Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

2. oldal Világtükör 1997. december 3., szerda Az Észak-atlanti Szervezet déli szárnya vár hazánkra A NATO megreformálható Megoldódott a NATO parancsnoki rendszerének utolsó, még nyitott kérdése is, így a rendszer reformja jóváhagyható - je­lentette be kedden Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter. A NATO védelmi miniszterei­nek brüsszeli tanácskozásán most első ízben vesznek részt a három kelet-európai ország képviselői is, köztük Keleti György honvédelmi miniszter. Az égei-tengeri görög-török nézeteltérés hétfői megoldása után a spanyol-brit vita volt az utolsó akadály a parancsnoki rendszer tervezett reformjának útjában. A britek az egész reformot vétó alatt tartották addig, amíg a spanyol hatóságok fel nem oldották a gibraltári repülőtér forgalmának korlátozását. Ugyancsak ellenezte London azt a NATO-tervet, hogy Gib­raltárt kivegyék a szövetség te­rületi alparancsnokságai közül. A parancsnoki rendszer re­formja arra is ajánlást tartal­maz, melyik főparancsnokság alá tartozzon a három új meg­hívott, köztük Magyarország. Nem hivatalos értesülések sze­rint a szövetség a déli parancs­nokságot javasolja Magyaror­szág számára, és meg nem erő­sített információk szerint Bu­dapest is kedvezőbbnek tartja ezt a megoldást. A boszniai jelenlét kérdései is terítékre kerültek a NATO védelmi minisztereinek keddi belgiumi találkozóján. Ameri­kai részről már a találkozó előtt jelezték, hogy az európai szö­vetségeseknek nagyobb anyagi áldozatot kell vállalniuk, ha a boszniai küldetés fenntartásá­ban gondolkodnak. A Brüsszelben hétfőn kiadott nyilatkozatában William Cohen amerikai védelmi miniszter ki­jelentette: az európai NATO- tagoknak az eddig kilátásba he­lyezett 5 millió dollárnál többet kell előteremteniük a boszniai rendőrség kiképzésére, mert el­lenkező esetben Washington nem lesz abban a helyzetben, hogy a térségben maradjon. Egyes hírek szerint a vé­delmi miniszterek a várakozá­soknak megfelelően felhatal­mazzák a NATO-t, hogy kezdje meg a június utáni boszniai mandátum lehetséges változa­tainak kidolgozását. A Jelcin házaspár a svéd királyi családnál. A svéd-orosz megbeszéléseken a balti térség biztonsága lesz a fő téma. Svédországban csaknem kilenc évtizede, 1909-ben járt legutóbb orosz államfő II. Miklós cár személyében. fotó: feb/reuter Levélben köszöntötte a bécsi magyar nagykövetség tanács­kozását Wolfgang Schüssel osztrák és Kovács László ma­gyar külügyminiszter. A ren­dezvényen a Bankgassén lévő épület fennállásának 250. év­fordulója alkalmából Ausztria és Magyarország történelmé­nek és sorsának összefonódá­sára tekintettek vissza. Nem születhet olyan megál­lapodás Kiotóban a levegőt szennyező káros anyagok kibo­csátásának mértékéről, amelyet Magyarország ne tudna teljesí­teni - közölte Faragó Tibor, a Környezetvédelmi Miniszté­rium főosztályvezetője, az ENSZ környezetvédelmi világ­értekezletén részt vevő magyar küldöttség tagja. Magyar film nyerte el a kelet­franciaországi Belfortban ren­dezett filmfesztivál nagydíját. A zsűri Enyedi Ildikó „Tamás és Juli” című alkotását minősí­tette a legjobbnak. Előrehozott választásokat sürget a cseh ellenzék. A Szo­ciáldemokrata Párt úgy döntött, hogy olyan alkotmánytörvény elfogadását fogja kezdemé­nyezni, amely lehetővé tenné, hogy Csehországban legkésőbb jövő év június 30-ig idő előtti parlamenti választásokat lehes­sen tartani - jelentette be Milos Zeman pártelnök. Nagyra értékelte Viktor Kiima osztrák kancellár azt a munkát, amelyet a Golan-fenn- síkon állomásozó ENSZ-meg- figyelők végeznek az izraeli és a Szíriái csapatok között. Az osztrák kormányfő látogatást tett a Golan-fennsíkon szolgála­tot teljesítő ENSZ-megfigye- lők, az UNDOF 530 fős osztrák kontingensénél. Viktor Kiima Háfez Asszad szíriai elnökkel folytatott tárgyalásain állást foglalt amellett, hogy Európa „hatékony szerepet” játsszék a közel-keleti békefolyamatban. Egy hét alatt 254 ezren támo­gatták Ausztriában azt a Jörg Haider vezette Osztrák Szabad­ságpárttól kiindult kezdemé­nyezést, hogy tartsanak nép­szavazást a közös európai pénz, az euro bevezetéséről, illetve arról, hogy Ausztriának nem kellene az első körben, már 1999. január 1-jén csatlakozni a valutaunióhoz, s a schillinget eltörölve bevezetnie az eurót. Őrizetben marad a brüsszeli vádtanács végzése alapján Pándy András. A 71 éves belga-magyar állelkészt még mindig legalább hat ember meggyilkolásával vádolják. Ár­tatlanságának hangsúlyozása mellett azt követően is kitart, hogy lánya részletes vallomást tett a bűncselekményekről. Hazánk a taposóaknák tilalmáért Ottawában 120 ország képviselője írja alá az egyezményt Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter nyitotta meg ked­den Ottawában azt a nagyszabású, több mint százhúsz or­szág és szervezet képviselőinek jelenlétében megrendezett ér­tekezletet, amelynek keretében aláírják a gyalogsági aknák teljes körű betiltásáról intézkedő nemzetközi egyezményt. A háromnapos konferencián részt vevő magyar delegációt Kovács László külügyminisz­ter vezeti, tagja Mécs Imre, a Parlament Honvédelmi Bi­zottságának elnöke és Gyar­mati István honvédelmi helyet­tes államtitkár. Kovács László közép-euró­pai idő szerint csütörtök haj­nalban szólal fel az értekezle­ten, majd utána aláírja a nem­zetközi egyezményt. Hazánk az elsők között vállal kötele­zettséget az aknák teljes és ál­talános felszámolására. A konvenció aláírása annak a beható egyeztetésekkel tarkí­tott, „ottawai folyamat” néven ismertté vált tárgyalássorozat­nak a végére tesz pontot, ame­lyet a kanadai kormány hirde­tett meg tavaly októberben a taposóaknák teljes betiltására. A többnyire megjelöletlen helyekre telepített gyalogsági aknák évente huszonnyolcezer ember - zömében polgári személy - halálát vagy nyo­morékká válását okozzák vi­lágszerte. Hatvannyolc olyan országról tudnak, ahol össze­sen több mint százmillió akna van a földbe rejtve, de számuk évente kétmillióval növekszik. A rendkívül veszélyes esz­közök betiltására indult moz­galomnak külön lendületet adott, hogy az idén a Taposó­aknák Betiltását Kezdemé­nyező Nemzetközi Kampány (ICBL) nevű szervezet kapta a Nobel-békedíjat. A szervezet koordinátora, az amerikai Jody Williams maga is részt vesz az ottawai értekezleten. A cél most az, hogy 2010-ig megtisztítsák azokat a terüle­teket, ahová aknákat telepítet­tek. A nemzetközi kampányra évente egymilliárd dollárt kí­vánnak fordítani részben kor­mánypénzekből, részben ma­gánadományokból. Pusztító lángok. Az Ausztráliában tomboló, 180 ezer hektárt elemésztő erdőtüzek elér­ték Sydney külvárosát. Csaknem 40 lakóépületet elpusztítottak, valamint körülzártak egy atomerőművet is. Az oltás során életét vesztette két tűzoltó. fotó: feb/reuter A hamburger ára 91 perc munka Hongkongban 2312, Berlinben 1667 óra az éves dologidő Ázsia nagyvárosaiban dolgoznak a legtöbbet. Átlagosan évi 2149 órát. A legszorgalmasabbak a hongkongiak: 2312 óra éves munkaidő után csak 13 nap szabadság illeti meg őket. A világ 55 nagyvárosáról ösz- szeállított munkaidő-felmérés érdekessége, hogy semmi ösz- szefüggés sem fedezhető föl a ledolgozott órák és az élet- színvonal között. A prágaiak 24 órával többet (1976 órát) töltenek munká­val, mint a New York-iak (1952 óra), szabadságuk vi­szont nyolc nappal hosszabb (19 nap), mint az amerikaiaké. Bár London és Moszkva bér­ből és fizetésből élő népessé­gét egyaránt 21-21 nap fizetett szabadság illeti, az orosz fővá­rosban 1875, a britben csak 1839 óra a munkaidő, miköz­ben az életkörülmények elké­pesztően eltérőek. A magyar munkavállaló át­lagosan évi 1920 órát dolgo­zik, és legalább húsz nap fize­tett szabadság illeti meg. Nyu­gati szomszédságunkban vi­szont közismerten jobban él­nek az emberek, mint nálunk: Ausztriában 1728 ledolgozott óra után 23 nap fizetett sza­badság vehető ki. Európa csúcstartói minden­képpen a német főváros lakói: őket 30 nap szabadság illeti az átlagos 1667 órányi éves munka után. Minthogy a hamburgert nagyjából mindenütt egy­forma áron kínálják, a svájci statisztikusok kiderítették: Chicagóban és Tokióban 9, Bécsben 17, Prágában 56, Bu­dapesten 91, Moszkvában 104 percnyi munka után járó nettó órabérért juthat a fogyasztó a húspogácsás szendvicshez. Ferenczy Europress A holocaust túlélőit mindenképpen kárpótolni kell Konferencia a nád aranyról A brit külügyminiszter azon az állásponton van, hogy a nácik által lopott arany utolsó maradékát, amelynek meny- nyiségét 5,5 tonnában jelölte meg, ne közvetlenül a náci népirtás túlélőinek, hanem az igénylő államoknak adják át. Ugyanakkor felszólította a Londonban és New Yorkban őrzött aranykincsre tulajdonjo­got formáló országokat, hogy a nekik járó részt ajánlják fel a brit kormány által életre hívott emberiességi alap javára, vagy közvetlenül a károsultaknak. Robin Cook e szavakkal ked­den Londonban azt a nemzet­közi konferenciát nyitotta meg, amely három napon át vizsgálja a második világháború idején Németország által összelopott arany sorsát, s a kártérítés mó­dozatait. A brit külügyminiszter kijelentette: nem szabad meg­engedni, hogy a holocaust túl­élői szegénységben tengődve fejezzék be életüket. Edgar Bronfman, a Zsidó Vi­lágkongresszus (WJC) elnöke az előzetes sajtótájékoztatón határozott hangon közölte, hogy „tíz számjegyű összeg­ben” mérhető csak az a kártérí­tés, amelyet Svájc - mint annak idején a nácik által lopott arany legfőbb átvevője és kezelője - tartozna fizetni a holocaust túl­élőinek és az áldozatok hozzá­tartozóinak. Németország két legnagyobb magánbankja kedden cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Deutsche Bank és a Dresdner Bank is ka­pott volna a nácik által össze­rabolt aranyból. Szlovákiai összefogás Az ellenzéki pártok kormányra készülnek A szlovákiai magyar és szlo­vák ellenzéki pártok kedden közös nyilatkozatot adtak ki, amelynek aláírására „a Szlo­vákia jövője iránti felelősség és a közös országépítés” je­gyében szánták rá magukat. A dokumentumban a pártok kimondták: a szlovák nemzet és a magyar, valamint a Szlová­kiában élő más kisebbségek jó viszonya Szlovákia belső stabi­litásának fontos tartozéka. Az öt szlovák és a három szlovákiai magyar párt az em­beri és a kisebbségi jogok érvé­nyesítése, az önkormányzatiság elvének megvalósítása mellett száll síkra. A pártok elutasítják viszont az olyan gyakorlatot, amely „erőszakos politikai és admi­nisztratív eszközökkel korlá­tozza a nemzetiségek jogait”. „A Magyar Koalíció mind­három pártja kinyilvánítja, hogy sem politikai programjá­ban, sem gyakorlati politikájá­ban nem szorgalmazza és a jö­vőben sem fogja szorgalmazni az etnikai elven szerveződő te­rületű autonómiát” - hangzik végleges formájában az a mon­dat, amelynek megfogalmazása hosszú ideig késleltette a közös nyilatkozat aláírását. A Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció pártjai arra készülnek, hogy vá­lasztási győzelmük után, a de­mokratikus kormány megalakí­tásakor erre a nézetazonosságra építve cselekednek. Közúton a deltaszárnyak lekapcsolhatok Okos ötlet: itt az autórepülő Régi álmát valósította meg a német Mathias Klug. A talá­lékony giesseni repülőoktató olyan repülőgépet épített, amellyel földet érés után rög­tön tovább autózhat. A német férfi két és fél évi munkával különleges, szuper- könnyű kétéltű járművet barká­csolt. A levegőben deltaszár­nyai tartják, amelyek a földön egyetlen mozdulattal lekap­csolhatok. A Skyline Event GTS névre hallgató kétéltű lakott területen ötven kilométeres, autópályán százhúsz kilométeres óránkénti sebességgel száguldhat, a ma­gasban pedig úgy viselkedik, mint más „normális”, viszony­lag kis teljesítményű repülő. Minthogy a német ezermes­ter csaknem minden pénzét az autórepülőre költötte, most sze­retne üzletet csinálni a szerke­zetből. Azt tervezi, hogy el­kezdi kis sorozatban gyártani, és abban bízik, hogy lesz rá megrendelő. Elvégre a csoda­jármű - átszámítva - csupán ki­lencmillió forintba kerül. Van azonban egy baja: nincs rendszáma. S nem is kap, ameddig nem lesz kürtje, irány­jelzője és féklámpája. Mert szenzáció ide, szenzá­ció oda, a földi közlekedési szabályok természetesen rá is vonatkoznak. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom