Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

10. oldal Ünnepi Magazin 1997. december 24., szerda Babits Mihály karácsonyai „Titkos lánc nyúl át a földön összekötve aki jó” Különös szellemi izgalom I Babits Mihály és a karácsony kapcsolatát vizsgálni. Már az is meglepő, hogy verseinek közel egy tizede vagy ekkor jelent meg először, vagy ép­pen ekkortájt készült, de az még inkább, amit a hajdani érzések és gondolatok tükröz­nek. Lélektanilag két téma min­denképpen indokoltan tér vissza. Az utazás és a halál már a legelső, 1907 karácso­nyi költeményben együtt van, A halál automobilon a Szeged és Vidékében tanúskodott a fogyó nappalok szomorító ha­tásáról s az ifjú költő rendsze- I rés szünidei programjáról. Egy év múlva A lírikus epi- lógja a szellem, az alkotó szintjén éh át ugyanezt, akár­csak az 1909-ben karácsony­kor megjelentetett Esti kérdés ;i és a Népszavában közölt Ima című vers. ezután hosszú ideig ! - a Nyugatot kivéve - nem ke- : letkezik olyan mú, amely a je­les ünnep számvetését adná, noha 1910-1911-ben is két- két költemény keresi föl az I olvasókat, illetve keletkezik. Az Oly szomorú, hogy oly nehéz megélni 1911-ben máig ható gondolattal fájlalta: „Oly szomorú, hogy oly nehéz megélni/ és hogy a szépből csak álma jut,/ és hogy a pénzből jó ha mára fut,/ s minden erőm érte kell cse­rélni”. Akad több interjú is, amely Jézus születése napján jelent meg. A Téglás János szerkesz­tette kötetből megtudhatjuk, hogy 1919-ben a keresztény­ségjelentőségéről nyilatkozik, 1922-ben gyanútlan humorral ! válaszolta a Színházi Élet körkérdésére, mit jósolna ma­gának: „Nem jósolok, mert nem vagyok jós. Inkább át­adom ezt a szerepet a híres Bellaghnénak, aki évekkel ez­előtt megjövendölte, hogy au- I tóm lesz és villám Pest mel­lett. Szívesen hiszek neki”. A különös nem is maga a jóslat, 1 hanem az, hogy valójában majdnem így lett: 1924-ben Babitsék megvették az eszter­gomi Előhegyen a villát (há­zat), s ha akarták volna, autóra is futotta volna. (A költő - szándékén kívül - igen sikeres volt a tőzsdén, ott nyertek na­gyobb összeget). E télen úja a Petőfi koszorúit, két év múlva a Hazám! születik, 1925-ben a címben idézett Halavány téli rajz sorai kerülnek papírra. Jobb és bal című költeménye Az estben kérdezi 1927 kará­csonyán: „Ki állíthat/ jobbra vagy balra engem?”,ugyanek­kor a Pesti Napló hasábjain: ) „Ki farag valaha bennünket egészre?” De ugyanekkor je- _________________________ le nik meg a minden féljek örök verse, az „Engesztelő ajándék, amit bűn nem is­merni - egészében. Az 1930- as esztendő szomorúsága és | fájdalma A felnőtt karácsony | „szörnyű télben” közeledtét s a küzdelem hiábavalóságát sejteti, akárcsak a Pesti Nap- lóban olvasható Olyan az éle-1 tünk: ,Minden föld puszta lesz mire mienk lenne/ és | minden kastélyból csak az 1 üres romok/ fogadják a győz-1 test aki megszáll benne”. A XX. század zaklatott emberének 1931-ben „az ál­mok zsúfolt hadseregein” ke­resztül telefonon hozza a hírt: I „Megszületett a gyermek!” j Ugyanekkor nyilatkozza a költő: „Legjobban szeretnék 1 bezárkózni és írni és nem tudni semmiről”. A következő években a betegség és a líra | édes testvéreként köszön visz- sza a karácsonyi versekből: „Nem édes a fold, de mégis szép a hótul. / Én megyek ... 1 indulok.. /s azt gondolom, hogy a világ is meggyógyul/, ha én meggyógyulok” - ol- vashatták 1993-ban. A Csil­lag után, az Emlékezés gyér- j meteg telekre 1934 keserűsé- gében fogant, s az utóbbiban § megfogalmazódott: „ ... | amint fogy a drága jövendő,/ egyre-egyre drágább lesz a múlt”. Három esztendő múlva a Korunk Szava hozza Kará­csonyi énekét, amelyben fel­sóhajt: „Szeress hát minket | is, koldusokat! / Lelkűnkben f gyújts pici gyertyát sokat./1 Csengess éjünkön át, s csil­lantsd elénk/ törékeny játé­kunkat, a reményt”. Az utolsó évek egyikében, 1939-ben jutott eszébe a Színházi Magazin riportemő- jének, hogy megkérdezze: mi volt eddig legnagyobb kará­csonyi élménye? A kará­csonyfák „tündöklő pompá­ján” túl elmondja azt, ami „annál sokkal több”: „Hatá­rozottan emlékszem például, hogy egyszer kinéztem az ab­lakon, és megpillantottam magukat az angyalokat, amint üveges szárnyakkal szeltél a téli eget... Hova lettek ezek az angyalok? A legutolsó karácsonyon talán ismét megjelentek. A nagybeteg Babits, aki gége­műtétje miatt nem tudott be­szélni évek óta, december 15- én üzente a világnak: „Az ember holtig reménykedik. És mikor ilyen beteg, akkor veszi észre, milyen keveset mondott el még abból, ami elmondani rábízatott”. S ek­kor négy hónapra ismét visz- szatért Babits hangja. Mi ez, ha nem csoda?! Dr. Töttős Gábor A Szekszárdi Origami Kör rendezte Kezekkel látók Kiállítás a budapesti vakok iskolájában Akik ujjaikkal, tapintás útján érzékelik a körülöttük levő világ tárgyait, ők örök sötétségre ítéltettek! Másságukkal gyakran elő­ítéletek, sajátos rokonszenv érzések párosulnak. A látássérültek, a vak gyermekek nevelése, oktatása, nagy múltra tekint vissza Ma­gyarországon. A Pesti Vakok Intézetét 1825-ben alapították. A Vakok Országos Nevelő és Tanintézetének építése 1901-ben kez­dődött, majd 1912-ben óvodai részleggel bővült Helesfai Katalin, a Vakok Álta­lános Iskolája és Diákotthona igazgatója tájékoztatta lapunk olvasóit a Luca-napi rendezvény kapcsán. Január 15-ig tekinthető meg az iskola Nádor termében az a bemutató, mely a budapesü va­kok és a debreceni Gyengénlátók Általános Iskolája diákjai készí­tettek origami leállításra. Ez az anyag Szekszárdon már látható volt. A szekszárdi Origami Kör tagjai közül Viszlói Emőke há­rom éve tart kapcsolatot a buda­pesti vakok általános iskolájával. Eddigi tevékenységüket a kiállí­tás megnyitón Kricskovics Zsu­zsanna, a Magyar Országos Ori­gami Kör elnöke méltatta. Akik e budapesti intézetben ismerkednek az ott folyó élettel, pontosan érzékelik, hogy ne mondjuk, láthatják milyen peda­gógiai szerepe van a speciális korrekciós tevékenységnek. In­tenzív mozgáskészség, tájékozó­dás, tapintás, megismerési funk­ciók melyek a tantárgyi alap­készségek fejlesztését jelentik. Ebben kap egyre nagyobb szere­pet az origami. Erről a művészeti ágról egyre több hírt adunk Tolna megyében is, hiszen mind nagyobb teret hódít az általános iskolák, és a felnőtt szabadidős tevékenységek között. Pszicho­lógiai pedagógiai jelentőségéről fejezeteket lehet írni. Esztétikai ízlésformáló hatása az élet szá­mos területén tapasztalható. Egyik ilyen a látássérültek szép­érzékének fejlesztése. Nem véletlen, hogy a Vakok József Nádor Királyi Országos Intézete száz éves fennállásának alkalmából kiadott emlékkönyv­ben is különös hangsúlyt kap az ilyetén jellegű pedagógiai igény. Az intézetnek helyet adó épület 200 növendék számára létesült. Történetéhez tartozik, hogy az 1825-27-es években átmenetileg Pozsonyban kaptak ideiglenes hajlékot, a humanisztikus érzel­mektől vezérelt országgyűlési képviselők szállásán, három szobából álló helyiségben. Ma az Ajtósi Dürrer sor 39. számú „magyaros stílben” épült, kor­szerűnek mondható és a lakók igényeihez alkalmazkodó, kívá­nalmaiknak megfelelő, palota­szerű épület a vakok általános is­kolája. Ennek nádor-terme ran­gosabbnál rangosabb kulturális eseményeknek, koncerteknek, irodalmi esteknek a színtere. Itt kapott'helyet az origami kiállítás is. A megnyitón ma már említett Kricskovics Zsuzsa elnök, és a Szekszárdi Origami Kör veze­tője Jilling Mária adta át a díjakat az intézet diákjainak. Közülük első helyezett lesz Németh Orso­lya, a második Liegner Beáta, a harmadik Rákli Zsuzsanna. Di­cséretben részesült Nyerges Andrea és Nyerges Noémi. Az origami a szép fogalmát oly mértékben hordozza magá­ban, ami a kezekkel látók szá­mára szavakkal megfogalmaz­ható élményt, világi kapcsolatot jelent. üecsi Kiss János Keresztények szívügye kétezer év távolából Beszélgetés dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel (Folytatás a 9. oldalról.) Ráadásul a munkavállalók - az orvosoktól az ápolónőkig - megdöbbentően alacsony fize­tésért dolgoznak.- Aligha szokványos dolog, hogy a hazai katolikus egyház feje egészségügyi intézménybe látogatva ellentmond a hivata­los népjóléti minisztériumi megítélésnek.- Visszahallottam, hogy az esztergomiak örömmel vették a látogatást, hogy segítséget je­lentett. Hadd fűzzem hozzá: a kórházat a névadó Vaszary Ko­los bíboros, hercegprímás, esz­tergomi érsek hozta létre a múlt század végén. Elődjével, Simor Jánossal együtt megalapozta az egészségügyet székhelyváro­sunkban. Ez a kórház nekem ezért is szívügyem.- Ha most, az ezredforduló táján élne Jézus, vajon mire fordítaná az erejét?- Efféle kérdéseket már az ő korában is megfogalmaztak. Az emberi fantázia viszont teljesen eltér attól, ami Jézus Krisztust, a Megváltót vezérelte. Az em­beri gondolkodást emberi szempontok vezérlik, a földi élet javait keresve. A Megváltó sorsának is ez volt az egyik fe­szültsége. Szembeszegült azzal az elképzeléssel, amit a messiás királytól vártak. Ő Isten orszá­gát hirdette. És most is azt hir­detné, ha eljönne. És nagyon sok emberi kívánsággal szem- beszállna.- Például mivel?- Biztosan ellenállna azok­nak a törekvéseknek, amelyek szétrobbantják a családot. Ez a közösség ugyanis az emberiség reménye, ajándék és elkötele­zettség, ahogy a családok 2. vi­lágtalálkozója hangsúlyozta ok­tóber 4-6-a közt a katolikus egyház rendezésében. Nem hagyná, hogy pusztán fogyasz­tói társadalom jöjjön létre; hogy vékony milliomosréteg alakuljon ki, miközben sokan megélni sem tudnak.- Kiderült-e újabban valami lényeges a személyiségéről?- Nem tudok különösebben újat mondani Jézus életéről. Semmi olyant, amit de facto tu­dományos formában bizonyítot­tak volna ahhoz képest, ahogy eddig ismertük. Jézus személye kezdettől fogva olyan kérdése­ket vet fel, amelyekre választ is kell adni. Ez értékelést kíván, s közben különböző feltételezések születtek. Közülük az egyiket a Szentírás is tartalmazza. Esze­rint a föltámadás után pénzzel vesztegették meg az őröket, hogy mondják azt: a Megváltó testét egyszerűen ellopták a ta­nítványok. Hasonló hipotézi­sekkel napjainkban is találkoz­hatunk. Összefoglalóan úgy lá­tom: akik az egyháztól eltérően értelmezik Jézus személyét, azok a Szentírás egészétől elté­rően csak a saját véleményüket szeretnék megmagyarázni.- Milyen ember volt Jézus Krisztus?- Mindenekelőtt becsületes, aki nem csak megtalálta a han­got bárkihez, de úgy tudott kapcsolatot teremteni mások­kal, hogy őket emelte föl. Ké­pes volt együtt érezni a bűnös­sel éppen úgy, mint a becsüle­tes emberrel. Nem az anyagiak vezették, tudott szegényen élni, és amikor csak módja volt rá: segített. Mai kifejezéssel élve karitatív volt a magatartása.- Gyógyításaira, csodatéte­leire gondol?- Ánélkül, hogy az értelme­zésbe vagy magyarázatba bo­nyolódnánk, mindenféleképpen a betegek fölemeléséről és gyógyításáról van szó. Hozzá­fűzném, hogy nem merült el a külső feladatokban, hanem ké­pes volt befelé nézni, a jelensé­gek értelmezéséről is tudott gondolkodni. Erre utalnak azok a megjegyzések, amelyek sze­rint egész éjszakákat imádság­ban töltött. Keményen szembe­szállt a különböző emberi kísér­tésekkel. A megvesztegetés vagy a valóságnak nem megfe­lelő beszéd - ilyesmi el sem képzelhető róla. És még va­lami: nagyon szemléletes, kép­szerű volt, ahogy beszélt.- Az egész világra szóló 2000. születésnappal egybeesik a magyar államalapítás 1000. évfordulója, melyet egyszer gondviselésszerú'nek nevezett.- Államiságunk, a kultúránk és a kereszténység szoros kap­csolatban van egymással. Nincs egyik a másik nélkül. Magam is részt veszek a millenniumi elő­készítő bizottságban. Egyházi szempontból a keresztényi élet folyamatos megújulását szeret­nénk elérni. Kiemeljük a kultu­rális, történelmi kapcsolódási pontokat. A vatikáni múzeum­ban mutatjuk be a Magyaror­szág és a Szentszék ezeréves kapcsolatát átfogó kiállítást 2000 őszén, ami megismétlése lesz az Esztergomban rendezett tavalyi tárlatnak, s reményeink szerint felhívja a figyelmet ha­zánkra. Esztergomban rendbe hozzák a régi királyi palotát is, s ott különböző rendezvényekre készülünk állami, önkormány­zati és egyházi összefogással. Ez a város a koronázás hely­színe, és kiemelt módon kell majd az 1000. és 2000. évfor­dulóra emlékezni. Sztrapák Ferenc Jó hír „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Is­tennél volt, és Isten volt az Ige. ő kezdetben Istennél volt. Minden ál­tala lett, és nélküle semmi sem lett, ami létre jött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilá­gosít minden embert: ő jött el a vi­lágba ... Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazták arra, hogy Is­ten gyermekeivé legyenek". János 1,1-5,9-10. A teremtés igéjével csendül össze az újjászületéséről szóló bizonyságté­tel. Mintegy zenemű nyitánya, benne az evangélium témája. Jézus Krisztus a testté lett Ige, akiben az Isten igaz­sága és kegyelme lett nyilvánvalóvá, láthatóvá. Az Ige megszólít bennünket, dön­tést vár az embertől. Az embernek a biológiai élethez adna egy másfajta életet, amit el kell fogadni, döntést kell hozni e felől az élet felől. A Biblia erről az isteni megszólítá­sokról ad képet és az emberek dönté­seit tátja elénk. Isten szól és Ábrahám elindul erre a szóra. Az Ige magában hordja a cse­lekményt! Várja tőlem a lépést. Áb­rahám lépett Isten országa számára, és új otthont kapott. Hit=az Igében elfogadni Isten tet­tét! Ábrahám hisz és ez tulajdonítta- tik néki igazságul. A Bibliában látjuk azoknak egész sorát, akik az isteni szóra indultak el, és ehhez csatlakoz­hatom ma, most, itt én is! Isten az ő Szentlelke által ma engem is lelki életre hív! Amikor az ember elutasítja Jézus Krisztust, akkor nem a vallásoskodást utasítja el, zárja ki az életéből, hanem az életet, mert Benne volt az élet. Ha befogadom őt, akkor az életet foga­dom be! A karácsony erről szól: a földi élet is lehet beteljesedett élet, mert az Ige közénk jött! A beteljesedett élet bol­dog élet, és ez a boldogság nem csak egy pár napig tart, egy kis időre a mi­énk, hanem egy állapot, ami folyama­tos. A boldogság hajszoló életből hív ezen a karácsonyon az Isten egy bol­dog életre. Nála van, tőle lehet kapni boldog életet. Az Ige volt az igazi vi­lágosság. Az Isten világosságában, a Krisztusban megláthatom az életemet olyannak, amilyen, de láthatok egye­nes, tiszta utakat is nála. Meglátha­tom mi az igazság és a mi a bűn, meg­tudhatom, hogy merre tartsak. Ha ezt a látást elveszítem, akkor összezava­rodik az életem és elsötétedik a bűn miatt. Ha ez a világ elmerül is a sötétség­ben nekem nem kell elmerülni, Jézus Krisztussal minden időben és hely­zetben lehet a világosságban, szent­ségben járni. Kívánom, hogy ezen a karácso­nyon, ne csak a fenyőfák világítsa­nak, hanem ragyogjon fel minden ke­reső embernek a Krisztus világos­sága, és találja meg azt a békességet, amely teljessé teszi az életét. Csernák Erzsébet Istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Belvá­ros: Csütörtök, péntek: 9, 11,18. Újvá­ros: Csütörtök, péntek: 7.30, 10. Református istentiszteletek. Csü­törtök, péntek: 10.00 úrvacsorái isten- tisztelet, 18.00 istentisztelet. Evangélikus istentiszteletek. Csü­törtök, péntek: 10.00 úrvacsorái isten- tisztelet, 18.00 istentisztelet. Baptista istentiszteletek. Csütör­tök: 9.30 istentisztelet. Metodista istentiszteletek. Csütör­tök: 17.30 úrvacsorái istentisztelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom