Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

1998. január 17., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Vissza a természethez A jövőben a műtéti sebeket nem varrni fogják, hanem a fe­kete kagylókból származó anyaggal ragasztani. Egy Új- Zéland-i kutatócsoport azon dolgozik, hogy a fekete kagy­lók ragasztóanyagát, amellyel magukat a sziklákhoz erősítik, mesterségesen előállítsák. Carol Taylor, az aucklandi egyetem szerves kémia pro­fesszora szerint remélik, hogy a fehérjeanyaggal emberi sejteket és szöveteket is össze tudnak ragasztani. A ragasztót később nem kell eltávolítani, ha be­gyógyult a seb, az magától lee­sik. Ez úgy hangzik, mintha a Túl az első kísérleten A New York-i Comell Egye­tem szívspecialistái egy beteg esetében először próbálkoztak azzal, hogy egy speciális gén injekciója útján új szívereket növesztenek. Ha sikerül, akkor ez a kezelési mód felválthatná az eddigi Bypass-műtéteket. A Ronald Crystall és Todd Rosengart professzorok által vezetett kutatócsoport egy 60 éves betegnek három hagyo­mányos Bypasst ültetett be el­záródott szívartériák kikerülése céljából. Egy negyedik Bypasst, amelyre szintén szük­ség lett volna, nem mertek megkockáztatni az artériában lévő túl sok lerakódás miatt. Osztrogénből a kevesebb több Ártalmatlan cigaretta A 75 esztendős dr. Puzant Torigian életének négy évtizedét áldozta arra, hogy fölfedezze a világ legbiztonságosabb cigarettáját. A Bravo nevet viselő szivarka sem nikotint, sem do­hányt, sem kátrányt nem tartalmaz - ugyanak­kor kielégíti a szenvedélybetegek ilyen irányú igényeit. Amerika két szövetségi államában, Georgiában és New Jerseyben már az árusítását is elkezdték. Az atlantai Safer Smokes nevű társaság gyártmányáról az orvosi akadémia hivatalosan megállapította, hogy teljességgel ártalmatlan az egészségre. Akik a klasszikus csomagolású és king-size méretű, filteres cigarettára rágyújta­nak, nem szenvednek a rágyújtás és a füsterege- tés megrögzött szokásának a hiányától, sőt egy idő után a nikotinfüggőség is megszűnik. Ak­kor csupán egyetlen mozdulatra van szükség az utolsó szál elnyomásához - azaz a teljes leszo­káshoz. Az abszolút nikotinmentes cigaretta salátale­vélből készül, különböző enzimek és ízanyagok hozzáadásával. Feltalálója, dr. Torigian abból indult ki, hogy a megrögzött dohányosok nem­csak lelkileg, hanem fizikailag is szenvednek attól, ha nem tudnak rágyújtani. Ilyenkor szapo­rább lesz a pulzusuk, izzadni kezdenek, a sze­mük összeszűkül, gyomorfájdalmaik lesznek, és ez az állapot mindaddig eltarthat, amíg az első szálat el nem szívhatják. Ezek a cigik még az ártalmas fajtából va­lók, amelyek megrövidítik az életünket A professzor szerint ezektől a funkcionális zavaroktól kell őket az átmeneti időre megsza­badultam, és a Bravo épp ezt a célt szolgálja. Génsebészettel a szuvasodás ellen Forradalom előtt áll foggyó­gyászat: egy amerikai bioló­gus-fogorvos azt ígéri, hogy génsebészettel előállított baktériumot a szájüregbe juttatva véget tud vetni az emberiség egyik átkának, a fogszuvasodásnak. Jeffrey Hillman, a Floridai Egyetem kutatója a nyolcvanas évek óta foglalkozik azzal, ho­gyan lehetne kiirtani a száj­üregből a streptocossusnak azt a válfaját, amely a fogszuvaso­dást okozza. A baktériumok abban a pillanatban működésbe lépnek, amint édességet fo­gyasztunk: a cukrot tejsavvá bontják le, ami megtámadja a fogat. Nem megfelelő szájápo­lás esetén a baktériumok elsza­porodnak s a fogakban olyan kár keletkezik, amely már or­vosi beavatkozást kíván. Hillman olyan baktériumot keresett, amely képes a rendkí­vül ellenálló streptococcus-fajta elpusztítására. Önkéntesek szájüregébe különböző fajtákat vitt be, de egyik sem volt képes arra, hogy átvegye az oly kárté­kony törzsek helyét. A kutató ekkor a génsebészet módszeré­hez folyamadott: a baktérium­ból eltávolította azt a gént, amely a tejsavtermelés előidé­zője. Az állatkísérletek sikeresek voltak, az újfajta baktériumot hordozó rágcsálóknál 90 száza­lékkal csökkent a karies, a fog­szuvasodás. Hamarosan meg­kezdődhetnek az emberekkel való kísérletek is. Hillman sze­rint a mutált baktériumtörzs ké­pes arra, hogy a szájüregbe jut­tatva „kiirtsa” onnan az eredeti streptococcusokat, átvegye azok helyét - s persze ne tegyen semmi kárt fogakban. Miközben a Floridai Egye­tem már javában tárgyal a nagy gyógyszergyárakkal az óriási üzletet jelentő eljárás bevezeté­séről, az amerikai kutató euró­pai kollégái között nem kevesen vannak, akik vitatják, bírálják a módszert. Véleményük szerint túl keveset tudnak még a száj­üregben található mintegy 400 fajta baktériumról, amőbáról, vírusról, gombáról, azok köl­csönhatásáról, hogy jó lelkiis­merettel beavatkozhassanak a mikroorganizmusok életébe. Magzatelhajtás már a fogamzás után Jó hír a változó években lévő nőknek, hogy az ösztrogén dó­zisnak már a fele is hatásosan megvéd a csontritkulástól, megelőzi a szívbetegségeket és kevesebb a mellékhatása, mint a hagyományos szereknek. Ezt eredményezte amerikai tudósok két évig tartó vizsgálata. A kísérleti személyek 29 kórházban napi 0,3 milligramm ösztrogént kaptak. Összehason­lításul: eddig az orvosok leg­többször napi 0,625 milli­grammot írtak fel a változás éveiben lévő pácienseiknek. A Sertések - lehetséges donorok az emberek számára. Ez már nem utópia, hanem létező valóság. A szervátültetéssel foglalkozó ku­tatók kongresszusán, derült fény arra, hogy Róma közelében egy titokban tartott helyen már most több mint 50 génmanipulált „emberiesített” sertés él. Ezek­nek további tenyésztés útján olyan vért és olyan szerveket kell szolgáltatniuk, melyek az embe­rekével csaknem azonosak. A sötét középkorból származna, holott valójában a gyógyítás jövőjéhez tartozik. Az aucklandi egyetem egy éve dolgozik a fehérje mester­séges előállításán. A ragasztó- anyag alkotórészeit már 1985- ben azonosították, de egy sav meghatározásakor elkövetett hiba miatt 1994-ben a kutatá­sokat újra kellett kezdeni. Carol Taylor és asszisztense, Clau- dette Weir reméli, hogy munká­jukat az év végéig befejezhetik. Ezután még átfogó tesztekre van szükség, mielőtt a ragasz­tóanyagot emberen alkalmaz­hatnák. Az orvosok a műtét helyett a betegbe szívének tíz különböző tájékán géntechnikailag mani­pulált adenovírus-oldatot fecs­kendeztek be. Ezek a vírusok a VEG-F gént hordozzák ma­gukban, amely új vérerek nö­vesztésére (angiogenezis) hiva­tott. Még hetekig fog tartani, amíg eldől a beavatkozás sikere vagy sikertelensége. Ez az első emberen végzett gyakorlati kísérlet, amelyet az FDA, az amerikai egészségügyi hatóság engedélyezett. A két professzornak engedélye van arra, hogy további 14 pácienst kezeljenek ezzel a terápiával. nagyobb adag gyakran okoz rosszullétet, vérzéseket, fejfá­jást és nagyobb kockázatot je­lent mellrákban való megbete­gedésre. E mellékhatások miatt sok nő egy év után abbahagyja a kezelést. A kísérleti szemé­lyek kisebb ösztrogénadag mel­lett sem veszítettek csonttöme­gükből, sőt néhányuknak még nőtt is a csontállománya. A napi 0,3 milligramm nemcsak a hőhullámokat és az éjszakai iz- zadást szünteti meg, de poziti­ven hat a koleszterinszintre és véd a szívbetegségektől is. harmadik generációban a gén­anyagnak már annyira stabilizá­lódnia kell, hogy szervátülteté­seket lehessen velük végezni. Az „emberiesített” sertések alkalmasak arra, hogy szív-, vese-, tüdő- és májátültetéseknél donorként szerepeljenek. A be­fogadók számára az az előny származik ebből, hogy a szervek a mindenkori szükség szerinti nagyságban állnak majd rendel­kezésre. Az egyre jobb terhességi tesz­tek lehetővé teszik, hogy a nők néhány nappal a megterméke- nyülés után megtudják, úton van-e a gyermek vagy sem. S most lehetőség nyílik arra is, hogy a terhességmegszakítást már akkor elvégezzék, amikor még az embrió alig nagyobb egy gyufafejnél. Amerikában már csaknem két tucat klinikán alkalmazzák ezt a beavatko­zást, amely ideális esetben nem tart két percnél tovább, s a fáj­dalmas kaparások vagy leszívó készülékek helyett elegendő egy kézi szívópumpa, amely olyan mint egy túlméretezett fecskendő. Eddig a nőknek legkevesebb hat hétig kellett várniuk, amíg a megterméke­nyült petesejt akkora lett, hogy az orvos lokalizálni tudta. Csak így lehetett biztos benne, hogy az embrió teljes egészét eltávo­lította, nemcsak egy részét. A jobb kémiai tesztek, melyek már az első napokban jelezni tudják a terhességet és az érzé­kenyebb ultrahang-készülékek lehetővé teszik az orvos szá­mára a terhesség első 8-10 nap­jában a magzatelhajtást. Vesekő ellen egyen meszet Új tudományos felfedezés: azok a nők, akik bőségesen fo­gyasztanak kalcium (tehát mész) tartalmú ételt, italt, szinte biztosan elkerülhetik a fájdalmat okozó vesekőbántal- makat. Egy amerikai tanulmány azért keltett különös érdeklő­dést szakkörökben is, mert mindeddig éppen az orvosok tanácsolták vesekőre hajlamos betegeiknek: óvakodjanak a kalciumtartalmú táplálékoktól. A bostoni Harvard Medical School tudósai 92 ezer, 34-59 év közötti nő táplálkozási szo­kásait elemezve állapították meg: azoknál, akik naponta egy grammnál több kalciumot fo­gyasztanak, jó harmadával ki­sebb a vesekőképződés veszé­lye, mint a fele annyi vagy még kevesebb kalciumot tartalmazó ételt, italt elfogyasztóknál. A kutatók megállapították; a kal­cium csökkenti az oxalátoknak (az oxálsav sóinak), a vesekő fő alkotóelemeinek a fölhalmozó­dását. Az étkezési szokások tanul­mányozói azt is kiderítették, hogy azok a nők, akik bősége­sen isznak folyadékot és sok, kalciumot tartalmazó élelmi­szert (zöldséget, gyümölcsöt) fogyasztanak, ugyancsak elke­rülhetik a vesekőképződést. A cukor és a só viszont éppen az ellenkező hatást váltja ki. Nemzetközi átlagban minden huszadik nő szenved a mindig újra képződő vesekő miatt. Táplálkozástudománnyal fog­lalkozó orvosok szerint a baj viszonylag könnyen és olcsón megelőzhető: napi négy pohár tejben 900 milligramm kalcium van. Egy pohár joghurt 210 mil­ligramm meszet tartalmaz. Tes­sék választani! Fiatalodjunk fokhagymával A fokhagyma ősrégi fűszernö­vény. A világ minden táján megterem. Gerezdjeinek az ókori népek varázserőt tulajdo­nítottak. A fokhagyma azonban nem csupán a legnépszerűbb, de a legtöbbet kutatott gyógynövé­nyek egyike. Evek óta tudjuk, - mondja Hademar Bankhofer német professzor -, hogy rend­szeres fogyasztása serkenti a vérkeringést, megelőzi az érel­meszesedést és jót tesz a szív­nek. A legújabb kutatások sze­rint a rendszeres fokhagymafo­gyasztók közel 15 évvel fiata­labb testi és lelki állapotban vannak, mint azon hasonló korú társaik, akik nem élnek ezzel a tápszerrel. Emberiesített sertések A daganatot megfőzik Mikrohullámokkal a rák ellen Rákos betegek plexiüveg­hengerben fekszenek, s nyolc rézantenna mikrohullámokat juttat a testükön keresztül a tumorhoz; ezek 42 Celsius fokra hevítik a daganatot és lassan szinte megfőzik. Németországban hat rákte- rápiai központ foglalkozik az eljárás klinikai kutatásával és továbbfejlesztésével, s már je­lentős eredményeket értek el. Ezt a hevítéses kezelést, mélyet hyperthermiának ne­veznek, operatív úton el nem távolítható tumorok esetében alkalmazzák, amikor a daga­nat nagysága miatt besugár­zással vagy kemoterápiával nem lehet megfelelő ered­ményt elérni. „Eddig 350 beteget kezel­tünk a túlhevítéses eljárással. Sok esetben a daganatok any- nyira összezsugorodtak, hogy azután vagy ki lehetett őket operálni, vagy pedig jobban reagáltak a hagyományos su­gárkezelésre” - jelentette be dr. Johanna Gellermann, a ber­lini klinika professzora. Hogy a beteg ne szenvedjen égési sérüléseket a mikrohul­lámoktól, felső testét hideg vízzel töltött szilikontömlővel védik. A hyperthermiás készü­lékben az antennákat körben elhelyezve a daganatokra irá­nyítják. Az antennák által su­gárzott mikrohullámok azután körülbelül egy órán át legke­vesebb 40 fokra hevítik a rá­kos daganatokat. Sajnos néha előfordul, hogy a mikrohullámok egészséges szövetet is hevítenek. Ez olyan erős fájdalmakat okozhat, hogy az ideális 42 fokot nem, vagy csak rövid időre sikerül elérni. A Virchow klinikán a szak­értők hetente egyszer kezelik a medencétumoros betegeket, összesen hat héten át; nyaki tumor esetében pedig kétszer hetente, összesen három hétig. Közvetlenül a túlhevítés után a betegeket normális sugárte­rápiás kezelésre küldik. Horst Sack rákspecialista, az esseni egyetemi klinika professzora is bízik a hypert- hermiában. Már sok száz be­teget kezeltek vele, s az ered­mények összességükben ör­vendetesek. Százezreket ment meg a bőrráktól A fluór-klór-szénhidrogének tilalma több mint fél millió európainak és kereken másfél millió amerikainak takarítja meg a bőrrák okozta fájdal­makat és halált. Az utrechti egyetem tudósai a „Nature” című tudományos fo­lyóiratban megjelentették fel­mérésük eredményét, amely magában foglalja az ózonréteg elvékonyodása és a bőrrák megbetegedések közti össze­függések valamennyi szem­pontját, különös tekintettel arra a hosszú időre, amely a káros sugárzás hatása és a bőrdagana­tok keletkezése között eltelik. Ezek a felismerések aláhúz­zák az ózont károsító vegysze­rek elleni nemzetközi intézke­dések jelentőségét. Ha semmi sem történik, akkor az elkövet­kező évtized végéig a bőrrákos megbetegedések száma meg­négyszereződhet. Az ózonréteg az atmoszférá­ban ernyőként védi a földi éle­tet a Nap veszélyes ibolyántúli sugaraitól. A 80-as évek köze­pén fedezték fel először a tudó­sok, hogy az ózonpajzs súlyos károkat szenvedett különösen a sarkok közelében, ahol is any- nyira elvékonyodott, hogy egyenesen ózonlyukakról be­széltek. A tudósok az ózonréteg el- vékonyodását a főként a hűtő- szekrényekben alkalmazott fluór-klór-szénhidrogének (FCKW) ózonrétegre gyakorolt hatásával magyarázzák. 1992- ben számos kormány megegye­zett, hogy az ózont elbontó 21 vegyszer gyártását 1995 végéig befejezik. A holland tanulmány bizo­nyítja, hogy az eddigi erőfeszí­tések máris eredménnyel jártak. Az ózont károsító vegyszerek koncentrációja az atmoszférá­ban csökkent. Eltarthat azonban egészen 2008-ig is, amíg az An­tarktisz feletti ózonréteg elkezd regenerálódni. Néhány tudós szerint további 50 évre van szükség, mire az ózonréteg tel­jesen meggyógyul. Az összefo­gás az ózont károsító vegysze­rek termelése ellen nem küszö­bölte ki a veszélyt, csak csök­kentette. A bőrrákos megbete­gedések száma Európában és az Egyesült Államokban növe­kedni fog, de nem a négyszere­sére, hanem csupán tíz száza­lékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom