Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-18 / 115. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2001. Május 18., péntek TŰKOR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 17.) Borsodchem 5200R 8 Fotex 240 Ft 0 Matáv 950 Ft ff Mól 4 305 Ft ű OTP 14 800 Ft ű Rába 1755 Ft 8 Richter 15690 Ft ű Zalakerámia 2 230 Ft 8 BUX: 6842,60 +1,46% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 11-17-IG 7100 $875,60; ! J I 7000 ,949 23 6860,86 6842,60; 6900 L J s 6744,06 6800 6700 pont Péntek Héttő Kedd Szerda Csütörtök AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 417,55 7,52 257.68 131,75 18,73 73,61 168,19 5,96 291.69 ENERGIA. A Magyar Villamos Művek (MVM) teljes jogú tagja lett a nyugat-európai villamos- energia-rendszernek (UCTE) - adta hírül a társaság. A döntés az UCTE csütörtöki lisszaboni közgyűlésén született. A képvi­selettel az MVM a tulajdonában lévő rendszerirányító céget, a Mavir Rt.-t bízta meg. A teljes jogú tagsággal az MVM jogot kap arra, hogy részt vegyen az európai energiarendszerrel kapcsolatos döntésekben. Ilyen egyebek között az egységes műszaki paraméterek meghatá­rozása, illetve az áramtranzit kérdése. MEGTAKARÍTÁS. A háztartá sok inflációs hatásoktól mentes finanszírozási képessége, vagy­is megtakarítása az előzetes adatok alapján áprilisban 39,1 milliárd forinttal nőtt, szemben a márciusi 4,8 milliárd forintos bővüléssel - hozta nyilvános­ságra a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön. A háztartások net­tó finanszírozási képessége, amely az inflációs hatásokat is figyelembe veszi, áprilisban 68,7 milliárd forinttal bővült. Az első négy hónapban a ház­tartások pénzügyi meg­takarítása 83,1 milliárd forinttal nőtt, hasonlóan az egy évvel korábbi 81,4 milliárd forintos értékhez. ■ Biztonságos élelmiszerek A kistermelők is kötelesek betartani az előírásokat Világszerte felértékelődött az élelmiszer­biztonság jelentősége. Az új technológiák - mint például a genetikailag módosított élel­miszerek - megjelenésével párhuzamosan pedig nagymértékben megnőtt a gyártók fele­lőssége. A téma szakértőjével, dr. Bánáti Diánával, a Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet (KÉKI) új, tavaly ősszel kinevezett főigazgatójával beszélgettünk.- Egyre több szó esik manapság az élelmiszer- biztonságról, de mit jelent ez hétköznapi nyelvre lefordítva?- Az elmúlt évtizedben számos olyan botrány volt az Európai Unióban (EU), ami miatt előtérbe került az élelmiszer-biztonság szükségessége. Közrejátszott a gyártás nagyüzemivé válása is, hiszen bármilyen kis malőr, hiba történik, az fo­gyasztók ezreinél okozhat megbetege­dést. Mindezek együttesen indokolták, hogy világszerte nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszerek biztonságára, a fogyasztók egészségének védelmére.- Időről időre fellángolnak a viták a hormonkezelés, a genetikailag módosí­tott élelmiszerek körül.- Magyarországon a genetikailag mó­dosított élelmiszerek előállítására és for­galmazására vonatkozó hatályos jogsza­bályok teljesen megegyeznek az Európai Unióéval. Ilyen élelmiszer hazánkban nincs forgalomban. Ha felmerül a gyanú, hogy a termék veszélyt jelenthet az egészségre, akkor meghatározott ideig korlátozni lehet a forgalmazását. Az élel­miszer-biztonság szabályozását az Euró­pai Unió az úgynevezett „Fehér Könyv” formájában adta ki, amely tulajdonkép­pen egy jogalkotási program. Ez tartal­mazza a többi között a tagországok szá­mára követendő irányelvek és rendelet- tervezetek változásait. A rendelet betartása köte­lező, az irányelveket a tagállamok beilleszthetik saját jogrendjükbe.- Magyarország számára is'kötelező?- Hazánk még nem tagja az EU-nak, ezért a megjelenő rendeletek ránk nézve még nem köte­lezőek. Ennek ellenére az élelmiszerjog döntő részét már átvettük az Európai Uniótól és beil­lesztettük jogrendünkbe. A magyar élelmiszer­szabályozás tehát már EU-konform, csupán né­hány terület van, ahol a csatlakozás időpontjáig kell harmonizálni a jogszabályokat.- Milyen területen van lemaradásunk?- Elsősorban az agráriumban. A szabályozás az élelmiszerlánc egészét - az alapanyag-terme­lőktől kezdve a fogyasztókig bezárólag - érinti. Minden termékpályán garantálni kell az élelmi­szer-biztonságot. A kistermelők esetében is na­gyon fontos, hogy megfeleljenek az előírások­nak. A HACCP (veszélyelemzés és kritikus sza­bályozási pontok) élelmiszer-biztonsági rend­szert a kisebb gyártóknak is ki kell építeni.- A biztonságos élelmiszergyártás feltételeinek megteremtése nagyon sok pénzbe kerül. Milyen hazai és uniós pénzforrások állnak rendelkezésre erre a célra?- A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumnál, a Gazdasági Minisztériumnál pá­Névjegy Dr. Bánáti Diána Született: 1967. április 15., Kaposvár Családi állapota: hajadon Iskolai végzettsége: okleve­les élelmiszermémök, okleveles mérnök tanár, jogi szakokleveles mérnök, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa. Eddigi munkahelyei: 1990-1993: MTA, 1993-1996: Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem élelmiszer-ipari kar, 1996-2000: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-minőség és -biztonság EU- harmonizációs munkacsoport, 2000-től: KÉKI lyázni lehet állami támogatásra a HACCP rend­szer és az ISO-rendszer kiépítésére. Elindult egy PHARE finanszírozási projekt 1996-ban, amely még jelenleg is fut. A tendernyertes feladata, hogy az előre kiválasztott élelmiszer-ipari válla­latoknál modellszerűen kiépítse és bemutassa az érdeklődőknek az ISO és a HACCP rendszert, amelyet később bárki adaptálhat. A kutatói szfé­rában is lehet pályázni uniós és hazai forrásokra. ÚJVÁRI GIZELLA Milliárdos készpénzkímélés Ritkán fizetünk, gyakran veszünk fel pénzt bankkártyával A Magyarországon kibocsátott 4,5 millió bankkártya döntő többsége, 2,9 millió plasztiklap tartozott 2000-ben a Eurocard/Mastercard, a Maestro illetve a Cirrus rendszer­hez. Ezekkel tavaly 61 millió tranzakciót hajtottunk végre mintegy 1200 milliárd forint értékben. A fenti rendszerek tulajdonosa, Európa vezető fizetési rendszere, a Europay International (El) fel­mérést készített a magyarok köré­ben, amelyből kiderült, a megkér­dezetteknek közel a fele (43 szá­zalék) rendelkezik bankkártyá­val. Az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya a 45 év alattiak, és különösen magas (57 százalék) a 18-30 évesek között. A tanulmány rámutatott, az emberek bankkártyahasználatát erőteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük - mondta lapunknak Hajdú Gyula, az El Kelet-Európá- ért felelős marketingigazgatója. A válaszadók 64 százaléka havi 2- 10 alkalommal használja kártyá­ját. További 24 százalékuk ha­vonta mindössze egyszer, 11 szá­zalékuk pedig több mint 10 alka­lommal. A használat számát és a társadalmi jellemzőket tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy az ala­csonyabb végzettségűek, a rossz és átlagos anyagi körülmények között élők általában egyszer, míg a főiskolai és egyetemi vég­zettséggel rendelkezők, vállalko­zóként dolgozók általában tíznél többször használják műanyag fizetőeszközüket. A plasztikpénzt a lakosság túl­nyomó többsége (81 százalék) még mindig csak készpénzfelvé­telre használja annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, a kártyával történő fizetéskor nem számítanak fel költséget, ellentét­ben a pénzfelvétellel. A válasz­adók csupán 18 százaléka hasz­nálja kártyáját inkább vásárlásra - tudtuk meg. Egy százalékuk egyáltalán nem használja a kár­tyát, vannak ügyfelek, akik azt a bankból sem vitték el. ____________________________________________(STSJ Gazdasági döntéshozók Nem egy személy a tulajdonos és a cégvezető Mintegy 179 ezren alkotják a magyar gazdasági elit tá­borát, ők azonban több­nyire nem tulajdonosok a multinacionális cégeknél, hanem elsősorban döntés­hozók. A Szonda Ipsos felmérése szerint ma hazánkban elsősorban a 40- 49 év közötti korosztály alkotja a gazdasági döntéshozók táborát, az 50-58 évesek a második leg­erősebb korcsoport e tekintet­ben, ám a 18-29 évesek is szép számban vannak jelen az össze­sen 179 ezerre taksált gazdasági elitben. Levendel Ádám, a Szonda Ipsos ügyvezető igazgatója sze­rint nálunk egyáltalán nem esik egybe a tulajdonosi és a döntés­hozói kör, hiszen előbbi többnyi­re a multinacionális vállalatok külföldi képviselőit jelenti. Len­gyel László politológus az üzleti döntéshozókról tartott konferen­cián megkérdőjelezte, létezik-e klasszikus értelemben vett ma­gyar gazdasági elit. Amennyiben a döntéshozókat annak tekint­jük, akkor az ő elvárásaik ma a magyar gazdaságban a követke­zők: a gazdaságpolitikának egy­részt tőke- és befektetésbarát környezetet kellene teremtenie - szemben az elbizonytalanító ál­lami árszabályozással. Másrészt olyan versenyhelyzetet kell létre­hozni, amelyben a közbeszerzés átlátható. Harmadrészt hiteles gazdasági információkat kell szolgáltatni, azaz nem lehet be­csapni őket rendre a hamis inflá­ciós előrejelzésekkel - mondta. ______________________________(CSERNYÁNSZKY) SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 19. HÉT (FORINT) 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 331,24 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 337,41 2. szövetkezeti átlagár: 331,89 3. egyéni vállalkozói átlagár: 312,16 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 344,06 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 341,97 2. szövetkezeti átlagár: 351,25 3. egyéni vállalkozói átlagár: 332,65 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 348 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 318 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 345 4. Központ (Budapest, Pest megye): 357 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 350 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 347 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 348 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 422,80; U: 406,50; R: 381,11 O: 352,65 , F 3: 320,49 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 3,74 DM Forrás: HÚSCÉH Információs stratégia Stumpf István kancellária- miniszter tegnap nyilvános­ságra hozta a Nemzeti In­formációs Társadalom Stra­tégia első verzióját, amely­nek keretében még május­ban összesen 3 milliárd forint értékű támogatási program indul. A miniszter kifejtette: a Széche- nyi-terv információs társadalom- és gazdaságfejlesztési fejezetével összhangban összeállított straté­gia célja, hogy Magyarország az információs társadalomra való fel­készülésben a kelet-közép-euró- pai régió éllovasává váljon, és ez­által javuljon az életminőség is. Megfizethetővé és tömegessé kell tenni a számítógép- és inter­nethasználatot, meg kell teremte­ni a biztonságos jogi környezetet, és ki kell használni a rendelkezés­re álló intellektuális tőkét ahhoz, hogy felzárkózzon az ország az Európai Unió átlagszintjéhez - kö: zölte Stumpf István. Hozzáfűzte, hogy a kialakulóban lévő informá­ciós társadalom Magyarország számára nem csupán technoló­giaváltást, hanem átfogó kulturá­lis-szociális változást eredmé­nyez. A három-öt évre vonatkozó stratégia májusban induló prog­ramcsomagja elsősorban a civil szervezetek, és a hátrányos hely­zetű társadalmi csoportok részére nyújt támogatást - hangsúlyozta a miniszter hozzátéve, hogy a tá­mogatási keretből 2,2 milliárd fo­rintot pályázatí úton lehet elnyer­ni. Legközelebb ősszel hirdetnek meg programokat. ___________■ Át képzés helyett vállalkozás Kormányzati támogatás a munkanélküliség csökkentésére A Gazdasági Minisztérium szervezetébe integrált foglalkoztatáspolitika idén is jelentős eszközökkel támogatja a munkanélküliség kezelését. Az évek óta népszerű képzés, átképzés mellett olyan új eszközök váltak népszerűvé az álláskeresők körében, mint a vállalkozóvá válást, az ön­foglalkoztatást támogató juttatások. A munkáltatók ugyancsak nyitottak a munkaerő-megtartást vagy -bővítést célzó kezdeményezések iránt. Budapest - Pécs A gazdasági tárca kebelén belül műkö­dő Munkaerő-piaci Alap Irányító Testü­leté megyénként decentralizált forrá­sokkal támogatja a helyi foglalkozatási gondok kezelését. A korábbi évekhez képest idén még nagyobb hangsúlyt kap az aktív eszközök mozgósítása. Míg az elmúlt időszakban a megyei for­rások tekintetében igen nagy szerepet kapott a közhasznú munka támogatá­sa, addig most a munkahelyteremtést, a munkahelyek bővítését, az önfoglal­koztatást, illetve a vállalkozóvá válást kívánják előmozdítani nagyobb haté­konysággal. A váltás zökkenőmentes lebonyolítá­sához hozzájárult az az újdonság, hogy pont egy évvel ezelőtt megszüntették az alanyi jogon járó jövedelempótló tá­mogatást, és a juttatást a közcélú mun­kavégzéshez kötött rendszeres szociá­lis segély váltotta fel. Ilyen módon a te­lepülések ez utóbbi keretében végez­ték, végeztették el a szükséges kommu­nális munkálatokat, míg a korábban er­re is használt közhasznú munkaprog­ramok főként fejlesztésekhez, infra­strukturális beruházásokhoz, aktuális A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON települési szolgáltatásokhoz kö­tődnek. A munkanélküliek vállalkozó­vá válását elősegítő program ab­ban az esetben jelenthet lehető­séget az állástalanok számára, ha a munkaerő-piaci szervezet hosszú távon nem tudta megol­dani az ügyfél elhelyezkedését. Az egyéni vállalkozás, ősterme­lői tevékenység alapítását a szak­mai felkészítésen túl gyakran kí­séri személyiségfejlesztő tré­ning, illetőleg az adminisztrációt könnyítő képzés. Hasonló konstrukcióban, gyakran az előző lehetőséghez kapcsoltan támo­gatják az önfoglalkoztatás megvalósítá­sát. A juttatásként adható 1 millió fo­rint kamatmentes forrás ez esetben a konkrét tevékenység eszközeire fordít­ható. Szigorú feltétel a saját erő meglé­Forrás: 2001. 2000. api. ápr. T&dapest: 2.7 3,2 Tarainak U6 12,1 Bács-Kiskun: ­9,7 10,4 Békés: 12,8 14,6 Bcsod-ADaús-Z: 19,9 20,9 •űSoíjgráF 8.8 8,6 m. 6,7 7,9 fyőr-Moson-S.: 4.0 4,9 FHajdú-Bihar: 14,7 15,3 Heves: 11,3 12,5 Jász-Nagykun-Sz.: 12,0 14,2 Komárom-Esztergom: 7,3 8,9 Nógrád: 15,2 ‘15,8 Pest: 4,6 5,4 Somogy: 12,2 13,2 Szabolcs-Szatmáf-B.: 18,8 20,5 Tolna: 11,7 12,3 Vas: 5,0 .5,3 Veszprém: 7,0 7,5 Zala: 6.8 7,7, te, illetve a megfelelően előkészített üz­leti tevékenység biztosítása. Több ha­zai megyében is felkeltette a munkálta­tók érdeklődését a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatásának tá­mogatása. Térségenként több tízezerre tehető azoknak az embereknek a szá­ma, akik veleszületett fogyatékossá­guk, megváltozott munkaképességük miatt bizonyos területeken akár 100 százalékos teljesítményre is képesek, korábban mégis méltatlan foglalkozta­tási helyzetben voltak. Az új kezdemé­nyezés az ő elhelyezkedésüket, az al­kalmazásuk bővítését célzó beruházá- sokat, fejlesztéseket támogatja, kaszás e. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom