Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22 / 118. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1999. m^jus 22., szombat (Előre bocsájtjuk, a szerző személyesen érintett és elfogult az alábbi ügyben. Érintett, mert maga is próbálkozott horgászladikot tartani a Szálkai-tavon, elfogult, mert szereti a békés horgászatot, ezt a gyönyörű tájat, a tiszta vizű tavat.) Fülledt nyári délután. Pukk-pukk-pukk ... kuttyo- gató hangja gördül a tükörsima víz felett, és visszhangzik a környező dombokról. Harcsáznak. Sok hatalmas példány él itt, a horgászok lépten-nyomon láthatják, hallhatják garázdálkodásukat. Hetven kiló felettieket is fogtak már, kisebbeket pedig rengeteget. A nagy ragadozók rendesen pusztíthatják a békés halakat, hiszen a harcsáknak 1 kg-os súlygyarapodáshoz 7-9 kg táplálékra van szükségük. Az 50-70 kg-os példányoktól még az 1-2 kilós pontyok sincsenek biztonságban. A harcsázás külön tudomány, rengeteg kitartás, türelem, némi megszállottság kell hozzá. És egy csónak. Fehér, kék, narancssárga műanyag csónakok, sőt - hihetetlen merészség - egy felfújható gumicsónak lebeg a vízen, abban is ketten harcsáznak. Furcsa egy horgászvíz ez. Sehol egy igazi, fekete kátrányos horgászladik, ami minden más tavon megszokott látvány. Sokkal biztonságosabb lenne ilyenekből horgászni, nagytestű halakkal megküzdeni, mint a könnyű műanyag csónakokból - nem is beszélve a felfújható fajtáról. De hát ez van: szabad csónakból horgászni, de nem szabad ott tartani. így marad a könnyen szállítható műanyag - azoknak, akik megengedhetik maguknak, hogy ilyet vegyenek. De miért nem szabad csónakot ott tartani? Ki tiltotta meg? Egyáltalán, tényleg tilos? A területi engedély hátoldalán olvasható a helyi horgászrend, említés sincs benne csónakokról. De a halőr azt mondja: nem lehet! Nos, azért mi megpróbáltunk utánajárni a dolgoknak. Dióhéjban az előzményekről: Az egész! a halőrrel kezdődött. ‘97 őszén-telén határoztuk el egy barátommal, akivel általában együtt járunk horgászni, hogy a következő évben komolyan nekilátunk a Szálkai-tavon harcsázni, mert igen elszaporodtak itt ezek a pontypusztító nagy ragadozók. Ehhez viszont csónak kellene. Kérdeztük: lehet-e idehozni? A halőr csak vono- gatta a vállát, mondván, hogy ő nem tudja, nem is az ő dolga ezt eldönteni, tőle odavi- hetjük a ladikunkat. Tavasz- szal odavittük. Rögtön közölte is a halőr, hogy sürgősen vigyük el, nem maradhat ott. Ekkor kerestem fel először Szegedi Lászlót, a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége Intéző Bizottságának elnökét, amely szervezet birtokolja a halászati jogot a Szálkai-tavon. Szegedi úr akkor azt mondta, hogy senki és semmi nem tiltja a csónaktartást. Ennek persze nagyon örültünk, és nyugodtan használtuk a csónakot egész évben. Idén tavasszal azonban újra közölte a halőr, hogy vigyük el a ladikot, tilos ott tartani. Ismét felkerestük Szegedi Lászlót, aki azt mondta, kérjek engedélyt a szálkai ön- kormányzattól. Ennek birtokában majd a szövetség elnöksége elé terjeszti a kérést, és talán megadják az engedélyt erre az évre. A halőr viszont, akivel a következő napon találkoztam, közölte, hogy nincs kivételezés, vihetek én bármilyen engedélyt, ő nem engedi meg, hogy ott maradjon a csónak. A további konfliktusokat elkerülendő, elvittük a ladikot a Szálkai tóról, de elhatároztam, hogy megpróbálom kideríteni az igazságot, immár nemcsak önmagam számára, hanem a nyilvánosság, a többi érintett horgász tájékoztatására is. A tó a szálkai és a mőc- sényi önkormányzat terülelan időre átadta a Szekszárd- Paksi Vízi Társulatnak, így a tulajdonosi jogokon kívül minden más jogot ők gyakorolnak az érintett földterületek felett. Krachun Elemér, Mőcsény polgármestere:- Ugyanazt tudom elmondani a tóval kapcsolatban, mint Nagy Ferenc, mi sem hoztunk szabályokat a csónaktartásról, mert nincs hozzá jogunk. A Szálkai-záportározó (ez a hivatalos neve) létesítési munkálatait közel két évtizede a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat végezte, s azóta is ez a cég a tározó kezelője, üzemeltetője. Huth Józsefet, a társulat ügyvezetőjét is megkérdeztük: nekik van-e valamilyen szabályozásuk a horgászcsónakok használatáról, illetve ott tartásáról.- Létezik egy üzemeltetési szabályzat - válaszolta Huth úr -, amely mindössze annyiban érinti a horgászatot, a letéke önkormányzatoknak kellene megtenni. A vízügyi hatósági feladatokat a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnöksége látja el. Ennek vezetője, Klingl Béla az alábbiakat mondta el:- A vízügyi hatóságnak nincs horgászladikokra vonatkozó szabályozása. Általában csak a motorcsónakok használatát tiltják a tavakon környezetvédelmi okokból. Véleményem szerint evezős csónakokat lehet használni itt is. Talán a horgászoknak - akiknek ez fontos - kellene összefogni, és hivatalos beadvánnyal kérni az érintettektől egy csónakkikötő engedélyezését. Ezzel kötelesek lennének foglalkozni és engedélyezni, ha ezt a jogszabályok lehetővé teszik. Végül ismét Szegedi Lászlót kerestük fel, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba a csónaktartással kapcsolatban: ne a csónakból történő horgászatot megtiltani, ez viszont nagyon apolitikus lépés lenne részünkről akkor, amikor strand, csónak- és vízibicikli- kölcsönző létesült a tavon. A horgászok joggal háborodhatnának fel azon, hogy bárkinek joga van ott csónakázni, vízibicklizni, nekik pedig megtiltanánk a csónakból való horgászatot. Mi, azaz a szövetség azonban semmiképpen sem szeretnénk, ha a csónakos horgászok a parti horgászok elől elfoglalnák a helyeket. Ezért döntöttünk úgy, hogy hozhat bárki csónakot és horgászhat belőle, de ott nem hagyhatja.- Ezzel viszont előnyhöz juttatják azokat a horgászokat, akik anyagilag megengedhetik maguknak, hogy 100-150 ezer forintért műanyag csónakot és hozzá trélert vegyenek. Egy használt ladikot már 10-20 ezerért lehet kapni, nem beszélve arról, akinek már van máshol és szeretné ide hozni. ten szoktak pecázni. Önök tavaly decemberben kötöttek egy megállapodást a strandot és kölcsönzőt működtető Szálka Kft-vel, amely szerint az egész kíméled területen általános horgászati tilalmat rendelnek el május 15-től szeptember 15-ig. Ez nem váltott ki nagy ellenkezést a horgászok között?- De kiváltott. Ugyanakkor az elmúlt évben kötetnyi panasz érkezett a horgászok részéről, hogy a fürdőzők, víz- ibiciklizők nincsenek tekintettel rájuk, zavarják a horgászatot, és ez gyakorlatilag az egész tó területére igaz volt. Természetesen mi azt nem tilthatjuk meg, hogy ott ez a strand és kölcsönző működjön. Ezért úgy gondoltuk, a leghelyesebb szabályozni, hogy hol lehet horgászni és hol lehet vízibiciklizni. És ez pontosan a horgászok érdekében történt, hogy - ha a kíméled területen nem is - más részeken legalább nyugodtan horgászhassanak.- Térjünk vissza a csónaktartáshoz. Ezt tehát végül is a szövetség nem tilthatja meg. Mi fog történni, ha ez nyilvánosságra kerül? Mit lépnek Önök, ha megjelenik ez a cikk, és ennek nyomán esetleg sok horgász odaviszi a ladikját a Szálkai-tóra?- Legfeljebb megtiltjuk a csónakból való horgászatot, mert ehhez jogunk van. Nos, ennyit sikerült megtudnunk a csónak-ügy bonyolult hátteréről. A lényeg tehát, hogy ezt a kérdést senki sem szabályozta, a csónaktartást semmi nem tiltja. Kérdés, hogy amit nem tilos azt szabad-e? Kérjük, hogy amennyiben valakinek van véleménye, esetleg lényeges új információja a fent leírtakkal kapcsolatban, az juttassa el a szerkesztőség címére. Árki Attila Fotó: Bakó Jenő tén fekszik. Nagy Ferenc, Szálka polgármestere elmondta hogy a tó vízfelületével soha semmilyen formában nem foglalkoztak. Tehát az önkormányzat nem alkotott szabályokat sem a horgászattal, sem a csónakázással, sem a fürdéssel kapcsolatban. Ezt nem is tehetné, nincs hozzá joga. Sőt, az ön- kormányzat a tulajdonában lévő parti területek földhasználati jogát is meghatározatcsónakázást vagy fürdőzést, hogy tiltja a műtárgyak (gátak) 50 méteres környezetében e tevékenységeket. Sajnos ennek sem tudunk igazán érvényt szerezni. Véleményem szerint nem csak a csónakhasználatot, hanem sok minden mást - a kempingezéstől kezdve a parkolóhasználatig - szabályozni kellene, és aztán ezeket betartatni. Ehhez pedig az első lépéseket a területileg ilMiért nem szabad, amit nem tilt senki?- Létezik-e a horgász szövetségnek valamilyen szabályzata, állásfoglalása, közgyűlési határozata a Szálkai- tavon történő csónaktartásról?- Nem, nincs semmi ilyesmi.- Ezek szerint ez nem tilos.- A szövetség nem tilthatja meg, de nem is engedélyezheti a csónakok ott tartását, ehhez nincs joga. Jogunk len- Ebben van némi igazság, de a horgászok többsége nem szeretné, ha rengeteg csónak „árasztaná el” ezt a vizet.- Honnan tudják, hogy ez a többségi vélemény? Tárgyalta-e ezt a kérdést közgyűlés, ahol a horgászok személyesen is részt vesznek?-Ez nem volt téma egyik közgyűlésen sem. Ez a szövetség a horgászegyesületek szövetsége, az egyesületek képviselik a horgászok véleményét, akaratát. A horgászrendre az egyesületek tesznek javaslatot, s ha valamit az egyesületek többsége javasol, akkor azt a szövetség el szokta fogadni.- Az ide járó horgászok közül legtöbben a korábbi kíméleti terüleLégiháború Tolna megye felett lítették meg a briteket. A német pilóták ezen az éjszaTűzgolyó az éjszakai égen Tolna megyében 1941 és 1945 között mintegy 60 repülőgép zuhant le, avagy semmisült meg légitámadások következtében a tábori repülőtereken. Szombatonként megjelenő sorozatunkban - melyhez szerkesztőségünk címére várjuk az egykori szemtanúk új adalékait - néhány jelentősebb összecsapás, repülőgép lelövés vagy elfogás történetét idézzük fel. Magyarország ellen 1944. áprilisában kezdődött meg a legsúlyosabb légiháború. Míg a nappali bevetéseket az amerikaiak, addig az éjszakaiakat a brit királyi légierő (RAF) bombázói végezték. 1944. június 26-án este 104 angol bombázó emelkedett fel a dél-olaszországi támaszpontról. A 165 tonna gyújtó és romboló bombát a gépek a budapesti Shell kőolajfinomítónak és a csepeli ipartelepnek címezték. A berepülést észlelő német vadászok, a Messer- schmittek és a Dornierek földi radarirányítással közekán formában voltak: lövéseik nyomán az égbolton egyszerre három tűzgolyó robbant fel. A telibe talált három angol repülőgép Mezőszilason, Tabon, illetve a Tolna megyei Fürgéd határában csapódott a földbe. A Fürgédnél lezuhant Wellington X. személyzetéből csak William George Amey rádióst lehetett azonosítani, a személyzet másik négy tagját nem. A háború után mind az öt angolt - illetve földi maradványaikat - a solymári katonai temetőben helyezték végső nyugalomra. Tálosi Zoltán Egy Wellington kb. egy tonnányi bombaterhet szállított > t
