Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
10. oldal - Tolnai Népújság ÜNNEPI MAGAZIN 2000. Augusztus 19., szombat HU • „Én rá néztem, ő rám nézett” Közös életük minden pillanata emlékezetes Két év telt el a választások óta. Ez idő alatt számtalanszor írtunk Tolna megye országgyűlési képviselőiről, így olvasóink jól ismerik valamennyiüket. Ezért most nem őket interjúvoltuk meg hétvégi sorozatunkban, hanem a számukra nyugodt hátteret biztosító házastársukat.- Mi a házastársa legszeretnivalóbb tulajdonsága?- Feleségemnek hála Istennek sok szeretnivaló tulajdonsága van. Hallatlan nagy munkabírással rendelkezik, kitartóan és önfeláldozóan küzd a céljainak, terveinek megvalósításáért. Nyílt és őszinte véleményt mond még akkor is, ha ez sokak számára kellemetlen. Sorolhatnám még, de azt hiszem a legszeretnivalóbb tulajdonsága a családon belül is és a közéletben is az a szeretet, amivel minket és az embereket körülveszi. Az a mindenkin segíteni akarás, amely abból az egyéniségéből fakad, amivel minden emberben csak a jót veszi észre elsőre és - ha van ilyen - nagy sokára a rosszat is.- Mi a legidegesítőbb ?- Szerencsére csak egy ilyen tulajdonságáról van tudomásom. Legyen az egy rendezvény, fórum, legyen az egy időpontra szóló megbeszélés, legyen az egy színielőadás, stb, ő mindig az utolsó pillanatban ér oda. Engem ez szörnyen idegesít, mert én Az ezüstlakodalom idején, 1997-ben Névjegy Név: Koppén Endre Ferenc Életkor: 53 éves múltam júniusban Foglalkozás: a feleségem személyi titkára vagyok Munkahely: feleségem képviselői irodája, Tamási, Szabadság u. 35. Feleség: Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő (FKGP) Gyerekek:- Legidősebb fiúnk: Endre Zalán 23 éves, jogot tanult Pécsett, de ősztől a kommunikációs szakra jelentkezett át.- Középső fiúnk: Barnabás 19 éves múlt januárban, környezetmérnöknek tanul Baján.- Legkisebb gyermekünk: Barbara 11 éves volt januárban. Általános iskolai tanulmányait kitűnően végzi, zongorázni és balettozni külön órákra jár. Lakhely: Tamásiban, egy általunk többször átalakított családi házban lakunk. Házasságkötés időpontja: 1972. április 29-én volt a polgári esküvőnk, a Tamási Tanácsháza házasságkötő termében, majd 2 hét múlva - mert ekkor volt újból szabad szombat - (akkor még csak minden második szombat volt munkaszüneti nap) május 13-án örök hűséget esküdtünk a mezőfalvi római katolikus templomban és ott, Mezőfalván volt a lakodalmunk is. Azóta minden évben kétszer ünnepeljük házasságkötésünket Hobbi: Sütés, főzés, szakácskönyv gyűjtés és így hobbi szinten és méretben a gyümölcs- és szőlőtermesztés szeretek inkább egy fél órával előbb ott lenni bárhol, mint sem egy fél perccel később.- Mikor, hogyan ismerkedtek meg?- 1968. tavaszán egy író-olvasó találkozón ismerkedtünk meg. Ő mint gimnáziumi kollégista lány „kötelezően”, én pedig érdeklődőként vettem részt ezen a rendezvényen, azután (Petőfi után szabadon) „Én rá néztem, Ő rám nézett”).- Hogy történt a lánykérés?- Az akkortájt működő szokások szerint, a lányos háznál a rokonság előtt a jegygyűrű felhúzásával megkértem a kezét. Ettől kezdve, mint menyasszony és vőlegény foglaltunk helyet az eljegyzési vendégasztalnál. Elsőként édesapám emelkedett szóra, hogy pohárköszöntőjével gratuláljon. Beszédét így kezdte: „Köszöntöm az ifjú házasokat!” Mindenki arcán, de különösen az após és anyósjelölt arcán megfagyott a mosoly, elállt a lélegzet, ugyanis ők nem tudtak arról, hogy mi pont az előző nap a Tamási közjegyzőnél - gondolván arra, hogy az esküvőig rendbe hozzuk - aláírtuk a házvásárlási adás-vételi szerződést. így a szó legszorosabb értelmében már egy napos „házasok” voltunk.- Mi az, ami megtetszett benne?- Elsősorban a szeme, a hosz- szú, fekete haja és nem utolsó sorban az alakja. Ez utóbbira jó formáló hatással volt az, hogy a gimnáziumban atletizált.- Mi a munkamegosztás a családban?- A mosás, vasalás és a nagytakarítás az övé, a többit vállaltam én. Igaz az a mondás, hogy sok kicsi, sokra megy, de tudom, hogy súlyukat tekintve csak megközelítik az előző teendőket - és nem is olyan látványosak.- Ki a főnök?- Általában közösen döntünk a család ügyeiben, de most hivatalból Ő a főnök.-Ki a szigorúbb a gyerekekkel?- Azt hiszem, hogy én. Mivel én többet vagyok velük, így nagyobb a rálátásom a dolgaikra. KéA képviselőasszony gyermekeivel réseiket, viselkedésüket, öltözködésüket szigorúbban ítélem meg, mint a feleségem.- Mit mondott, amikor házastársa a politikai pályám lépett?- Úgy emlékszem, hogy röviden csak ennyit „Gratulálok, de jól gondold meg, hogy mit vállalsz.”- Mi a legszebb ajándék, amit kapott tőle?- Kicsit elfogult vagyok, de azt hiszem az, hogy a fiúk után 36 évesen büszkén vállalta és megszülte a kislányunkat.- Közös életük legemlékezetesebb pillanata?- Nehéz rá válaszolnom, visszatekintve az életünk során minden pillanat emlékezetes. De talán az volt a legemlékezetesebb, amikor képviselőként először megláttuk a Parlament soraiban és amikor először hallottuk hangját az ország házából. ______fké T örténésztábori tudásdózis Tanórákba építhető ismeretanyag Túlélt egy rendszerváltást és több - pénzhiányra visszavezethető - megpróbáltatást. Ezzel együtt talán sikeresebb, mint valaha: a dél-dunántúli történészek immár 15. nyári tábora ez alkalommal is a legjelentősebb események közé tartozott a szakma berkeiben. Az egy hetes, balatonfenyvesi találkozón szép számmal vettek részt Tolna megyei érdeklődők - elsősorban történelemtanárok - is.- Ezeréves múltunk mellett Európa jelene és jövője is terítékre került a rendkívül szerteágazó tematikájú rendezvényen - adott táborzáró utáni összegzést a szervezők nevében dr. Várady Zoltán kandidátus, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának igazgatóhelyettese. - Meghívásainknak olyan előadók tettek eleget, akik a történész szakma kiválóságai közé tartoznak. Éppen ezért nehéz bárkit is kiemelni a sorból, de ha mégis meg kell tegyem, Ormos Mária, Katus László, Gyarmati György, Tóth József és természetesen Hankiss Elemér nevét említeném elsőként.- A jelenből a jövőbe tekintő előadók - különös tekintettel hazánkra - milyen képet vetítettek a hallgatóság elé?- Derűlátó és kevésbé derűlátó vélemények egyaránt elhangoztak. Abban mindenesetre valamennyi meghívott egyetértett, hogy nem szabad idealizálni helyzetünket, az EU-s csatlakozás önmagában még nem oldja meg automatikusan valamennyi gondunkat.- A tábor lakói között minden évben számos Tolna megyei található. Számukra milyen többletet adhat egy- egy ilyen rendezvény?- Először is általában a tábor fontosságát azzal lehetne jellemezni, hogy immár tudománytörténeti jelentőséggel bír: ilyen hosszú, másfél évtizeden átívelő programsorozat ebben a kategóriában nincs még egy az országban. A jövő esztendőben egyébként éppen szűkebb pátriánk, közelebbről Paks városa ad otthont a tábornak. A megye táborlakó történelemtanárai pedig olyan személyiségekkel találkozhattak, akiknek nevük van, akik legújabb kutatásaik eredményeit adhatják tovább. A hallgatóság az eltöltött egy hét idején olyan tudásdózisban részesül, mely máshonnan nem szerezhető be. Ez a jelentős impulzus hihetetlenül megkönnyíti a történelemtanárok munkáját is, akár az általános, akár a középiskolai tanórákon.- Avagy -azon esetében - a főiskolán...- Természetesen, jómagam 1986 óta vagyok részese a tábornak, s valamennyi itt szerzett információt beépítettem és beépítek az óráimba, előadásaimba. Számomra ez a közvetlen haszna valamennyi fenyvesi találkozónak. -SZÁTéeszelnök volt, most a maga ura A héten hetvenedik születésnapját a szekszárdi szőlőhegyen ünneplő Heimann Ferenc két dologról nevezetes, egyrészt csaknem harminc évig - alapítástól a nyugdíjba vonulásáig - volt előbb a Béri Balogh Ádám, majd az Aranyfürt Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. Másrészt aki ismeri, mindenki csak Ferikémként vagy Feri bácsiként emlegeti.- Minek köszönheti a népszerűségét?- Talán annak, hogy barátkozó ember vagyok. Egyes gyerekként nőttem fel, mindig nagyon hiányzott, hogy nem volt testvérem, ezért kerestem barátokat.- Milyen gyerekkora volt?- Szekszárdon az alsóvárosban, a Béri Balogh Ádám utca 45. szám alatti házban születtem és nőttem fel. A szüleim földműves parasztemberek voltak. Trianon után, a gazdasági világválság alatt, lega- tyásodott országban voltam gyerek, nem volt szép és könnyű életem. Tíz éves voltam, amikor apámat behívták katonának, megjárta Szlovákiát, Erdélyt, a Don-ka- nyart. Három és fél évig volt hadifogoly, tizennyolc éves voltam, amikor viszontláttam. A négy polgárit 1944-ben fejeztem be. Jó tanuló voltam, de egyes fiúként Névjegy: Heimann Ferenc nyugdíjas Munkahely: 1960-tól 1988-ig téesz elnök Született: Szekszárdon, 1930. augusztus 16-án Iskolai végzettsége: 4 polgári Szülei: Heimann Ferenc és Pollermann Erzsébet földművesek Felesége: Budai Rozália Gyerekei: 2 felnőtt fiú, Ferenc építész, Zoltán közgazdász Unokák: két fiú, egy kislány Lakhely: Szekszárd, családi ház nem tanulhattam tovább, apám a fronton volt, otthon kellett maradnom a gazdaságban. Amikor a háború után végre megkezdődött a fellendülés, állattenyésztéssel kezdtem foglalkozni, 1958-ban az első országos mezőgazdasági kiállításon a tenyészbikámmal bronzérmet nyertem.- Hogyan lett téesz elnök?- Akaratom ellenére, 1960. végén úgy választottak meg az akkor alakult Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet elnökévé, hogy nem voltam téesz tag. Az alsóvárosi parasztok engem akartak. A saját „falumban”, a rokonaim, barátaim, öreg, bölcs parasztemberek között lettem elnök. Képzelheti, volt kritika elég! Még egy ilyen húzás öcsém, és a valagadba rúgunk mondták, ha valami nem tetszett nekik.- Még mindig jobb, hogy ők mondták, mintha a pártbizottságon mondták volna...- Kritikát onnan is kaptam, álltam néhányszor a szőnyeg szélén, de különösebb gond nem volt, jó eredményeket értünk el. Volt egy-két újításunk. Az 1960 elején téeszesített szőlőket például 1961-ben részes művelésre visszaadtuk a gazdáknak. Kinek amennyi szőlője volt, any- nyit kapott, továbbra is maga dolgozta, a téesz- nek a termés 15-20 száza„Mindig barátkozó ember voltam” lékát kellett leadnia. A kukoricát is kiadtuk részes művelésre. Kaptam a kritikát, hogy vissza akarom állítani a kapitalizmust, de amikor látták az eredményt, hogy az első évben 60 mázsa kukoricát termeltünk egy hektáron részesművelésben amiből 40 a szövetkezetnek megmaradt, másutt meg ahol munkaegységben dolgoztak csak 21 mázsa volt a termés, akkor megbékéltek.- Talán ennek a kezdeményező készségének köszönheti, hogy amikor 1978-ban a három szekszárdi mezőgazdasági termelőszövetkezet - Jóreménység, Garay, Béri Balogh Ádám - egyesült Aranyfürt néven, akkor a tagság Önt választotta elnökké.- Annyi bizonyos, hogy az eredményeink alapján országosan mindig az első tíz között voltunk, 1982-83-ban pedig abszolút elsők.- Korkedvezménnyel, 1988-ban ment nyugdíjba.- Igen, és annak nagyon örülök, hogy kimaradtam abból a becstelen privatizációból, ami a mezőgazdaságban a kilencvenes években lezajlott.- Mire büszke?- Arra, hogy a földkiosztó bizottság elnökeként a f ld visszaadást Szekszárdon én rendeztem. Több mint háromezer embernek adtuk vissza a birtokát és közülük csak kettő nem volt megelégedve. Meg aztán arra is nagyon büszke vagyok, hogy 1992-ben én voltam az első magángazda Szekszárdon, aki palackozni kezdte a borát.- Igen, mert nyugdíjasként sem pihen.- Meg is halnék, ha nem lenne mit csinálnom! Sváb származású, magyar ember vagyok, a munka az életem.- Ezért telepített szőlőt? Mekkora a családi birtok?- Öt hektár termőszőlőnk van, de a 16 hektár szántónkat is fokozatosan be szeretnénk telepíteni. Ehhez építettünk feldolgozót, palackozót. Családi vállalkozásban csinálunk mindent. Sajnos én két és fél éve nem tudok fizikai munkát végezni, mert lebénult a jobb csuklóm.- Mit szeretne még elérni?- Szép, összetartó családom van, feleségem, és rendes, dolgos fiaim, menyeim, gyönyörű unokáim, akiket imádok és ők is nagyon szeretnek engem. Mi kell ennél több? Ha még valamit kívánhatnék, akkor az lenne, hogy a vissza lévő éveket erőben, jó egészségben tölthessen! el. F. KOVÁTS ÉVA I i * i A munka az élete fotó: gottvald károly