a térség­ben élők életminőségének javítása, a társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése a régión belül, és egy olyan innovatív, versenyképes gazdaság kialakítása, amely képes felzárkózni az európai uniós átlaghoz. A terv SWOT-analízis alapján készült, amely alapján meghatározták a Dél-Du­nántúli Régió adottságait és az ezekben rejlő lehetőségeket, tennivalókat. Erősségek: Déli nyitottság, fejlett régióközpont, szer­teágazó regionális kapcsolatok, Pécs a re­gionális kutatások intézményi központja. Sokszínű, gazdag természeti táj, szub- mediterrán éghajlat. Nemzetiségi sokszí­nűség, több kultúra találkozása, a régió­ban élő nagyszámú német nemzetiség, mely németországi kapcsolatok révén be­fektetői vonzerőt is jelent, az idegen nyelv ismeret a régió nemzetiségi összetételével együtt speciális kiugrási lehetőség, fejlett és ápolt nemzetiségi hagyományok, élő határ menti kapcsolatokkal. Fejlett felső- oktatási infrastruktúra, a közép-magyaror­szági régiót követően, a lakónépességhez viszonyítva, ebben a régióban tanulnak a legtöbben felsőfokú intézményben. Az or­szág villamos energiatermelésének 40 szá­zaléka a régióban realizálódik. A verseny- képes mezőgazdaság alapfeltételei adot­tak, a régió országos szempontból is jelen­tős termőterülete a kukoricának. A Dél- Dunántúl minőségi bor kultúrája Európa hírű. A régiónak az országos átlagot 4 szá­zalékkal meghaladó erdősültsége van. A régió igen jelentős és változatos természe­ti értékekkel, gyógyforrás kinccsel rendel­kezik, egyben alapját képezi a gyorsan fej­lődő idegenforgalmi iparnak. Gyengeségek: Viszonylagos távolság a fő európai fejlő­dési tengelyektől, országon belüli perem­helyzet, folyók és vizek által behatárolt súlyos közlekedési peremhelyzet. Az or­szágos átlagot meghaladó népesség csök­kenés, az elvándorlás és az alacsony élve- születési arány, illetve a magas halandó­ság miatt. Az inaktív keresők (nyugdíja­sok) kiemelkedően magas aránya, apró­falvas jelleg. A régióban foglalkoztatottak száma arányaiban csökkent. Depressziós térségek, a déli határszélen különösen magas munkanélküliség, sok zsáktelepü­léssel, rossz úthálózattal. Műszaki és in­formatikai, illetve terület- és településfej­lesztés felsőoktatásban résztvevő hallga­tók aránya elmarad az országos átlagtól. Egyetemi szint hiánya a műszaki felsőok­tatásban. Nem alakult ki széleskörű be­szállítói kapcsolatrendszer. A külföldi be­fektetések vonzása terén a régió adottsá­gaihoz képest nincsenek jelentős eredmé­nyek. Kevés a magas komfortfokozatú szállodai szálláshely. A levegőszennyezés az egyik legsúlyosabb környezeti problé­ma a régió bizonyos területein. Lehetőségek: Az Európai Unió bővítési folyamatával pár­huzamosan, intenzívebb bekapcsolódásra nyílik lehetőség az európai gazdasági és társadalmi folyamatokba. Az EU-hoz alkal­mazkodni képes agrárstruktúra kialakítá­sa. Környezetbarát mezőgazdasági techno­lógiák térnyerése. Erős felsőoktatási bázisú szolgáltatások bővítése. Komplex turiszti­kai szolgáltatások és termékek fejlesztése. A régióban jelen van az a nagyvállalati kör és azon gazdaságfejlesztő szervezetek, melyek köré a régió iparfejlesztésének stra­tégiája felépíthető. Szlovén és horvát közle­kedésfejlesztési és gazdaságfejlesztési együttműködésben rejlő tartalékok. Veszélyek: A közlekedés erős fejlesztésének hiányában a régió nem tud bekapcsolódni hathatósan a nemzetközi munkamegosztásba. Az agrár- gazdaság polarizálódik, átlagos birtokméret kicsi, ennek következtében veszít a nemzet­közi versenyképességéből. A falvak népes­ségmegtartó képessége megszűnik, az apró­falvas peremvidékek elnéptelenedése. For­ráshiány a környezeti károk felszámolására és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesz­tésére. A környezet-, természet- és tájvéde­lem nem kap kellő hangsúlyt. A javasolt stratégia, amely széles szak­mai konszenzuson alapul, a régió társa­dalmi-gazdasági fejlődését leginkább gát­ló tényezők kiküszöbölésére törekszik, oly módon, hogy épít a régió számára nö­vekedési esélyt biztosító adottságokra, le­hetőségeire. ________,____________________■ i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom