Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

I 2000. Szeptember 2., Szombat MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét LENGYEL JÁNOS Tejben az igazság Az egyik szemem sír, a másik meg nevet. A nevetősebb sem tudja mire vélni a dolgot. Úgy érzi, hogy szemfényvesztés áldozata. Folyvást látjuk (hála a képi megjelenítésnek: tejet öntöző asszony a községháza előtt) és halljuk (úton-útfélen): túltermelés gyötri a tejpiacot, most meg azt mondják: emelni kell a tej árát. Évtizedeken át azt hittem: amiből sok van, az olcsóbb lesz, mert valahogy meg kell szabadulni tőle. Most azt tapasztaljuk: minél több, annál drágább az élet, erő, egészség. Az egészséges táplálkozás szempontjait már nem is említem, csupán azt, hogy 5-6 százalékkal emelik a tej árát a feldolgo­zók. A szakértők azzal indokolják tettüket, hogy ezzel az áremeléssel tulajdonképpen csak a januári árpozícióit nyerné vissza a tejipar, mert az év eleji növelés után az árak úgymond visszarendeződtek. Nagy igazság, hogy a teheneket politikai nézőponttól függetlenül fejni kell. Az oly sokat megért ágazat gondja szinte mindennapos. A hozzáértők szerint most az az árnövelési kényszer oka, hogy az FVM forráshiány miatt várhatóan nem adja meg az ágazatnak beígért 600 millió forintos exporttámo­gatást. Jobb híján a pénzt a piac szereplői kénytelenek kigazdálkodni - áremeléssel. De ez csak az első menet: a ter­melők szerint januárban mintegy 15 százalékos újabb felvásárlási áremelés prognosztizálható, hogy ne a parlament elé öntsék a tejet. Most azonnal elkerülendő a jövedelmezőség jelentős romlását, literenként 3 forinttal kellene emelni a 65 forintos felvásárlási árat, hogy a boltban félliternyi benzin árát üssenek be érte a pénztárgépbe. Januártól pedig jöhet az az újabb literenkénti 10 forint. Hogy ezután mennyit fizetünk a boltban, s mennyivel fogy majd kevesebb az éltető dedűből, s ki finanszírozza az újabb iskolatej akciót, ki, hova borítja a felesleges tejet, annak megjóslására nem vállalkozhatunk. Iskolán kívüli elfoglaltságok Mibe kerül a szakkör, a különtanár? A szülők a lehető legjobbat és legtöbbet szeretnék nyúj­tani gyermeküknek, sok­szor erejükön felül is. Bár az iskola még épp csak el­kezdődött, már most számba kell venni, milyen és mennyi iskolán kívüli elfoglaltságot bír el gyerek és a család. Régebben az iskolák­ban számos szakkör működött, ezek szá­ma drasztikusan le­csökkent, mert az in­tézmények nem tud­ják biztosítani a hoz­zá szükséges anyagi forrásokat. Az érdeklődő gyerekek számá­ra bőven akad elfoglaltság, az óvodás kortól kezdve, s a csalá­dok többségében nem csak az je­lent gondot, hogy ki kísérje el a csemetét a programokra, hanem az is, hogy miből fedezzék annak költségeit, főként ha egyszerre több iskoláskorú gyereket nevel­nek. Az általános iskola utolsó két esztendejében és a középiskolá­ban felértékelődnek az osztály­zatok, hiszen a bizonyítványtól a felvételi sikere függhet. Az iga­zán jó eredmény eléréséhez nem mindig elegendő a gyerek szorgalma, elkel a segítség, mégpedig a különóra. A korre­petálások általában a gyengébb tanulóknak szólnak, nem annak a gyereknek, aki mondjuk né­gyes helyett ötös osztályzatot szeretne. A gyengébb tanulók között is vannak olyanok, aki­nek nem elég az iskolai segít­ség, jobban haladnak, ha egyénileg foglal­koznak velük. A különtanár, a külön­óra szintén nem olcsó mulatság, csakúgy, mint a külön nyelvta­nár. Néhány tanári- és tanfolyami díj (az ada­tokat szülőktől, illetve szakköröket szervező intézményektől kaptuk):- különtanár: óránként 500- 1500 forint- szakkörök (balett, aerobic, stb.) egy tanévre: 2-8 ezer forint- nyelvtanfolyam (60 órás): 22 ezer forint. Előfordulhat tehát, hogy egy- egy gyerek iskolán kívüli elfog­laltsága, vagy egyéni taníttatása elérheti, vagy akár meghaladhat­ja a 10 ezer forint is havonta, ha tanévre szóló átlagot számítunk. Az egyelőre megoldhatatlan problémát az okozza, hogy sok családban nem tudják vállalni ezeket a plusz költségeket egy, vagy több iskolás gyermek eseté­ben sem. Millenniumi megyenap Orbán Viktor: a szabad, gyarapodó, művelt nemzet ígérete (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a megye kitüntető dí­jait vehették át az arra érdemesek. Babits Mihály díjban Czakó Gábor író, Beszédes József díjban dr. Kele­men Endre nyugalmazott sebész főorvos, Bezerédj István díjban Sze­merei László református esperes, Sipos Márton díjban Barina József és Barináné Ritt Gabriella kajak-ke­nu edzők részesültek, a Tolna me­gyéért kitüntetést pedig Renkecz József nyugalmazott iskolaigazgató vehette át. Idén Tolna Megye Kiváló Köztisztviselője Rogács Judit gaz­dasági irodavezető és dr. Szügyiné Karazsi Magdolna szociálpolitikai főtanácsos lett. A Tolna Megye Ki­váló Közalkalmazottja címet Kut- nyánszkyné Szép Ilona főnővér, Oszbach Mária gyermekotthon ve­zető, Pallos Mária gyógypedagógus és dr. Tillmann József háziorvos mondhatja magáénak. A Tolna Me­gyei Németségért Nívódíjat Rónai Józsefné Kiszler Terézia és Szen- drei Mihály vehette át dr. Józan- Jilling Mihálytól, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat­ok Szövetsége elnökétől. A honvé­delmi miniszter a védelmi felkészí­tésben végzett kiemelkedő tevé­kenységéért Ignácz Imrének, Murga polgármesterének a Honvé­delemért kitüntető cím III. osztályát adományozta. Megyei közgyűlési elnöki elismerésben részesült a két német partnermegye, Main-Tauber Kreis és Bautzen Kreis elnöke, Georg Denzer, valamint Horst Gallert. Ugyancsak ezt a kitüntetést kapta a megyeszékhely egykori, 1972-es aranycsapata, melynek tag­jai abban az évben megnyerték az NB Il-es labdarúgó bajnokságot. A tiszai árvíz károsultjainak megsej­tésére összegyűjtött 1 millió 540 ezer forintot Koltai Tamás Mártély község önkormányzatának adomá­nyozta, a pénzösszeget Balogh Jánosné polgármester vette át. A tavalyi kezdeményezés folyta­tásaként ez alka­lommal harminc- három Tolna me­gyei település he­lyezte el címereit a megyeháza nagytermének be­járata fölött, a cí­merfalon. Ugyan­csak a nagyterem előtt történt meg a régi megyeháza világát bemutató kiállítás megnyi­tása, a tárlatot Kroó Norbert, az MTA főtitkára ajánlotta az érdeklődők figyelmé­be. A nap további részében tudo­mányos konferencia, könyv-bemu­tató, gyermekrajz kiállítás és Kultú­rával a Nyugat kapujában címmel gálaműsor, este pedig tűzijáték vár­ta Szekszárdon az érdeklődőket. Kakasdon 15.30 órakor kezdő­dött az az ünnep, melynek kereté­ben Mayer Mihály megyéspüspök megáldotta és felszentelte a Tolna megyei népek, nemzetiségek együttélését szimbolizáló szobor- kompozíciót, Dechandt Antal szob­rászművész alkotását. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter millenniumi zászlót adományozott a település­nek, majd Németh Zsolt, a külügy­minisztérium politikai államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Murgán 17.30 órakor Krähling Dá­niel evangélikus esperes áldotta meg a millenniumi megyenap tisz­teletére helyreállított evangélikus templomot, dr. Balogh Mária törté­nész pedig a Murga története című helytörténeti kiadványt ismertette.-SZÁ­Mayer Mihály szentelte meg a kakasdi szobrot fotó. ok A Dél-Dunántúl kistérségei (3.) A kistérségek támogatása A statisztikai kistérségek rendszere lefedi az egész ország területét. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb kapcso­latokon alapul. A KSH 1994 óta alkalmazza a rendszert, 1996 óta pedig ezekkel a térsé­gekkel operál a területfejlesztési törvény. A Dél-Dunántúlon 22, Tolna megyében öt ilyen körzet van, az utóbbiak: a bonyhádi, a dom­bóvári, a paksi, a szekszárdi és a tamási. Dél-Dunántúl Az elmaradt térségek tá­mogatására központilag külön forrás áll rendel­kezésre. Ezeket a pénze­ket a régiókban a terület- fejlesztési tanácsok oszt­ják el. Egy 1998-as kor­mányrendelet alapján tá­mogatás illeti meg a tár­sadalmi-gazdasági szem­pontból elmaradott, tar­tós munkanélküliséggel sújtott területeket. For­ráshoz juthatnak az ipari szerkezetátalakítás térsé­gei és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tér­ségek. A régió 22 kistérsége közül 15 tarto­zott valamilyen szempontból a támogatandók közé. A pécsi, kaposvári és szekszárdi térsé­geken kívül a fonyódi, siófoki, paksi és bony­hádi kistérség nem került ebbe a csoportba. Az országos képhez hasonlóan a legtöbb tele­püléscsoport a társadalmi-gazdasági szem­pontból elmaradottak közé került. A régió te­lepüléseinek 62 százaléka tartozik az alanyi jogon támogatottak körébe, s itt él a Dél-Du- nántúl népességének egynegyede. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségként szerepel a régió térségeinek fele. A régióból a komlói kistérség került az ipari szerkezetátala­kítás térségei közé. Az EU csatlakozást célzó SAPARD programra - a statisztikai körzetek határait átlépve - har­minchárom kistérségi társulás szerveződött. HANGYÁL JÁNOS ADATOK A KI KISTÉRSÉGEK, RÉGIÓK EDVEZMI Települések száma ÉNYEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Kedvezményezett települések száma lakónépessége lakónépessége az ossz. népesség %-ában Bonyhádi 21 9 3901 12,9 Dombóvári 16 9 6787 19,5 Paksi 14 5 7448 15,3 Szekszárdi 26 13 39 027 43,9 Tamási 31 30 33 248 77,8 Tolna megye összesen 108 66 90 411 36,9 Dél-Dunántúl összesen 653 405 245 069 25,0 forrás: KSH Hírek A TÉRSÉGI programról. Dom­bóvár és a városkörnyéki telepü­lések önkormányzati társulásá­nak irodájában a térség agrár- struktúra- és vidékfejlesztési programjáról hétfőn Hőnyi Pál­tól, valamint Cserveni Gábortól, kedden és szerdán Somogyvári Tündétől, csütörtökön és pénte­ken pedig Halpert Dánieltől ér­deklődhetnek az annak megva­lósításában szerepet vállalni szándékozó intézmények, cégek és civil szervezetek képviselői. REGIONÁLIS információs na­pot szervezett Kaposváron a Gyergyai Kollégiumban az Or­szágos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Dél-Dunántúli Területi Irodája. A hatvan részt­vevő a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiata­lok beilleszkedését támogató Phare-programról, s a pályáza­tok elkészítéséről hallgatott elő­adásokat. SZÜRETELŐ a borbarátoknál. A szüreti előkészületekről lesz szó a bonyhádi Borbarát Körben szeptember 4-én. Az összejöve­tel este 6-kor kezdődik az Arany Oroszlán Szállodában. TESTÜLETI ÜLÉS. A Dombó vári Német Kisebbségi Önkor­mányzat tagjai hétfőn 13 órától ülést tartanak a városi zeneisko­lában, ahol a nemzetiségi okta­tásról, az őszi-téli programokról és a közösségi ház felújítására elnyert pályázati pénzek fel- használásáról tárgyalnak. FOGADÓÓRA. Dombóvár pol­gármestere, Tóth Attila hétfő délután kettőtől tartja havi foga­dóóráját a városházán. FOGAD a POFOSZ. Fogadó órát tart a POFOSZ helyi szervezete Bonyhádon, a művelődési köz­pontban szeptember 4-én reggel 9-től délután 2 óráig. A HORGÁSZ balszerencséje. Szekszárd mellett a Sió parton egy horgász Simson segédmoto­ros • kerékpárját ellopták, amíg kapásra várt a parton. HELYESBÍTÉS. Lapunk tegna- pi számában közöltekkel ellen- ' tétben vasárnap nem Kocsolán, hanem Szakoson választanak új polgármestert a község lakói. TÁRSTALANOK találkozója. A Tolna Megyei Társtalanok Baráti Egyesülete szeptember 2-án, szombaton 20 órai kezdettel fér­fi nappal egybekötött estet ren­dez Szekszárdon, az I. Béla Gimnázium B épületében. A ze­néről az Ury Boys együttes gon­doskodik. LEÜTÖTTEK egy férfit. Dom­bóváron az utcán lakása előtt ütöttek le egy férfit és elvették 1.500.- forintját. Megkérdeztük olvasóinkat Mit szólnak a tejtermékek árának emeléséhez? Már megszoktuk, hogy nem múlik el hét áremelé­sek nélkül. Főleg ha alap­vető élelmiszerek vagy nélkülözhetetlen szolgál­tatások árát emelik, az ember számolni kezd: mi az, amit nem feltétlenül kell megvennie. Most a tej és a tejtermékek árát eme­lik. Mit szólnak ehhez ol­vasóink? Pécs Gáspárné- A tej és tejtermé­kek árának emelkedése bennünket jelentősen és érzékenyen érint. Igaz, hogy nincs kis­gyerek a családban, de szeretjük a sajtot, tejfölt, jog­hurtot. Eddig is elég drágák vol­tak ezek a termékek, úgy hogy meggondoltam, hogy miből mennyit veszek. Ha ismét emelik az árakat, ezután még kevesebbet fogok vásárolni. Annak idején mi négyen voltunk testvérek, egy liter tejet né­gyen it­tunk. Lassan ismét ide jutunk. Koller Józsefné- Egyedül élek, ke­vés a nyugdíjam, ezért mindig azt veszek, ami ol­csó. Tejet nagyon ritkán vásárolok, sajtot meg egy­általán nem veszek, mert drága. Azt főzök, ami van a háznál, amit a kertben megterme­lek. Badics Tibor- A mi csalá­dunkat nem érinti a tejár­emelés, mert nem vásárolunk tejtermé­keket. A feleségem ugyanis tejérzékeny, amit sajnos a kisfi­únk is örökölt, ezért a pici csak tápszert fogyaszthat. Én szerettem a tejet, de mostanában nem iszom, legfel­jebb néha joghur­tot veszek, ami így is drága. Kőfalvi Dóra Nem lep meg, hogy emelik a tejtermékek árát, mert minden termék ára ál­landóan emelkedik. Egyébként épp elég baj, hogy éppen a tej ára emelkedik, mert egyre kevésbé fognak egészsé­gesen étkezni az embe­rek. F. KOVÁTS Legyenek roma rendőrök is Csökkenteni szeretnék az előítéleteket Roma önkormányzati kép­viselők, valamint a megye rendőri vezetőinek jelenlét­ében ünnepélyes keretek között írt alá együttműkö­dési megállapodást tegnap Domboriban a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Bátorfi György r. ezredes, valamint Kalányos István, a Tolna Megyei Ro­ma Önkormányzatok Szö­vetségének elnöke. Fadd-Dombori A dokumentum rögzíti azokat a feladatokat, amelyeket az önkor­mányzatok, valamint a rendőrség vállal, hogy elősegítsék a rendőr­ség és a cigányság közötti kölcsö­nös előítéletek csökkentését és le­hetőséget biztosítsanak a konflik­tusok kezelésére. A megállapodás alapján a főkapitányság többek között munkacsoportot állít fel az idevágó kérdések kezelésére, a személyi állomány részére tar­tandó továbbképzések anyagába beillesztik azokat a kulturális, szociális, társadalomtörténeti is­mereteket, amelyek elősegíthetik a két fél közötti kommunikációt. A rendőrség segítséget nyújt a roma származásúaknak a rend­őrré váláshoz. Ösztönzik és elősegítik azok­nak a rendőrség által készített bűnmegelőzési programoknak és anyagoknak a terjesztését, megismerését a romák között, amelyek a romák részére nyújt­hatnak hasznos ismereteket az elkövetővé, áldozattá válás elke­rülésére. A megállapodásban rögzítettek teljesítését a felek fél­évenként értékelik. 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom