Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

6. oldal - Tolnai Népújság TERULETFEJLESZTES 2001. Február 27., kedd A* .iát**’- «• ■ ^£"4^4. í&~> ■ Bezerédj Program Tolna Megye Komplex Fejlesztési Programja 2000-2006. Bevezető A Bezerédj Program célja a megyei fejlesztéspoli­tika előtt álló kihívások összegzése, a végrehajtá­sukhoz szükséges erőforrások, intézmények számbavétele. A négy operatív program és 22 alprogram a következő hat évre vonatkozó célki­tűzéseket fogalmazza meg, a megvalósításukhoz szükséges feladatok részleteit mutatja be. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan, részben hatásukra az emberek értékrendje is átalakul. Az anyagi jólét és annak biztonsága mellett egyre fontosabbá válnak a posztmateriális - az élet mi­nőségével kapcsolatos - értékek. Felerősödőben van a közösséghez tartozás igénye, a környezet tisztaságának megbecsülése, az identitást kifeje­ző szimbólumok (ezzel együtt a státuszfogyasz­tás) jelentősége. A Program a megye egészének programja. Azo­kat a fejlesztési célokat tartalmazza, amelyek megvalósításában a közösség hatékonyabb, mint a lakosok és a vállalkozások önálló kezde­ményezései. Támaszkodik a települések elkép­zeléseire, a kistérségek koncepcióira, illeszke­dik a regionális célkitűzésekhez, de nem kíván OrszáQOS tendenciák csak a megye egy részét érintő vagy a megyeha­tárokon messze túlmutató fejlesztésekben aktí­van részt vállalni. A globalizáció és az információs forradalom hatá­sára a perifériális, félperifériális országok - így Magyarország - kapcsolata erősödik a gazdasági­lag meghatározó térségekkel, az említett nemzet­közi folyamatok egyre nagyobb mértékben befo­lyásolják a mi életünket is. A Program a fejlesztési elképzeléseket a kitű­zött célok szerint csoportosítja, az ágazati logi­ka helyett komplex megközelítést alkalmaz. A fejlesztéspolitika különböző elemeit (pl. az út­hálózat, az oktatás fejlesztése) eszközöknek te­kinti, amelyeket a célkitűzések (pl. a gazdasági potenciál növelése) logikája szerint kell csopor­tokba szervezni. Az egyes alprogramokon belül konkrét intézkedéseket javasol, meghatározva ezek végrehajtó szerveit, érintettjeit, mérhető eredményeit, a felmerülő költségeket, az igény­be vehető forrásokat, illetve a végrehajtás idő­beli ütemezését. A Program a megye társadalmi gazdasági helyze­tének széleskörű felmérésén alapszik. A stratégi­ai célok kialakítása, az intézkedések megfogal­mazása során komoly segítséget jelentettek a szakmai és kistérségi megbeszélések, a megyei döntéshozókkal, szakértőkkel folytatott konzul­tációk. A végleges program a munkaváltozatok megvitatására összehívott egyeztetések tanulsá­gainak és az írásbeli vélemények javaslatainak felhasználásával készült el. A Program a Tolna Megyei Területfejlesztési Ta­nács megbízásából készült. A programozás első fázisaként készült helyzetértékelést a Területfej­lesztési Tanács 2000. év júniusában, a végleges programot 2001. februárjában fogadta el, ekkor kapta a Bezerédj Program nevet a korábbi Tolna Megye Komplex Fejlesztési Programja 200-2006. munkanév helyett. A Bezerédj Program teljes szövege megtekinthe­tő a www.extra.hu/tolna Internet címen. fl program gazdasági, társadalmi, politikai környezete Nemzetközi folyamatok A társadalom szervezésében egyre meghatáro­zóbbak az országhatáron túlnyúló politikai egy­ségek és a nemzetközi gazdasági szerveződések. A biztonság és a jólét fenntartásában egyre na­gyobb szerepet vállalnak a nemzetek fölötti szer­vezetek, mint például az Európai Unió és a NA­TO. A gazdasági munkamegosztás nemzetközi­vé vált, egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a multinacionális vállalatok. Az állam szabályozó szerepe, autonómiája csökken, ami egyrészről a nemzeti önállóságot sok területen korlátozó együttműködésre kényszeríti az országokat, másrészről növeli a homogénebb, rugalmasabb és egységesebb közösségi szint - a régió szere­pét. Korunkat meghatározza az emberek közötti kommunikáció, az információ-tárolás és feldol­gozás költségeit drasztikusan csökkentő techno­lógiák gyors fejlődése. Az információ szinte költ­ségmentes áramlása révén felértékelődik a szel­lemi tőke szerepe. A versenyképesség meghatá­rozójává egyre inkább az információk gyors és sikeres előállítása, feldolgozása és továbbítása válik: felértékelődik a termékfejlesztés, a marke­ting szerepe megnő a hatékony információáram­lást lehetővé tévő hosszú távú piaci kapcsolatok (stratégiai szövetségek, beszállítói rendszerek) szerepe. A társadalmon belüli alá- és fölérendelt­ségi viszonyokat is egyre inkább az információk és az azokat feldolgozó kapacitások fölötti ren­delkezés határozza meg. Magyarországon a korábbi rendszer összeomlása után - komoly társadalmi költségekkel - verseny- képes gazdaság alakult ki, ami egyre erősebben kapcsolódik az európai és a világgazdasághoz. Ennek következtében gyors gazdasági növekedés bontakozott ki, melynek húzóerejét a relatíve ol­csó termelési tényezők (elsősorban a munkaerő) előnyeit kihasználó, külföldi piacokra termelő vállalatok alkotják. A növekedés hatására az élet- színvonal emelkedőben van, a lakosság fogyasz­tása nő. A gazdasági fejlődés stabil. A gazdaság szerkeze­tében a válságban lévő ágazatok súlya csekély, a demokratikus politikai rendszer, a NATO tagság és az európai integrációs folyamat biztosítják a fejlődést nagyrészt finanszírozó nemzetközi tőke számára oly fontos stabilitást. A gazdasági növekedés elsősorban az ország központi és északnyugati területeire, és néhány szektorra koncentrálódik. A kevésbé frekventált területeken a fejlődés lassabb, a kisebb települé­seken kevésbé érzékelhető. A folyamat haszonél­vezői a társadalom piacképes tudással bíró réte­gei. A lakóhelyük, képzettségük vagy koruk mi­att a munkaerőpiacon kevésbé versenyképes em­berek helyzete és esélyei romlanak. Ennek követ­keztében a társadalmi különbségek növekedő­ben, a társadalom különböző csoportjai közötti átjárhatóság lehetőségei csökkenőben vannak. A magyar politika egyik legfőbb törekvése az Eu­rópai Uniós tagság elérése. Ez - a külpolitika mel­lett - meghatározza a fejlesztések főbb prioritása­it, a szabályozási rendszer átalakítást, komoly befolyást gyakorol a közigazgatási rendszer re­formjára. A magyar közigazgatásban a települések és a kormányzati szint szerepe a meghatározó. Az önkormányzati rendszer feszültségei a közigaz­gatási rendszer átalakítása irányába mutatnak, egyre inkább felértékelődnek a kistérségek és a régiók. A nemzetközi és a hazai társadalmi gazdasági fo­lyamatok Tolna megyét is komoly kihívások elé állítják. A lassan átalakuló közigazgatási rend­szerben meg kell határozni a megyei szintű koor­dináció feladatait. Biztosítani kell a gazdasági fej­lődés feltételeit, támogatni kell a leszakadóban lévő társadalmi csoportokat a felzárkózás esélye­inek megteremtésében a globalizáció és az infor­mációs forradalom következtében átalakuló kör­nyezetben. Stratégiai célok A Program alapvető célja a fenntartható, méltá­nyos fejlődés elősegítése a lakosság életszínvo­nal- és életminőség-növelésének érdekében. En­nek érdekében a program a következő stratégiai célokat határozza meg: I. A megye gazdasági potenciáljának növelése Tolna megye lakosai anyagi jólétének növelésé­hez a jelenlegi gazdasági szerkezet hatékonysá­gának, versenyképességének növelése mellett a helyi vállalkozások hozzáadott értéktermelő ké­pességének növelésére is szükség van. Ez csak a gazdaság jelenlegi szerkezetének modernizálásá­val lehetséges. II. A felzárkózás esélyeinek javítása a leszaka­dó területek, társadalmi csoportok számára Tolna megyében széles társadalmi csoportokat - főleg a kistelepülések lakosait - a leszakadás ve­szélye fenyegeti. Ezen csoportok felzárkózási esélyének megteremtésével az egyre nagyobb fe­szültségek enyhítése mellett a megye fontos erő­forrását jelentő humán tőke piacképessége is megőrizhető. III. Az életminőség javítása A fenntartható fejlődés csak a természeti értékek, megújuló erőforrások gondos, felelősségteljes használata mellett képzelhető el. Ezért elenged­hetetlen minden fejlesztésnél a környezeti hatá­sok vizsgálata és mérlegelése a környezetszeny- nyezést csökkentő beruházások ösztönzése. A megye lakóinak életminőségét nagyban meg­határozza az emberek életszemlélete, a helyi tár­sadalom szervezettsége. Az önkifejező készsé­gek javulása, a civil szféra erősödése, a környeze­ti, egészségi tudatosság fejlődése nem csak a he­lyi lakosság munkaerő-piaci értékét növeli, ha­nem önmagában is hozzájárul az egyéni jólét nö­vekedéséhez. A program szerkezete I. Operatív Program: Gazdaságfejlesztés 1. 2. 3. A gazdasági környezet javítása, a gazda­sági intézményrendszer fejlesztése. Az oktatás fejlesztése, a megye iskolái­ban szerzett tudás piacképességének ja­vítása, az intézmények közötti együtt­működés erősítése. A megye elérhetőségét és a megyén be­lüli kapcsolatokat szolgáló közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztése. A turizmus és intézményrendszereinek fejlesztése. II. Operatív Program: A kistelepüléseken élők esélyeinek növelése, megteremtése 1. 2. 3. 4. A zsáktelepülések megközelíthetőségé­nek javítása. A kulturális kezdeményezések és intéz­mények fejlesztése a megye kistelepülé­sein. A falusi turizmus fejlesztése. A vidékfejlesztésért tevékenykedő háló­zatok kooperációjának erősítése. III Operatív Program: Az életminőség javítása 1. A korszerű hulladékgazdálkodás feltéte­leinek megteremtése. 2. A környezetvédelmi infrastruktúra to­vábbfejlesztése. 3. Az ivóvízbázisok védelme. 4. Levegőminőség-védelem, zaj- és rezgés- védelem. 5. A környezettudatosság kialakítása. 6. Ökofolyosók kialakítása. 7. A biogazdálkodás térnyerésének előse­gítése. 8. A megyei kerékpárút-hálózat fejlesztése. 9. Egészségtudatossági program. A program névadója a Tolna megyei Bezerédj család. A család két legkiemelkedőbb képviselője Bezerédj István (1796-1856) és Bezerédj Pál (1848-1918). Bezerédj István a reformkor haladó szellemű alakja. Ő az első önként adózó magyar nemes, aki 1841- ben kakasdi birtokán elsőként szabadította fel jobbágyait a földesúri terhek alól. Az általa megalapozott selyemhernyó tenyésztést unokaöccse, Bezerédj Pál tevékenysége folytán vált országos programmá. Kiemelkedő gazdaságszervező képessége és termé­keivel aratott nemzetközi sikerei elismeréseképpen ő vezette az Országos Selyemte­nyésztési Felügyeletet, az ez idáig egyetlen országos hatáskörű szervet, mely Tolna megyében székelt. 10. A kulturális és civil tevékenységek kez­deményezésének ösztönzése. 11. A szociális háló megerősítése. IV. Operatív Program: Az intézményrendszer fejlesztése 1. A fejlesztéspolitika megyei szintű koor­dinációját ellátó szervezetek, ügynöksé­gek felállítása. 2. A megye informatikai fejlesztése. I. Operatív Program: Gazdaságfejlesztés Tolna megye gazdasági teljesítményének muta­tói nem térnek el jelentősen az ország főváros nélkül számított átlagától. Az országos és regio­nális átlagnál magasabb a munkanélküliség, je­lentősek a megyén belüli különbségek mind a jövedelmet, mind a kistérségek fejlődési ütemét tekintve. Az egy főre jutó GDP a regionális átlag­nál magasabb, de ez döntően a kiugróan produk­tív villamosenergia-termelésnek köszönhető, a gazdaság nagy részének termelékenysége ala­csony. Tolna megye gazdaságát egyrészről a komoly technológiát és tőkét képviselő gazdasági tevé­kenységek (Paksi Atomerőmű, borászat) más­részről a munkaerő-igényes, alacsony hozzá­adott értékű ágazatok (mezőgazdaság, textil­ipar, fémmegmunkálás) határozzák meg. A fel­dolgozóiparra jellemző a bérmunka, az egy főre jutó nettó árbevétel az országos átlag fele. A me­gye mezőgazdaságának természeti és technoló­giai adottságai országosan is jónak mondható­ak, de az agrárpiacok szűkülése és a rosszabb adottságú vidékeknek kedvező állami interven­ció megnehezíti az előnyök kihasználását. A szolgáltatások területén a helyi piac kis mérete miatt nem alakulhatott ki lokális kínálat, meg­határozó a megyén kívüli nagyobb városok (el­sősorban Pécs és Budapest) vállalkozásainak szerepe. A megyéből a megtermelt jövedelem jelentős há­nyada kikerül. A gazdaság és a lakosság magas szintű igényeit kielégítő szolgáltatások csak a megyehatáron túli nagyvárosban hozzáférhető­ek. A jövedelem kiáramlásának másik fontos té­nyezője a megye előnytelen pozíciója az állami bevételek területi újraelosztásában. Az állami politika a gyorsan fejlődő ágazatokat, illetve az elmaradott területeket támogatja, ennek követ­keztében Tolna megye nettó befizetője a költség- vetésnek. A jövedelem kiáramlását a turizmus ellensúlyozhatja, azonban ehhez a meglévő adottságok intenzívebb kihasználására van szükség. Az első alprogram célja a gazdasági környezet ja­vítása, a gazdasági intézményrendszer fejleszté­se. A megye gazdasági szerkezetének modernizá­lása a helyi szereplők együttműködésével teremt­hető meg. Ez az összefogás alapozhatja meg az információáramlás és a szolgáltatói piac fejlesz­tését, a Dunamenti Gazdasági Térség kialakítá­sát, a kvalifikált munkaerő hiányának mérséklé­sét. Közvetetten a gazdaság prosperitását meghatáro­zó tényezők, elsősorban az oktatás és a közleke­dési infrastruktúra feltételeinek javításával járul­hat hozzá az állam a gazdaság fejlődéséhez. A megye szerepe ezeken a területeken a helyi kez­deményezések koordinálása, a megyei igények képviselete. A megye oktatási szerkezete korszerűsítésre szo­rul. Magas a megyéből elvándorló középiskolá­sok száma, a képzési struktúrában viszonylag alacsony a mai igényeknek megfelelő, a munka­erő-piaci készségek megszerzését lehetővé tévő képzések aránya. Ezt az intézmények vezetői és a fenntartók felismerték, az egyes iskolák és fenntartók fejlesztéseinek összehangolása meg­teremti az oktatási szerkezet sikeres modernizá­lásának feltételeit. A második alprogram célja az oktatás fejlesztése, a megye iskoláiban szerezhe­tő tudás piacképességének javítása, az intézmé­nyek közötti együttműködés erősítése. (Folytatás a 7. oldalon.) i % 4 < (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom