Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

Tolnai Népújság 2000. Augusztus 19., szombat Tolnai Népújság - 9. oldal A Szent Korona és a Szent Jobb a Parlamentben Interjú a budapesti Bazilika kanonokjával Székesfehérvár, majd Esztergom után az idei Szent Jobb körmenet a budapesti Kossuth Lajos téren, az Or­szágházban fejező­dik be. Az ereklyét rövid időre a Szent Korona mellé he­lyezik, majd visz- szaszállítják a Ba­zilikába. A millennium tisz­teletére egy évre hazánkba érkezett Dubrovnikből a magyarság állam- alapító királyának koponyaereklye da­rabja, amelyet az érdeklődők a Szent István Bazilikában tekinthetnek meg. Budapest A keresztény magyar állam megalapítójá­nak, Szent Istvánnak ünnepén kivételes események tanúi le­hetnek mindazok, akik figyelemmel kísérik a millen­niumi rendezvényeket. A Szent Jobb az augusztus 20-ai körmene­ten kívül egész évben a bazilika kiemelt helyén tekinthető meg. A hazánkba érkezett koponyaerek­lyét pedig a biztonsági rendszerrel ellátott Szent Jobb kápolnában helyezik el.- Szent István mumifikálódott jobb kézfejét a katolikus egyház ereklyeként tiszteli. Tiszteletben tartjuk mindazon személyek földi relikviáit, akiket szentté avattak - nyilatkozta lapunk munkatársá­nak a Szent István bazilika kano- nokja, Szabó Géza.- István király jobb kézfejének fennmaradását az egyház állam- alapítónk kettős eltemetésével magyarázza. A legenda szerint Istvánt először 1038-ban, majd 1060-ban temették el Székesfe­hérváron. A második temetés előtt választották le jobb karját, amelyet a következő évszázad­okban számtalan helyre hurcol­tak. Az ereklye megjárta Románi­át, Lengyelországot, Bécset. Szé­kesfehérvárról 1S41 után a törö­kök rabolták el. A később áruba bocsátott ereklye raguzai domon­kos szerzetesekhez került, akik már Szent István egyik kisebb ko­ponyadarabját is őrizték. Tőlük szerezte meg az ereklyéket Mária Terézia 1771-ben, s ő rendelte el a Szent István nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptár­ba is felvetette. A Szent Jobbot Budára szállíttatta és körmenet­ben vitték végig a városon au­gusztus 20-án.- A 18. század óta vigyázza az ereklyét a Szent Jobb őre, aki kö­teles azt biztonságban, kellő tisz­telettel és méltósággal, hozzáfér­hető helyen őrizni, s jeles alkal­makkor a nép, a hívők elé tárni. Ezt a tisztet 18 éve Szabó Géza, a bazilika kanonokja látja el, aki la­punknak elmondta: idén csak a két városba vitték el az ereklyét. Székesfehérvárra, ahol István a törvénynapokat tartotta és ahol el­temették, valamint Esztergomba, ahol államalapítónk született, majd megkoronázták. Hosszú idő után 1938-ban, Szent István halá­lának 900. évfordulóján, majd 1988-ban járta végig a Szent Jobb hazánk nagyvárosait. Az idei ün­nep egyik fénypontja a Szent Jobb parlamentbe vitele lesz, ahol - bár rövid időre, mindössze 10 percre - a Szent Korona mellé helyezik. Szabó Géza nem tartja kizártnak, hogy a koponyamaradványok is ott legyenek a 20-ai szentmisén, valamint a Szent Jobb körmene­ten. A Dubrovnikből egy évre köl­csönadott koponyaereklyét külön géppel, rendkívüli biztonsági kö­rülmények között szállították a fő­városba. A díszes tartóba helye­zett csontok története legalább annyira kalandos, mint a Szent Jobbé. A történészek között nincs egyetértés abban, hogy a marad­ványokat magyarok rejtegették, menekítették-e el az országból, vagy a törökök zsákmányként hurcolták-e el magukkal. Megtalá­lásuk után Mária Terézia azokat a horvátországi domonkos rendi kolostorra, míg a Szent Jobbot a hazai Angolkisasszonyok zárdájá­ra bízta. Ma az ereklyét a Szent István bazilikában lévő biztonsági tabernákulumban vigyázzák. H.M. István király, az ál­lamalapító, az egyház­szervező emlékét és nevét, több sokév­százados múlttal ren­delkező településünk őrzi. Több település még legendát is szőtt nevének eredete, a szent királlyal való kapcsolata köré. Királyszentistván a veszp­rémi vár közelében találha­tó. A lakosság azt tartja, hogy Szent István itt aratott győzelmet Koppány felett. A szent név felvétele általá­ban a tatárjárás után terjedt el, így a XIII. században már feltételezhetően léte­zett a település. Szentistván a Borsod megye szélén fekvő, három matyó település egyike. A falu egyetlen temploma a római katolikus barokk templom, amelyet 1763- ban szenteltek fel, védő­szentje Szent István, a főol­tárkép is a királyt ábrázol­ja. Bakonyszentkirály a cseszneki vár tövében meg­húzódó kis település. Első neve Szentkirály volt, az 1700-as években Magyar- szentkirályként találkoz­hatunk vele a történeti le­írásokban, hogy megkülön­böztessék a szomszédos Németszentkirálytól. Vé­gül 1926-ban egyesítették a két települést Bakonyszent­király néven. Szentkirályszabadja a harmadik Veszprém me­gyei község, amely nevé­ben viseli az államalapító emlékét. Egy 1269-es jegy­zék már Szabadé néven említi. A király szabadjai azok a harcosok voltak, akik királyi földeket kap­tak lovas szolgálatuk fejé­ben. A hagyomány szerint e kiváltságot Szent István­tól kapták, ezért később Úrszabadi, majd a XV. szá­zadtól a Szentkirályszaba­di nevet viseli a település. Kerkaszentkirály Zala megyében a Kerka folyó partján, csaknem a szlovén határ mentén található. El­ső írásos emléke 1322-ből származik. ÉvszázadokÖh keresztül a település nértie- si birtok volt. A XIX század utolsó harmadában már sa­ját iskolát és templomot épített a falu népe, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Szentkirály a Duna-Ti- sza közén fekszik. Neve már 1354-ben egy ado­mánylevélen szerepel. So­káig Kecskeméthez tartozó puszta volt, de önálló nevét mindvégig megőrizte. 1952-ben lett önálló köz­ség, de korábbi nevét Lászlófalvára változtatták. A községben tovább élő ha­gyomány győzelmeként, 1987-ben sikerült kiharcol­niuk, hogy régi nevüket - Szentkirályt - visszakap­ják. Védőszentjük kultu­szának ápolását tanúsítja Szent Istvánnak a falu temploma előtt álló bronz­szobra. Szentistvánbaksa a Her- nád folyó mellett fekszik. Egy 1318-ból származó ok­levél várjobbágyi birtok­ként, egy későbbi már kirá­lyi birtokként említi. A baksa nevet a hagyomány a baksózóból eredezteti, a juhtenyésztők ugyanis a ki­selejtezett és levágott álla­tokat kádakban sózva tar­tósították. A falu idők viha­rában elpusztult templo­mának védőszentje Szent István volt. Rinyaszentkirály a ne­vében szereplő somogyi fo­lyócska mellett található. A XIII. században egy pápai tizedjegyzék Senthkyral néven említi. Nevét a Szent Istvánnak szentelt templo­ma után kapta. KOÓS Egyháztörténeti jelentőségű beje­lentésre készül a konstantinápolyi pátriárka a magyar államiság mil­lenniumi ünnepén, augusztus 20- án. Államalapító Szent Istvánt pát­riárkái és zsinati határozattal felve­szik a keleti ortodox egyház szent­jei közé is. Ez a példa nélkül álló esemény bizonysága annak, hogy Magyarország az elmúlt ezer évben kivívta mind a nyugati, mind a ke­leti kereszténység elismerését. Legnagyobb tiszteletnek örvendő kirá­lyunkat 1083-ban, halála után 45 évvel, augusztus 20-án avatta keresztény szentté jVlI. Gergely pápa. Elei még a pogány hit iszerint éltek, s István is pogányként szülé­kéit, de már a krisztusi vallás szellemében inevelkedett. Megkeresztelése után szigo­rúan tartotta magát hite szabályaihoz, s ezt országa népétől is megkövetelte, tud­ván: a magyarság fennmaradása múlik a kereszténység felvételén. Trónjának elis­mertetéséhez a római pápától kért és ka­pott koronát. Esztergomban, 1001. január 1-jén koronázták királlyá. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügye­kért felelős helyettes államtitkára lapunk­nak elmondta: az államalapító királyt az augusztus 20-i ünnepség keretében dekla­rálja szentként I. Bartolomaiosz konstanti­nápolyi pátriárka. A történelmi lépés a konstantinápolyi egyetemes patriarchátus szuverén döntése volt, s a másfél évig tar­tó kanonizációs folyamatot Michail Sztaikosz bécsi görög metropolita vezette. Az 1054-es egyházszakadás óta nem volt példa arra, hogy nyugati keresztény szen­tet az ortodox egyház is elfogadott volna: Ez alkalommal a görög keleti egyház oltár­ra emeli Hierotheost is, aki a honfoglalás után az első püspök volt magyar földön.- A Szent István napi ünnepségre 62 év után először érkezik pápai legátus Ma­gyarországra, Angelo Sodano bíboros sze­mélyében - emelte ki Semjén Zsolt. - Ez ritka eseményre is alkalmat ad: az augusz­tus 20-i egyházi ünnepség keretében talál­kozik majd a konstantinápolyi pátriárka és a szentatya küldötte.- Pápai legátus csak különlegesen ün­nepélyes alkalmakkor jelenik meg egy-egy országban; így most nálunk, az ezer éves államiság ünnepén. Ez rendkívüli meg­tiszteltetés számunkra, mivel a magas ran­gú küldött által maga a pápa fejezi ki tisz­teletét a magyar millennium iránt. A szentatya személyesen azért nem látogat­hat hazánkba, mert a szentévben, - vagyis a kereszténység 2000 éves nagy jubileu­mán - csak a zarándoklat idejére hagyja el a Vatikánt. Tiszteletére a szentvárosban szeptember 23-án magyar előadókkal kon­certet tartanak, amelyen az egyházfő ma­ga is megjelenik. A hangversenyen a ma­gyar államfő és a miniszterelnök is részt vesz.-RÉ­A budapesti Szent István Bazilika » I * i I ßjzenUstv^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom