Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
1998. augusztus 2., vasárnap AKIRŐL, AMIRŐL BESZÉLNEK Híd és kapocs külföldre az ortodox zsidó közösségek újjáélesztésével Zarándoklat őseik sírjához Szatmáron (Szatmárnémeti) 1848 előtt zsidók nem lakhattak, csak rövid időre kaphattak tartózkodási engedélyt vásárok idején vagy üzleti ügyeik intézésére. Az átutazó kereskedők kényelmére egyetlen zsidó vendéglős telepedhetett le a városban. Amikor a letelepedési tilalmat feloldották, megindult a beköltözés. Askenázi rítusú, szigorúan ortodox hitközség alakult, később a haszid irányzat is tért nyert. Az első világháború körüli években Szatmár a magyarországi hitközségek között egyike volt a legnagyobbaknak és a leginkább befolyásosaknak. A két világháború között a nagy főtemplom mellett öt nagyobb és húsz kisebb imaház állt a városban. Jelentős héberkönyvnyomda is működött. A szatmári haszid szigorú (harédi) ortodoxia, a „szatmáriak” a második világháború után fogalommá váltak az egész zsidó világban. örökség újjáélesztését, a vidéki hitközségek működési feltételeinek megteremtését, a vallásgya- korlatót, az oktatást. Erőfeszítéseink emellett arra irányulnak, hogy megfelelő felvilágosítást végezzünk, mi is a különbség azok között, akik - noha zsidónak születtek - nem gyakorolják vallásukat, sőt titkolják származásukat, és az ortodoxok közt, akik lelkűkben is zsidók, s ápolják hagyományaikat.- Hogyan reagáltak az új magyar kormány képviselői az Ortodox Zsidó Világtanács közeledésére1- Különösebb előkészületekre nem volt mód, hiszen az utolsó pillanatig nem tudtuk, eljön-e a főrabbi, de a fogadtatás nagyon kedvező lett. A Miniszterelnöki Hivatal levélben üdvözölte a találkozót, s elküldte megbízottját a párbeszéd megkezdésére. Ha pontos akarok lenni: bizonyos meglepetéssel fogadták a közeledést, de azonnal jelezték, hogy hamarosan sor kerül érdemi, tartalmi megbeszélésekre is. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert egyesek, akik kisajátítják maguknak a világ zsidóságának a képviseletét, elég ellentmondásos képet festettek külföldön az új kormányról és a magyarországi helyzetről. Nekünk - a Simon Mechon Alapítvány jóvoltából - most ezt a képet is korrigálni kellett, s például megmutatni a New Yorkból idejött látogatóknak, hogy nyugodtan beülhetnek egy taxiba, ha Debrencenből át akarnak menni mondjuk Püspökladányba.- A kormányzat - az egyes nyilatkozatok szerint - ki akarja terjeszteni a megállapodások körét a magyarországi egyházakkal és felekezetekkel. Nem okoz-e majd gondot, hogy egyszerre kétféle zsidósággal és két zsidó szervezettel is kell tárgyalni?- A magyarországi ortodox hitközség, mint szervezet, rendkívül kicsi a befolyásos MAZSI- HISZ árnyékában, s nincs egyszerű dolga, ha hallatni akarja a szavát. A vidéki ortodox hitközségek feltámasztásával, működési feltételeik megteremtésével a realitásoknak megfelelő helyzet alakulna ki. A kormány képviselőivel kilátásba helyezett tárgyalásokon várhatóan együtt leszünk ott, hogy megvitassuk az együttműködés, és nem utolsósorban a zsidó kárpótlás kérdéseit. Amit máris szeretnék hangsúlyozni: az ortodoxia a közösségi és egyéni kárpótlás új formáit javasolja, olyan vagyonkezelő szervezet létrehozását, amely az elkobozott, külföldre került vagyont és a nevesített ingatlanokat itt tartaná és visszaforgatná a magyar gazdaságba. Csák Elemér Salamon Berkovitz hasonlattal igyekszik megértetni a lényeget. „A gyász olyan, mint a rajzolt vonal mellé húzott árnyékolás: kiemeli, hangsúlyozza a lényeget”. Egy belvárosi bérház puritánul berendezett szobájában beszélgetünk. Az íróasztal túloldalán ülő férfi egyszerre tűnik idősnek és fiatalnak: fekete ruhája és szakálla öregíti, szavainak lendülete és élénk szemei azonban megerősítik az életrajzi adatot, hogy még ötven sincs. Neve mellé sok jelzőt kell tenni, hogy a bemutatás - legalább hozzávetőlegesen - pontos legyen. Salamon Berkovitz egyszerre magyar, zsidó és amerikai, üzletember és rabbi, vállalati és felekezeti vezető, befektető és mecénás. Most éppen azért került az érdeklődés előterébe, mert házigazdaként, a Mechon Simon Alapítvány elnökeként, az Ortodox Zsidó Világtanács alelnökeként megszervezte Moshe Teitelbaum New York-i szatmári rabbi és patriar- cha kelet-magyarországi látogatását.- Magyarországon nem gyakori látvány, hogy fekete kaftános, oldalszakállas ortodox zsidók, kipávai a fejük búbján százával sétáljanak az utcákon, mint a minap Debrecenben történt. Mi volt tulajdonképpen ez az összejövetel?- A rendezvény hármas célt követett. Először is: a nagy hírű Moshe Teitelbaum, akinek a családja Sátraljaújhelyről származik, eljött, hogy megemlékezzen hasonló nevű nagyapja 157. jahrzeitjéről, halálozási évfordulójáról. Ez a jubileum alkalmat adott arra, hogy összeüljön a világtanács, amelynek legtöbb tagja magyarországi származású és az úgynevezett szatmári szigorú haszid ághoz tartozik, s megvizsgálja a magyar ortodoxia újjáélesztésének lehetőségét. Végül - de nem utolsósorban - ily módon is szerettük volna kifejezésre juttatni támogatásunkat az új magyar kormányzatnak.- Ez utóbbira miért nem Budapesten került sor?- Egyrészt azért, mert a látogatás egyben zarándokút volt, és nem egyszerű ennyi embert együtt mozgatni egy zsúfolt nagyvárosban. A világtanács legtöbb tagja üzletember, akinek drága az ideje, és a gyászidő miatt időben haza kellett érniök. Egyéb szempontból is „üzenet” volt a vidéki helyszín, hiszen korábban az ortodox zsidóság főleg ezen a környéken élt, a hitközségek a többi között Debrecenben, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón, Sátoraljaújhelyen, Nagykállón voltak; itt találhatók az elszármazottak őseinek sírjai is.- Az érzelmi kötődésen, a múlt szálain kívül az ortodox zsidóságnak ma milyen gazdasági kapcsolatai vannak Magyarországgal?- Most nagyon kevés. Pedig az ’56-ban, vagy a negyvenes években eltávozott ortodox zsidók a világ minden részébe magukkal vitték magyarországi eredetüket. Ezt jól mutatja, hogy imaházaik, közösségeik Miskolc, Szatmár, Sátoraljaújhely, és más városok nevét viselik és nem a prófétákét. Közülük sokan beszélnek még magyarul. Ez, illetve másik oldalon az a tény, hogy Kelet-Európábán egyedül itt maradt fenn a háború után az ortodox hitközség, lehetővé tette, hogy a rendszerváltás előtt is folyjon bizonyos párbeszéd, kulturális együttműködés a magyar kormánnyal. Ennek eredményeként menekült meg például a felszámolástól a temető Sátoraljaújhely belvárosában. Az üzleti-gazdasági kapcsolatok mostanában Az idén augusztus 2-a az ortodox zsidók számára böjtnap. A tisebov egy kilencnapos időszakot zár, amelyben nem szabad szappannal mosakodni, húst enni, áj üzletet kötni. A tevékenység mindennemű korlátozása emlékezteti a zsidókat arra, hogy két nagy jeruzsálemi templomot leromboltak és hogy sok szenvedésen mentek át több ezer éves múltjuk során. kezdenek kialakulni. Ha szabad azt mondani, az én személyes példám bizonyítja, hogy lehet valaki egyszerre külsőségekben is megnyilvánuló, vallásos zsidó és eredményes üzletember Magyarországon. A lehetőségek e téren beláthatatlanok, hi- / szén sok magyarországi származású zsidó család meghatározó tényezője a világ banki és üzleti életének. Például Moshkowitzék Ausztriában, vagy Reichmanék Kanadában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ortodoxok számára a közösségi életet átfogó hatszáz szabályban kiemelt helyen szerepel a gazdasági boldogulásra való ösztönzés, a gazdasági erőben rejlő erények szem előtt tartása. A szatmári haszid ortodox közösség - puritán életmódja mellett - több milliárd dolláros vagyon fölött rendelkezik, de pénzükön kívül kapcsolatrendszerükkel, tudásukkal, külföldi terepismeretükkel egyaránt hozzá tudnának járulni a magyar gazdaság fejlesztéséhez egyfelől, és az ortodox hagyományok és kulturális örökség ápolásához másfelől.- Úgy hírlik, hogy önnek azért elég sok gondja volt-van a magyarországi privatizáció bizonyos visszásságaival. Ez épp nem ösztönző példa arra, hogy az elszármazottak idehozzák pénzüket.- Tény, hogy nem volt egyszerű a kezdés, de a viszonyok rendeződnek, és én a lehetőségekre, a távlatokra helyezném a hangsúlyt. Ennek jegyében fordított most az általam létrehozott Mechon Simon Alapítvány 7 millió forintot arra, hogy Teitelbaum főrabbi több száz fős kísérete jó benyomásokat szerezzen Magyarországon. Ezért tűzte ki céljául f az alapítvány, hogy külső pénzforrások ideho- zatalával, mozgósításával segítse az ortodox zsidó kulturális Szatmárban született, de egész Magyarországra kiterjedt a rokonsága. Hároméves korában, 46 évvel ezelőtt vándorolt ki édesapjával az Egyesült Államokba, miután családja a holocaust áldozatává vált. Apja, aki almatermeltető és -kereskedő volt, itt hagyta teljes vagyonát. Néhány centtel kezdte életét Amerikában, és sikeres ember lett belőle. Salamon Berkowitz egyetemi tanulmányai mellett, bútorkereskedőként kezdte. 27 éves korában Ford elnök megválasztotta az USA-beli kisvállalkozások szövetsége vezetőségi tagjának. Befektető céget alapított családi és más magánszemélyek tőkéjének menedzselésére. így jött létre 1979-ben a Salamon Company International, melynek tulajdonosa, illetve édesapja elhuny tát követően, 1995 óta elnöke. Részt vett egy híres divatcég, légitársaság, és más kereskedelmi cégek megalapozásában, vásárlásában és működtetésében. A Salamon & Company számos országban, különböző iparágakban fejtette ki tevékenységét. Pénzügyi - banki - területen is működött. Salamon Berkowitz tíz éve került Magyarországra, biotechnológiai kutatásokat finanszírozott. A kezdeti tudományos és műszaki fejlesztések mellett befektetéseket végzett, bekapcsolódott az üzleti életbe. A több millió dolláros induló tőkét követték a közvetve és közvetlenül finanszírozott projektek, az infrastrukturális beruházások, részvétel a reorganizációban és privatizációban. A Traubi Rt. tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója. A Mechon Simon Alapítvány létrehozója. Magyarországon nem gyakori látvány, hogy fekete kaftános, ol- dalszakállas ortodox zsidók kipávai a fejük búbján százával sétáljanak az utcákon, mint a minap Debrecenben történt „Ellentmondásos képet festettek az új kormányról... ” *
