Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-03 / 28. szám
1998. február 3., kedd Hazai Tükör 5. oldal Itt lesz az európai nőközpont A nők esélyegyenlősége megteremtésének elősegítésére információs központot hoz létre Budapesten az Európai Fórum és az Európa Parlament szocialista frakciója. Mint ismeretes, a hét végén Budapesten tartották kétnapos tanácskozásukat az Európai Unió és a kelet-közép-európai térség képviselőnői. A megbeszélés zárónapján Conny Fred- riksson, az Európai Fórum főtitkára újságíróknak elmondta: a budapesti központú információs hálózat célja, hogy megteremtse a tapasztalatcsere lehetőségét a különböző országok között. Tájékoztatása szerint a központ első két évének működését a svéd kormány 50 ezer dollár összegű adományából fedezik majd. A központ vezetője Sonja Lokar, az Európa Parlament szlovéniai képviselője lesz. Kó- sáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke a beszélgetés során kiemelte: a nők esély- egyenlőségének megteremtése politikai kérdés. Ezért az MSZP választmánya ajánlást fogalmazott meg, miszerint a pártlistahelyek 25 százalékát női jelöltekkel javasolja betölteni. Az ügyvezető alelnök a nők magyarországi helyzetét elemezve úgy vélekedett, hogy a szociális helyzet alakulása újabb egyenlőtlenségekhez vezethet. Megítélése szerint az átalakuló munkaerőpiacon a nők visszaszorulnak korábbi társadalmi szerepükbe, azaz a háztartásba, s az elmúlt években csaknem megkétszereződött az eltartottak száma - mondta. Űjabb bürokratikus akadály az adakozók előtt Az APEH akadékoskodik? A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és az UNICEF hazai bizottsága tegnap közösen tiltakozott az adóhivatal egyes rendelkezései ellen, amelyek - megítélésük szerint - eredményes munkájukat veszélyeztetik. Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága és a Szeretetszolgálat tiltakozott a pénzügyi kormányzatnál, mert egy APEH- rendelet alapján azoknak az adományozóknak, akik befizetéseikkel csökkenteni kívánják adóalapjukat, adóazonosítási számukat is el kell küldeniük a kedvezményezett szervezetnek. Ehhez pedig későn készültek el a szükséges nyomtatványok - mondta Kecskeméti Edit, a bizottság igazgatója a két szervezet közös tájékoztatóján. Kifogásolta azt is, hogy az adóazonosító szám utólagos beszerzése jelentős többletkiadásokkal jár, amelyeket az adományokból kell kifizetni. E rendelkezés az adományozók bizalmának elvesztéséhez is vezethet. Megoldás lenne, ha az érintettek két példányban készítenék el az adomány befizetéséről szóló igazolást. Az egyiket az adományozó, a másikat a kedvezményezett nyújtaná be az APEH-nek - vélekedett az UNICEF magyarországi bizottságának igazgatója. A rendelet sokakat érint: Magyarországon 40-50 ezer alapítvány, civil szervezet van bejegyezve, munkájukat a felnőtt lakosság 65 százaléka támogatja. A Soros Alapítvány a romákért Milliók iskoláztatásra Évről évre fontos feladatának tekinti a Soros Alapítvány, hogy segítse a cigány fiatalok boldogulását és anyagilag is támogassa tanulásukat. Az alapítvány az idén 260 millió forintot szán roma programokra - jelentette be tegnapi budapesti tájékoztatóján Bakonyi Éva alapítványi igazgató. A legfontosabb terület az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a közoktatásban résztvevők, tehát az általános és középiskolások segítése. Erre 135 milliót juttatnak. A felsőoktatásban részt vevő fiatalokat összesen 40 millió forinttal támogatják. Az 1997/98-as tanévben 360 roma származású főiskolás és egyetemista jut havi 12 ezer forintos ösztöndíjhoz. Roma jogvédő programra 25 milliót fordítanak - közölte az igazgatónő, az Autonómia Alapítvánnyal a munkanélküliség gondjain enyhítő közös programra pedig 15 millió forint áll rendelkezésre. A sajtótájékoztatón emlékeztettek arra, hogy az alapítvány immár öt éve támogatja a különböző roma programokat, esztendőnként több mint 600 millió forinttal. A kormány állít, az ellenzék cáfol Miniszterelnöki tájékoztatás a Ház ülésszakának nyitányán A hagyományoknak megfelelően Horn Gyula felszólalásával kezdődött meg a parlament tavaszi ülésszaka. A kormányfő rámutatott, hogy 1997-ben befejeződött a piacgazdaság alapjainak kiépítése. A bruttó nemzeti termék körülbelül 4 százalékkal növekedett, a költségvetés bevétele több, a hiánya kevesebb lett a tervezettnél. Külföldi adósságunk az 1994-es 33 milliárd dollárról 22 milliárdra csökkent, vagyis az ország kitört az adósságcsapdából. Horn a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását, az Alkotmánybíróság további zavartalan működésének biztosítását, a sport, illetve a labdarúgás helyzetének törvényi rendezését és a privatizáció lezárását minősítette a parlament legfontosabb feladatának a választásokig. A tárgyilagos hangvételű gazdasági elemzés után szenvedélyes hangon szólt a miniszterelnök a szlovákokkal Bős-Nagymaros ügyében folyó tárgyalásokról. Kijelentette: ha nem állapodunk meg, fizetnünk kell és az is elvész, amit eddig beleöltünk az építkezésbe. Aláhúzta, hogy a nemzetközi szerződések megkötése a mindenkori kormányok felelőssége, azonban a majdani szerződés természetesen a parlament elé kerül. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányváltásig minden minisztérium naprakész leltárt készít. Tételes ösz- szegzés is készül a kormány elmúlt négy év munkájáról, valamint a vállalások és teljesítések mérlegéről. Pokorni Zoltán (Fidesz) elismerte, hogy a makrogazdasági mutatók valóban javultak, de úgy vélte, hogy a KSH legfrissebb adatai ellentmondanak a miniszterelnök által mondottaknak, hiszen 800 ezer család küszködik közmű- tartozásokkal, a lakosság 25 százaléka méltatlan életszínvonalon nyomorog. Pokorni szóvá tette, hogy az a Kökény Mihály ma a népjóléti miniszter, aki egykor doppingbotrányba keveredett. Kijelentését mind Horn Gyula, mind Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője visszautasította. Torgyán József (FKGP) a miniszterelnöki értékelését cáfolva úgy nyilatkozott, hogy az ország a gazdasági katasztrófa állapotába került, a privatizáció révén az MSZP-frakció milliárdos lett, az ország pedig koldus. Boross Péter (MDF) szerint a pénzügyi vonal valóban javuló helyzete mögött nem az egész gazdaságot átfogó szerves fejlődés áll; többnyire az ide települt multinacionális vállalatok eredményeivel dicsekszünk. Szabó Iván (MDNP) is elismerte a látható gazdasági eredményeket, de ezt a rendszerváltás óta eltelt hét-nyolc év eredményének tekintette. Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint az állampolgárok is érzik, hogy a dolgok lassan, de jó irányba haladnak. Szekeres Imre (MSZP) ennek kapcsán úgy vélekedett: természetes, hogy ezt az ellenzék nem ismeri el. S. A. Az ország kijutott az adósságcsapdából fotó: feb/diósi Időszerű volt a 19 százalékos emelés A jogszabály módosítását kezdeményezik az özvegyek érdekében Jókor jött az idei nyugdíjemelés, 1989 és 1996 között ugyanis a juttatások reálértéke a fogyasztói árakhoz képest 28 százalékkal csökkent. Az átlagnyugdíj most, az emelések nyomán, január elsejétől eléri a 26 ezer forintot. Az idősek anyagi helyzetét, jövedelmi viszonyait a Nyugdíjasok Országos Képviselete tegnapi, budapesti fórumának résztvevői elemezték. Szeremi Lászlóné, a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott: torzult, csökkent a nyugdíjak értéke a szolgálati időhöz és a befizetett járulékhoz képest.- Ezt a „nyomott” szintet még évtizedekig hordozni fogja a rendszer - mondta az elnök asszony. - A lemaradás megszüntetéséhez vagy jelentős csökkentéséhez ugyanis mintegy 42 milliárd forintra volna szükség. A továbbiakban arról beszélt, hogy az új nyugdíjtörvény alapján átszámított özvegyi nyugdíjak kézbesítése számtalan esetben kellemetlen meglepetést okozott az érintetteknek. Sokaknak ugyanis korábban is együtt folyósították a saját jogú nyugdíjat és az özvegyi nyugdíj egy részét, így a januári számításoknál nem lehetett automatikusan felszorozni a teljes összeget. A jogosultak gyors és részletes tájékoztatásával a félreértések eloszlathatok, nyugtatta meg az idős embereket Szeremmé. Szóba került a tegnapi fórumon az 1998-ban vagy ezután megözvegyülő, sajátjogú nyugdíjra jogosulatlan emberek jövője, akik tartósan elhunyt házastársuk nyugdíjának csak 20 százalékát kaphatják. Szereminé szerint ügyükben az önkormányzat „kez- deményezően” fog fellépni a kormánynál. Össztűz Xénia-ügyben. Ösz- szegyűltek a szükséges aláírások a Xénia Láz Egyesület esetleges politikai összefonódásait vizsgáló parlamenti bizottság felállításához - közölte hétfőn Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus elmondta: a Fidesz kezdeményezését szabaddemokrata honatyák is támogatták. A hetedik tárgyalás. Hétfő délután Pozsonyban hetedik alkalommal találkoztak a vízlépcső ügyében hozott hágai ítélet végrehajtásáról tárgyaló küldöttségek. „Egyetlen kérdésben sem született elvi megállapodás, de lehet, hogy nagyon közel kerülünk ehhez” - mondta fél órával a megbeszélések kezdete után Nemcsók János, a magyar delegáció vezetője. Gyanúsított rendőrök. A BRFK kábítószer-bűnözés elleni alosztályán tartott házkutatás során talált kábítószer-jel- legű anyagokról három nyomozót mint gyanúsítottat hallgatott ki a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal - közölte Bócz Endre fővárosi főügyész. Eközben Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya nyilvánosságra hozta, hogy a rendőrségnél belső vizsgálatot rendeltek el. Az országos rendőrfőkapitány is ellenőrzést rendelt el a szervezett bűnözés elleni osztálynál, s különös figyelmet fordítanak a lefoglalt kábítószerek kezelésére, a szabályok betartására. A vizsgálatok megállapításait a nyomozó hatóságok közzéteszik. Postássztrájk-bizottság. Sikertelen bértárgyalásai után sztrájkbizottságot alakított a Postás Szakszervezet, és amennyiben az érdek-képviseleti szervezetnek nem sikerül február közepéig megállapodnia a munkáltatóval, úgy még e hónapban általános munkabeszüntetést szerveznek - jelentette be Mundruczó Kornél, a Postás Szakszervezet elnöke. Cigányellenes kabaré? Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága első esetben adott helyet olyan kifogásnak, amelyben a Magyar Rádió egyik műsorát azért sérelmezték, mert az a romákkal szembeni előítéletek keltésére volt alkalmas. A Roma Sajtóközpont jelentése szerint a bepanaszolt műsor a szilveszteri rádiókabaré volt. Állítása szerint ártatlan. Tocsik Márta nem ismerte el bűnösségét az ellene és nyolc társával szemben folyó büntetőperben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság tanácsa előtt. Borúsabb hangulat Az óesztendő vége az optimizmus növekedésének végét is jelentette: a lakossági bizalmi index értéke 6 ponttal, az októberi szintre esett vissza. Ösz- szességében azonban egy év alatt közel húsz ponttal gyarapodott a mutató értéke, a közhangulat tehát 1996-hoz képest erőteljesen javult - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. most közzé tett felméréséből. A megkérdezettek pénzügyi helyzetük alakulását illetően elég borúlátóak, s romlott az ország gazdasági helyzetének megítélése is. Az ország hat régiója közül ötben lefelé tendált a bizalmi index mutatója. A dél-dunántúli térségben - Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében - élők körében ugyan tapasztalható némi javulás, ez azonban nem ellensúlyozza a szinte általános hangulatromlást. A válaszok alapján viszonylag az északdunántúli megyék lakossága a legoptimistább. U. G. Üj kutatóközpont a Műegyetemen Főszereplő az információ Fiatal szakemberek kezdeményezték azt a tudományos műhelyt, amely tegnap mutatkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ az egyetem keretei között a magyar UNESCO-bizottság támogatásával jött létre. Z. Karvalics László igazgató, a BME docense elmondta: nyugati példákat követve alakították meg az intézményt, a fejlettebb országokhoz képest késve. Jó ideje ugyanis már hazánk is részese az „információs világtársadalomnak”, próbál eligazodni az ismeretáradatban. Az intézet programjaiban közreműködő kutatók otthonosan mozognak a számítógépek, az Internet, az ismerethordozók sokasága között, és képesek áttekinteni, rendszerezni, valamint egy-egy adott cél szolgálatába állítani az információkat. Most kezdetben mintegy kéttucatnyian vannak, és a legkülönbözőbb műszaki, természet- és társadalomtudományokat művelik. Készek megbízásból tájékoztatókat, előrejelzéseket összeállítani akár kormányzati szerveknek is, nemzeti vagy gazdasági stratégiákhoz. Ugyanakkor megpróbálnak választ adni olyan látszólag másodrendű kérdésekre is, hogy például mennyi az az optimális idő, amennyit a kisdiákok károsodás nélkül a számítógép előtt tölthetnek. A központ terveiben konferenciák is szerepelnek, ősszel „Merre visz a szupersztráda?” címmel rendeznek tanácskozást, az Internet hasznosítási módjairól. (d. g.)
