Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-04 / 257. szám
6. oldal Gazdaság 1997. november 4., kedd Venni vagy eladni? Október második felében a részvényárfolyamok világméretben zuhantak, hogy aztán valamit emelkedve behozzanak a veszteségekből. A folyamat szokatlanul indult. A világ vezető' országaiban csökkentek leginkább az árfolyamok: az USA-ban illetve Németországban a jó növekedési ráta, a kedvező gazdasági kilátások ellenére. A szilárd, egységes pénz megvalósítása felé haladó európai uniós országokban és néhány látványosan javuló gazdaságú volt szocialista ország tőzsdéin is bekövetkezett ez a folyamat. Rövid időre a magyar forint jegyzése is kedvezőtlen irányba mozdult el, pedig hazánk mind az egyensúly, mind a növekedési ráta és a további fejlődési kilátások tekintetében sok évtizede nem volt a maihoz hasonló jó helyzetben. Az sem érdektelen, hogy a kedvezőtlen tőzsdei széljárás nem szegte a kedvét sem az USA-ban, sem Németországban, sem nálunk a részvénybefektetőknek. Nyilván ez adott alapot arra, hogy a Matáv a kibocsátását ne halassza késeibbre sem itthon, sem külföldön. A jegyzési időszak első napja igazolni látszik e döntés helyességét. Ha roham nem is volt, a napi sorszámok gyorsan elfogytak a jegyzési helyeken. Látva e folyamatokat nincs értelme annak, hogy most bármi áron, akár még veszteséggel is eladjuk befektetési csomagunkból a részvényeket. Józan ember megtakarításainak zömét amúgy is a teljesen biztos, de alacsony hozamú állampapírokban tartja, s tisztában van azzal, hogy a részvény, amelynek az árfolyama általában ingadozik, hozhat kiemelkedően nagy hasznot is, de a veszteség lehetőségét is magában hordozza. A befektetésekhez értő ember azt is tudja, nem lehet általánosságban jó vagy rossz részvényekről beszélni. Az olyan cégek papírjai, amelyek a jövőben jelentős bevételnövekedéssel számolhatnak egészen más jellegűek, mint azoké, amelyek gazdasági kilátásai kevésbé derűsek. Az, vajon mikor mennyit nyerhetünk, attól függ, jól választottuk-e meg részvényeinket, illetve tanácsadóinkat, no és az eladás időpontját. Hadd hangsúlyozzam, hogy a zuhanás azért állt meg elég korán, mert a kisrészvényesek tömege és az őket befolyásoló sajtó zömében higgadtan viselkedett. Ezzel elkerülték azt a lavinát, amely maguk alá temette volna sokukat. Bácskai Tamás Az őszi káposztarepce jelentős részét ki kellett szántani A földekből hiányzik a csapadék Tolna megye még a szerencsésebb területekhez tartozik, hiszen 20 nappal ezelőtt több mint 30 milliméter eső esett. Míg a Dunántúl északi megyéiben, valamint az ország észak-keleti részén immár harmadik hónapja, hogy jelentősebb csapadék nem esett. Nagy tehát a szárazság, pedig itt a vetés és a gyümölcsfa ültetésének az ideje. Október közepe óta nem esett egy csepp eső sem Tolna megyében. A helyzetet nehezíti, hogy a múlt héten végig fagyosak voltak az éjszakák és ez a még csak gyengén bújó őszi növényeket igen megkínozta. Vörös Gézától, a megyei növényegészségügyi állomás igazgató-helyettesétől azt kérdeztük, milyen állapotban vannak az ősszel már elvetett növények. — A legrosszabb helyzetben az őszi káposztarepce van, hiszen kétharmadát ki kell szántani, mert nem kelt ki. A szárazság majd a fagy teljesen tönkre tette a vetést. Sok a vetetten föld, őszi búza, őszi árpa még több helyen nincs a földben. De a kikelt állomány is egy leveles állapotban van, és egyenetlen, foltokban hiányos. Növény egészségügyi gondok nem jelentkeztek, ugyanakkor jelentős kárt okoznak az idén a rágcsálók, így a pockok és az egerek. Éppen a szárazság miatt szaporodtak így el. A kukorica betakarítása után a lucernában és a kalászosokban húzódnak meg, szeretik a legelőket, a füves területeket is. Nagyon oda kell figyelni a védekezésre, mert nagy kárt tudnak okozni. A Redentin 75 nevű készítményt nagyon jól lehet a rágcsálók ellen alkalmazni, 15- 20 kg/ha-os adagban. Egyenletesen kiszórva fejti ki igazán a hatását. A Critox patron is alkalmazható, ezt viszont a lyukakba kell belehelyezni. Sem a szőlőnek, sem a gyümölcsfáknak nem használt a hirtelen beköszöntő fagy, hiszen még „érhettek” volna a vesszők. És bár a hét közepétől melegedést és némi csapadékot is ígér a meteorológia, az aszályt ez sem fogja jelentősen enyhítem. Mert vannak egyértelmű Ha biztosítás, akkor ÁB. Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt vátja tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befektetési tanácsokkal segítem Önöket döntéseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek benne. Az AB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerűek, testreszabottak, ezért valódi biztonságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biztonsága, megalapozott és nyugodt jövője megteremtésében. Befektetés a biztonságba. Integrációs képzés fiatal agrárszakembereknek Ismerd meg az Uniót A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával az Agrár- és Falusi Ifjúság Szövetsége, az Agrya európai integrációs képzést szervez fiatal agrárszakemberek számára. A képzés célja, hogy a hazai szakmai, vidéki egyesületekben aktív szerepet vállaló fiatalok hatékonyan képviseljék hazánkat és szervezetüket a nemzetközi együttműködésben, az európai fórumokon. Emellett ismerjék meg a tagországok agrárpolitikáját, a társult országok csatlakozási folyamatának sajátosságait. A jövő év első felében, négy egymást követő hét végén tartandó képzésre - amelynek munkanyelve előreláthatólag részben az angol lesz - olyan 20-30 év közötti fiatalokat várnak, akik vállalják, hogy a tanfolyam után egy éven át a hazai agrár-, illetve vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó nonprofit szervezeteknél végeznek önkéntes munkát. A részvétel ingyenes. A pályázatokat az Agrya szövetséghez (1438 Budapest, Pf. 497.) „Európai integrációs képzés” jeligével kell küldeni november 14-ig. Védtelen a magántulajdon? (Folytatás az 1. oldalról) — Ez nagyon jól hangzik, de mit jelent ez a gyakorlatban ? — Az önhatalom csak a birtok megvédésére vonatkozik, de soha nem csaphat át önbíráskodásba. Vagyis a tulajdonos nem okozhat még a birtoka védelme közben sem aránytalanul nagyobb kárt, mint ami őt érte. A tulajdonos emellett követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. — Ez azt jelenti, hogy bírósághoz fordulhat a tulajdonos és pereskedhet akár évekig is. A „megengedett önhatalom" a gyakorlatban alig alkalmazható. — Tolna megyében nem jellemző az ilyen típusú perekre a hosszas bíráskodás. A törvény egyébként úgy fogalmaz, hogy a birtokos részére a birtoka elten irányuló támadás önhatalommal való elhárítását minden esetben megengedi. Egyetlen korlátozást állít fel, az önhatalom csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben gyakorolható. A „szükséges mérték” azt jelenti, hogy a birtokos cselekménye addig teijedhet, amíg a birtok megvédését célozza, tehát nem csaphat át megtorlásba. Például megengedett önhatalom tehet, amikor a szomszédok egyike önkényesen áthelyezi a mezsgyehatárt. Ebben az esetben joga van a tulajdonosnak visszahelyezni a kerítést. — De mit tehet az ember akkor, ha illetékteleneket talál a területén, majd kihívja a rendőrséget, úgy ahogy azt a törvény előírja. Természetesen mire kiér a rendőrség, addigra már az idegenek is elmentek. Pár nap múlva pedig feltörve és kifosztva találja a tanyáját. Egy hónap múlva pedig levelet kap a rendőrségtől, hogy a tettes ismeretlen, az ügyet lezárták. — Birtokháborítás címén egyrészt önkormányzati, másrészt bírósági úton tehet eljárást kezdeményezni. Tehát birtok- védelmi eljárást bizonyos esetekben a közigazgatási hatóság, más esetekben pedig a bíróság folytat te. De én szeretném felhívni a figyelmet a bűnmegelőzésre is. Nagyon sok településen bevált, hogy a tulajdonosok a mezőőrrel, a helyi rendőrséggel összefogva őrködnek, vagy polgárőrséget alakítanak. Rendszeres járőröket szervezve védik a területüket, ez különösen fontos tehet például szüret, gyümölcsérés idején, vagy más jelentősebb időszakban. — Azt mondják, hogy az elszegényedéssel együtt jár, hogy a lopások, betörések száma is növekszik, és sajnos a szaporodó bűncselekményekkel nem tud lépést tartani a rendőrség sem. A bírósági eljárások pedig elhúzódnak, emiatt még erkölcsileg sem érezheti a tulajdonos, hogy a jog mellette áll. Míg tőlünk Nyugatra elképzelhetetlen, hogy egy idegen sátort verjen fel egy magánterületen, addig nálunk ez csaknem természetes. Mennyi idő kell ahhoz, hogy a magántulajdont végre tiszteljék az emberek? — Magyarországon évtizedeken keresztül a köztulajdont ismerték el jobban az emberek, hiszen ilyen volt a neveltetésünk is. Mára a privatizációval együtt sok minden megváltozott, idő kell azonban ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a fogalmak. Addig is tudatosítani kell, egy-egy táblával (behajtani tilos, magánterület) vagy kerítéssel, hogy mi a közterület és mi a magánterület, Én bízom abban, hogy az emberek többsége jóérzésű, tehát tiszteli a másik tulajdonát. Mauthner
