Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-02 / 179. szám

I I 2000. Augusztus 2., szerda MEGYEI TŰKOR Tolnai Népújság - 3. old Mondom A Magamét WESSELY GABOR Hív a hivatal Az ember szívesen venné, ha érte lenne a hivatal és nem ő len­ne a hivatalért, de úgy tűnik, erre még várni kell egy-két évet vagy évtizedet. A polgári demokráciában sincs ez másként, mint a diktatúrában volt; az „Intézd magad!" elv túlélte a rendszerváltást. Jelenésed van, hív a hivatal, uccu neki, ci­kázz a hatóságok között! Az internet korában már azt gondolhatnánk, hogy a kü­lönböző intézményeknek - Apeh, Tb, önkormányzat, földhi­vatal, kamara, rendőrség, bank, okmányiroda, stb. - élő kapcsolatuk van egymással, és a polgár adataiban, egész­ségügyi-, vagyoni helyzetében beálló változásokat rendsze­resen közli egyik szervezet a másikkal, de nem ez a módi. Pedig olcsó is lenne, gyors is, kényelmes is, tévedésmentes is, korszerű is, és a 30 százalékos adóból meg a 40 százalé­kos Tb-ből talán futná is rá... Havi néhány e-mail küldése és letöltése nem kóstál többet két rugónál. Na, majd az EU- ban! A konkrét esetet, amiről mindez eszembe jutott, most ne elemezzük. Embereket, szervezeteket macerálna a kipellengé- rezés, ami „nem időszerű”. A gazdaság megszilárdításának azon szakaszát éljük, amikor ismét felszínre bukkannak a nem éppen szent, de sérthetetlen alakok és kasztok, akik fosz­togatva osztogatnak. Országszerte megy a csihi-puhi. A köz­tulajdon utolsó morzsáinak magánosítása a tét. Kinek van energiája odafigyelni az ügymenet egyszerűsítésére, a sorba­állás minimalizálására, a kisemberi problémákra? Nincs most kampányidőszak! Veszélyes fenyegetés? Az ügyben a bíróság rendelkezik hatáskörrel Egyik tolna-mözsi olvasónk jelezte, hogy valaki - egy bizonyos ügy miatti bosszú­ból - folyamatosan zaklatja, sőt, életveszélyesen meg is fenyegette őt. Az ügy nem rendőrségi hatáskör, a bíró­ság foglal majd állást a kér­désben. Tolna-Mözs Olvasónk elmondása szerint egy autóbusz korábban rend­szeresen kertjük végében par­kolt, ami miatt kutyáik éjszaka folyamatosan ugattak, hajnal­ban pedig rendszeresen a busz indításra ébredtek az ott lakók. Emiatt ol­vasónk bejelentést tett a Volánnál, kér­ve, hogy a busz más­hol várakozzon éjsza­kánként. (Annak ide­jén írtunk róla, hogy a városban több he­lyen hasonló gondot okozott az autóbusz­ok parkolása.) A jármű azóta már nem ott várakozik, olvasónk szerint vi­szont a buszsofőr azóta folya­matosan zaklatja őket, minden­félét bekiabál a portájukra, ha arra jár. Egy alkalommal pedig személyautóval - olvasónk sze­rint szándékosan - majdnem el­gázolta őt, és életveszélyesen meg is fenyegette, véleménye szerint a buszparkolás ügyében tett bejelentése miatt. A tolnai rendőrőrs parancs­noka, Szecsei Zsolt érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a ma­gyar jogrendszerben „zakla­tás”, mint szabálysértés, illetve bűncselekmény nem létezik, holott tény, hogy sok állampol­gár életét keseríti meg úgy­mond zaklatás. Egy élet elleni komoly fenyegetés azonban ki­merítheti a „veszélyes fenyege­tés” szabálysértés fogalmát. Az ilyen esetekben azonban - a jogszabály szerint - nem a rendőrség jogosult eljárni, ha­nem a bíróság rendelkezik ha­táskörrel. Ennek megfelelően a konkrét ügyet a tol­nai rendőrőrs még az állampolgári feljelen­tés napján megküldte a Szekszárdi Városi Bíróságnak, amely az eljárást le fogja foly­tatni, és állást foglal majd az ügyben. A rendőrségnek ezek után az a feladata maradhat - folytatta az őrsparancsnok -, hogy a konkrét üggyel összefüggő esetleges lakossági bejelenté­seket a helyszínen ellenőrizze. Mint elmondta, ezt eddig több­ször is megtették a járőrök, de egyelőre jogsértést nem tapasztaltak.-ES­Fröccskultúra helyett borkultúra A törvény kellett, de van, amit nem lehet belőle betartani Augusztus elsejétől életbe lépett a bor jövedéki tör­vény. Ez a tény az érintettek körében nagy visszhangra talált, hiszen olyan változá­sokat eredményezett, mely­re eddig még nem volt pél­da. Megnőtt az adminisztrá­ció, és minden liter borról, az adómentes fejadagon felül el kell tudniuk számol­ni a termelőknek. Tolna megye A termelők zúgolódnak és kérde­zik: vajon az uniós országokban is ilyen szigorú a bortörvény, vagy a hazai szakemberek igyekeztek az ottani normákat is túlteljesítem? Kovács Józsefet, a szekszárdi székhelyű Aliscavin Rt. főrészvé­nyesét kérdeztük meg arról, hogy mint világot járt vál­lalkozó hogyan véle­kedik a magyar bor­törvényről.- Ön öt éve jött vis­sza ismét Magyaror­szágra, és az ezt meg­előző években többek között Belgiumban és Afrikában, Belga- Kongóban élt évtize­deken keresztül. Ismeri a francia és a többi uniós ország borpiacát, ennek tükrében mi a véleménye a magyar bortörvényről?- A magyar bortörvényt még senki nem ismeri, éppen ezért érthető, hogy félnek az embe­rek tőle. Egy biztos, sem a fran­cia, sem a német, sem a spa­nyol, de az olasz borászatban sincs feketepiac, vagy hamisí­tás. Aki nem tartja be az ottani szigorú szabályokat, azt lesöp- rik a piacról, viszont pontosan azt is, hogy ezentúl ha a saját pin­céjükből szeretnének pár üveg, vagy liter bort haza, netán ven­dégségbe vinni, akkor azt is ad­minisztrálni kell, szállítólevéllel és a pincekönyv lehet tudni, hogy mik a „játék- szabályok”.- Létezik-e a francia vagy a né­met bortörvényben olyan kikötés, hogy csak száz százalékban enge­di meg a faitd azonosságot, va­gyis egyetlen fürt Zenitet, vagy Cserszegi fűsze­rest nem lehet beletenni mond­juk az Olaszriz- lingbe, mert ak­kor már nem mi­nőségi bor csak tájbor készíthető az adott szőlő­ből?- Ilyen szigorí- tás nincs, és lehe­tetlen lesz betartani Magyarorszá­gon is. Ráadásul nincs is értelme az ilyen szigorításnak. Nincs olyan ültetvény, ahol egy-két tőke más fajta sző­lő ne lenne az adott terüle­ten. Ez a szigorítás csak ar­ra jó, hogy konfliktusokat okozzon a termelők és az ellenőrök között, és rá­kényszeríti a borászt arra, hogy szabályellenes le­gyen. A fajta-jellegzetesség például a francia borászokat nem érdekű, kedvükre alakítják, egyéni ízlésüknek megfelelően a szőlőfaj­ták párosítását, és annak arányát. Ettől lesz egyéni jellege az adott pincészetnek. A franciák nem faj­tákat keresnek a boltokban, ha­nem az adott borász nedűit. Pont az egyéni arculatot mossuk el ez­zel, hiszen azt szeretnénk itthon is elérni, hogy mondjuk egy Vida, vagy egy Takler, vagy egy Aliscav- in pince borát keresse a termelő.- A termelők nehezményezik vezetésével.- Ha nincs el­lenőrzés, akkor káosz van, tehát szerintem erre szükség volt. Szekszárdon és a borvidéken mindenki, aki­nek bora van, az eddig kereske­dett is vele. Ki­sebb nagyobb kocsmákba, vendéglátóhe­lyekre, vagy felvásárlókhoz szállí­tották. Ennek most a régi értelem­ben vége, és ami előnyös is lehet, áttekinthetővé, követhetővé válik talán a piac. Ez hosszú, több éves folyamat lesz, ami nyilván nagyon sok embernek okoz majd megél­hetési gondot, hiszen sokan meg­szokták, hogy a szőlőjüket vagy a boraikat számla nélkül, feketén ér­tékesítették, amiből plusz bevétel­hez jutottak.- Az uniós országokban meny­nyire ismerik a magyar borokat?- Nem ismerik a magyar boro­kat, pontosabban csak néhányat, amit a nagykereskedők kiszállíta­nak. De a magyar borok az uniós országokban a legalacsonyabb polcokon vannak, és a legalacso­nyabb áron, méltatlanul. Éppen emiatt nem külföldön, hanem a belföldi piacon kell keresni a re­ményt. Vissza kell szerezni a ha­zai bor jó hírnevét előbb itthon, és a fröccskultúra helyett meg kell te­remteni a borkultúrát, mauthner Először tüntettek ki postást A közösségért, a községért sokat dolgoznak Okerült a decsi postahivatalhoz, s kézbesítőként 2000. június 3-ig, nyugdíjba vonulásáig állt a hivatal alkalmazá­sában. Ez idő alatt a pos­ta kiváló dolgozója lett, s munkája elismeréseként nyugdíjazásakor meg­kapta a 35 éves törzsgár­da kitüntetést is. A példás családanyá­nak feladatai családjára és a ségi életre is jutott ide­je. Jelenleg is tagja a Gyöngyösbokréta Ha­gyományőrző Egyesü­letnek, s aktív résztve­vője a női énekkar fellépéseinek. Nyolc éve tagja az Őszi Napfény nyugdíjas klubnak. Mint „hétköz­A nagyközségben végzett munkássága elismeréséül Végvári Benedekné egykori postai dolgozónak és dr. Málnai Jánosnak, a telepü­lés orvosának „Decs Nagy­községért” emlékplakettet adományozott a decsi képvi­selőtestület. Decs Biczó Ernő polgármester a Népművészet Napja rendezvénysorozat kere­tében adta át a két kitün­tetettnek az emlékérme­ket. Végvári Benedekné, Czank Julianna az első postai dolgozó, aki átvehette a megtisz­telő kitüntetést. Julika 1967-ben mellett közös­napi kisember” nagyon sokat tett a közért, s becsületesen tevé­kenykedett a faluért, a lakosságért. Dr. Málnai János 1976 óta látja el Decs községben a körzeti or­vosi teendőket. Az el­múlt 24 év alatt a bete­gek gyógyítása mellett aktívan részt vett a köz­élet formálásában is. Közel húsz éve a település képvi­selője, 1995-től a Katolikus Egy­házközösség világi elnöke, s az egyházközösség karitatív alapítvá­nyának elnöke. Emellett 1998 óta a Szociális és Egészségügyi Bizott­ság elnöki tisztét is betölti. A köz­életben való aktív részvételével még ma is sokat dolgozik a falu­ért, Decsért. ■ Hírek A NAGYCSALÁDOS OK Tol nai Egyesülete holnap, csütör­tökön 18 órától tartja soron következő összejövetelét, a tolnai művelődési há:zban. Az egyesület tagjai ekkor jelent­kezhetnek a szepteinber 16- án, Esztergomban rer idézendő nagycsaládos találko zóra, il­letve tájékoztatást kapnak ar­ról, milyen lehetősé; gek van­nak kedvezményes is kólái fel­szerelések, tanszerek: vásárlá­sára. NYUGDÍJASOKNAK. A Szék szárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége aug usztus 7- én, hétfőn, füstöltára és egyéb élelmiszerekből tart vásárt a Hunyadi u. 4. szá m alatti székházban, reggel 8 órától, amíg a készlet tart. A vásárlás­hoz a szövetség tagja i nyugdí­jas igazolványukat vi gyék ma­gukkal. MEGHIÚSULT a Kossuth téren levő italbolt eladása iKölesden. Korábban még úgy voll'., hogy az önkormányzat által eladásra meghirdetett ingatlan vevője a jelenlegi bérlő lesz. Az adásvétel azonban mégsem jött létre, a bérlő július 31-én kiköltözött az épületből. AMATŐR FOTÓSOK is részt vesznek műveikkel a pécsi te­herautó Eb-n készült képekből összeállított, tegnap Pécsett a megyeházán megnyílt fotókiál­lításon. A pályázatot két kate­góriában írták ki, fotóművé­szek és amatőrök részére. A legjobb felvételekből kedden megnyílt tárlat augusz tus kö­zepéig látható. ÉGETT A SZALMA. Több egy másra rakott nagymére tű szal­mabála vált a lángok martaléká­vá tegnap kora délután Köles- den, a Zsámbéki út mellett. A helyszínre érkező szekszárdi tűzoltók nem tudták me 'gakadá­lyozni a bálák nagy részének teljes elégését. Az anyagi kár megközelíti az egymillió forin­tot. ELEKTROMOS ZÁRLAT miatt gyulladt ki egy hűtőláda tegnap délelőtt Őcsényben, egyr családi házban. A szekszárdi t űzoltók két kocsival vonultak a hely­színre, ám mire kiérkeztek, a la­kók szerencsére megfékezték a lángokat. MILLIÁRD A MILLIÓ. Termé szetesen harmincmilliárd fo­rintos nagyberuházásról szólt lapunk tegnapi számár iak har­madik oldalán a két ors.zággyű- lési képviselő a Megkez dődik a hídépítés a Dunán című írás­ban. A figyelmetlenségé rt olva­sóink és az érintettek e lnézést kérjük. Helyzetelemzés: Mezőgazdaság, környezetvédelem Készül a megye komplex fejlesztési programja (2.) Készül a megye komplex, 2006-ig szóló fejlesztési programja, amelynek meg­valósítása során mintegy 180 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg. A Tolna Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács pályázatán a Tolna Me­gyei Vidékfejlesztési Innová­ciós Központ Kft. nyerte el a program elkészítésének jo­gát. A munkát helyzetérté­keléssel kezdték. Soroza­tunkban az interneten is hozzáférhető ( www.ex- tra.hu/tolna ) tanulmány megállapításaiból csemegé­zünk. Tolna megye lakosságának 46 százaléka él községekben. Az ő életvitelük meghatározó eleme és kerete a mezőgazdaság. A szántó­földi gazdálkodásra alkalmas te­rületek mennyiségileg is kedvező lehetőséget teremtenek az agrár- gazdaság számára. Az ország leg­jobb te; dleteinek 8,7 százaléka Tolna megyében van. Őszi búzá­ból és kukoricából évről évre az országosan legjobb termésátlagok között található a megye. A termesztés növelését a pénz­hiány akadályozza, ami azért is bosszantó, mert a térség adottsá­gai a legtöbb zöldségféle termesz­tésére kiválóan alkalmasak lenné­nek. Hiányoznak a színvonalas termeltetési konstrukciók és im­már nem működik a megyében konzervgyár. Ezzel együtt egyre több magántermelő teremti meg a saját palackozású bor termelésé­nek a feltételeit, és jelenik meg a piacon termékeivel. Az országos folyamathoz hasonlóan nálunk is megfogyatkozott valamennyi ál­latfaj állománya. Kedvező ugyan­akkor, hogy egyre nő azoknak a köre, akik az elmúlt években be­ruházásokat hajtottak végre. En­nek eredményeként javult példá­ul a tej minősége, az extra tej ará­nya. A felvásárlási és fizetési fe­gyelem problémái miatt az év vé­gi időszakokban jelentős mennyi­ségű túltartott, nagysúlyú, le nem vágott sertés szokott problémákat okozni. A juh ágazatban 1997-ben meg­állt az állatlétszám csökkenése. Halgazdasági tevékenység 8848 hektáron folyik, vadgazdálkodás mintegy 330 ezer hektárnyi terü­leten. A privatizált élelmiszeripari vállalatok közül a tejipar produ­kálja a legjobb eredményeket, a húsiparban azonban állandóan visszatérők a problémák. A gabo­naipar magánosítása nyomán a je­lentős tárolókapacitással bíró új tulajdonosok a tárolókat gyakran késedelmesen, a felvásárlást ne­hezítve, a termelő kiszolgáltatott­ságát erősítve bocsátották rendel­kezésre. Szennyvíz és szemét A megyében a közlekedés és a mezőgazdaság a legszennyezőbb gazdasági tevékenység. Az elmaradott kommunális inf­rastruktúrából adódó környezet- szennyezés hálószerűén lefedi a megyét, az ebből származó káros hatások pedig minden környezeti elemet, valamint az élőlények egészségét is veszélyeztetik. A legnagyobb környezeti probléma a szennyvízkezelés és a hulladék­elhelyezés. A közműolló 1998 vé­gén 59,3 százalékos volt. Szek- szárd körzetében a legjobb, Dom­bóvár és tamási környékén a leg­rosszabb a csa­tornázottság a megyében. A települési hulladéktele­pek legnagyobb része hivatalos engedéllyel nem rendelke­zik. Az elhelye­zés nem szak­szerű és kör­nyezetvédelmi, higiéniai szem­pontból sem megfelelő. A hi­dasi környezet- szennyezés ve- szélyezteti Bonyhád déli vízbázisát. To­vábbi gond, hogy csökken a nagyobb lera­kók kapacitása. Új lerakókra lenne szükség, a régieket rekul- tiválni kellene. Forrás: Tolna megye társadat A KÜLÖNBÖZŐ ÁGAZATOKBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A DÉ L- DUNÁNTÚL HÁROM MEGYÉJÉBEN szolgáltatások ipar, építőipar mezőgazdaság mi, gazdasági helyzetének elem­zése. ____________________________(FPL' ITATJUK) l

Next

/
Oldalképek
Tartalom