Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-03 / 232. szám
1998. október 3., szombat 9. oldal | Százéves a dombóvári körfutőház A Magyar Királyi Államvasutak száz évvel ezelőtt Dombóváron építtette fel a gőzmozdonyainak karbantartására, javítására szolgáló legelső körfűtőházát. Az évszázados jubileum alkalmából tegnap ünnepségsorozatot rendeztek Dél-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontján, melyen bemutatták a Beles Lajos - Francz József párosnak a dombóvári fűtőházak történetéről írt könyvét. A közel 200 oldalas, igényes kivitelű kötet egyik szerzőjével, Beles Lajossal, a helyi vasút érdekességeit több mint egy évtizede kutató történetíróval beszélgettünk. A fűtőház - 1902-ben- Mi indokolta azt, hogy a múlt század utolsó éveiben éppen Dombóváron kezdjenek hozzá egy merőben új technikai megoldásokat tartalmazó épület kivitelezéséhez?- A Déli Vasút Társaság szállítási hegemóniájának megtörésére született meg a Duna-Dráva Vasút terve, mely az ország déli részét Fiumével, az ismert tengeri kikötővel kapcsolta össze. A gondolatot hamarosan tett követte és 1872- ben átadták a forgalomnak a Duna-Dráva Vasút Dombóvár és Zákány között elkészült vonalszakaszát, majd egy évvel később megtörtént a Dombó- vár-Bátaszék közötti pályatest üzembehelyezése. Az akkoriban felgyorsult vasútépítésnek köszönhetően 1882-ben megépítették a Kelenföld-B arany a- Szentlőrinc vonalat, melynek egyik állomása Dombóvár volt. Az olcsó vasutak programjának keretében 13 év múlva a Haj- máskér-Dombóvár helyi érdekeltségű vasút is elkészült. A múlt század végén tehát már három jelentős vasútvonal is keresztezte Dombóvári. Ennek köszönhetően az egyszerű kis mezőgazdasági településből Dél-Dunántúl legnagyobb közlekedési csomópontja lett. A megnövekedett vasúti forgalom egyre több és egyre nagyobb teljesítményű gőzmozdonyt igényelt, melyek karbantartását, javítását a már meglévő két kisebb fűtőház nem tudta zavartalanul ellátni. Ezért egyre sürgetőbbé vált egy új, korszerű és nagyobb fűtőház építése. A Tolna Megyei Közlöny 1897. július 12-i száma a közlekedési miniszter indoklását eképpen közli: „A Magyar Királyi Államvasutak egyik fontos gócpontját Dombóvár képezi ... E gócponton azonban a viszonyok igen kedvezőtlenek, mert nincs elegendő hely illetve vágány a vonatok fogadására és a jelentékeny tolatások, javítások gyors végrehajtására ...”- Mikor kezdődött az építkezés?- A vasút mérnökei az akkori időben a legmodernebbnek számító körcikk alakú épületet terveztek, melynek kivitelezési munkái 1897-ben kezdődtek el. Alig egy év múlva már át is adták a 15 vágánnyal és fordítókoronggal rendelkező fűtőházat. Az elkészült mozdonyszín minden egyes vágánya vizsgá- lócsatomával volt ellátva, a keletkezett füstgázt pedig füstelvezető harangok és tetőszellőzők vezették el a szabadba. A nagyméretű ablakok jó természetes megvilágítást biztosítottak a munkához, azonban a hatalmas üvegfelületek miatt télen nem volt túlságosan meleg az épület belsejében. Az átfázott lakatosok gyakran a vörösen izzó „ágyúkályhák” körül melegedtek. Rövid időn belül elkészült a fűtőház főnökségi épülete, valamint megkezdődött a vasúti csomópont villamos energiával történő ellátása. Ennek köszönhetően egyre több helyen váltották fel az emberi erővel vagy gőzzel működtetett gépeket az elektromos árammal hajtott berendezések.- A forgalom folyamatos növekedése milyen más fejlesztéseket követelt a század elején ?- A körfűtőház vágányainak számát 1912-ben további héttel növelték, a fordítókorongot a korábbiaknál nagyobbra cserélték. Két évvel később készült el az első komolyabb forgácsolóműhely és ugyanebben az évben helyezték üzembe a Kapos- folyóból szivattyúzott víz kezelésére szolgáló korszerű „vízállomást” és az 500 köbméteres, acélszerkezetű víztornyot. De legalább ilyen jelentőségű volt az új, három szintes „szénszerelő” átadása is. Hamarosan elkészült az önálló kocsijavító műhely és az országban egyedülálló kocsimosó- és fertőtlenítő telep, melyet a világháború miatti takarékosság ellenére is a legkorszerűbb berendezésekkel láttak el. Közel egy évtized múlva kiépítették az egész fűtőház területén a sűrített levegős vezeték- hálózatot, melynek elkészülte után lehetővé vált a levegő- nyomással működtetett szerszámok használata. Az 1940-es évek elején a fűtőház akkori főnökének, Merényi Jánosnak köszönhetően a vidéki fűtőházak közül elsőként Dombóvár egy olyan esztergagéphez jutott, amelyen a megkopott mozdonykereket lehetett felújítani.- Hogyan vészelte át a második világháborút a köztudottan kiemelt célpontnak számító vasúti központ?- A többszöri támadás során jelentős károkat szenvedett a rendezőpályaudvar, a talpfa-te- lítő telep és találat érte az egyik régi mozdonyszínt is. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a fordítókorongot és a megpróbálkoztak a víztorony megsemmisítésével is, ám szerencsére tervük kivitelezésébe hiba csúszott és csak kisebb kárt érte a víztároló tartószerkezetét. A sors a körfűtőházhoz kegyes volt, ugyanis közvetlen bombatalálat nem érte az épületet, de a közeli rétre hulló robbanószer- kezetek keltette légnyomás következtében az ablakokban ép üveg nem maradt és a tetőszer- kezet egy része is megrongálódott. Dombóvárnak a hadiközlekedésben betöltött fontos szerepe miatt az újjáépítést kiemelt feladatként kezelték, ennek megfelelően rövid idő alatt megtörtént a helyreállítás és a forgalom is hamarosan megindult.- Hogy alakult a háború óta eltelt több mint fél évszázad alatt a körfűtőház sorsa?- Az épület felett nem múltak el nyomtalanul az évek, a füstgázok a tető acél tartószerkezetében jelentős korróziós károkat okoztak. Erre a problémára elsőként 1964-ben egy füstharang leszakadása hívta fel a figyelmet. A munkát a legrégebbi csarnokrészben fel is függesztették a tető tartószerkezetének ideiglenes megerősítése idején. Az elrendelt statikai vizsgálatok eredményei nyilvánvalóvá tették, hogy a körfűtőház teljes felújítása elkerülhetetlen. A tervek megvalósítását gyorsította a dízelmozdonyok megjelenése Dombóváron, ugyanis ezek javításához korszerű technológiára és ezzel együtt új műhelyekre valamint berendezésekre volt szükség. A körfűtőház második jelentős korszerűsítésére 1966 és 1974 között több lépcsőben kerül sor. Az átépítés során a fűtőház korábbi arculata teljesen megváltozott, eredeti stílusából és szerkezetéből csupán a bejárati kapuk boltívei maradtak meg. Ezzel egy időben megtörtént a csarnok gépészeti berendezéseinek korszerűsítése is. A MÁV vezetői fejlesztési programjuk során Dombóvári időközben körzeti javítóbázissá jelölték ki. E terv keretében egy új csarnok megépítéséhez kezdtek hozzá. A több száz millió forintos költséggel elkészült épületet 1985-ben adták át. A vasútvillamosításnak köszönhetően térségünkben az utóbbi időben egyre több villamos mozdony teljesít szolgálatot, melyeknek karbantartását is Dombóváron végzik.- Milyen szerepet kaphat a jövőben a javítóbázis?- Az átadásának századik évfordulóját most ünneplő körfűtőház a javítócsarnokkal együtt napjainkban a Dél-Du- nántúlon közlekedő mozdonyok kiemelt karbantartó központjaként működik és várhatóan még hosszú ideig ellátja ezt a feladatot.-glaubHarminckét tanfolyam 1770 résztvevővel Nem esélyt, hanem munkahetet szeretnének A Tolna Megyei Munkaügyi Központ 1998-ban is megrendezte őszi állásbörzéit. A korábbi években ezzel párhuzamosan képzési börzék is zajlottak, idén viszont csak képzési tájékoztatók voltak. — Mi ennek az oka -, kérdeztük Bakó Csabánét, a munkaügyi központ képzési osztályvezetőjét. — A tavalyihoz képest idén valamivel kevesebb a képzésekre fordítható ösz- szeg, mivel a munkahelyteremtés kapott nagyobb hangsúlyt, a Munkaügyi Tanács ugyanis inkább a konkrét munkába helyezést prio- rizálta. De továbbra sem szorul háttérbe a képzés, most is indítottunk tanfolyamokat, igen rövid idő alatt betelt a létszám, ezért nem volt szükség képzési börzére -, mondta Bakó Csabáné. — Tolna megyében köztudottan kevés a munkahely, kiknek képeznek szakembereket? — Probléma, hogy Tolna megyében továbbra sem mozdul a munkaerőhelyzet, kevés az új munkahely, pedig nyitottak vagyunk minden megoldásra. Egy olasz cég vezetőinek megkeresésére például - akik varrodát létesítettek Szekszárdon - munkanélkülieket iskoláztunk be varrónőnek, mire elkészült az üzem, lett munkahelyük az embereknek. Simontomyán a bőrgyárból elbocsátott tímároknak bőrdíszműves tanfolyamot szerveztünk, így olyan szakmát szerezhetnek, amivel a vállalkozó szférában munkát kaphatnak. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy az általunk szervezett tanfolyamoknak ne esélyt adó szerepe legyen, hanem munkahelyet adjanak. Ezért támogatjuk továbbra is preventív jelleggel a munka melletti tanfolyamokat. — Értsük ezt úgy, hogy előre felkészülnek arra, hogyha egy üzemet bezárnak, akkor az ott dolgozók az új szakképesítés birtokában ne az utcára, hanem rögtön másik munkahelyre kerüljenek? — Igen, munka és képzés, ez a cél, ezt szolgálják a központi támogatású kistérségi programok is. Bölcskén például egy budapesti cég ötvös műhelyt alakított ki, itt munka mellett képezünk ki tizenöt helyi és környékbeli embert. Ennek keretében kezdtünk a megyei szociális intézményekben szociális gondozói tanfolyamot, Nagyszékely térségében pedig háziápolók képzését. — Milyen képzéseket priorizálnak? Egyáltalán honnan tudják, hogy mire van igény? — A kirendeltségeink évente kétszer prognózist készítenek a munkaerőpiac várható változásairól. Ezen kívül a munkanélküliek kor, iskolai végzettség szerinti összetétele is támpontot ad, sajnos sok a nyolc osztályt vagy még ezt sem végzett munkanélküli. Jelentős feladatunk a tartós munkanélküliekkel - akik több mint egy éve nem találnak munkát -, való foglalkozás. Tulajdonképpen nem nagy létszámról van szó, de szociális körülményeik miatt ezeket az embereket igen nehéz motiválni, kistelepüléseken laknak. — Az emberek többségében azért van hajlandóság új szakma megszerzése iránt. — Igen, az átképzési kedv megvan, vannak különösen kedvelt tanfolyamaink alapfokútól a felsőfokúig, amelyek a meghirdetés máspapján már betelnek, ilyen a vagyonőr, a középfokú szoftver üzemeltető, a pénzügyi és számviteli képzést adó tanfolyamok vagy a gazdasági informatikus és az angol-német középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok. Kiemelt figyelmet fordítunk a pályakezdőkre, számukra is több ajánlatunk van. — Mekkora összeget fordíthatnak képzésre? — Erre a célra 1998-ban 180 millió forint áll rendelkezésünkre, ami közel kétezer munkanélküli képzésére ad lehetőséget. F. Kováts Éva Körzeti polgári védelmi verseny Gunarasban Jól vizsgáztak a diákok A Dombóvári Polgári Védelmi Körzeti Parancsnokság ifjúsági versenyt rendezett Gunarasfürdőn, ahol hat dombóvári és városkörnyéki iskola 8 csapatának közel hatvan diákja mérte össze felkészültségét. A nyolc állomáson elméleti és gyakorlati feladatok várták az általános és középiskolás diákokat. A polgári védelmi és elsősegélynyújtási ismeretek ellenőrzésén kívül a helyi rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetői jóvoltából KRESZ-tudásukról és kerékpárúk használatáról is számot adhattak a résztvevők. A város önkormányzati tűzoltóparancsnoksága pedig egy puttonyos házifecskendővel lepte meg a tanulókat, ezzel kellett nekik az egyik edényből egy másikba átszivattyúzni néhány liter vizet. A feladatok között szerepelt még kapcsolatteremtés URH-rádión és túlélési csomag összeállítása is. Persze a gunarasi tó adottságait is kihasználták a verseny szervezői, akik egy csónakázós feladatot is beiktattak a vetélkedőbe. A jó hangulatú versenyben az általános iskolások közül a dalmandiak végeztek az élen, a középiskolás diákok versenyét pedig az 516. számú Ipari Szakképző és Szakközép- iskola csapata nyerte. A megyei vetélkedőn tavasszal ők képviselhetik a dombóvári térség iskoláit — mondta Varga Jenő alezredes, körzetparancsnok. Fejlesztési pályázat, intézményeknek Interjú Póla Károllyal, a kuratórium elnökével A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdetett közoktatási intézmények, intézményfenntartók, szakmai oktatásra létrejött nem gazdasági szervezetek, valamint szakmai képzést folytató gazdasági kamarák részére. A pályázatról, annak feltételeiről beszélgettünk Póla Károllyal, az alapítvány kuratóriumának elnökével. — Mi a pályázat célja és kik vehetnek részt benne? — A pályázati rendszernek az a célja, hogy a megye által kitűzött fejlesztési tervhez adjon segítséget. Arra is alkalmas, hogy ha egy intézmény valamilyen innovációba fog, s a közvetlen fenntartója erre még nem akar pénzt áldozni, akkor ide fordulhat, kaphat hozzá indító tőkét, s később már a fenntartó folytatja az innováció támogatását. Azok az intézmények pályázhatnak, amelyek fenntartói csatlakoztak a megyei közoktatásfejlesztési tervhez. Ehhez az elmúlt évben lehetett csatlakozni, de még most sem késő. A pályázni kívánó intézmény fenntartója most is nyilatkozhat a megyei önkormányzatnál. Arra azonban ügyeljenek, hogy e nyilatkozat előzze meg a pályázat beadását. — Milyen témákban várják a pályázatokat? — Megjelöltünk 24 témát, amiben konkrétan lehet pályázni, lehetőleg ebből válaszszanak. Ha azonban valaki úgy érzi, hogy a megyei önkormányzat fejlesztési terve, valamint a felsorolt témák és az ő saját terve nincs szinkronban, ugyanakkor pályázni szeretne, állok rendelkezésére. Mégpedig október 5-én, hétfőn, 14-16 óráig és október 8-án, csütörtökön, 8-11 óráig az I. Béla gimnáziumban. — Hol lehet beszerezni a pályázati csomagot? — A megyei önkormányzatnál kell kérni, a csomagban nem csak a témák felsorolása található, hanem egy adatlap is, amiből kiderül, mik a pályázó kötelezettségei. Új dolog az előző évhez képest, hogy pályázati díjat is kérünk, de ezt csak a pályázattal együtt kell beadni, a csomag átvétele, tehát az érdeklődés, természetesen díjmentes. Tavalyi tapasztaltunk, hogy meglehetősen egyenetlen volt a pályázatok színvonala. Fontos, hogy jelöljék meg, a fejlesztési terv melyik pontjához csatlakozik a pályázat, mi áll rendelkezésre ahhoz, amit meg akarnak valósítani, mennyi a saját rész, legyen az tárgyi, pénzbeli, vagy szellemi. Készítsenek egy költségvetést is ahhoz, amire a pénzt kérik, személyi juttatás esetén a kifizetés módját jelöljék meg. Fontos, hogy bár kérhetnek bérre is forrást, de erre a pénzre státusz, állás nem létesíthető. venter
