Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

18. oldal 1998. január 22. csütörtök | A borvidéki ember Hogy milyen a szekszárdi, és a tolnai borvidék bora, azt már nagyon sok költőnk meg­énekelte. De hogy milyen a borvidéki ember, arról dr. Tőttös Gábor „A szekszárdi szőlő és bor” című könyvében azt írja: „A borvidék sajátságos embertípust teremtett, azon­nal felismerhetjük szavainak a zamatáról, szemének játéká­ról, kedélye telítettségéről. A borvidéki ember tud hallgatni, de hallgatása sohasem tunya, üres némaság, kedélye bomlik ilyenkor szivárvánnyá oda­bent, arcára pedig utánozha­tatlan, bölcs derű költözik. Ha szól, mondataiból mindig föl­csap bizonyos finom, mérték­tartó mámor, mely a művé­szekével rokon. Midőn szót ejt, nem csupán közöl, hanem költ is, mintha a fogyasztott borok elmostak volna mindennemű szokvá­nyosságot odabent, és frissen, szűzi arculattal támadna föl újra a világ. Szeret üldögélni oly kitar­tóan, mintha lába bogos gyö­keret vert volna az anya­földbe, de ha nekilendül, a bornemisszák messze mö­götte maradnak.” Tehát ilyen a borvidéki ember. De jó is így télen, duru­zsoló tűz mellett, finom, tes­tes borral a pohárban elábrán­dozni arról, hogy milyen is lesz az idei év?! -mau­Hogyan termesztik az olasz misebort? Meg kell változtatni az olasz misebor előállításának évszázados receptúráját, mert a bor gyakran kifejezetten rossz, sőt köny- nyen megromlik, s akkor végképp nem felel meg rendeltetésé­nek - ezzel a felhívással fordult az illetékes egyházi szervekhez teológusok és borszakértők egy csoportja. A felhívásnak néhány éve helyt adott az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja is. A Kánonjogi Kódex 924-es cikkelye megköveteli, hogy a szentmisében Krisztus vérévé átlényegülő bor „sincerum” vagyis eredeti legyen. Ennek érdekében a bort több évszáza­dos recept alapján egyházi fel­ügyelet alatt álló gazdaságok­ban állítják elő. A felhívás szerzői felszólítot­ták a misebor termesztésében érdekelt szerzetesrendeket és más vallási közösségeket, hogy nyissák meg szőlőiket a bor­szakértők előtt, elsősorban azért, hogy segíthessenek job­ban elálló bor előállításában. Továbbra sincs szükség tartósí­tószerre, elég lenne a szőlőmű­velésen módosítani - mondják a szakemberek. A bortermesztés fázisait a Római Kúria ellenőrzi, a püs­pök nyomja rá a pecsétet a mi­seboros palackokra. Az észak-olaszországi Ásó­ban a muskotályszemek gondo­sabb válogatásával és aszalásá­val már kikísérleteztek egy kor­szerűbb misebort, a „Malvaxia sincerum”-ot, amelyről egy boldoggáavatási szertartáson maga a Szentatya mondott vé­leményt. A Malvaxia egyik nagy hátránya, hogy drágább a többinél. Egy teológusokból és bor­szakértőkből álló vegyesbizott­ság egyébként a tarragonai (Spanyolország) Mueller márki, a világ legnagyobb mi- sebortermesztője által előállí­tott „Vino de misa dulce supe- rior”-t és a kaliforniai Christian Brothers „Angelica” nevű borát tartja a legjobb misebornak a világon. Olaszországban évi 100 mil­lió literre tehető a misebor pi­aca, de becslések szerint ennek csak egy tizede szolgál liturgi­kus célokat: a többit titokban a sekrestyések és ministránsfiúk tüntetik el, sőt - miként az Os­servatore Romano írta - sok pap az ebédjéhez is misebort fogyaszt. A Vesztergombi Pincészet Tolna megyéből az utóbbi idő­ben egyre több magántermelő vált országosan elismertté, bo­raikat keresik, értékelik. A szekszárdi borvidék egyik méltó képviselője, a családi vál­lalkozásban működtetett Vesz­tergombi és Vesztergombi Pin­cészet. Gottvald Károly fotós kollégánk ott-jártakor örökí­tette meg a pince hangulatát. A szépen kiépített boltíves pincé­ben fahordókban, illetve acél­tartályokban őrzik a tavalyi és az előző évek termését, -mau­A származási bizonyítványokról Az idei évben először kérik a borfelvásárlók a szárma­zási igazolásokat a terme­lőktől. Tápai Zsoltot, a Szekszárdi Hegyközség hegybíróját kértük meg arra, hogy foglalja össze, hogy melyik származási bizo­nyítvány mire való. — Az „A”típusú a szőlő származási igazolására szolgál, amit a termelő ad és állít ki, amikor a szőlőter­mését eladja. (Ez után nem kell fizetni, tehát nem kerül pénzbe.) Ezt követően a fel­vásárló átveszi a szőlőt, a nyomtatvánnyal együtt, majd „B” típusú nyomtat­ványon összesítve eljuttatja a hegybírónak. Az adott hegyközségnél ezt követően állítják ki a „D” típusú, szőlő származási bizonyít­ványát. A bor értékesítésé­hez azonban a bor szárma­zási bizonyítványára is szükség van, amit a kérel­mező a „C” típusú papíron kér, majd ezt elbírálva a hegyközségi tanács az „E” típusú nyomtatványon állít ki. Eddig a szekszárdi hegy­község 340 darab „A” tí­pusú igazolást regisztrált, míg az „E” típusú igazolás­hoz közel százan jutottak. Megyénket egyébként két borvidékre osztották, a tol­naira (melyhez 3 körzet tar­tozik) és a szekszárdira (Zombától Bátáig húzódik). Elérhető áron Minőségi borok a Pannóniától A bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet hosszú évek óta tartja remek pozícióját, kiállva az országos összeha­sonlítás próbáját is. Arról talán ritkábban esik szó, hogy a völgységi dombokon ízletes szőlő terem, s a szövetkezet ki­váló borokat is készít és kínál a városban és a Völgységben lakóknak. Hahner Ferenc, a szövetkezet Pannónia 1987-ben kezdett új alelnöke emlékeztet rá, hogy szőlő telepítésébe. Mintegy Több, mint kétszáz hektó bort rejt a pince fotó: bakó Jenő száztíz hektáron nevelték a növényt, a kárpótlás azonban elvitte a telepítés kilencven százalékát. Jelenleg negyven hektárnyi bérleményen ter­mesztenek szőlőt, évente mintegy négyszáz tonnát. A megtermelt mennyiség legna­gyobb részét - kilencven szá­zalékát - eladják. A szövetkezet présházának pincéje a bonyhádi tévéátját­szó közelében található. Itt mintegy kétszáz-kétszázötven hektó bort tárolnak évente. Je­lenleg kétszázharminchét hektó körül állnak a hordók, s e mennyiség közel fele-fele arányban oszlik meg a fehér il­letve a vörös nedűk között - tudtuk meg Hajdú László pin­cemestertől. A Pannónia arra rendezke­dett be, hogy elfogadható - szinte önköltségi - áron jut­tassa a bonyhádi és a város környékén élő embereket fi­nom borhoz - tudtuk meg Se­bestyén Gergely főkönyvelő­től. A hagyományos, jól bevált módszerekkel készült bor ára literenként száz forint. A fehé­rek közül kedvelt a Szürkeba­rát, a Chardonnay, az Olasz- rizling és a Souvignon blanc, míg a vöröseknél a Cabemet souvignon, a Kékfrankos és a Zweigelt viszi a prímet. A völgységi emberek nagy előszeretettel viszik innen a bort családi és baráti rendez­vényekre, kis és nagy tételek­ben. A présház pincéjében minden kedden van borkiadás, Hajdú László reggel nyolctól délután háromig várja az ér­deklődőket, de időpont-egyez­tetéssel - a 451-022-es szá­mon - máskor is hozzá lehet jutni a Pannónia borához. (X) A szekszárdi Rákóczi utcában Mindenkit vár a Borok Háza az, hogy a vidék nemes borai méltó környezetben és körül­mények között kerüljenek a közönség elé. A Borok Há­zába elsősorban csoportokat várnak, belföldről és külföld­ről is, de előzetes bejelentke­zés alapján természetesen szí­vesen látják a helybéli érdek­lődőket is borbemutatóra- és kóstolásra. Többek között azért is ajánlható ez a prog­ram, mert a látogatóknak al­kalmuk lesz a borvidék összes kiváló minőségű palackozott borát egy helyen megismerni. A kellemes, hangulatos kör­nyezet, a szépen felújított régi épület pedig városképi szem­pontból sem elhanyagolható pluszt jelent Szekszárdnak. (25917) A patinás épületben méltó helyre kerül a Borok Háza Ahogy az időknek, úgy a szemléletnek is változni kell korunkban. Szekszárd és kör­nyéke régóta híres borairól, de nem elég, ha az itt élők tudják ezt, a cél az, hogy a megye-, sőt, az ország határain kívül is ismertté váljék a szekszárdi borvidék. Március elején nyitja meg kapuit a közönség előtt a megyeszékhelyen a Rákóczi utcai Borok Háza. Régi hiányt és jogos igényt kíván pótolni a létesítmény, hiszen évek óta panaszként hangzik el, hogy a Szekszárdi Borvidék borait egy helyen nem találja meg sem a hely­béli, sem az idelátogató tu­rista. A Rákóczi u. 22. szám alatti százesztendős épület felújított, hangulatos pincéjé­ben méltó helyre kerülnek a borvidék legjobb termelőinek borai. A korhű, tájjellegű be­rendezéssel is a barátságos, „vendégváró” hangulatot kí­vánják fokozni. A pince két helyiségből áll, az egyikben a bortermelők termékeit mutat­ják be és borkóstolásra van le­hetőség, a másik helyiségben A Borok Háza bejárata pedig vásárolhatnak is az ér­deklődők az exkluzív kivitelű áruból. Mint azt Ördög Zoltán vállalkozó, a Borok Háza tu­lajdonosa elmondta, a céljuk \ jf f: f f V j j j COj J fi IJ J ujj j CGßEGj j j J 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom