Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-03 / 232. szám

1998. október 3., szombat 9. oldal | Százéves a dombóvári körfutőház A Magyar Királyi Államvasutak száz évvel ezelőtt Dombóvá­ron építtette fel a gőzmozdonyainak karbantartására, javítá­sára szolgáló legelső körfűtőházát. Az évszázados jubileum al­kalmából tegnap ünnepségsorozatot rendeztek Dél-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontján, melyen bemutatták a Beles Lajos - Francz József párosnak a dombóvári fűtőházak törté­netéről írt könyvét. A közel 200 oldalas, igényes kivitelű kötet egyik szerzőjével, Beles Lajossal, a helyi vasút érdekességeit több mint egy évtizede kutató történetíróval beszélgettünk. A fűtőház - 1902-ben- Mi indokolta azt, hogy a múlt század utolsó éveiben ép­pen Dombóváron kezdjenek hozzá egy merőben új technikai megoldásokat tartalmazó épü­let kivitelezéséhez?- A Déli Vasút Társaság szállítási hegemóniájának meg­törésére született meg a Duna-Dráva Vasút terve, mely az ország déli részét Fiumével, az ismert tengeri kikötővel kapcsolta össze. A gondolatot hamarosan tett követte és 1872- ben átadták a forgalomnak a Duna-Dráva Vasút Dombóvár és Zákány között elkészült vo­nalszakaszát, majd egy évvel később megtörtént a Dombó- vár-Bátaszék közötti pályatest üzembehelyezése. Az akkori­ban felgyorsult vasútépítésnek köszönhetően 1882-ben meg­építették a Kelenföld-B arany a- Szentlőrinc vonalat, melynek egyik állomása Dombóvár volt. Az olcsó vasutak programjának keretében 13 év múlva a Haj- máskér-Dombóvár helyi érde­keltségű vasút is elkészült. A múlt század végén tehát már három jelentős vasútvonal is keresztezte Dombóvári. Ennek köszönhetően az egyszerű kis mezőgazdasági településből Dél-Dunántúl legnagyobb köz­lekedési csomópontja lett. A megnövekedett vasúti for­galom egyre több és egyre na­gyobb teljesítményű gőzmoz­donyt igényelt, melyek karban­tartását, javítását a már meg­lévő két kisebb fűtőház nem tudta zavartalanul ellátni. Ezért egyre sürgetőbbé vált egy új, korszerű és nagyobb fűtőház építése. A Tolna Megyei Köz­löny 1897. július 12-i száma a közlekedési miniszter indoklá­sát eképpen közli: „A Magyar Királyi Államvasutak egyik fontos gócpontját Dombóvár képezi ... E gócponton azonban a viszonyok igen kedvezőtle­nek, mert nincs elegendő hely illetve vágány a vonatok foga­dására és a jelentékeny tolatá­sok, javítások gyors végrehajtá­sára ...”- Mikor kezdődött az építke­zés?- A vasút mérnökei az ak­kori időben a legmodernebbnek számító körcikk alakú épületet terveztek, melynek kivitelezési munkái 1897-ben kezdődtek el. Alig egy év múlva már át is ad­ták a 15 vágánnyal és fordító­koronggal rendelkező fűtőhá­zat. Az elkészült mozdonyszín minden egyes vágánya vizsgá- lócsatomával volt ellátva, a ke­letkezett füstgázt pedig füstel­vezető harangok és tetőszellő­zők vezették el a szabadba. A nagyméretű ablakok jó termé­szetes megvilágítást biztosítot­tak a munkához, azonban a ha­talmas üvegfelületek miatt té­len nem volt túlságosan meleg az épület belsejében. Az átfá­zott lakatosok gyakran a vörö­sen izzó „ágyúkályhák” körül melegedtek. Rövid időn belül elkészült a fűtőház főnökségi épülete, va­lamint megkezdődött a vasúti csomópont villamos energiával történő ellátása. Ennek köszön­hetően egyre több helyen vál­tották fel az emberi erővel vagy gőzzel működtetett gépeket az elektromos árammal hajtott be­rendezések.- A forgalom folyamatos növekedése milyen más fejlesz­téseket követelt a század ele­jén ?- A körfűtőház vágányainak számát 1912-ben további héttel növelték, a fordítókorongot a korábbiaknál nagyobbra cserél­ték. Két évvel később készült el az első komolyabb forgácsoló­műhely és ugyanebben az év­ben helyezték üzembe a Kapos- folyóból szivattyúzott víz keze­lésére szolgáló korszerű „vízál­lomást” és az 500 köbméteres, acélszerkezetű víztornyot. De legalább ilyen jelentőségű volt az új, három szintes „szénsze­relő” átadása is. Hamarosan el­készült az önálló kocsijavító műhely és az országban egye­dülálló kocsimosó- és fertőtle­nítő telep, melyet a világháború miatti takarékosság ellenére is a legkorszerűbb berendezésekkel láttak el. Közel egy évtized múlva ki­építették az egész fűtőház terü­letén a sűrített levegős vezeték- hálózatot, melynek elkészülte után lehetővé vált a levegő- nyomással működtetett szer­számok használata. Az 1940-es évek elején a fű­tőház akkori főnökének, Meré­nyi Jánosnak köszönhetően a vidéki fűtőházak közül elsőként Dombóvár egy olyan eszterga­géphez jutott, amelyen a meg­kopott mozdonykereket lehetett felújítani.- Hogyan vészelte át a má­sodik világháborút a köztudot­tan kiemelt célpontnak számító vasúti központ?- A többszöri támadás során jelentős károkat szenvedett a rendezőpályaudvar, a talpfa-te- lítő telep és találat érte az egyik régi mozdonyszínt is. A vissza­vonuló német csapatok felrob­bantották a fordítókorongot és a megpróbálkoztak a víztorony megsemmisítésével is, ám sze­rencsére tervük kivitelezésébe hiba csúszott és csak kisebb kárt érte a víztároló tartószerkezetét. A sors a körfűtőházhoz kegyes volt, ugyanis közvetlen bomba­találat nem érte az épületet, de a közeli rétre hulló robbanószer- kezetek keltette légnyomás kö­vetkeztében az ablakokban ép üveg nem maradt és a tetőszer- kezet egy része is megrongáló­dott. Dombóvárnak a hadiközle­kedésben betöltött fontos sze­repe miatt az újjáépítést kiemelt feladatként kezelték, ennek megfelelően rövid idő alatt meg­történt a helyreállítás és a forga­lom is hamarosan megindult.- Hogy alakult a háború óta eltelt több mint fél évszázad alatt a körfűtőház sorsa?- Az épület felett nem múl­tak el nyomtalanul az évek, a füstgázok a tető acél tartószer­kezetében jelentős korróziós károkat okoztak. Erre a prob­lémára elsőként 1964-ben egy füstharang leszakadása hívta fel a figyelmet. A munkát a legré­gebbi csarnokrészben fel is függesztették a tető tartószer­kezetének ideiglenes megerősí­tése idején. Az elrendelt statikai vizsgálatok eredményei nyil­vánvalóvá tették, hogy a körfű­tőház teljes felújítása elkerülhe­tetlen. A tervek megvalósítását gyorsította a dízelmozdonyok megjelenése Dombóváron, ugyanis ezek javításához kor­szerű technológiára és ezzel együtt új műhelyekre valamint berendezésekre volt szükség. A körfűtőház második jelen­tős korszerűsítésére 1966 és 1974 között több lépcsőben ke­rül sor. Az átépítés során a fű­tőház korábbi arculata teljesen megváltozott, eredeti stílusából és szerkezetéből csupán a bejá­rati kapuk boltívei maradtak meg. Ezzel egy időben megtör­tént a csarnok gépészeti beren­dezéseinek korszerűsítése is. A MÁV vezetői fejlesztési programjuk során Dombóvári időközben körzeti javítóbázissá jelölték ki. E terv keretében egy új csarnok megépítéséhez kezd­tek hozzá. A több száz millió forintos költséggel elkészült épületet 1985-ben adták át. A vasútvillamosításnak kö­szönhetően térségünkben az utóbbi időben egyre több vil­lamos mozdony teljesít szolgá­latot, melyeknek karbantartását is Dombóváron végzik.- Milyen szerepet kaphat a jövőben a javítóbázis?- Az átadásának századik évfordulóját most ünneplő kör­fűtőház a javítócsarnokkal együtt napjainkban a Dél-Du- nántúlon közlekedő mozdo­nyok kiemelt karbantartó köz­pontjaként működik és várha­tóan még hosszú ideig ellátja ezt a feladatot.-glaub­Harminckét tanfolyam 1770 résztvevővel Nem esélyt, hanem munkahetet szeretnének A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ 1998-ban is megrendezte őszi állásbör­zéit. A korábbi években ezzel párhuzamosan kép­zési börzék is zajlottak, idén viszont csak képzési tájékoztatók voltak. — Mi ennek az oka -, kér­deztük Bakó Csabánét, a munkaügyi központ képzési osztályvezetőjét. — A tavalyihoz képest idén valamivel kevesebb a képzésekre fordítható ösz- szeg, mivel a munkahelyte­remtés kapott nagyobb hangsúlyt, a Munkaügyi Ta­nács ugyanis inkább a konk­rét munkába helyezést prio- rizálta. De továbbra sem szorul háttérbe a képzés, most is indítottunk tanfo­lyamokat, igen rövid idő alatt betelt a létszám, ezért nem volt szükség képzési börzére -, mondta Bakó Csabáné. — Tolna megyében köztu­dottan kevés a munkahely, kiknek képeznek szakembere­ket? — Probléma, hogy Tolna megyében továbbra sem mozdul a munkaerőhelyzet, kevés az új munkahely, pe­dig nyitottak vagyunk min­den megoldásra. Egy olasz cég vezetőinek megkeresé­sére például - akik varrodát létesítettek Szekszárdon - munkanélkülieket iskoláz­tunk be varrónőnek, mire elkészült az üzem, lett mun­kahelyük az embereknek. Simontomyán a bőrgyárból elbocsátott tímároknak bőr­díszműves tanfolyamot szerveztünk, így olyan szakmát szerezhetnek, ami­vel a vállalkozó szférában munkát kaphatnak. Mindez­zel azt szeretnénk elérni, hogy az általunk szervezett tanfolyamoknak ne esélyt adó szerepe legyen, hanem munkahelyet adjanak. Ezért támogatjuk továbbra is pre­ventív jelleggel a munka melletti tanfolyamokat. — Értsük ezt úgy, hogy előre felkészülnek arra, hogyha egy üzemet bezárnak, akkor az ott dolgozók az új szakképesítés birtokában ne az utcára, hanem rögtön má­sik munkahelyre kerüljenek? — Igen, munka és kép­zés, ez a cél, ezt szolgálják a központi támogatású kistér­ségi programok is. Bölcskén például egy budapesti cég ötvös műhelyt alakított ki, itt munka mellett képezünk ki tizenöt helyi és környék­beli embert. Ennek kereté­ben kezdtünk a megyei szo­ciális intézményekben szo­ciális gondozói tanfolyamot, Nagyszékely térségében pe­dig háziápolók képzését. — Milyen képzéseket prio­rizálnak? Egyáltalán honnan tudják, hogy mire van igény? — A kirendeltségeink évente kétszer prognózist készítenek a munkaerőpiac várható változásairól. Ezen kívül a munkanélküliek kor, iskolai végzettség szerinti összetétele is támpontot ad, sajnos sok a nyolc osztályt vagy még ezt sem végzett munkanélküli. Jelentős fel­adatunk a tartós munkanél­küliekkel - akik több mint egy éve nem találnak mun­kát -, való foglalkozás. Tu­lajdonképpen nem nagy lét­számról van szó, de szociá­lis körülményeik miatt eze­ket az embereket igen nehéz motiválni, kistelepüléseken laknak. — Az emberek többségé­ben azért van hajlandóság új szakma megszerzése iránt. — Igen, az átképzési kedv megvan, vannak különösen kedvelt tanfolyamaink alap­fokútól a felsőfokúig, ame­lyek a meghirdetés máspapján már betelnek, ilyen a vagyo­nőr, a középfokú szoftver üzemeltető, a pénzügyi és számviteli képzést adó tanfo­lyamok vagy a gazdasági in­formatikus és az angol-német középfokú nyelvvizsgára fel­készítő tanfolyamok. Kiemelt figyelmet fordítunk a pálya­kezdőkre, számukra is több ajánlatunk van. — Mekkora összeget for­díthatnak képzésre? — Erre a célra 1998-ban 180 millió forint áll rendelke­zésünkre, ami közel kétezer munkanélküli képzésére ad lehetőséget. F. Kováts Éva Körzeti polgári védelmi verseny Gunarasban Jól vizsgáztak a diákok A Dombóvári Polgári Vé­delmi Körzeti Parancsnok­ság ifjúsági versenyt rende­zett Gunarasfürdőn, ahol hat dombóvári és városkör­nyéki iskola 8 csapatának közel hatvan diákja mérte össze felkészültségét. A nyolc állomáson elméleti és gyakorlati feladatok várták az általános és középiskolás diá­kokat. A polgári védelmi és el­sősegélynyújtási ismeretek el­lenőrzésén kívül a helyi rend­őrkapitányság közlekedési al­osztályának vezetői jóvoltából KRESZ-tudásukról és kerék­párúk használatáról is számot adhattak a résztvevők. A város önkormányzati tűzoltópa­rancsnoksága pedig egy putto­nyos házifecskendővel lepte meg a tanulókat, ezzel kellett nekik az egyik edényből egy másikba átszivattyúzni néhány liter vizet. A feladatok között szerepelt még kapcsolatterem­tés URH-rádión és túlélési csomag összeállítása is. Persze a gunarasi tó adottságait is ki­használták a verseny szerve­zői, akik egy csónakázós fel­adatot is beiktattak a vetélke­dőbe. A jó hangulatú verseny­ben az általános iskolások kö­zül a dalmandiak végeztek az élen, a középiskolás diákok versenyét pedig az 516. számú Ipari Szakképző és Szakközép- iskola csapata nyerte. A me­gyei vetélkedőn tavasszal ők képviselhetik a dombóvári tér­ség iskoláit — mondta Varga Jenő alezredes, körzetparancs­nok. Fejlesztési pályázat, intézményeknek Interjú Póla Károllyal, a kuratórium elnökével A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Kurató­riuma pályázatot hirdetett közoktatási intézmények, intéz­ményfenntartók, szakmai oktatásra létrejött nem gazdasági szervezetek, valamint szakmai képzést folytató gazdasági ka­marák részére. A pályázatról, annak feltételeiről beszélgettünk Póla Károllyal, az alapítvány kuratóriumának elnökével. — Mi a pályázat célja és kik vehetnek részt benne? — A pályázati rendszernek az a célja, hogy a megye által kitűzött fejlesztési tervhez ad­jon segítséget. Arra is alkalmas, hogy ha egy intézmény valami­lyen innovációba fog, s a köz­vetlen fenntartója erre még nem akar pénzt áldozni, akkor ide fordulhat, kaphat hozzá indító tőkét, s később már a fenntartó folytatja az innováció támoga­tását. Azok az intézmények pá­lyázhatnak, amelyek fenntartói csatlakoztak a megyei közokta­tásfejlesztési tervhez. Ehhez az elmúlt évben lehetett csatla­kozni, de még most sem késő. A pályázni kívánó intézmény fenntartója most is nyilatkozhat a megyei önkormányzatnál. Arra azonban ügyeljenek, hogy e nyilatkozat előzze meg a pá­lyázat beadását. — Milyen témákban várják a pályázatokat? — Megjelöltünk 24 témát, amiben konkrétan lehet pá­lyázni, lehetőleg ebből válasz­szanak. Ha azonban valaki úgy érzi, hogy a megyei önkor­mányzat fejlesztési terve, va­lamint a felsorolt témák és az ő saját terve nincs szinkronban, ugyanakkor pályázni szeretne, állok rendelkezésére. Mégpe­dig október 5-én, hétfőn, 14-16 óráig és október 8-án, csütörtö­kön, 8-11 óráig az I. Béla gim­náziumban. — Hol lehet beszerezni a pá­lyázati csomagot? — A megyei önkormány­zatnál kell kérni, a csomagban nem csak a témák felsorolása található, hanem egy adatlap is, amiből kiderül, mik a pályázó kötelezettségei. Új dolog az előző évhez képest, hogy pá­lyázati díjat is kérünk, de ezt csak a pályázattal együtt kell beadni, a csomag átvétele, tehát az érdeklődés, természetesen díjmentes. Tavalyi tapasztaltunk, hogy meglehetősen egyenetlen volt a pályázatok színvonala. Fon­tos, hogy jelöljék meg, a fej­lesztési terv melyik pontjához csatlakozik a pályázat, mi áll rendelkezésre ahhoz, amit meg akarnak valósítani, mennyi a saját rész, legyen az tárgyi, pénzbeli, vagy szel­lemi. Készítsenek egy költ­ségvetést is ahhoz, amire a pénzt kérik, személyi juttatás esetén a kifizetés módját jelöl­jék meg. Fontos, hogy bár kérhetnek bérre is forrást, de erre a pénzre státusz, állás nem létesíthető. venter

Next

/
Oldalképek
Tartalom