Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-06 / 209. szám

I 2000. Szeptember 6., Szerda HAZAI TŰK Ö R Tolnai Népújság - 5. oldal Több új adótábla-javaslat készül A kormány terveit még a koalíciós partnerek is kifogásolják A parlament tegnap folytatta a jövő évi és a 2002-es adótörvényekről hétfőn megkezdett vitát. A képviselőcsoportok közül egyedül a Fidesz támogatja fenn­tartások és módosító javaslatok nélkül a kormányzati terveket. Budapest A parlamenti frakciók vezérszónoka közül a fideszes Domokos László azokat az érve­ket ismételte meg, amelyeket már Varga Mihály államtitkár is felsorolt az adótörvé­nyek expozéjában. Ezek szerint a mostam módosítások eredményeként minden adó­zó részesedik a gazdasági növekedésből, csökken a központi jövedelemelvonás, mér­séklődik a személyi jövedelemadó-terhelés. Ezekkel az érvekkel szemben a másik öt párt vezérszónokai komoly kifogásokat fogalmaztak meg. A kisgazdapárti Csúcs László - koalíciós partnerként - egyenesen kijelentette, hogy „ezzel a meglehetősen beszűkült, fiskális szempontokat követő csomaggal félő, hogy romboljuk saját vá­lasztási esélyeinket”. Megismételte, hogy továbbra sem döntötték el biztosan az adó­MSZOSZ-kritika A legnagyobb szakszervezeti szövet­ség szerint a kormány adótörvény­tervezete az ország kettészakításának programja. Sándor László, az MSZOSZ elnöke kijelentette, hogy a kormány tervezete alapján a gazda­sági növekedés pozitív hatásait csak a magasabb jövedelműek érzékelhetik. Nálunk az átlagjövedelmek már a leg­magasabb adósávba tartoznak, míg az uniós országok többségében ezek után a középső adósávban kell adózni. A fideszes Kovács Zoltán a haderőreform végrehajtása ügyében interpellált törvények megszavazását. Csúcs Lászlóhoz hasonlóan az MSZP és az MDF vezérszó­noka is kilátásba helyezte, hogy olyan mó­dosító javaslatot nyújtanak be a parlament­nek, amely megemelné a 30 százalékos személyi jövedelemadó-sáv határát. A kor­mány javaslata szerint 1 mülió 50 ezer fo­rintos jövedelem fölött már mindenki a leg­magasabb kulcs szerint adózna. Az FKGP ezt 50 ezer forinttal, az MDF 150 ezer forinttal szeretné megemelni. Az MSZP pedig a héten nyújtja be saját adótábla-javaslatát. Burány Sándor úgy ér­tékelte az ország jelenlegi helyzetét, hogy a magyar gazdaság növekedéséből az állam­polgárok semmit nem érzékelnek. Az SZDSZ vezérszónoka, Knncze Gábor Csúcs Lászlóhoz hasonlóan kifogásolta, hogy a kétéves költségvetés terveinek ismerete nélkül kellene dönteniük az adótörvények­ről. A MIÉP-es Lentner Csaba pedig a kül­földi társaságok adóterheinek növelését ja­vasolta, hogy ők is vegyék ki részüket a közterhekből. Az MDF nevében felszólaló Font Sándor az egészségügyi járulék össze­gének csökkentését szorgalmazta. A parlament délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját. Kovács Zoltán és Kövér László (Fidesz) a vezérkari főnök pápai felszólalását bírálta, a hon­védelmi miniszter válaszát csak „szoli­daritásból” fogadták el. Este törvényt hoz­tak, amely korlátozza a fővárosi önkor­mányzat adókivetési jogát. A számviteli törvényjavaslatról, valamint a nemzetközi egyezmények elfogadásáról és kihirdetésé­ről lapzártánkat követően tervezték a szavazást. ■ Elbocsátásoktól tartanak Felhasználatlan pénzek Új oktatói ösztöndíjat vezetnek be Budapest A tanárok jövőre várhatóan közel 29 százalékkal több fizetést vihetnek haza. Januártól 8,75 százalékos, szep­tembertől további 20 százalékos béremelést ígért a kormányzat a közszférában dolgozó pedagógu­soknak. A költségvetést mintegy 38 milliárd forinttal terhelő dön­téssel a pedagógusok átlagkere­sete - az oktatási tárca számításai szerint - a jelenlegi 83 ezer fo­rintról jövőre 108 ezer forintra emelkedik majd. A béremelést a tanárok kötele­ző óraszámemelésével kívánják összekötni, amit a szakszervezet ellenez.- A jövőre megígért béremelés mellett egy sor további feltétel­nek kell megvalósulnia ahhoz, hogy elégedettek lehessünk - kö­zölte lapunkkal Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. - Szükséges volna, hogy a béremelés ne csupán az alapilletményre, hanem a külön­böző pótlékokra is vonatkozzon. Az érdek-képviselet szeretné el- érnis, hogy a kötelező óraszám- emelésért kapott kompenzáció - ez tanáronként 3-6 ezer forint - jövőre ne szűnjön meg, hanem építsék azt be az alapbérbe. A béremelés feltételeként sza­bott kötelező óraszámemelést a szakszervezetek nem tartják elfo­gadhatónak. Ez Borbáth Gábor szerint elbocsátásokhoz vezethet különösképpen azoknál a szak­tanároknál, akiknek tantárgya a kerettantervek előírása szerint nem növekedhet. ihorváthi Budapest Jövő januártól átlagosan mintegy 20 százalékos béremelésre számíthatnak a felsőoktatás, illetve a kutatói szféra területén dolgozók. Arról azonban még nincs dön­tés, hogy a fizetés kiszámításá­nál az oktatói besorolás vagy az életkor legyen a meghatározó - derült ki a Magyar Rektori Konfe­rencia tanévnyitó ülésén. Kiss Ádám, az oktatási tárca felsőok­tatásért felelős államtitkára a ter­veket ismertetve elmondta, hogy a főiskolákon tanítók valamivel kisebb juttatásra számíthatná­nak, mint az egyetemi oktatók. A minisztérium elképzelései szerint bevezetnek egy új oktatói ösztöndíjat is, amelynek összege a nettó docensi fizetéssel egyez­ne meg. A Békési Györgyről ebe­vezett támogatást évente kettő- százötvenen nyerhetnék el. Az egyetemi, főiskolai docensek előrelépését szeretné a tárca a Széchenyi István-ösztöndíjjal se­gíteni, amelyet Kiss Ádám szavai szerint a következő négy-öt év alatt akár az érintettek egynegye­de is megkaphatna. Ma az egyetemek és főiskolák több forrásból juthatnak pénz­hez, mégis az a tapasztalat, hogy nem használják ki a pályázato­kat. A Felsőoktatás-fejlesztési Alapban felgyülemlett marad­vány eléri az 1 milliárd forintot. Kis Papp László, a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke egyetértett a minisz­térium béremelési elképzelései­vel, bár az érdekvédők természe­tesen valamivel nagyobb bér­emelést szeretnének elérni. A rektori konferencia résztvevői ki­fogásolták, hogy a szervezetet nem keresték meg az új felvételi rendszer kidolgozásakor, ugyan­akkor az elképzeléseket jónak tartják. Az intézményvezetők bejelentették: a jövőben önálló­an is el akarják mondani vélemé­nyüket a felsőoktatás aktuális kérdéseiről. KERESETEK A KÖZOKTATÁSBAN 1998 1999 2000 2001 jan. 2001 szept. óvoda . 51414 62500 67656 72730 87276 iskola 62419 76900 83 244 89478 107 373 középiskola 75196 89700 97100 104383 125259 Védőoltás baktériumok ellen Budapest A 2 évesnél fiatalabbak és az idősek, valamint bizo­nyos betegségeket hordo­zók körében immár a veze­tő halálokokhoz csatlakoz­tak a pneumococcus fertő­zések. Dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigaz­gató főorvosa lapunk érdeklődé­sére hangsúlyozta: a cseppfertő­zéssel terjedő, javarészt tüdő- gyulladást, agyhártyagyulladást, középfülgyulladást okozó bakté­riumok ellen hatásos védőoltá­sok léteznek.Ezek 5-10 évre nyúj­tanak védettséget. Dr. Szalka András, a Szent László Kórház orvos-igazgatója arról tájékoztatott, hogy a veszé­lyeztetettek köre igencsak széles. Ide tartoznak a 2 évesnél fiatalab­bak, a 60 évesnél idősebbek, to­vábbá a cukor-, a szív-, a tüdő-, a máj-, a vesebetegek, valamint a zárt közösségben lakók, a lép nélkül élők, az immunrendszeri rendellenességben szenvedők, az alkoholisták, a leromlott szer­vezetű egyének. Közülük egyet­len esztendő alatt legalább 20 ez­ren elkapnak valamilyen pneu- mococcus-fertőzést, és ezekből a fertőzésekből minden tizedik halállal végződik. Kevesen tudják azt is, hogy ez a baktériumfajta többször okoz gennyes agyhártyagyulladást, többek között az idén év elején pusztító meningitis-járvány is ennek a rovására írható. A több mint 20 féle pneumo- coccus-típus ellen védelmet adó oltás évszaktól függetlenül bead­ható, de most, az influenza elleni védőoltások szezonjában külö­nösen tanácsolják a szakembe­rek, mert az influenza egyik leg­gyakoribb szövődménye a pneu- mococcus-fertőzés. A legfrissebb hírek szerint hamarosan forga­lomba kerül a 2 éven aluli gyer­mekek védelmére kifejlesztett ol­tóanyag is, amelyet külföldön már lehet kapni. ________ics. b. j.i ÉV ES HALÁLOZÁS MAGYARORSZÁGON 11997-1998) 2356 AIDS Prosztatarák Pneumococcus fertőzés Emlőrák Hírek röviden Vasutas-érdekegyeztetés Eltérően értékelték a hároméves munkaügyi megállapodás időará­nyos teljesítését a MÁV Rt., illetve a reprezentatív vasutas-szakszer­vezetek vezetői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén. A szakszer­vezetek kifogásolták, hogy nem kaptak pontos adatokat a vasutas­átlagkeresetek alakulásáról, a társaság vezetői pedig azt hangsúlyoz­ták, hogy a megállapodásban rögzítettnél kevesebb dolgozót küldtek el az idén. Támogatott bérlakásépítés Háromszázötvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert Zalaegerszeg önkormányzata azon a pályázaton, amelyet a kor­mányzat hirdetett meg a települések bérlakás-programjainak meg­valósításához. Az elnyert állami támogatás ahhoz nyújt segítséget, hogy az önkormányzat megvásárolja az épülő Fiatal Családok Ottho­nát és a szomszédságában kialakítandó huszonhat lakásos bérházat. Az állami támogatás az év végére befejezendő beruházások költsége­inek több mint felét fedezi. Kártérítés Pusztaszőlősön A Pusztaszőlősön élők úgy döntöttek, hogy a Mól Rt. által felajánlott kártérítést közműfejlesztésre fordítják. Ez rá is fér a Kaszaperhez tar­tozó kistelepülésre, hiszen nincs egészséges ivóvize, aszfaltozott út­ja és a gázt sem vezették még be. A lakosokat egyéni károk is érték a földgázkitörés miatt, a házak falai megrepedeztek, hullik a vakolat, így egyéni kárigényüket is benyújtják a Mól Rt.-nek. A polgármester elmondta még, hogy a hetek óta és még hetekig tartó fülsiketítő zaj miatt az orosházi kórház elvégzi a Pusztaszőlősön élők hallás- vizsgálatát. Végrehajthatatlan kilakoltatások Több szervezet kért alkotmánybírósági felülvizsgálatot Az utóbbi időben mindössze néhány száz kilakoltatásra került sor az országban, miközben a törvény szigora akár több ezer esetben is megengedné ezt. Budapest Hiába lépett hatályba még május­ban az önkényes lakásfoglalók ki­lakoltatását felgyorsító törvény- módosítás, az önkormányzatok egyelőre nem vállalják fel, hogy területükön családok tömege ma­radjon fedél nélkül. A települések nem rendelkeznek azzal a szociá­lis háttérrel, amely elengedhetet­len volna a fedél nélkül maradó családok ideiglenes elhelyezésére - nyilatkozta lapunknak Dióssy László, a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetségének elnöke. A jegyzőknek lehetőségük vol­na arra, hogy a hosszadalmas bí­rósági út helyett közigazgatási határozattal, mindössze három­napos határidőt hagyva kilakol­tassák a jogcím nélküli lakásfog­lalókat, és használókat, a lakbért, valamint a közüzemi számláikat nem fizetőket. Miután azonban az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni elhelyezési kötele­zettségüknek, bátorságuk sincs gyerekeket, öregeket utcára tenni - fogalmazott Dióssy.- Amennyiben az Alkotmány- bíróság nem tartaná emberi jogi szempontból aggályosnak a kila­koltatásról szóló jogszabályt, úgy rövid időn belül több tízezerrel növekedhet a hajléktalanok szá­ma - mondta lapunknak a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Az alapítvány Halmai Gábor alkot­mányjogász segítségét kérve for­dult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a kilakoltatást meggyorsító törvény - több más alapvető emberi jog mellett - sú­lyosan sérti a szociális biztonság­hoz való jogot is. Horvát Aladár szerint a tör­vény erőteljesen cigányellenes, miután köztudomású, hogy az önkényes lakásfoglalók többsége roma származású. Az Alkotmánybíróságnál már több beadvány is kifogásolja az önkényes lakásfoglalók kilakolta­tását gyorsított eljárásban lehető­vé tevő törvényt. Az Alkotmány- bíróságon kérésünkre sem tudták megmondani, hogy a testület vár­hatóan mikor tárgyalhat a bead­ványokról. HORVÁTH MAGDOLNA Terjed a depresszió Budapest Szakemberek felmérései szerint hazánk lakosságá­nak 43 százaléka szenved enyhébb, vagy súlyosabb hangulatzavaroktól - nyi­latkozta dr. Kassai-Farkas Ákos pszichiáter, a buda­pesti Nyíró Gyula Kórház osztályvezető főorvosa a depresszió elleni küzdelem­ről tartott sajtótájékoztatón. A depresszió nemcsak Magyaror­szágon, hanem szinte az egész világon népbetegségnek számít. Kilenc ismérve van: általános le­vertség, örömtelenség, jelentős súlyváltozás, alvászavar, nyugta­lanság vagy gátoltság, fáradtság, érdektelenség, döntésképtelen­ség, illetve halálvágy. Amennyi­ben a fenti tünetek közül öt je­lenlétét legalább két hétig folya­matosan észleljük, ajánlatos pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Sajnos a magyar emberek ma is szégyellik, ha lelki eredetű problémájuk van, így ritkán kere­sik fel gondjukkal a szakembert. Enyhébb esetekben önmagán is segíthet a beteg, egy újonnan ke­reskedelmi forgalomba került, vény nélkül kapható készítmény segítségével. A szer egy ősi, ter­mészetgyógyászatban használt növény, az orbáncfű hatóanyagá­val enyhíti a kóros levertség tüne­teit - mondta Kassai-Farkas Ákos. A depresszió elleni küzdelem igen fontos feladata, hogy a csa­ládorvosokkal együttműködve kiszűrjék azokat a betegeket, akik lelki panaszokkal küzdenek. Ezek az emberek általában nem keresik fel a hagyományos ellátá­si formákat, így csak a család­orvos diagnózisa juttathatja őket szakképzett segítséghez - mond­ta el a sajtótájékoztatón dr. Or- may István, a Konzultáció Alapít­vány elnöke. A szakemberek fi­gyelmeztetése azért is érthető, mert egyes felmérések szerint, ha a betegség elterjedése a maihoz hasonló ütemben folytatódik to­vább, 2020-ra a férfilakosság fele, s a nők háromnegyede küszködik majd pszichés zavarral. - ré ­FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom