Tolnai Népújság, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Május 3., csütörtök ÜtHHB KÉSETT ORBÁN GÉPE. Mű szaki hiba miatt késve érkezett Párizsból Budapestre az Orbán Viktor miniszterelnö­köt is szállító Malév-gép. Danks Emese, a Malév Rt. szóvivője el­mondta, hogy a Fokker típusú gép pilótája a hajtómű felől a megszokottól eltérő rezonanciát észlelt, ezért a kifutópályáról visszafordult. Az utasokat le­szállították, és a gépet azóta megjavították. A vízumügy to­vábbra is nyitott, megoldatlan kérdésnek számít a magyar­amerikai kapcsolatokban - nyi­latkozta Orbán Viktor szokásos szerdai rádióinterjújában, ame­lyet ezúttal Washingtonban adott. A kormányfő ezzel arra utalt, hogy míg az amerikai ál­lampolgárok szabadon utazhat­nak Magyarországra, addig a magyaroknak a Egyesült Álla­mokba való belépéshez vízum­ra van szükségük. Amerikai vélemény szerint ugyanis a ma­gyarok rendszeresen tovább maradnak az Egyesült Államok­ban, mint amennyit féléves vízumengedélyük lehetővé tesz, illetve az ellenőrzések során nem találják meg őket azokon a címeken, amelyeket a beuta­zás előtt megadtak. HÁROMNAPOS balükumi lá­togatást kezdett szerda délután Martonyi János. A magyar kül­ügyminiszter az Egyesült Álla­mokból érkezett Rigába, ahol megbeszéléseket folytatott Indulis Berzins lett külügy­miniszterrel, akivel a tárgyalá­sokat követően aláírták a két ország közötti vám-együtt- működési megállapodást. A KÖVETKEZŐ magyar-szlo­vák tárgyalás a bősi kérdésről június 5-én lesz Pozsonyban, ahol a szakértői csoportok létre­hozásáról, az újabb államközi szerződést megalapozó kor­mánymegállapodás kereteiről lesz szó - közölte Székely László dunai kormánybiztos az Országgyűlés külügyi bizott­ságának szerdai ülésén. TÜZÉRSÉGI TŰZ fedezete mellett izraeli buldózerek hatol­tak szerda reggel palesztin terü­letre az egyiptomi határ mentén található Ráfah menekülttábor közelében. A palesztinok pán­céltörő lövedékekkel viszonoz­ták a tüzet. AZ AMERIKAI védelmi minisz­ter elismerte, hogy bizonyos tit­kok elvesztek az amerikai kém­repülőgép kínai földön végre­hajtott múlt hónapi kényszer- leszállása következtében. „A le­génység jól dolgozott, és na­gyon nehéz körülmények kö­zött, a lehetőségekhez mérten végrehajtotta a feladatok listá­ját, de bizonyos dolgok kétség­telenül veszélybe kerültek”- mondta Donald Rumsfeld kedden a CNN hírtelevízióban. PHENJANBA érkezett szerda reggel az az EU-küldöttség, amely igyekszik elősegíteni a két Korea közötti békefolya­mat folytatását. A háromtagú delegációt Göran Persson, az Európai Unió soros elnöke, Svédország kormányfője veze­ti. Ő az első nyugati minisz­terelnök, akit Phenjan vendé­gül lát. Persson, valamint a trojka másik két tagja, Javier Solana kül- és biztonságpoliti­kai főképviselő és Chris Patten külügyekért felelős biz­tos előbb Kim Dzsong II észak-koreai vezetővel tár­gyalt, majd pénteken Szöul­ban találkozik Kim De Dzsung dél-koreai elnökkel. MACEDÓN rendőrségi és albán diplomáciai források megerősí­tették, hogy szerdára virradóra a macedón fővárosban ismeret­lenek tüzet nyitottak az albán nagykövetségre. Több lövedék csapódott be este 10 óra tájban a külképviselet területére. Iliescu a státustörvényről „Tanulnunk kellene a magyar tapasztalatokból” „Budapesttel mindig is voltak és lesznek is problé­máink. Ami persze attól is függ, hogy mit értünk problémán. Szerintem a Magyarországgal fenn­tartott kapcsolataink alakulásának pozitív oldalait kell néznünk” - nyilatkozta Ion Iliescu. Bukarest A román államfő úgy véli: még sokáig fennmaradnak a történe­lemből fakadó érzékenységek, de- „ha mindkét fél realizmusról tesz bizonyságot, megtalálható a meg­felelő civilizált megoldás”. A státustörvénnyel kapcsolat­ban Ion Iliescu újságírók előtt ki­fejtette: mindenképpen értékelni kell Magyarországnak azt a törek­vését, hogy törődni kíván a má­sutt élő nemzettársakkal. „Lehet, hogy nekünk is többet kellene tennünk ilyen vonatkozásban, ta­nulnunk kellene a magyaror­szági tapasztalatokból. Ugyanakkor vannak za­varó dolgok is, és nem csupán a mi számunkra” - mond­ta a román államfő, hozzátéve: reméli, hogy a magyar fél fogé­kony lesz ezekre a reagálásokra, és megtalálja azt a képletet, amely nem zavarja a szomszé­dokkal fenntartott kapcsolatait. Iliescut mindenekelőtt az ál­lampolgársági szempontok foglal­koztatják. „Bár ezek az emberek a magyar népcsoporthoz tartoz­nak, mégis Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna állampolgá­rai. Ezért nem mindegy, mi­*1 \V képpen viszonyulunk a kérdéshez, s természe­tesen kölcsönös megér­tésre van szükség. Ta­pintatra, hogy a proble­matika ne zavarja az érintett államokat.” A román államfő ki­fogásolja azt is, hogy a státustörvény nem vonatkozik minden határon túli magyarra, csupán a szomszédos államok­ban, a volt Osztrák-Magyar Mo­narchia országaiban élőkre. Ion Iliescu szeretné, ha a ma­gyar fél vele is véleményt cserél­ne. Ha ez nem történik meg, az „nem lenne túl pozitív jelzés a kölcsönös megértés szempontjá­ból”. „Nem hiszem, hogy ez Ma­gyarország érdekében állna” - tet­te hozzá. . SIMON HUNOR Schröder EU-alkotmányt sürget Nagyobb demokrácia, szerencsésebb hatalommegosztás A német kancellár radikális lépéseket sürget az Eu­rópai Unió irányításának átalakítására. Gerhard Schröder vízióját az a tervezet tartalmazza, ame­lyet majd az SPD őszi kongresszusán vitatnak meg. Berlin A javaslat szerint főként az Euró­pai Bizottság igazi közösségi kor­mánnyá történő átalakítására van szükség, és a nagy hatalmú mi­niszterek tanácsának is másfajta testületként kellene működnie. Schröder szerint utóbbinak a né­met szövetségi tanácshoz kellene hasonlítania. A kancellár átszabná az Euró­pai Parlament illetékességét is: eszerint az uniós honatyák a jö­vőben „teljes mértékben dönthet­nének a földrész költségvetésé­ről”, főként az agrárháztartásról, ami már ma is az EU bü­dzséjének 46 százalékát teszi ki. Ugyanakkor bi­zonyos jogkörök, példá­ul a regionális és a strukturális politika kérdései visszakerülné­nek a tagállamokhoz. Schröder azt is fölvetette, hogy ideje volna kidolgozni a közös európai alkotmányt, ami az Euró­pai Parlament feladata lehetne, bevonva a munkába a tagország­ok nemzetgyűléseit is. A kancellári látomás fogadta­tása igen vegyesnek mondható. Míg Németországban osztatla­nul üdvözölték, a külföldi vissz­hang már nem ennyire pozitív. Otthon még az ellenzéki pártok is tá­mogatásukról biztosí­tották Schrödert, mondván: a javaslatok megvalósítása az Unió­ban nagyobb demokrá­ciához és a hatalom szerencsésebb megosztásához vezethet - írja a Die Welt. CDU/CSU-vélemények szerint az Európai Bizottság átalakítása igazi végrehajtó hatalommá, megfelel a német keresztény pártok elképzeléseinek. Bajoror­szág mindamellett azt szeretné, ha Brüsszelben kiemelten kezel­nék az európai védelem, bizton­ság, migráció és a nemzetközi bűnözés kérdéskörét. ________________________CA! A Fehér Ház konzultálni kíván Az orosz fél ragaszkodik az eredeti korlátozó szerződéshez A szövetségesek közül többen üdvözölték, a Kreml elutasította az amerikai elnök leg­újabb rakétavédelmi terveit. Washington George Bush amerikai elnök kedden a washing­toni nemzetvédelmi egyetemen mondott beszé­dében bejelentette: az Egyesült Államok kon­zultációkat kezdeményez szövetségeseivel, vala­mint Oroszországgal és Kínával a tervbe vett rakétavédelmi rendszer megteremtésének kér­déseiről. Joschka Fischer elégedetten nyugtázta George W. Bush amerikai elnök bejelentését. A német külügyminiszter, aki csütörtökig Washingtonban folytat tárgyalásokat amerikai kollégájával, Colin Powell-lel, Berlinben is közzétett közleményében jelezte: jelenlegi vizitjét is felhasználja a téma to­vábbi megvitatására. Német­ország kezdetben kifogásolta a ballisztikus rakéták elleni vé­dőpajzs kiépítésére irányuló amerikai tervet, attól tartva, hogy az új fegyverkezési ver­senyt indíthat el. A német el­lenkezés azonban az utóbbi hónapokban szelídült. Az első moszkvai vélemények szerint George Bush keddi bejelentése az amerikai rakétavédel­mi rendszer kérdéseiről még nem értelmezhető úgy, hogy Washington egyoldalúan kilép a raké­taelhárító rendszerek korlátozásáról kötött 1972. évi ABM-szerződésből. Moszkvában emlékeztet­nek arra is, hogy az amerikai elnök előzetesen tá­jékoztatta a washingtoni nemzetvédelmi egyete­men elhangzó beszédének főbb pontjairól Vlagyimir Putyin orosz államfőt. ____________■ ___________________ÁLLÁSPONT___________________ A. TÓTH SÁNDOR Májusi esőre várva Amikor tehetem, kibiciklizek a városból a határba. A kari- kázásnak kettős haszna is van. Teleiszom magam tiszta, jó levegővel. Másrészt pedig látom, hogyan alakul az ország sorsa. Legalábbis a feléé, a parasztizáló országé. Másban sem, de ennek megítélésében különösen nem hagyatko­zom politikusi véleményekre. Mert akkor vagy azt kellene elhinnem, hogy az agrárium helyzete, eredményei csodá­sak, vagy pedig azt, hogy már a mélypontnál is sokkal mé­lyebbre süllyedt. Előbbit az ex-agrárminiszter bizonygatta, utóbbit az ellenzék és a hozzá kötődő érdekvédelmi szer­vezet próbálja elhitetni az emberekkel. Valahol a két pólus között lehet az igazság. Mire alapozom ezt? Arra, amit a határban látok. Kevesebb a parlagon lévő terület, mint korábban. Persze ez lehet eredménye a földhi­vatalok következetesebb ellenőrző munkájának is, már ami a földhasznosítást, a földvédelmet illeti. Viszont az sem ke­rüli el a figyelmemet, hogy az utóbbi években nem állt meg a derűlátásra okot adó folyamat: a romos régi tanyák mel­lett új, komfortos, padlásteres házak nőnek ki a földből. Vagyis nem menekülnek az emberek a termőföldtől. A gon­dok ellenére nem látnak a maguk számára többet ígérő fog­lalkozást a gazdálkodásnál. Ez csak a tanyavilág képe. De mit mutat az agrárvilág egé­sze? Ha gazdákkal beszélek, panaszkodnak. Nem minden­ki, de általában. Viszont az is tény, hogy például Bács-Kis- kun megyében tavaly több gépvásárlási támogatást vettek igénybe, mint bármikor máskor az utóbbi tíz évben: akar­nak valamit a jövőtől. Persze a fő probléma megoldatlan továbbra is: túl ala­csony a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Még több támogatás kellene a hatékonyság növeléséhez, bár az idei 191 milliárd forint 61 milliárddal több a tavalyinál. Egyébként most, a hagyományos tavaszi kiállítások, vásá­rok idején - farmergépek seregszemléje Jánoshalmán, ker­ti technológiák kiállítása Kecskeméten, állattenyésztési ren­dezvény Hódmezővásárhelyen - a határ jobb termést ígér a tavalyinál. De ehhez kellene 50-60 milliméter májusi eső. HORVÁTH GYŐZŐ Eddig is többel mentünk Harmadik napja közlekedünk a módosított KRESZ szabá­lyai szerint. Azt, hogy melyek az új rendelkezések, bizo­nyára a legtöbben tudják. Részben azért, mert jellegüknél fogva a változtatások szinte mindenkit érintenek, de két­ségtelenül azért is, mert az újdonságokról minden informá­ciót megkaptunk az illetékesektől. A legérdekesebb és talán a legnépszerűbb újítást bizonyá­ra minden járművezető számára a sebességhatárok fel­emelése jelentette. A jogszabályalkotók szándéka szerint ezzel gyorsabbá, gördülékenyebbé és biztonságosabbá vá­lik a közlekedés Magyarországon. A közlekedési büntető­pontrendszer visszatartó hatásával kapcsolatos túlzott bi­zakodástól eltérően ez a változás mindenképpen ésszerű­nek látszik. Már csak azért is, mert - valljuk be - a legtöb­ben pusztán ilyen megfontolásból eddig is az új szabály szerint közlekedtünk. Most azonban legális keretek között tehetjük ezt. A mai modern autókkal való óránkénti 80 ki­lométeres tempó eddig sem tartozott a leginkább tisztelet­ben tartott szabályok közé. Legfeljebb átmeneti jelleggel akkor, ha az út szélén „gyanúsan” várakozó fehér Astrát vagy bordó, esetleg zöld Skodát fedezett fel a szemfüles járművezető. A problémát vélhetően nem is a sebességet túllépő, de egyenletesen haladó kocsik jelentették. Sokkal inkább az teremtett veszélyt, aki a kocsiját ennél jóval lassabban - de persze szabályosan - vezetve törte meg a forgalom ritmu­sát, okot adva ezzel másoknak veszélyes manőverre, az elő­zésre. A közlekedési szakemberek kimutatásai szerint az igaz, hogy a balesetek nagy hányadát a gyorshajtók okoz­zák, de egyáltalán nem mindegy, miféle gyorshajtásról is beszélünk. A baj leginkább abból adódik, ha valaki nem az út, a látási és az időjárási viszonyok figyelembevételével nyomja a gázpedált. Internetes családfa „Kitántorgott Amerikába hárommillió emberünk’’ Új szolgáltatással bővült a számítástechnika vezető vállala­taként ismert Compaq Computer. Az Amerikai Egyesült Államokba a 19. század végén, a 20. század első évtizedei­ben elsősorban Európából érkezett 22 millió személy adatai mostantól megtalálhatók a világháló www.ellisisland- records.org címén. New York Az Amerikai Család- és Beván­dorlás-történeti Központ a Compaq, valamint az Oracle szoftvergyártó cég szakmai segít­ségével összegyűjtötte és közzé­tette az USA-ba 1892 és 1924 kö­zött bevándoroltak adatait. Az érdeklődők 11-féle informá­ciót hívhatnak le a honlapról, a többi között a hajók nevét, teljes utaslistáját, a keresett rokon élet­kori adatait, annak az országnak, helységnek a nevét, ahonnan mo- tyójukkal, kisgyerekeikkel útra keltek, valamint az egyesült álla­mokbeli úti céljukat. Csupán az utaslisták 3,5 millió oldalra rúgnak. Megismerhető annak a jó nyolcszáz hajónak a képe, minden adata is, amelyen a korlátlan lehetőségek hazájaként emlegetett Amerikai Egyesült Ál­lamokba érkeztek a jobb életről álmodók. A családtörténet-kutatás rajon­gói mellett ez a létesítmény rend­kívül értékes mindazok számára, akiknek ősei az Ellis Island-i be­vándorlási ellenőrző pont érinté­sével léptek az Egyesült Államok földjére. Az USA-ban jelenleg élők mintegy negyven százaléká­nak elődei ezen az útvonalon ér­keztek az Újvilágba. Ha a most megnyílt internetes- adatbázisban kutatók akarják, sa­ját családtörténeti albumot is nyit­hatnak a központban, amelyben aztán fényképeket, iratokat he­lyezhetnek el az utókor számára. A Compaq-technológia és az internet segítségével amerikaiak milliói kutathatják föl családi gyökereiket. Az alapítvány csak­nem húsz éve nonprofit szerve­zetként jött létre azzal céllal, hogy az illetékes intézményekkel közösen pénzt gyűjtsön a Sza­badság-szobor felújítására, az Ellis Island-i Bevándorlási Múze­um létesítésére, valamint az Ame­rikai Bevándorlók Emlékfalának felállítására. kulcsár László TÖRTÉNELEM ALULNÉZETBEN. Nem mindennapi kiállítás nyílt Moszkvában: a szovjet időket idéző fehérnemű-bemutató kelt nosz­talgiahullámokat a látogatókban. Nem mindennapi darabok ezek: kifakult, agyonmosott, a szexuális vágyat még új korukban is azon­nal és írmagjában kiölő bugyogók, kempingsátorszerű (és ahhoz ha­sonló anyagból is készült) melltartók, dinamógatyák elevenítik fel a nagy októberi szocialista forradalomtól a honvédő háborún és a gulágok világán keresztül egészen a birodalom összeomlásáig ezt az intim történelmet. fotó: europress/epa i » 1 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom