Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

1997. december 24., szerda Ünnepi Magazin 11. oldal A családi szokások észrevétlenül alakulnak ki Egy néprajzkutató karácsonya Dr. Nagy Janka Teodóra ne­vével többször találkozhattak már az olvasók lapunk hasáb­jain. Amellett, hogy tanít az Illyés Gyula pedagógiai főis­kolán, néprajzkutatóként számos munkán dolgozik, s emellett két fiáról és férjéről gondoskodik. Az alábbi írás­ban őt mutatjuk be olvasó­inknak, s emellett „megles­sük”, milyen náluk a kará­csony. — Tolna megyei születésű, vagy az ország más tájáról „származott” Szekszárdra? — Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Újszászon nőttem fel. Szülőföldemtől máig sem szakadtam el, tagja vagyok a a Jászok Egyesületének. Talán sokan nem tudják, hogy Tolna megyében is van egy jász tele­pülés, mépgedi Újireg. A fér­jem révén kerültem Szek­szárdra, aki itteni születésű. Jo­got végeztem, s az igazgatásban dolgoztam, de a néprajz iránti szeretetem már középiskolás koromban kialakult. Osztályfő­nököm, dr. Dienes Erzsébet ha­tására fordult ebbe az irányba az érdeklődésem. Az egyetem után az igazgatásban dolgoz­tam, aztán a debreceni egyetem professzora, Újváry Zoltán hí­vására elvégeztem az egyetem néprajz-szakát, s azóta foglal­kozom a jogi néprajzzal, ami a szakma hiány-területe volt ad­dig. — Milyen hatást tett önre az Alföld után a Dunántúl? — Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szó szoros érelmé­ben vett nemzetiségek nincse­nek. Amikor idekerültem, szembetalálkoztam egy sok- nemzetiségű megye sajátos és színes kultúrájával. Ez a hatás is a néprajzi munka felé irányí­tott. — Miért fontos a néprajzi kutatás? — A néprajzkutatás azért fontos, mert adott korokról lé­teznek írott források, amik alap­ján bizonyos jelenségeket, tör­ténéseket megtudhatunk. De lé­tezik a mindennapok története, a népcsoportonkénti, falukö- zösségenkénti speciális szoká­sok, hagyományok. Ezeknek a szerepe felértékelődik mai ko­runkban, amikor a hagyomá­nyos közösségek - a család ki­vételével - lassan eltűnnek, át­alakulnak. Most kell összegyűj­teni ezeket, amíg még van, aki emlékezik rájuk. Gondoljunk csak arra, hogy nem is olyan régen több generáció élt egy födél alatt, a gyerekek a nagy­szülők történeteit hallgatták, a munkahely és a lakóhely pedig általában egybeesett. Most a generációk külön élnek, a lakó­hely és a munkahely különvált, a gyerekek nem tudják azokat a viselkedésformákat, bizonyos helyzetekbe való beilleszkedést megtanulni, mint valamikor. A családok az ünnepeket is álta­lában szükebb körben tartják, a baráti körök pedig korosztályok szerint szerveződnek, a kicsik” nem tudnak viselkedésmintákat „ellesni” a nagyobbaktól. A legtöbb ember első ízben a munkahelyén csöppen egy többgenerációs közösségbe, s sokan nehezen tudnak beillesz­kedni, alkalmazkodni. — Ezek szerint tehát mos­tanra a család maradt az a „ többgenerációs ” közösség, ami mindenkinek rendelkezé­sére áll. Az önök családja ho­gyan készül a karácsonyra, mi­lyen hagyományok jegyében ünnepelnek? — Minden családnak magá­nak kell megteremtenie a saját hagyományait. Szerencsések azok, akik nagyobb családok­ban nevelkedtek, sok unoka- testvérrel, rokonokkal, akikkel összegyűltek az ünnepek ide­jén. A családi szokások szinte észrevétlenül alakulnak ki, bár nagyban meghatározzák a szü­lők gyerekkorból hozott mintái. Ilyen nálunk a mézessütemé­nyek készítése, amit már jóval az ünnep előtt elkezdünk. Gye­rekkoromban a nagymamánál készült a sütemény, mindenki részt vett a munkában, az egé­szen kis gyerekeknek is meg­volt a feladata. Mézespuszedli, bejgli, zserbó. Ez volt az ün­nepi sütemény-menü, s mi is ezeket készítjük, a két fiam is nagy lelkesedéssel segít. A fiúk karácsonyfadíszeket is készíte­nek, süteményből is és méhvi­aszból is. — Hogyan ajándékoznak? — Egész évben mindenki a saját dolgával van elfoglalva, de karácsony idején egymásra figyelünk, egymás felé fordu­lunk. Mindenki készít valami­lyen ajándékot, ami nem biztos, hogy tárgyi jellegű. Tavaly pél­dául az egyik fiam egy verset írt, azt olvasta fel a karácsonyfa mellett. Verssel, rajzzal, ének­kel készülnek, vagy megcsinál­nak, elvégeznek valamit, ami már régóta húzódik, vagy elma­radt. Közben egymást figyeljük és próbáljuk kitalálni, minek örülne a másik, mit szeretne. Az ünnep délutánján feldíszít­jük a fát, a díszek zöme régi, családi darab, amit minden év­ben bővítünk a már említett mézeskalács- és méhviasz dí­szekkel. Szenteste gyertyával a ke­zünkben állunk a fa körül, éne­kelünk, elhangzik a fiúktól a meglepetés vers, vagy ének. Utána csillagszórót gyújtunk, mindenkinek egyet, aki nem le­het ott velünk, de akire szeretet­tel gondolunk. Venter Marianna Betlehemes játék az időseknek Betlehemes játékot mutattak be a szekszárdi 615. számú I. Béla király cserkészcsapat tag­jai tegnap délután a Szent Ist­ván Házban a Szekszárd-Újvá- rosi Római Katolikus Társas­kör és a szintén ebben az épü­letben lévő Idősek Klubja tag­jainak (képünkön). A Mérey utcai dr. Kelemen József Idő­sek Otthonában szintén tegnap délután került sor a karácsonyi műsorra. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Segíteni a szegény embereken Lelkes újvárosi emberek fölélesztették 1991-ben a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskört és gondoskodtak a működéséről. A Társaskör egyházi elnöke Antal Géza - aki az újvárosin kívül a sió­agárdi egyházközség lelkipásztora is - a társaságról beszélt — Az, hogy katolikus nem azt jelenti, hogy más felekezethez tartozó emberek nem lehetnek tagjai. Ide mindenkit szere­tettel várunk. Nem politizálunk, mint azt a pártok teszik, bár az is politika, ha a sze­gényeknek ruhát adunk. — Miért fontos a társaskör léte? — Két év óta látom el a kör működte­tését, sajnos kevés lehetőség van a kultu­rált szórakozásra. Egyre többen igénylik, jönnek, keresik a társaságot, főként idő­sek, olyan közösséget keresve, ahol azo­kat az értékeket, amelyek a kereszténység értékei közé tartoznak, nyíltan vállalják. Igyekszünk megismertetni a célkitűzése­inket másokkal is, ezért vannak a nyilvá­nos programok, például a szüreti fesztivál. — A Szent István Ház kapcsán több társaság neve is szóba kerül. — Maga a ház viseli a Szent István ne­vet, a működésében elsősorban a római katolikus társaskör, a német nemzetiségi egyesület, a cserkészet, s most az idősek klubja vesz részt. Négy társaság háza ez, de a pécsi egyházmegye a tulajdonos. — A társaskör a város aranykönyvébe is bekerült. — A társaskört a város életében betöl­tött szerepe miatt tartották érdemesnek arra, hogy Szekszárd város aranyköny­vébe be kerüljön. — Mint két egyházközség lelkipásztora mit kíván híveinek és magának J998-ra? — Fontos, hogy a programok megma­radjanak, a társaskör tánccsoportja tovább működjön, s jómagam bibliai előadások­kal járulok hozzá mindehhez. Csak re­ménykedem abban, hogy egyszer ered­ményt is látok a hitoktatásban, amit jelen­leg hiányolok. (péteri) Karácsony bejgli és hal nélkül A Biblia nem írja elő a Szülinapot, így meg sem ünnepük Ismerősöm, Gyuri tavaly karácsonykor kijelentette, hogy ne legyen harag, de nem segít fenyőt díszíteni. Az elvei tiltják. Ő és gyülekezeti társai úgy vannak a Karácsonnyal, mint a Je­hova Tanúi a katolikus egyházzal: köszönőviszonyban sin­csenek egymással. Sajnálkozni szokás azokon, akinek szegényes karácsony adatik. A kevés kivételek egyike, akik tudatosan mellő­zik a szeretet ünnepét, Jehova Tanúi. Gyuri, a három gyer­mekes családapa négy éve jár a gyülekezetbe, négy éve nem karácsonyoznak.- Nálunk ugyanúgy telik a karácsony, mint más hétköz­nap - mondja. - Semmilyen ünnepi jellege nincs. Az aján­dékozás nem erre a napra szo­rítkozik, az év bármely napján megtörténik, ha van rá anyagi keret. - A Biblia nem írja elő, hogy karácsonyt kellene ünnepelni - magyarázza to­vább. Egyébként semmilyen más ünnepet nem tartunk meg, nincs névnap, születésnap, szilveszter, újév. Egyetlen ün­nepünk van, amikor Jézus ha­lálára emlékezünk.- De azt sem írja a Biblia, hogy tilos lenne Karácsonyt ünnepelni. ..- vetem közbe.- A Zsoltárok könyve 5. szakasz 7. verse azt mondja: „elveszted azt, akik hazugsá­got szólnak, a vérszopó és ha­zug embert utálja az Ür”. ő el­várja, hogy ne a hazugságban legyünk, csakis az igazsághoz próbáljunk ragaszkodni. A ka­rácsonynak semmilyen bibliai alapja nincs, Jézus és az első századi keresztények soha nem is tartották meg. Ez egy római ünnep volt, amit a római katolikus vallás szentesített.- De azért szép ünnep, nem? - vitatkozom tovább.- Szépnek szép .. De mi­óta megtudtuk azt, hogy mi az igazság, nem kell költeni a pénzt sem. Hogy a szeretet ün­nepe lenne ... erre találunk alkalmat a gyülekezetben, mi­ként az ajándékozásokra is.- Semmilyen szokást nem tartotok meg: sem bejgli, sem hal.. .- A karácsony, mint mond­tam, ugyanolyan, mint más nap. Ha karácsonyra esik a gyüleke­zeti összejövetel, akkor odame­gyünk. Százötven éve nagy ré­szegeskedéssel teltek a kará­csonyi ünnepek. Régen én is jártam éjféli misére, utána pe­dig nem mondom, hogy berúg­tunk, de ittunk egy jót. Ennek semmi értelme nincs.- A gyerekek sem kapnak ajándékot karácsonyra?- Senki. Régebben nagyon sok pénzt költöttünk erre. Per­sze egyáltalán nem az anyagi vonzata a fontos, hanem az, hogy a Biblia nem írja elő. A gyerekek is azt tanulják, hogy nincs szükség karácsonyra.- Nem sóvárognak az aján­dékok után ?- Nem mondta volna egyik sem, hogy furcsa lenne .. . Amikor jobb anyagi helyzet­ben voltunk, akkor úgy csinál­tuk, hogy karácsony tájára va­lami ajándékot azért kaptak. Szaloncukor mindig van, most még olcsóbban is hozzá lehe­tett jutni. Mikor az iskolában a gyere­kek egymás névnapját ünne­pelték, Gyuri szólt a tanárnő­nek, hogy az ő fia, ha lehet, nem akar résztvenni benne. Az óvodában, amikor a Télapó jön, nem ment a kicsi. Ellen­ben: a felesége nemegyszer vitt süteményt a gyerekeknek, nem valamilyen alkalomból, hanem csakúgy. A szeretetet egész évben gyakorolni kell - szögezi le. Úgy legyen. Tóth Ferenc A Tolnai Áfész karácsonyi meglepetés című nyereményjáték sorsolásán a következő nyerteseknek szereztünk boldog karácsonyt. Ajándékkosarat nyertek: ifj. Gál Zsigmondné Mözs, Iskola u. 18. Hegedűs Miklósné Fadd, Öreg u. 24. Bencze Jolán, Mözs, Kossuth L. u. 47. Balogh Mátyás Bogyiszló, Küzdelem u. 4. Tóth Ferencné Fadd, Béri B. Á. liget 3/A. Rith Antalné Tolna, Batthyány u. 19. Mikrohullámú sütőt: Mácsik András, Fadd, Rákóczi u. 23/A. Kerékpárt: Makovics Gábomé, Bogyiszló, Honvéd u. 34. Színes televíziót: Tamásné Csapó Beáta, Bogyiszló, Vásártér u. 11. Köszönjük a vásárlást! 1998-ban is várjuk minden kedves vásárlónkat. BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A TOLNAI ÁFÉSZ MINDEN DOLGOZÓJA! i __ (24748)ï EGY ÚJ GENERÁCIÓ Egy sikercsapat, az új generáció képviselői. Egy év alatt több, mint 50 %-os fejlődést értek el a biztosítási piacon. Ingyenes, magos szintű képzés után, jól szervezett munkával szédületes karrier előtt állnak. Lehel, hogy ismered is őket. Nekik sikerült. Te miért ne próbálnád meg...? Jelentkezésedet várjuk irodáinkban : Szekszárd, Kölcsey llp. 26 Paks, Dózsa Gy. u. 3. Bonybód, Perczel NI. u. 12. Dombóvár, Ady E. u. 6. Tamási, Szabadság u. 50. o az m: ARANCIA B I Ztoslró R T. C SO PORT T A G JA VASÁRNAPI Tolnai Népújság A szombati Tolnai Népújsággal és a Vasárnapi Tolnai Népújsággal takarító­gépet nyerheti VELÜNK 1998. IS JÓL KEZDŐDIK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom