Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22 / 118. szám
Pünkösdi program Dunaföldváron Várbeli vigasságok két napon át rendezi Dunaföldvár ön- kormányzata és a Magyar László Gimnázium a harmadik Várjátékokat május 21. és 23. között. A történelmi háttér idén az 1526-ban zajlott mohácsi csata. A rendezvény három témát ölel fel, történelmi várjáték, a pünkös- dölés helyi hagyományai és étkek, borok. Ma délelőtt történelmi vetélkedőt rendeznek a török korhoz kapcsolódó ismere- t e k r ő 1 Dunaföldvár és Bölcske diákjai számára. Ugyanerről szól a délután, a Vár- múzeum- ban nyíló kiállítás anyaga is, mellette a Dunaföldvár mezőváros című tárlattal. A megnyitót a „Pünkösdi király” megválasztása követi, a győztes egy évig viselheti a megtisztelő címet. Közben a Várudvaron sül majd a tárcsás hús - ezt a vendégek kedvükre kóstolgathatják - majd kezdetét veszi a táncház, török zenészek és táncosok közreműködésével. A rendezvény csúcspontja vasárnapra ígérkezik. Kora délelőtt, kilenckor kezdődik a bor- és a főzőverseny, szakértő zsűrik döntenek a helyezésekről, miközben a Kossuth téren már gyülekezik a királyi sereg, hogy „II. Lajos vezetésével, mielőtt Mohácsra indulna, Dunaföldváron még egy, utolsó haditanácsot tartson”. A sereget a város vezetői fogadják, emléktáblát avatva, amely II. Lajos földvári tartózkodását örökíti meg. A főzőverseny addigra zárul, az elkészült remekeket még az eredményhirdetés előtt megízlelhetik a vendégek. Ünnepi gálaműsor következik, kezdete délután 15 óra, fellépnek az iskolák diákjai török kori jelenetekkel, valamint török és magyar tánc- együttesek. A várjátékokat pünkösdi koncert zárja az evangélikus templomban. A földvári Kossuth téren gyülekezik a királyi sereg, hogy „II. Lajos vezetésével, mielőtt Mohácsra indulna, Dunaföldváron még egy, utolsó haditanácsot tartson”. Vasárnap délelőtt fél tíztől történik majd a nevezetes esemény, az 1526-ban volt dunaföldvári gyülekező hites mása, korabeli jelmezekben vonul fel a sereg, megelevenítve a gyászos végű mohácsi csatára készülő sereget. Előtte azonban még számos program várja a kíváncsiakat a dunaföldvári Várbéli Vigasságokon. A műsor már tegnap megkezdődött, a gimnázium belső udvarán koncertet adott a Helybéli Annimatia és Can- tenus kórus, valamint Solt város énekkara. A szomszédos településekkel - a Dunán innen fekvő Bölcskével és a túlparton lévő Solttal - együtt Apostoli történet A Bibliának az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyve ekként örökíti meg a történteket: „És amikor pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lön nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.” A hatás hihetetlen volt: „Minekutána pedig ez a zúgás lön, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. Álmélkodának pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak? Mi módon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk? Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeábán és Kappadócziában, Postusban és zsiában... Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.” Pünkösdi királyság Hazánkban a legelterjedtebb népszokás a pünkösdi király választása volt. A dunántúli falvak fiatal legényei még a múlt században is lóversenynyel döntötték el, hogy ki kapja majd a pünkösdi király koronáját. A versengés során szőrén megült lovakon kellett kifeszített kötelekből álló akadályokon túljutni. A győztest a kocsmában fiatal leányok virágkoszorúval koronázták meg. A pünkösdi király egy álló esztendeig ingyen ihatott a kocsmában, engedélye nélkül tilos volt mulatságot rendezni, tilosba tévedt jószágáért nem érhette büntetés, sőt, sokszor ingyen legeltethette állatait. A versengés esetenként obsitos katonák között zajlott és a győztes maskarába öltözött „udvara” kíséretében vonult végig a falun. Hódolatot nemigen kapott: törött cserepekkel, lyukas lábosokkal dobálták meg. E színes mulatságok leírásának Jókai Mór egész fejezetet szentel az „Egy magyar nábob” című regényében. A pünkösdi királyság azonban nem mindig tartott egész éven át, sok helyütt csupán egyetlen napra szólt. Ezért lett nyelvünkben a „pünkösdi királyság” kifejezés a rövid ideig tartó politika szinonimája. Punkosd - egyházi ünnep és népszokások Karácsony és húsvét után pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. Már Krisztus után 305- ben püspöki szinódus rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítő Újszövetségi Szentírás részletesen leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által menny- bemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. Az évszázadok során számos világi népszokás is kapcsolódott pünkösdhöz. Feltehetően még a kereszténység előtti időkből származik az, hogy színes szalagokkal és lombkoszorúval ékesített ökröket hajtottak a falvakon át a vágóhídra ezen a napon. Hasonlóképpen a pünkösdöt évszázadok óta “szabadtéri ünnepként” tartják számon, s ezen a napon zöld lombokkal teleaggatott fiatalember - a “vándorló tavasz” - járja a német településeket. Napjainkban Németországban gyerekek gallyakkal és szalagokkal díszített kiskocsival vonulnak végig az utcákon, s rigmusokat szavalva tojást és szalonnát követelnek » háziasszonyoktól. Az adományokat azután közösen eszik meg. Egy pfalzi plébániáról származó 1609-ben írt feljegyzés szerint pünkösd vasárnap reggelén lovas ifjak nagy lármával járták be a falvakat, jelezve a tél elmúltát és a tavasz beköszöntét. Más vidékeken a „Vadember”, a „Május Fia” és a „Salátakirály” játszotta ezt a szerepet - emlékeztet a dpa összeállítása. Olvassa és Öné lehet az új Beetle. Jó hír ^Bábelben élünk. Tízmillió nyelvet beszélünk. Szilánkjaira hullott a világ. Repeszei- re, mint a bomba. Talán majd az internet összedrótozza? Pedig a toronyépítés szépen haladna. Globalizáció, multinacionális vállalatok, áruházláncok. Ugyanazt a fish-burgert falod Jakartában és Siófokon. Ugyanazt a szappanoperát bámulod Irkutszk- ban, Santiagóban és Őcsény- ben. A szomszéd fotelban ülővel mégis oly nehéz szót váltanod. Mert húsz évvel idősebb, vagy öttel fiatalabb nálad. Mert más futballcsapatnak drukkol, más zenét hallgat, másik pártra szavazott. Bár genetikailag apád vagy testvéred, szűkre szabott panel-négyzetmétereid cellatársa - hiába: más törzs, más nyelv, más bolygó gyermeke. Tóth Árpáddal szólva: köztetek „roppant, jeges űr lakik”. Hát hol „az út lélektől lélekig?” Hogy indulhatnánk el egymás felé? Hogyan számoljunk fel minden aknát, csapdát és lövészárkot magunk körül? Hogyan tanuljunk közös nyelvet? Hogy nézzünk végre egymás szemébe? Hogyan nyújtsunk egymásnak kezet? Maradt-e még bennünk egy csöppnyi remény, hogy mindez lehetséges? Idestova három évtizede egy amerikai újságíró megkérdezte a katolikus lelki megújulás kiemelkedő alakját, a belga Suenens bíborost: „Miért a remény embere Ön ebben a mai zűrzavaros időben?” Tömören annyit válaszolt: „Mert hiszek a Szentlé- lekben”. A riporter azonban bővebb magyarázatra várt. Brüsszel érseke egy vallomással felelt: „Mert hiszem: Isten új arcot ölt minden reggel, és most teremti a világot, nem valahol egy elfelejtett múlt ködében. Ez késztet minden percben készen állni a nagy találkozásra ... A remény embere vagyok: hiszem, hogy a Szentlélek működik az Egyházban és a világban, akár tudunk róla, akár nem ... A remény embere vagyok, mert tudom: az Egyház története hosszú, s tele a Szentlélek csodáival. Gondoljatok a prófétákra és a szentekre, akik döntő órákban a kegyelem csodálatos eszközei voltak, s fénycsóvát vetítettek elénk az útra. Hiszek a Szentlélek meglepetéseiben. XXIII. János pápa is egy volt közülük. A Zsinat is. Nem számítottunk se az egyikre, se a másikra. Miért merülne ki éppen most Isten képzelőereje és szeretete?” Bábel a zűrzavar, a szétesés, a meg-nem-értés jelképe. Pünkösd ellenben a nyelvek csodája. Az egység, az egyetértés, az Egyház születésnapja. A szívet-lelket betöltő derű, békesség, a kézfogás ünnepe. A világos látásé. A tiszta beszédé. Pünkösdkor eljött a Szentlélek. A világ új esélyt kapott. És elindult valami közöttünk, amiről talán csak a költészet képes hitelesen szólni. Knnszery Gyula írja Pünkösd című versében: És amikor elérkeztek, a Pünkösdnek napjai, összegyűltek egy kis házban, Krisztus első papjai. (Rongyos ruhák, kérges kezek, fésületlen üstökök: ily egyszerű proletárok a legelső püspökök.) És hirtelen lön az égből mint egy sebes szélvihar, s betöllé az egész házat zengő-zúgó égi zaj. És eloszlott tüzes nyelvek lebegtek a szobában, s az isteni Szentlélekkel heteiének mindnyájan. S akik eddig gyávák voltak, bátrak lettek hirtelen, s a tudatlan agyvelőkben kigyulladt az Értelem. S kik eddig a zsidón kívül nem tudtak más nyelveket, minden nyelven hirdették már a krisztusi elveket. És kiket a sanda kétely oly gyorsan megrendíte: ingadozó tamásoknak megszilárdult a Hite Köztük eddig egyetértés alig-alig lehetett, s fellángolt most a szívükben az isteni Szeretet! Valami megmozdult, valami elindult tehát. Először csak néhány jámbor halász lelkében. Áztán Jeruzsálemben. Aztán Antióchiában, Korinthusban, Efezusban, Rómában. A barbár és szittya népek között. Testvérem, hidd el, ránk is sor kerül! Választhatunk Bábel és Pünkösd hagyatékából. Beszélhetünk tízmillió nyelvet, de megtanulhatjuk azt az egyetlen-egyet! Az egység nyelvét, a Pünkösdét - szétdarabolt, tépett hazánkban, ízekre szaggatott világunkban. Kirsch János diakónus
