Tolnai Népújság, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-17 / 89. szám
HI 2001. ÁPRILIS 17., KEDD TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 7. oldal Fonótól a gólyatáborig A Pünkösdi Fesztiválra készül a gyönki német kisebbségi önkormányzat, amelyet hagyományosan a szintén többnapos szüreti fesztivál követ'. Ennek szervezésében szintén közreműködik a nemzetiségi szervezet. Újdonság volt kulturális rendezvényeik között a februárban-márciusban rendezett fonó-délutánok, amelyeken idős németajkúak idézték fel tradícióikat. A rendelkezésre álló forrásokból mindezen kívül elsősorban hagyományőrző táborokat, csoportokat, diákokat támogat a kisebbségi önkormányzat - tudtuk meg Hiimné Szentesi Kataän alelnöktől. A tanév végén jutalomban részesítik a két tannyelvű és nemzetiségi oktatásban jól teljesítő diákokat, valamint idén először a Tolnai Lajos Gimnázium leendő elsőseinek hagyományőrző „gó- lyatábort” rendeznek. ________■ Ke vés fiú, lelkes csapat A Tolnai Lajos Gimnázium elsősorban a német-magyar két tannyelvű oktatásról ismert, néhány éve azonban nemcsak nyelvvizsgák, hanem a sport terén is országosan jegyzett eredményeket érnek el diákjai.- Emberi a légkör, s ez nem minden középiskolára mondható el, hagyják az embert dolgozni - mondja Farkas Attila, testnevelés-matematika szakos tanár, a gimnázium fiú kézilabdacsapatának edzője. A sportágnak komoly hagyományai vannak Gyünkön: Káspári János, Szebeni Kálmán és Tuba Gyula szép eredményeket ért el a diákokkal, de az utóbbi időben jutottak el sorozatos országos sikerekhez. Ez összefügg azzal is, hogy 1993-ban megépült a tornaterem, igaz, hat méterrel rövidebb, mint a nemzetközi szabvány.- Elhatározás és munka kérdése - mondja az eredményekről Farkas tanár úr. - Az iskola kis létszámú, a fiúk különösen kevesen vannak, viszont annál lelkesebbek. A csapat a napokban negyedszer jutott be a diákolimpia döntőjébe, ami azt jelenti, hogy az ország legjobb nyolc középiskolai kézilabda-csapata között vagyunk. Ez azért is nagy szó, mert olyan csapatok közé kerülünk be, ahol legalább NBI/B-s háttér van, vagy tómondottan kézilabdával foglalkoznak, és esetenként sikerül felülmúlni őket. Segít az eredmények elérésében a simontomyai kézilabdacsapat, ahol a fiúknak lehetősége van az ifjúsági, vagy a felnőtt csapatban pályára lépni. A legutóbbi siker: a csapat kapusát, Kilvinger Bálintot meghívták a serdülőválogatottba, amely a Tuba-kupán másodszor tiszteli meg részvételével a gyönki gimnázium csapatát. ■ Gyönk az új évezred küszöbén Városias község a Hegyhát közepén A tolnai Hegyhát észak-dél irányú völgyében fekvő település első említése 1313-ból való, bár valószínűen a magyarság megtelepedése jóval korábbra tehető. A középkorban a hozzátartozó Csernyéd a megye egyik jelentős törvényhozási színhelye volt. A törökdúlás után elnéptelenedett falut protestáns német és magyar telepesek népesítették be. A németség eredete nem pontosan dokumentált: a hagyomány szerint 1722-ben Hessenből érkeztek evangélikusok. A településszerkezet máig őrzi a két protestáns templomtól északra fekvő „német falu” és a délre elterülő „magyar falu” megosztást. Gyönk - német nevén Jink - életének máig meghatározó eleme az 1806-jban alapított, 1812-ben Nagyszékelyből idetelepített gimnázium, amely ma magyar és német nyelven oktat. GYONK LAKOSSAGANAK ALAKULÁSA 3000 2000 2S34 2312: 1000 — É20I 1949 1990 2000 Névjegy Fekete József 50 éves növényvédő szakmérnök 1976-tól 1990-ig a varsádi, majd a gyönki termelőszövetkezetben dolgozik 1987-től 1990-ig a nagyközség tanácselnöke 1990-től Gyönk polgármestere Család: két lánya van, Rita vendéglátóipari főiskolai, Réka gimnáziumi tanulmányokat folytat Hobbi: lovas sportok, vadászat- Gyönk a Közép-Hegyhát központi települése, 2205 lakossal, amelynek becsléseink szerint 20-30 százaléka német nemzetiségű - mutatja be Gyönköt a nagyközség polgármestere, Fekete József. - Községünk adottságait meghatározzák domborzati viszonyai; ennek vannak pozitívumai, a táj viszonylagos érintetlensége, negatívuma ugyanakkor, hogy gyakorlatilag két völgyben fekszik, így a környéken lehulló csapadék mind Gyönkre zúdul. A település népességeltartó képességét tekintve kevésbé kedvező helyzetben van: a korábban uralkodó mezőgazdasági nagyüzemek megszűntek, helyükbe vállalkozók léptek. Korábban négy, nagyobb létszámot foglalkoztató ipari üzem működött, de ezeknek vagy a megyeszékhelyen, vagy a fővárosban volt a központjuk. Az utóbbi évtizedben rendeződött a sorsuk, vagy megszűntek, vagy átalakultak. A legnagyobb foglalkoztató jelenleg a Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona, amely nemcsak gyönki szociális feladatokat lát el, hanem szűkebb és tágabb környezetünkben is kifejti hatását. Az önkormányzat 2001-es költségvetése: éves összeg: 280 millió ft állami támogatás: 193,4 millió ft saját bevételek: 18,5 millió ft helyi adók: 8,3 millió ft működési célú támogatások: 26,6 millió ft pénzmaradvány: 14,8 millió ft egyéb: 18,4 millió ft A település gazdái Fekete József polgármester, Farkas Dezső alpolgármester, képviselők: dr. Arbanász Gyula, Fehér József, Garai László, Jakab Ede, Lönhárd Ferenc, dr. Kozári Ferenc, Szaka Gyuiáné, Waffenschmidt Ibolya. Német kisebbségi önkormányzat: Petz Pétemé elnök, Bíró Kornélia, Heil Pétemé, Humné Szentesi Katalin, Streicher György. Cigány kisebbségi önkormányzat: Kalányos János elnök, Brandt Róbert, Gulyás Ilona, Kanalasné Baranyai Ilona, Kanalas Mihály.- Gyönk a megye földrajzi közepéhez közel fekszik, ami a megyében nem, de a térségben feltétlenül központi helyzetet jelent. A környezetünkben lévő kistelepülések tekintetében feltétlen igaz ez az oktatásra, egészségügyre. Ezt szívesen csináljuk, büszkék is vagyunk rá, de terhet is jelentenek.- Az infrastruktúrát tekintve nem rossz a kép: az utóbbi két évben kiépült a gázhálózat, azt mondhatjuk, hogy vízzel, villannyal, gázzal, telefonnal szinte száz százalékig ellátott a település, elfogadható, 65-70 százalékos a csatornázottság mértéke. Ami nem igazán jó, az útjaink állapota, megoldott ugyanakkor a központosított szemétszállítás, sőt a szolgáltató el is szállítja a hulladékot, aminek komoly jelentőséget tulajdonítunk. Költségvetésünkben az előbbi hiányosságok javítására rendelkezünk bizonyos tartalékokkal, ezek azonban nem elegendőek többre, mint arra, hogy beruházásokat pályázatok segítségével valósítsunk meg.- Nagyon fontos szerepet játszik a település életében az 1806-ban alapított Tolnai Lajos Gimnázium. A 240 diák azt jelenti, hogy a falu több, mint tíz százaléka 14 és 18 év körüli fiatal, s ez pluszt visz a község életébe. Érdekesség, hogy Gyönk Magyarország legkisebb települése, ahol működik gimnázium. Az általános iskolának megint van sajátossága: négyszáz diák több, mint tíz településről jár ide, s amióta intézményirányító társulás keretében működik, a társtelepülésekkel zajlott korábbi viták gyakorlatilag megszűntek, a társulás közösen dönti el költségvetését.- Két kisebbségi önkormányzat működik, a német nemzetiségűéinek van egyesülete. A művelődési házban minden korosztály megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot. Az intézmény a könyvtárral együtt évi tízmillió forinttal gazdálkodik, és a kihasználtságot jelzi, hogy nem sok szabad hely van a házban. A civil csoportok aktívan részt vesznek a település rendezvényeinek szervezésében.- Gyünknek régóta komoly partnerkapcsolati hálózata van, amelyben jelenleg három német és egy francia település vesz részt, 2000-ben volt a griesheimi és darmstadti kapcsolat kialakításának tizedik évfordulója. Nehéz lenne számszerűsíteni, mennyien vesznek részt ezekben a kapcsolatokban, el kell mondanom, hogy protokolláris jellegűek. Tíz éves múltra tekint vissza az az ifjúsági tábor, amelynek minden évben másik város ad otthont, idén valószínűen Bar-le-Duc. Sportversenyeken, kulturális rendezvényeken rendszeresen részt vesznek tánccsoportjaink, énekkaraink.- Személy szerint eredetileg dunaföldvári vagyok. A szomszéd faluban kezdtem dolgozni, ennek már huszonöt éve, ez idő alatt megszokhattam egy más jellegű települést. A természeti adottságok, az itt élő emberek, a kialakult kapcsolatok idekötnek, ez az, amiért nem tudom máshol elképzelni az életem.- Valószínűen a választást követő évben pályázni fogunk a városi címre, azt remélem, addig tudunk előre lépni azokon a területeken, amelyekben szeretnénk: a szennyvízhálózat bővítése, utak javítása, vízelvezetés terén. Szeretnénk egy új gondozási központot létrehozni, aminek már megvan a helyszíne. Bár tavaly elkezdtük a villamoshálózat korszerűsítését, a befejezése még hátra van. Szeretnénk továbbá, ha mentőállomás létesülne Gyönkön. ___________■ Gy önk címere A község címerének meghatáro- más tagolású lombkoronával áb- zó motívumai a búzakalász, a rázolt hársfa a német nemzeti- szőlőfürt, a könyv és a hársfa. A ségre utal, egyben kifejezi a múlt felső részen látható három arany megbecsülését, a jelen munkál- búzakalász a település meghatá- kodá- rozóan mezőgazdasági jellegét sának fejezi ki, a leveles arany szőlőfürt értelmét, illetve a jövőbe vetett hitet. A fa előtt lebegő nyitott vörös könyv és az ezüst lúdtoll jelentése: a közel két évszázados gimnázium, a tudást adó intézmény nyitott mindenki számára. a szőlő- és borkultúrát jelképezi. A hétágú gyökérrel hárGyapjú, tej, kertészet a Hegyháton A gyönki székhelyű Közép- Hegyhát Fejlesztési Egyesület 1999 novemberében alakult tizenöt taggal; ma fél- százan működnek közre a térség gazdaságának élénkítésében. 2000 júliusától a Tolna Megyei Munkaügyi Központ támogatásával három menedzser dolgozik az egyesületnél, elsősorban a helyi szervezési munkákat végzik. - Az eltelt másfél év alatt elvégeztük a térség vállalkozásélénkítő programjának műhelymunkáit, megalakítottuk a gazdaságfejlesztő csoportokat - mondta az egyesület elnöke, Péter Andrásné. A négy csoport a zöldség-, gyümölcskertészet, szőlészet, egy új típusú tejszövetkezet létrehozása, a gyapjúfeldolgozás feltételeinek megteremtésével és szociális projektek létrehozásával foglalkozik. A szervezetnek jelenleg két pályázata „fut”: a szociális minisztérium támogatását Gyönkön és kilenc környező faluban a káros alkoholfogyasztás megelőzéséhez kérték, az Ökotárs Alapítvány egy szervezet-átalakítási programot támogat. Az induláskor kevesen vetté igénybe szolgáltatásainkat - mondta az egyesületi elnök -. Most jelenjős az érdeklődés a pályázatfigyelés iránt. Számszerűsítve az eredményekről egyelőre kevés mondható. Ami idén biztos: húsz hektár gyümölcsöst, tíz hektár szőlőt telepítenek a térségben, a gyapjúfeldolgozó ügyé- ben is van előrelépés. ________■ El indulnak a borúton Gyönk nem elsősorban borairól nevezetes, nincsenek uralkodó szőlő- és borfajták, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az itteni gazdák nem készítenek ízletes minőségi bort. Most nemcsak a szőlészet, a borturizmus is lendületet vehet.- Kölesden jónéhány éve megalakult a hegyközség - mondja Simigh János, aki a gyönkieket képviseli a szőlősgazdák kölesdi szervezetében -, s mivel ez csak ott alakulhat, ahol legalább ötven hektár szőlő van, és így mi, gyönkiek Kölesdhez csatlakoztunk. Próbáljuk népszerűsíteni a szőlőművelést, van néhány érdeklődő, akik csatlakoznának, néhányan pedig szőlőt is szeretnének telepíteni, körülbelül tizenöt hektáron. Simigh János szerint, bár nincs igazán kialakult kultúrája Gyönkön a borászatnak, - a vörös fajtáknál a kékfrankost, zweigeltet említi -, azért vannak jó minőségű borok. Feleségével a helybéliek a Kölesden már jól működő borútprogramba való bekapcsolásán dolgoznak. Még nem tudják, részt vesznek-e a borútprogramban, egyelőre az ültetvény fejlesztésével vannak elfoglalva. - A népszerűsítés, szervezés feladata ránk hárult, erőnk és időnk szerint szívesen is csináljuk. Eddig hárman jelezték, hogy pincéjüket borútállomássá szeretnék minősíttetni. Gyönknek jó lehetőségei vannak e téren - mondja Simigh János. - A falu szép fekvésű, a sváb lakosok precízek és rendszeretők. Ezen kívül sokaknak van németországi rokonsága, ezt is ki lehet aknázni a borturizmus kialakításában. Nem valószínű, hogy erre épülne a falu sorsa, de ez is hozzájárulhat fejlődéséhez. Három torony, két nemzetiség Gyönkön legnépesebb az evangélikus gyülekezet, amely 500 főt számlál, neogótikus templomuk 1896-ban épült. A kálvinhitűek kisebb lélekszámban élnek a községben, ám a fővároson kívül az egyetlen gyülekezet, amelyhez németajkúak is tartoznak. A református templomot 1777-ben építették. A legfiatalabb a Krisztus Királynak szentelt római katolikus templom a maga hetvennégy esztendejével. ___ _ ■ Gy erekek: munka és család Óvodát szeretne a rendelőben Szeretném azt hinni, hogy itt már csak néhány gyerek fél. Sok gyerek mosolyogva jön be; szeretném olyanná tenni ezt a rendelőt, hogy inkább egy óvodára hasonlítson. Az előző munkahelyemről elmondhatom: ritka volt, hogy valamelyik kis betegem sírt - mondja dr. Bene László, a falu gyermekorvosa. A gyermekorvos fél éve érkezett Gyönkre Madocsáról. Nehezen hagyta ott a betegeit, de a hívás is erős volt - mondja döntéséről. Sokat segített beilleszkedésében a katolikus közösség, amelyen keresztül családjával Gyönkön is otthon érzik magunkat. A fiatal orvost nemcsak munka köti a gyerekekhez: öt gyermek édesapja. Bene László természetesnek tartja, hogy egy gyermekorvosnak több gyermeke van.- Feleségem és én is nagycsaládban nőttünk, így terveztük a mi családunkat is - mondja. -Mindenki boldog a családunkban. Ha csak egy gyerek nincs otthon, már úgy érezzük, üres a ház. Bene László egyetemi tanulmányai előtt a pedagógia és a gyermekorvoslás közt döntött utóbbi javára, de mindenképpen gyermekekkel akart foglalkozni. A családcentrikusság és a szakma összefügg: - Másképp viszonyul a dolgokhoz az ember, olyan plusz szempontot, látásmódot jelent, amit nem megtanulni, elmagyarázni, gyerekeim is voltak kórházban, gyakorló szülőként sok nehézséget jobban át tudok érezni. Ha fájdalmas beavatkozásra kerül sor, sohasem tagadjuk le a gyermek előtt, az ember elmondja, miért van rá szükség, így jobban elfogadják. Körzetéhez hét település tartozik, amelyeket havonta egyszer végig jár. - Nagy gondot jelent, hogy nagy a munkanélküliség és a szegénység, és sok családban a gyermekek ellátása is nehézségbe ütközik. lehet Az én Névjegy: dr. Bene László gyermekorvos, gyermektüdőgyógyász 35 éves, 1991-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tett gyermekorvosi , szakvizsgát gyermekorvos a mosdósi kórházban, majd Madocsán öt gyermeke: Márton, Lőrinc, Anna, Mátyás és Klára 4 t á i \
