Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-02 / 204. szám
1999. szeptember 2., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Megnyitó és ünnepi közgyűlés A kereken háromszáz évvel ezelőtti eseményre - azaz a pecsétadományozásra - utalva megnyitó beszédében Koltai Tamás, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke párhuzamot vont a múlt és a jelen között: — Háromszáz esztendővel ezelőtt a romokon kellett az életet újraindítani, a közigazgatást megszervezni. A mai feladataink is ehhez mérhetők. Tíz éve egy válságában egyre jobban elmélyülő, majd megbukott politikai, gazdasági és társadalmi rendszert kellett megváltoztatnunk. Olyat, amelyik nem tartotta tiszteletben a polgárok szabadságát, béklyóba kötötte a gondolkodást, ha kellett, hát meghamisította a történelmet, hogy álságos ideológiáját igazolja. Mindez már optimistán nézi Magyarország, benne Tolna megye jövőjét, s nem félelmek béklyójában. Az ünnepi közgyűlésen Áder János, az Országgyűlés elnöke ugyancsak az egykori történéseket idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a pecsét, illetve címer adományozással az önkormányzatiság és az önkény küzdelméből az előbbi került ki győztesen. Tolna megye címerében Szent István alakja a magyar államiság hagyományait jelképezi. A mellette látható Szent Imre herceg pedig az Intelmeket juttathatja eszünkbe: azt, hogy az egy nyelvű ország gyenge. A megyébe települő nemzetiségek ugyanakkor gazdagították a hagyományokat, s gyarapították a gazdaságot. -száKoltai Tamás csak múló rémálom. Ma ismét az igaz, keresztény kultúrán megerősödött erkölcs és hites múltban gyökerező értékrend honol. Olyan, mely derűsen és Az ünnepi közgyűlés résztvevői a vármegyeháza udvarán FOÓ: gottvald károly Képek A Megyenapról Megyenapi könyvek. Két új kötet - a Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében, illetve az Illyés Gyula könyvtára - gyarapítja a helytörténeti munkákat. Szentmise a belvárosi templomban. A Béla király téri római katolikus templomban Mayer Mihály, pécsi megyéspüspök celebrált szentmisét. Zászlók a magasban. A honvédség díszőrsége a Himnusz akkordjaira egyszerre vonta fel az ország-, illetve a megyezászlót. A helység kalapácsa. A szekszárdi Deutsche Bühne társulata nagy sikert aratva adta elő Petőfi Sándor klasszikusnak számító vígjátékát. Hagyományok, melyekre építhetünk Interjú Ader Jánossal, az Országgyűlés elnökével — A megyenap arról győzött meg, hogy egy jó kezdeményezésnek vagyunk tanúi és részesei. A rendezvény legfontosabb üzenete az lehet, hogy őriznünk kell történelmi hagyományainkat, ápolunk kell kulturális örökségünket - nemcsak országos szinten, hanem a megyékben, illetve a településeken is. Ezek azok az alapok, melyekre a következő években, sőt a következő évezredben is bizton építhetünk. A fenti gondolatok Áder Jánostól, az Országgyűlés elnökétől származnak. A házelnök mint díszvendég vett részt a tegnapi rendezvényen, s készséggel nyilatkozott a sajtónak, így lapunknak is. — Elnök úr ünnepi beszédében hangsúlyosan említette az önkormányzatiságot, annak fontosságát. — Igen, az önkormányzatiságnak, illetve az ehhez kapcsolódó önállóság iránti igénynek komoly hagyományai vannak a magyar történelemben. Ez rendre meg is jelent részben a vármegyékben, részben pedig az alsóbb közigazgatási egységeknél. Ez a ma is meghatározó erejű hagyomány túlélt minden megpróbáltatást, legyen az tö- rökdúlás vagy negyvenöt évnyi szocializmus. S meggyőződésem, hogy nemcsak a kulturális vagy történelmi, hanem a köz- igazgatási hagyományok is méltók a figyelmünkre, ezekre is érdemes építeni. Szóval, nem kell feltétlenül minden esetben újra gombolni a mentét: néha mintha elfeledkeznénk arról, hogy bőven vannak évszázados, felelevenítésre méltó értékeink. — Az EU-hoz való csatlakozásifolyamatban itt, a Dél-Du- nántúlon is mind markánsabb rajzolódik ki a régió, mint új egység. . . — Azt gondolom, hogy a megyére ebben a helyzetben is fontos szerep vár. A kisebb területi egységek gondjainak megoldásában nem lehet nélkülözni. Példaként hadd említsem a közelmúlt természeti katasztrófáit: ha a megyei közigazgatás nem úgy dolgozott volna, mint ahogy azt tette, akkor az árvíz és a belvíz a mostaninál jóval nagyobb károkat okozott volna. A megyei koordinációra - s nemcsak az ilyen jellegű Áder János fotó: gottvald események miatt, hanem a gyarapodás érdekében - eddig is szükség volt, s a jövőben is szükség lesz. — Ezek szerint lesz megye, ami egyúttal azt is jelenti, hogy lesz megyenap is... — A megyenap elsősorban a helyieken múlik, de ezzel együtt azt hiszem joggal feltételezem, hogy ezt a mostani rendezvényt - a hagyományteremtés jegyében - az elkövetkező években továbbiak követik. S remélem, hogy egy idő után már kerek évszámok jelzik az évfordulókat. -száTudományos konferencia a régi vármegyeházán A középkortól az új közigazgatásig A megyenap alkalmából rendezett tudományos konferencián a neves előadók Tolna megye középkori történetétől kísérték végig a legfontosabb tendenciákat és eseményeket 1699-ig, a nemesi vármegye törökök utáni újjászervezéséig. Dr. Engel Pál akadémikus Tolna megye szerepéről beszélt a középkori politikában. Előadásának legérdekesebb gondolta az volt, hogy a középkor az akkori Magyarországon arról szól, miként veszítette el a király fokról fokra birtokait és ezért befolyását az ország sorsának alakítására. Ellentétben például Franciaországgal, ahol éppen fordított folyamat zajlott le. A hazai történések következménye lett aztán a 150 éves török uralom. Ennek során Tolna megye is elnéptelenedett. Nem mindenki tudja, hogy lakosságának mintegy negyven százaléka szerb volt. A török korról dr. Szita László, a történettudományok doktora tartott előadást. Dr. Glósz József kandidátus megyénk nemessége a XVIII, században témakörben tartott korreferátumot arról, miként dőlt el a török kor után a földtulajdon sorsa, s kik lettek azok a nemesek, akik aztán helyreállították a középkori vármegyerendszert, a közigazgatást. Erről már dr. Várady Zoltán kandidátus beszélt. Kitüntettek Szabadi Mihály népművelő, koreográfus, etnográfus. Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja lett Rottenbacher Ádám, a szekszárdi szociális központ igazgatója, Kemler András a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, Tóth László, a kaposszek- csői óvoda és iskola igazgatója, Markó János nyugalmazott pedagógus. A Tolna Megye Kiváló Köztisztviselője címet az alábbiak érdemelték ki: Koltai Péter építészmérnök, főtanácsos, Radovics Józsefné, a tamási polgármesteri hivatal titkársági osztályvezetője. Beszédes József-dí Koller Ferenc, a Tolnatej Rt. vezérigazgatója. Babits Mihály-díj Takács Mária, múzeumigazgató, népművelő, muzeológus. Sipos Márton-díj Török Sándorné, veterán atléta. Bezerédj István-díj Krähling Dániel evangélikus lelkész. Tolna Megyéért-díj
