Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

1997. december 3., szerda Megyei Körkép 3. oldal A TÁRGYALÓTEREMBŐL Közelharc a szárítóért A történettel már találkoz­hattak olvasóink. A sértett, A. Gyula fordult tavaly nyáron lapunkhoz, pana­szolván, hogy több idegen férfi elvitte a nyolcmillió fo­rintot érő szárítóját. Anyját, a véletlenül jelen lévő isme­rősükkel együtt bezárták, hogy ne tudjon a férfiaknak telefonálni. Panaszosunkat és édesapját később, amikor megérkeztek, megverték. Már akkor megírtuk a történe­tet, amely az önbíráskodáshoz vezetett. A. Gyula mezőgaz- dasági szárítót vásárolt, s eh­hez több millió forint hitelt vett fel az OTP-től. A hitelhez kezességet vállalt a forgal­mazó Pentagri Kft. A vevő, vagyis a sértett egy szezonban használta a szárítót, de a köl­csön kamatait, a tőketartozás átütemezését követően sem fizette. A bank ezt követően felmondta a kölcsönt, amiből egy fillért sem kapott vissza A. Gyulától, azt a kezes Pen­tagri fizette ki, s ilyen módon külön bírósági ítélet nélkül jogosulttá vált a szárító visz- szavételére. A. Gyula megta­gadta a szárító visszaszolgál­tatását, mondván, hogy köz­ben polgári pert indított a gyártó Hevesgép ellen azon a címen, hogy a szerkezet pa­raméterei nem felelnek meg a műszaki leírásnak. A Pentagri megbízta a szé­kesfehérvári Gazda Triót, hogy szállítsa vissza a szárí­tót, amelyről, hogy ezt meg­akadályozza, Á. Gyula lesze­relte a vonóhorgot. Amikor a négy vádlott a perben nem szereplő munkásokkal együtt megérkezett Á. Gyula szülei­nek házához, ott csak a ké­sőbbi sértett anyját és annak szomszédasszonyát találta, valamint a szárítót. T. Péter okleveles agrármérnök irányí­totta az akciót. Először tele­fonálni akart, de azt idősebb Á. Gyuláné nem engedte meg, sőt ő akarta felhívni a férjét és a fiát. Ezt viszont T. Péter utasítására a másik há­rom férfi megakadályozta olyan módon, hogy a két idős asszonyt behúzták a nyári­konyhába, s onnan nem en­gedték ki. Hamarosan megérkezett idősebb és ifjabb A. Gyula, utóbbi ismét megpróbálta megakadályozni, hogy a szá­rítóra visszaszereljék a köz­ben megtalált vonóhorgot. Ekkor T. Győző egyetemi hallgató, T. Péter öccse egy vascsővel ifjabb A. Gyulát fejbevágta, majd a földön fekvő férfit bántalmazta. En­nek következtében a sértett agyrázkódást kapott, szája, szeme feldagadt. Sérülései 8 napon belül gyógyultak, de a bíróság tekintettel a használt eszközre a cselekményt sú­lyos testi sértés kísérletének minősítette. Az apa fia vé­delmére kelt, s rövid közel­harc után, a támadó kezéből kicsavarva a vasrudat, s T. Győzőt verte fejbe. Közben ő maga is sérüléseket szenve­dett. Ezzel a küzdelem véget ért, a szárítót elszállították. A Tolna Megyei Bíróság jogerős ítéletében enyhítette az önbíráskodás és a szemé­lyes szabadság megsértése miatt első fokon kiszabott büntetéseket. T. Pétert hat T. Győzőt négy havi börtönre ítélték, annak végrehajtását egy év próbaidőre felfüg­gesztve. A vádlottakat, tekin­tettel büntetlen előéletükre, előzetesen mentesítették a büntetett előélet hátrányos következményei alól. A má­sik két férfi, szintén okleveles agrármérnökök, - akik nem vettek részt a tettlegességben, de jelenlétük fenyegetőleg ha­tott a sértettekre - 30-30 ezer forint pénzbüntetést kapott. Ihárosi Ibolya Ülésezett a Szekszárdi Hegyközség választmánya • • Öregbíteni a borvidék jó hírét A hegyközségekről szóló 1994. évi CII-es törvény végrehajtásának értékelése volt a témája a Szekszárdi Hegyközség választmánya ülésének. Tápai Zsolt hegy­bíró beszámolt az 1997. évi tapasztalatokról. Az év jelentős fordulatot hozott a hegyközség életében, mert a törvény előírásainak az átvevők, felvásárlók által való betartása nyomán mind több szőlősgazda szorult a hegy­község, a hegybíró szolgáltatá­saira. Nem véletlen, hogy a taglétszám az induló 605-ről 809-re növekedett, 480 hektár nyilvántartott termőterülettel. Áruba bocsátott szőlőre 314, borra 70 származási igazolást adtak ki, de kiadtak 12 szőlőte­lepítési és 5 engedélyt is. Igen sok nehézséget és több­letmunkát, mitöbb munkator­lódást okozott az ügyintézés­ben, hogy sok szőlősgazdát csak a kényszer hozott be a hegyközségbe, ahol az egy­szerű okmánykiadás alapját, a gazda, az ültetvény adatait rögzítő munkát is - munka­csúcsban - kellett elvégezni. Nehezen érti meg sok szőlős­gazda, hogy a törvény végre­hajtása a hamisítások sötét korszakában a Szekszárdi Borvidék borainak védelmét szolgálja. A választmány állást foglalt a szakszerű marketing munka fokozása, a külföldi bemutatókon, vásárokon való részvétel kiteijesztése, a Szek­szárdi Városi Televízió gaz­daműsorába történő bekapcso­lódás ügyében. Döntés szüle­tett a tagság kiszolgálását ja­vító ügyviteli fejlesztésekről. Az 1997-es évjárat minősége átgondolt munkával bőven ad reményt az előrelépésre borvi­dékünk hírnevének helyreállí­tásában, öregbítésében. Szakái Akik felépítették a megyét. Megyeszerte létesítmények tucatjai fűződnek mindazok nevéhez, akik tegnap adtak egymásnak találkozót Szekszárdon, a Földhivatal tanácstermében. Az egykor nagyhírű, de ma már nem létező TOTÉV és TÁÉV nyugdíjasai jöttek össze egy be­szélgetés erejéig. Az időskorúakat a szakszervezet nevében Török Sándor köszöntötte, majd Péti Imre, az MSZOSZ Tolna Megyei Képviseletének vezetője, illetve Mayer Rezső, a megyei nyugdíjas-szövetség elnöke adott tájékoztatást időszerű kérdésekről. fotó: gottvald károly Törvénymódosítási dömping Behajtják a kamarai tagdíjakat Fizetni nem öröm. Kamarai tagdíjat sem. Ám dr. Fischer Sán­dor, a kézműves kamara megyei titkára úgy érvel, hogy vala­miből működniük és szolgáltatniuk kell a kamaráknak az olyan országban is, ahol állami támogatást nem kapnak. És a havi 500 forintos minimál tagdíj a gyengébben menő vállalko­zásoknak sem jelenthet végzetes terhet. A probléma inkább az volt - eddig -, hogy a tagság 80 szá­zaléka becsületesen fizetett, 20 százaléka nem, és utóbbiakkal nem nagyon lehetett mit kez­deni. Ugyanúgy kapták a kü­lönféle információs kiadványo­kat mint amazok, igénybe ve­hették a szolgáltatásokat, je­lentkezhettek továbbképzé­sekre, az ő érdekeiket is védte a kamara „ingyen”. Ezt látva a „fizető” vállalkozók kidobott pénznek érezték a kamarai tag­díjat, mivel annak leírhatósága sem volt egyértelmű. Most azonban olyan jogszabályvál­tozások léptek érvénybe, me­lyek az elszámolhatóságot és a behajthatóságot is lehetővé te­szik. Dr. Fischer Sándor el­mondta: — Az egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása sze­rint, tagdíja felét (de legfeljebb 10 ezer forintot) számolhat el költségként, és ugyanennyit közvetlenül az adóból is levon­hat. Hasonlóan rendelkezik a társasági adóról szóló törvény- módosítás is, mely kimondja, hogy a kötelezően befizetett tagdíj fele (de legföljebb 10 ezer forint) vonható le az adó­ból, egyébként pedig költség­ként az egész elszámolható. Ám, hogy a kétszeres kedvez­mény igénybevétele ne fordul­hasson elő, az adólapot növelni kell az adóból leírt összeggel. A kamara? tagokat érintő harma­dik jogszabályváltozás: az adó­zás rendjéről szóló törvénymó­dosítás. Eszerint az önkor­mányzati adóhatóság jár el, első fokon, a behajtandó köztartozá­sok ügyében. A köztartozás jo­gosultja (például a kamara) ne­gyedévenként keresi meg a te­lepülési önkormányzatokat a behajtás végett, ha a köztarto­zás összege meghaladja az ezer forintot. Köztartozásnak minő­sül a köztestületek működésé­nek fedezetére szolgáló tagdíj is, ha azt önkéntesen, az adott időpontig nem fizették be. — Hogyan működik majd ez a gyakorlatban? — Lehet bankszámlaletiltás, ingóságbehajtás, satöbbi. — Lesznek más változások is? — Hogy ne csak ilyen „csú­nya” dolgokról beszéljek, a vál­lalkozói ügyintézés megköny- nyítése érdekében a kamarák tervezik az egyablakos rendszer bevezetését. Ennek részleteit, a várhatóan 1998-ban változó kamarai törvényben rögzítik. Az egyablakos rendszer leegy­szerűsítve azt jelenti, hogy a vállalkozó a lakhelyéhez leg­közelebbi (30 kilométeren be­lül) kamrai ügyfélfogadó iro­dában regisztrálhatja magát, kérheti vállalkozói igazolványa kiadását, módosítását, elintéz­heti az APEH- és TB-bejelent- kezést, a KSH-számonkérést, igényelhet különféle szolgálta­tásokat, tanácsadást. A tervek szerint, az ügyintézés 30 nap­jára ideiglenes vállalkozói en­gedélyt bocsátanak ki számára, és azt követően kapja meg a véglegest. A program indítása a jövő év közepén várható.-Wessely­Letettek a dialízisközpont alapkövet (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt megelőzően sajtótájékozta­tón szóltak az illetékesek a mintegy hétszáz milliós egész­ségügyi beruházásról.A szek­szárdi műveseállomást már 1991 óta az EuroCare Rt. jog­elődje működteti.A társaság Magyarország egyik legna­gyobb egészségügyi magánvál­lalkozása. A szekszárdi központ a hatodik az országban, s jövő szeptemberben készül el. 1400 négyzetméterével majdnem tíz­szer nagyobb lesz, mint a már kinőtt 170 négyzetméteres jelen­legi műveseállomás. A művese- állomás 1988-ban még csak 13 beteget látott el, ami évi 2 ezer kezelést jelent, mostanra már át­lépték az évi 8 ezer kezelést. A nemzetközi statisztikák azt mu­tatják, hogy a körzetben mintegy évi 15 ezer kezelésre lesz szük­ség. A beruházásból a kórház­nak még bevétele is származik, mert a telket is megvette a beru­házó. Az építési költségeket az igen korszerű DIALÓG műve- segépek gyártója, a Braun Rt. előlegezi meg. Az EuroCare 99 évre vállalta, hogy az érintett régiókban az ál­lami egészségüggyel közösen biztosítja a vesebetegek ellátást. Koncepciójuk lényege, hogy a vesebetegek szűrése, kezelés és a dialízis-kezelés egy orvos­szakmai szakmai irányítás alatt működjön. Bach József, a megyei köz­gyűlés elnöke a sajtótájékozta­tón elmondta, hogy a megye egészségügye az országosnál előbbre tart a korszerűsítésben. Ha nehézségek árán is, de folyik a műtőblokk építése, esély lát­szik a kórház régi pavilonjainak felújítására is, ha nem is a szük­séges három, de kétmilliárdos értékben. Kérdésre válaszolva Fabók József, az EuroCare igazgatója elmondta, hogy azokban a me­gyékben vannak jelen, ahol a megyei közgyűlés és az egész­ségügy vezető fogékonyak vol­tak a korszerűsítésre. Dr. Korom Lajos, az EuroCare vezérigazga­tója reményét fejezte ki, hogy a kormány előbb-utóbb eleget tesz a kormányprogramban is meg­fogalmazott finanszírozási ígére­teinek. A legfontosabb, hogy a me­gyében művesekezelésre szo­ruló betegek jövő szeptembertől korszerűbb, kényelmesebb kö­rülmények között kapják meg a szó szoros értelmében életmentő kezelést. Az új központban már nem lesz éjszakai műszak, amely megterhelést jelent a be­tegnek és az ápolószemélyzet­nek egyaránt. Ihárosi Hírek Benkő András Nagykónyiban Dr. Benkő András ország- gyűlési képviselő fogadó­órát tart december 4-én csütörtökön Nagykónyi­ban a polgármesteri hiva­talban délután 14 órától. Kiakasztották a pólókat Betörtek Bonyhádon, a Széchenyi téri áruház egyik üzletébe. A leleményes tol­vajok egy furnérlemezzel helyettesített ablakot befe­szítve hat pólót akasztottak le a raktárból. Ténykedésük közben a védőrács nem za­varta őket, azt érintetlenül hagyták. A kár húszezer fo­rint. Elhalasztott közgyűlés A Faddi SE tegnapra, azaz keddre meghirdetett köz­gyűlése elmaradt. Az el­nökség úgy ítélte meg, hogy a fontos esemény nincs megfelelően előké­szítve. A közgyűlést a ter­vek szerint a jövő héten tartják meg. Nyugdíjasok Mikulása Az Őcsényi Nyugdíjasok Érdekszövetsége Mikulás ünnepséget rendez tagjai­nak december 6-án, dél­után két órától a közösségi házban. A baráti találko­zón tejfölös sárközi ka­láccsal várják a szövetség mint a 168 tagját. Elmarad az Operettgála A szekszárdi Német Szín­ház értesíti a közönséget, hogy a mára, szerdára ter­vezett Operettgála című összeállítás betegség miatt elmarad. A jegyek a hely­színen visszaválthatók, il­letve azok érvényesek a december 11 -i Operettgála előadásra. Kigyulladt a gólyafészek Elektromos szikrától ki­gyulladt egy gólyafészek Szekszárd-Palánkon egy villanyoszlop tetején. Mi­után a DÉDÁSZ szakem­berei áramtalanították a vezetékszakaszt, a tűzol­tók az emelőkosaras autót igénybe véve leszedték a fészek maradványait. Baleset Szekszárd belvárosában Tegnap fél egykor baleset történt Szekszárd belváro­sában a Hunyadi és az Au- gusz Imre utca keresztező­désében. Az Augusz ut­cába kanyarodó személy- gépkocsi összeütközött a vele szemben egyenesen közlekedő autóval. A ka­nyarodó gépkocsi utasa sú­lyos sérülést, kéz és kartö­rést szenvedett. SZERENCSEJÁTÉK RT. Itt a tippmix, a sportra­jongók új fogadójátéka. Szurkolhat, nyerhet akár mindennap. Választás heti 120 fogadási eseményből. Előre kiszámítható nyeremény. A tippmixben a tudás kamatozik. Előny a fogadónál. További információ a lottózókban, a he­tente háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) megjelenő Sportfogadásban és a Képújság 877-879. oldalán. Űzzön sportot belőle!

Next

/
Oldalképek
Tartalom