Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
I 2001.Február 27., kedd TERÜLETFEJLESZTÉS Tolnai Népújság - 7. oldal (Folytatás a 6. oldalról.) A megye gazdasági fejlődését gátolja a megyén belüli, illetve a megyét a regionális, országos központokkal összekötő közlekedési infrastruktúra rossz állapota. A meglévő hálózat minősége és átmenő kapacitása alacsony, sok irányban nincsenek kiépítve a szükséges ösz- szeköttetések. A megyén belüli közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányul a harmadik alprogram. A természeti adottságokat kihasználó, hagyományosan jelentős megyei ágazat a mezőgazdaság. A szektor foglalkoztatási súlya jóval nagyobb az országos és a regionális értéknél. Ennek megőrzése érdekében a termelési szerkezet modernizálására, a kertészeti tevékenységek arányának növelésére, a kiszolgáló infrastruktúra és a szolgáltatások körének bővítésére tesz javaslatot a negyedik alprogram. A turizmus területén a megye legfontosabb adottságai az érintetlen természeti környezet, a tradicionális borászat és a termálvíz. Kihasználásuk érdekében az ötödik alprogram turisztikai termékek kidolgozását, a marketingtevékenység javítását, a vendégek számára szállást, szórakozást kínáló helyek számának növelését tűzi ki célul. II. Operatív Program: A kistelepülésen élők esélyeinek javítása Tolna megyében sok a kis, hátrányos helyzetű település. Ezen helységek a megyén belül mindenhol hasonló problémákkal szembesülnek. A fiatal, tettre kész emberek elköltöznek, az inaktívak, munkanélküliek, öregek aránya nő, a cigány és a magyar lakosság együttélése egyre komolyabb problémákat jelent, kevés a pénz az alapvető infrastruktúra karbantartására, az iskola üzemeltetésére. A települések gazdasági potenciálja, népességmegtartó ereje csökken, mert egyrészt egyre inkább háttérbe szorul a falusiak munkájában meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság, másrészt az ipar és a szolgáltató szektor - városi - foglalkoztatói szívesebben alkalmaznak a munkahelyhez közelebb lakó dolgozókat. A romló gazdasági körülmények közepette az állami szolgáltatások nagy része nehezen érhető el a faluban élők számára. A kistelepüléseken élő emberek számára a társadalmi leszakadás veszélye nő. Az életkörülmények romlásával a munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye csökken, a családok személyes vagyonát jelentő ingatlanok és a falu tulajdonát jelentő infrastruktúra értéke csökken. Ezzel a megye humán erőforrás tartalékai apadnak, a helyi ingatlanvagyon értéke esik, ami a megye gazdasági potenciáljának csökkenésével jár. A kistelepülések rossz helyzete azonban elsősorban azért a megye egyik legkomolyabb problémája, mert morálisan nem fogadható el, hogy egyes emberek életesélyei - nehezen megváltoztatható vagy megváltoztathatatlan - lakóhelyük miatt rosszabbak legyenek, mint a máshol élőké. A megye komplex fejlesztési programja a kistelepüléseken élők esélyének növelését kiemelkedően fontosnak tartja, ezért külön operatív programot fogalmaz meg ezen cél érdekében. Az operatív program négy alprogramot tartalmaz. A zsáktelepülések úthálózatának javítása alprogram a falvak elzártságát hivatott csökkenteni. A falusi kulturális intézmények, kezdeményezések támogatása alprogram a helyi identitást, kezdeményező készséget kívánja növelni, a nagyobb és kisebb települések közötti információs különbségek áthidalására ösztönöz. A falusi turizmus alprogram a helyi adottságokra épülő, rekreációs családi turizmus szélesebb körűvé tételét szolgálja a falvak gazdasági potenciáljának növelése érdekében. A vidékfejlesztési intézményrendszer fejlesztése alprogram a falvakban élő emberek életét segítő hálózatok tevékenységének a mainál szorosabb összehangolását tűzi ki célul. III. Operatív Program: Az életminőség javítása A jólétet a rendelkezésére álló jövedelem nagysága mellett komolyan befolyásolják az élet minőségét meghatározó tényezők is. Az életminőség tág fogalom, a környezet állapota és a társadalmi közeg jellemzői mellett az emberek mentalitását is magában foglalja. Az életminőség fontosságának hangsúlyozása arra az alapfelvetésre épül, hogy jobb olyan világban élni, ahol a természetes és épített környezet harmonikus, ahol kevesebb a társadalmi konfliktus, erősebbek a közösségi kapcsolatok, illetve ahol az emberek viszonya kultúrájukkal mélyebb, önmagukkal kiegyensúlyozottabb. Tolna megye természeti környezetének állapota összességében kedvező. A földrajzi adottságok kellemes életkörülményeket teremtenek, az ember okozta környezeti károk kisebbek mint máshol. A megyében nem telepedtek le hagyományos, jelentős környezeti károkat okozó vállalatok. A megye környezeti szempontból legkényesebb tevékenységet végző üzeme, a Paksi Atomerőmű komoly figyelmet fordít a környezeti veszélyek minimalizálására, tevékenységének természetbarát megszervezésére. Mindez nem jelenti azt, hogy a megyében az ember tevékenysége nem okoz, illetve okozott jelentős károkat a környezetben. Komoly problémát jelent a hidasi Vegyiművek, a simon- tornyai bőrgyár vagy a szekszárdi laktanya súlyos szennyezettsége. A mezőgazdasági termelés csökkenti a biodiverzitást, sok helyen pusztítja a talajt. A legsúlyosabb szennyezés okozója azonban nem a gazdaság, hanem a mindennapos emberi tevékenység, a folyékony és szilárd hulladék kezelésének hiányosságai, a közlekedés szennyező hatásai, az épített környezet terjeszkedése a természet kárára. Ez veszélyforrások csökkentése komoly feladat a mostani és a jövőbeli emberek életminőségének javítása érdekében. Az élet milyensége nagyban függ az egyéni hozzáállástól. A környezeti értékek veszélyeztetettségének figyelmen kívül hagyása, az egészségre veszélyes életmód nagymértékben rontja az emberek jövőbeli jólétét. Tolna megyében az ország más részeihez hasonlóan jellemző a környezeti tudatosság alacsony szintje, illetve az egészségtelen életmód. Magas a dohányosok száma, az alkoholfogyasztás, gyakori az egészségtelen táplálkozás. Az öngyilkosságok magas és növekvő szintje a depresz- szióra való hajlamosságra utal. A tudatosabb - a környezet és az egészség értékére nagyobb figyelmet fordító - életmód elterjedése hozzájárulna ahhoz, hogy az emberek tovább és jobban élvezzék életüket. A társadalmi kapcsolatok erőssége, a fejlett önkifejező képesség, az erős identitástudat segíti az embereket, hogy az adott körülmények között jobban szervezzék meg életüket, sikeresebben használják ki a környezetük nyújtotta lehetőségeket. Az erős társadalmi kohézió jele az elesettek támogatása, az aktív önszerveződések életképessége, a hagyományok erőssége. Tolna megyében a helyi kultúrához való erős kötődést jelzi a hagyományőrző csoportok nagy száma, erősödőben vannak az önkifejezés más formái is. Mindez azért is különösen fontos, mert a megye kulturális kínálata a nagyvárosok hiányában nem képes kielégíteni a helyi igényeket, a megyei közművelődési intézmények közül több állapota leromlott. A civil szerveződések tehát nem csak a közösségélmények és a demokratikus értékek elsajátítása miatt fontosak, hanem azért is, mert a kulturális piac kiépültségének hiányát az önszerveződések pótolhatják. A megfelelő életminőség különösen fontos az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek esetében, a többségi társadalom feladata a fogyatékos emberek támogatása a megfelelő életkörülmények biztosítása. Az első négy alprogram a jelen környezeti problémáinak megoldását tűzi ki célul, szem előtt tartva az Európai Unió szigorúbb normáinak való megfelelés hosszú távú követelményeit is. Az ökofolyosók kialakításának (6. alprogram) és a biogazdálkodás meghonosításának (7. alprogram) hosszú távú célja a biológiai sokféleség megőrzése és a biológiai erőforrások fenntartható használata. Az ötödik és kilencedik alprogram a lakosság szemléletformálását célozza a környezeti- és egészségtudatosság erősítésével. Az egyre népszerűbb kerékpározás infrastrukturális feltételeinek megalapozására tesz javaslatot a nyolcadik alprogram. A társadalmi kapcsolatok megszilárdítását, a lakosság önkifejező képességének erősítését szolgálja a kulturális és civil tevékenységek ösztönzése című alprogram. A szociális háló megerősítése című alprogram az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültekkel szembeni társadalmi felelősségvállalást helyezi előtérbe. IV. Operatív Program: Az intézményrendszer fejlesztése A Program végrehajtása széleskörű összefogást igényel. Ennek megteremtése komoly kihívást jelent a megyei fejlesztéspolitika hátterét adó intézményrendszer számára, melyet sok területen a szétaprózottság és a koordinálatlanság jellemez. Ez egyrészt a megyében egyértelműen domináló központ hiányából, másrészt a megye fejlesztésében komoly érdekeltséggel rendelkező jelentős gazdasági szereplők aktivitásának hiányából adódik. A megyében a megyeszékhely a legnagyobb település, itt működik a gazdaság és közigazgatás megyei hatókörű szervezeteinek és intézményeinek többsége, de komoly szervező szerepe van a megye többi nagyobb településének - elsősorban Dombóvárnak és Paksnak is. A tanácsrendszerben a megyeközpontot hatalmi- lag definiálták, az önkormányzati rendszerben a közszolgáltatások ellátása és a szabályozási jogosítványok gyakorlása is megoszlik a települések között. A piacgazdaság kialakulása a vállalatok átalakulásával járt. Az átalakulás instabillá tette a vállalkozások helyzetét és környezetüket, ezért a cégek vezetői a hosszú távú elképzelések kidolgozása helyett a mindennapok kihívásainak megválaszolására koncentráltak. A tulajdonosi és intézményi rendszer stabilizálódásával, a gazdasági helyzet normalizálódásával a vállalatok mozgástere, vezetőik gondolkozásának perspektívája kitágul. Megnő a vállalkozások érdeklődése a piaci pozíciók hosz- szú távú megerősítését, a működési feltételek javítását lehetővé tevő együttműködések iránt. A megyei szintű koordináció szükségszerű marad Tolna megyében a kistérségek szerepének megerősödése és a régió közigazgatási hatalmi szintté válása után is. A helyi érdekek regionális és országos képviselete, a középfokú oktatás koordinálása, a gazdaságfejlesztési koordináció ösztönzése és a leszakadó társadalmi csoportok, települések felkarolása érdekében sikeresen vállalhat szerepet a megye. Az intézményrendszer-fejlesztési operatív program a fejlesztéspolitika megyei szintű koordinációját ellátó szervezetek, ügynökségek felállítását (1. alprogram) és a megye informatikai fejlesztését (2. alprogram) tűzi ki célul. A menve érdekérvényesítési stratégiájának javasolt lő irányvonalai A megye érdekérvényesítési stratégiájának kidolgozása a jövő feladata, a főbb irányvonalak - a megye alapvető érdekei - azonban már most meghatározhatóak:- A megye elérhetőségét és belső ösz- szeköttetéseit javító közlekedési beruházások (a szekszárdi Duna-híd, a főváros és a megye nyugati része közötti kapcsolat javítása az M6-os megépítésével vagy a 6-os nagyarányú fejlesztésével, az M9-es megyét átszelő szakaszának megépítése).- A Paksi Atomerőmű élettartam-növelése.- A középfokú oktatás minőségi fejlesztése.- A kis- és középvállalkozások felemelkedését szolgáló gazdaságpolitika.- A minőségi agrártermékek termesztési, feldolgozási és piacra jutási feltételeit javító nemzeti politika.- A megyei adottságokra épülő termál-, gasztronómiai és ökoturizmust támogató országos politika.- A kistelepülések helyzetét javító állami programok. A programozás során végzett egyeztetések A helyzetértékelés elkészítése után a program- struktúra kialakítása során a következő egyeztetésekre került sor:- Szakmai megbeszélés a regionális és a megyei területfejlesztési ügynökség munkatársaival.- Egyeztetés a kistérségek vezetőivel és menedzsereivel.- A programstruktúra megvitatása a megye öt kistérségével.- Két napos fórum hat szekcióvitával.- A dekoncentrált szervek és a központi közigazgatási hivatalok írásban véleményezték a helyzetértékelést és a programstruktúrát. A program munkaváltozatának elkészülése utána a törvény által előírt széleskörű véleményeztetés mellett a következő egyeztetéseket végeztük:- Munkamegbeszélés a dekoncentrált szervek vezetőivel.- Egyeztetés a megyei és kistérségi területfejlesztési szakemberekkel.- Egyeztetés a megye városainak vezetőivel.- Két napos, több szekciós fórum a Program munkaváltozatáról.- A dekoncentrált szervek, központi hivatalok és több megyebéli települési önkormányzat írásban tett javaslatokat a Program finomítására, több esetben szóbeli egyeztetésre is sor került. A helyzetértékelés és a részletes program a http://www.extra.hu/tolna Internet címen megtalálható A Programot a Tolna V1K Kht. készítette. Ügyvezető igazgató: Wilhelm József Vezető szakértők: Szepesi Balázs Tóth Borbála Wilhelm Zoltán A Bezerédi Program becsült Forrásai Az Operatív programok megvalósításához rendelkezésre álló források becslése során a 2000-2006-ig terjedő időszak alatt a megyébe áramló államháztartási, Európai Uniós és magán források nagyságának meghatározására tettünk kíséri letet. A becslések az államháztartás fejlesztési forrásainak korábbi szerkezetére, az ország és a megye várható gazdasági fejlődési trendjére és az EU támogatások lehetséges nagyságrendjére épülnek. Az Operatív Programokhoz és alprogramjaikhoz kapcsolt források becslésének alapjául a Gazdasági Minisztérium által készített Átfogó Fejlesztési Terv munkaváltozata szolgált. A PROGRAMOK BECSÜLT FORRÁSAI ÖSSZESÍTVE, MRD FT-BAN Operatív Programok Ország egésze Tolna megye források szerint bontva Államháztartási források EU források Magán források Gazdaságfejlesztés 5388,9 131,4 52,9 6,0 72,5 Kistelepülések fejlesztési 301,0 6,2 4,4 0,7 1,1 Életminőség fejlesztése 1432,3 34,0 25,2 2,6 6,2 Intézményfejlesztés 484,8 12,8 10,7 1,4 0,7 A megyei bontásba nem illeszkedik 904,4 Összesen: 8511,5 184,5 93,3 10,6 80,6 *25831*
