Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-18-19 / 244. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. október 18., szombat Rejtett értékeink Az utolsó Gindly munkássága „Nevel bennünket a világ, az élet, a példa, ismerősink, barátink, szomszédink, kiket néha tanítunk, kiktől sokszor tanulunk, s kikkel cserfatűzzel (= nagy tűzzel) és férfias állha- tossággal vetélkedve gazdálkodunk. Nekem is azon szerencse jutott olly szomszédok közt élni, kik jeles egyéniségűk mellett a tökéletesedés hathatós előmozdítói lévén, tiszteletemmel bírnak”. A fenti szavakat Gindly Rudolf írta 1842-ben, s cseppet sem túlzott: rokoni-baráti szálak fűzték nagy hírű, jól gazdálkodó szomszédaihoz, Csapó Dánielhez és Bezerédj Istvánhoz. A törekvő szomszéd még nem sejti, hogy mindkettejüket évtizedekkel éli majd túl, de saját, szomorú sorsát sem kerülheti el: ő lesz családja utolsó férfitagja. A Gindly-család Fülöp-Orbán nevű ősatyja Győr szabad királyi város bírájaként szerzett nemességet, amelynek címeres levelét 1678. február 20-án I. Lipót írta alá, s ettől kezdve a címerből derékig kiemelkedő vadember, aki baljában a magyar címert, jobbjában három szál búzát s a középsőn kis madárkát tartott, jeles embereket adott a hazának. Még 1734. október 15-én III. Károly jutalmazta szolgálataiért Gindly Ignácot Medina, Ten- gelic, Apáti, Hídja, Bikád és Hidvég pusztákkal és a tenge- lici előnévvel, az ő ükunokája a Győrben 1805. szeptember 8-án (mások szerint 18-án) született Gindly Rudolf (Rezső). A kor szokása szerint jogot végzett, az egykori tolnai alispán, Csehfalvay Ferenc mellett jurátuskodott Pozsonyban, majd szolgabíróként ténykedett megyénkben: Roboz István cecei nagybirtokos Teréz nevű leányát vette nőül, s e frigyből három Gindly-kisasszony született. Nem sokáig szolgálta Tolna vármegyét: részben a kor zavaros politikai viszonyai, részben reumája késztette távozásra. Az ezután következő több, mint fél évszázadot szinte teljesen a gazdálkodásnak szentelte, s fényes eredményeiről a Gazdasági Tudósítások, a Magyar Gazda, az Ismertető, a Falusi Gazda és a Kertészgazda hasábjain számolt be. Cikkei a gazdaság korszerűsítését szolgálták, törekvéseit maga „az embernek legbensejébeni jóhoz hajlandóságából és az önszeretetből” magyarázta, de ehhez az ő esetében méltán párosult a latin, német, francia nyelvű szakirodalom ismerete és a szomszédokkal való versengés ösztönző ereje. Egyaránt írt a selyemhernyó-tenyésztésről, a gazdaság akadályairól, az új rendszerű méhkaptár előnyeiről, a lótenyésztés „némely akadályairól”, a birkatenyésztésről, a kőszén jelentőségéről, de az új növények meghonosításáról is. Amikor még mindenki a gabonatermesztést erőltette, ő már 1842-ben takarmányrépát népszerűsít, s okkal dicsekszik el, hogy kétszeri szántás és kellő trágyázás után az előző esztendőben hektárra átszámítva 450 mázsát (!) takarított be, de ezt csak rész- eredménynek tekinti: „Mívelé- sem módját jövendőre a többi közt háromszori szántás és gépek használata által javítani szándékozom, mi által a munkabérnek nagy része megkí- méltetik és a tiszta jövedelem növekedik”. Három év múlva már a cukorrépáról szerzett tapasztalatait osztja meg a pesti gyárosokkal és az érdeklődő nagyközönséggel, de ő az első hazánkban, aki - már 1846- ban! - a gyapot meghonosításával kísérletezett. (Ez persze akkor is érdem, ha erről a növényről később rossz emlékeink lettek. Apróbb gazdasági tudósításai mellett neki köszönhetjük az egyetlen tüzetes és szakszerű nagybirtokleírást is a kiegyezés előtti Tolna megyéből: névtelenül bár, de ismereteiből és stílusából azonosítható, hogy a Jószágismertetés. Felső-Tengeliczi pusztai birtok Tolna megyében című, a Gazdasági Lapokban 1858- ban kilenc folytatásban megjelent mű őt dicséri. Ma is megérdemelné az elemzők figyelmét, s nem beszélve történeti érdekességeiről, gazdaságtörténetünk fontos dokumentuma lehetne. Aki írta, névadója volt a Kis-, Felső-, Közép és Alsótengelic, Alsó-, Felső és Kö- zéphidvég, valamint Hídja, Je- genyés és Apáti pusztákból álló 16.000 holdas nagyközségnek, amelyet 1931-ig Gindly-családnák hívtak, ma pedig Tengelicként ismeretes. Amikor 1887. október 20- án meghalt a visszavonultan élő, de híres mezőgazda s vele fiágon nemzetségének magva szakadt, a korabeli sajtó alig visszafojtott ellenszenvvel búcsúzott tőle, mert „több millióra menő vagyonából jótékony célra mit sem hagyott”. Távlatból nézve ennél fontosabb tevékenysége és am is aktuális gondolata: „Munkálkodjunk fáradhatatlanul, higgadt vérrel, de cserfatűzzel a haza javán, hogy ha mi nem is , legalább utódaink a boldogság azon polcát elérjék, melly után so- várgunk”. Dr. Töttó's Gábor Nemzetközi táborban a szekszárdiak Jövőre Berkenyén találkoznak újra A GJU Magyarországi Ifjú Németek Közössége Szekszárdi Baráti Köre és a DRRG, a Német Életmentő Társaság - központja Baden-Württemberg tartományban Wertheim városban van - között 1995 óta alakult ki partnerkapcsolat. 1995-ben egy alkalommal a szekszárdi GJU-s fiatalok már jártak a kapcsolat révén Eber- bachban, s akkor született meg az ötlet, hogy kétévente nemzetközi tábort szerveznek a német fiatalok. Az idén tizennégy szekszárdi, zömében 10-14 éves általános iskolás gyermek öt kísérővel vett részt a nemzetközi táborban Eberbachban. A kalandos, mintegy tizennyolc órás út, és München útvesztői után érkeztek a helyszínre, ahol meleg fogadtatásban volt részük. A Közös Európa jegyében zajló, magyar és német fiatalokból álló táborban csoportokat szerveztek, s ezek a csoportok országok neveit viselték. Az egy hét alatt országokról kollázsokat készítettek, gipszmaszkokat formáztak, gyöngyöt fűztek, batikoltak, megmunkálták a fát, képeslapot készítettek. Szerveztek országok vetélkedőjét, az úgynevezett táborolimpiát, ahol a gyerekek különböző ügyességi versenyeken vettek részt. A játékos programokon kívül sokat kirándultak. Ellátogattak Augsburgba, az állatkertbe és Pöttmesbe, s a látottakból városismereti vetélkedőt is rendeztek. Izgalmasak voltak az éjszakai túrák, az éjszakai erdei vetélkedők. Nagyon jó hangulatban telt el az egyhetes németországi táborozás, amely az új ismeretek szerzésén túl a nyelv gyakorlására is jó alkalmat nyújtott. Jövőre, Magyar- országon a Vác melletti Berkenye lesz a nemzetközi gyermektábor házigazdája. A legközelebbi GJU-s rendezvény a bonyhádi Márton napi búcsú, amit regionális jelleggel rendeznek, a következő Szekszárdon lesz, a népszerű gyermekszilvesztert, december 27-29. között. (pt) Erdély, kicsit üzleti szemmel A Siótól a Nyárád partjáig Nemrégiben Erdélyben, a Maros megyei Nyárádszeredán járt, és kezdeményezett partnerkapcsolatot egy szűk körű simon- tornyai delegáció. A Nyárád-partiak tavasszal viszonozzák a látogatást.- Régóta szerettem volna, ha van Erdélyben, Székelyföldön kapcsolatunk, hiszen van Németországban, Franciaországban testvérvárosunk, de magyar település nincs köztük- mondja a delegációval tartott Bajcsi Géza, akinek családja erdélyi származású, cége, a Si- motrade Kft. jó üzleti kapcsolatokat alakított ki Erdélyben.- Még a nyolcvanas években járt itt a falu akkori vezetője, az akkori események azonban megszakadt a kapcsolat köztünk.- Azért is javasoltam, hogy Nyárádszeredával vegyük fel ismét a kapcsolatot, mert úgy éreztem, hogy hasonló település, mint a miénk, régen jelentős mezőváros volt. Körülbelül ötezren lakják, a hozzá tartozó kisebb falvakkal kilencezren, kilencvenhét százalékban magyarok. Már van egy magyar testvérvárosi kapcsolatuk Aszóddal, működik az Agrár- tudományi Egyetemnek egy kihelyezett tagozata, és a falunak középiskolája is van.- Hogyan fogadták önöket?- Rendkívül szívélyesen, meg kell jegyeznem, hogy náluk nincsen reprezentációs keret. Egy képviselő havi tiszteletdíja háromszáz forintnak felel meg, ezt többek között arra fordítják, hogy bennünket vendégül lássanak.- Milyen üzleti lehetőségek állnak a magyar cégek előtt Erdélyben ?- Ma már engedik az üzleti kapcsolatokat. A Simotrade- nek szoros együttműködése van négy ottani vállalattal, és szándékunk egy önálló céget alapítani. Meg vagyok győződve, hogy nem véletlenül gyűlt ösz- sze sok kis magyar nagy cég Romániában, és olyan nagyok is, mint a MÓL és Tungsram. Az infrastruktúra az utóbbi években jelentősen javult, a határtól kezdve folyik az útépítés. Korábban egy tengelytörésre mindig lehetett számítani, ma Kolozsvár és Marosvásárhely között hetven kilométeren már új, négy sávos út van.- Mit éreznek ebből az ott élő magyarok?- Az ottaniak azt mondják, hogy a szegénység nagyobb, mint korábban, de nagyobb a szabadság is, és a lelkűk nyu- godtabbá vált. Nyárádszeredán például hatszázan kémek segélyt, ebből huszonnégyet tudnak kielégíteni. A segélyezés ezemégyszáz embert érintene. Persze van más, munkával szerzett jövedelmük.- Hogyan boldogulnak az erdélyi magyar vállalkozók?- Az én kapcsolataimban lévő cégek jól mennek. Azt mondják, hogy az új idők szele az ottani magyarságnak kedvezett. Úgy vettem észre, nagyon haragszanak azokra az értelmiségiekre, akik átjöttek Magyar- országra. Meggyőződésem, hogy van alapja a bizakodásnak.- Merné-e ajánlani honi vállalkozóknak Erdélyt, Romániát?- Azoknak, aki nem a konkurenseim . . . Komolyra fordítva: egyértelműen igen. A magyarországi cégek Nyugat- Európában szerintem nehezen rúgnak labdába, Boszniában, Szerbiában, Romániában már inkább boldogulnak. Ezek között is elsőként Romániában, hiszen hatalmas piacról van szó. (tf) Keressük egymást! Jelige: Kezdjük újra 50 éves özvegyember vagyok (183/90). Szeretek kertészkedni, autót vezetni, kirándulni. Szeretem a házkörüli teendőket, a szakácskodást. Szívesen nézem a tévét, olvasok jó könyveket. Olyan hölgy levelét várom, aki érdeklődési köre hasonló, és hozzám költözne. Káros szenvedélyem nincs. Jelige: Hit 48 éves, kellemes külsővel rendelkező (160/58), független, elvált asszony vagyok, egyedül élek. Vágyom egy tartalmas kapcsolatra. Szeretem a színházat, mozit, zenét, könyvet, utazást, kirándulást, rejtvényfejtést. Természetem alkalmazkodó, türelmes, ha a környezet ezt lehetővé teszi. Szeretnék találni egy jó érzésű, segítőkész, megértő társat. Jelige: Ősz 53 éves (170/75), barna hajú férfi vagyok. Szekszárdhoz közeli faluban élek saját, kertes házamban. Szeretem a zenét, kirándulást, kert és házkörüli munkákat. Káros szenvedélyem nincs. Keresek egy megbízható, komoly társat 55 éves korig egy nem dohányzó, szere- tetre, hűségre vágyó hölgy személyében. Kölcsönös szimpátia esetén ide várnám, otthonomba. Minden megoldás érdekel. Jelige: Csillag 29 éves munkanélküli férfi vagyok, szüleimmel élek egy családi házban. Nem italozom, nem dohányzom, szórakozóhelyre nem járok. Szabadidőmben üzletszerűen könnyűzenét forgalmazok, videózom. Keresem annak a gyengéd, kedves, határozott, talpraesett lánynak az ismeretségét, aki el tudna fogadni, segítene munkámban, esetleg közösen kezdhetnénk egy vállalkozásba. Örülnék a fényképes levélnek. Jelige: Nem fogsz csalódni! 26 éves, 170 magas, zárkózott természetű, barna fiatalember vagyok. Szekszárdon élek rendezett családi környezetben. Káros szenvedélyem nincs. Társaság hiányában keresem azt a 20- 25 éves magányos hölgyet, aki hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. 1 gyermek nem akadály. ő pedig azt mondta nekik: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Mt 13.37-39. Napjainkban egész Európában, így Magyarországon is nagy kérdés, hogy miként lehetne megóvni az embereket egymástól. Egymás kapzsiságától, kicsapongó életétől, közösség- romboló magatartásától. A keresztyén emberek sokszor találják szemben magukat olyan mértékű társadalmi közömbösséggel, amelyről úgy érezzük, hogy szinte elég arra, hogy meghiúsítsa Jézus szeretetének megélését itt a földön. Valóban így van-e? Mekkora a világ hatása egyházunkra? Mi lehet a reménységünk egy ilyen helyzetben? Jó hír Nehéz függetleníteni magunkat azoktól a törekvésektől, melyek az egyház életét kétezer éve végigkísérik. Az egyház, vagy bizonyos egyházzal kapcsolatos csoportok, minden korban szeretnék magukat a legigazabbaknak és legtisztábbaknak kikiáltani. Miért ez a törekvés? Mert így lehet az Isten nagyságát a világ számára kézzelfoghatóvá tenni, persze az egyéni karrier lehetősége is kísért. Az bizonyítja az emberek felé isten erejét, ha a keresztyén közösség erős, stabil és lehetőleg nagyszámú, persze a külső szemlélők is ez alapján ítélnek. Ha a gyülekezeti tagok ott vannak a közéleti pozíciókban, ha a településen az egyházról szóló hírek tartják izgalomban az embereket, akkor a gyülekezet népszerű, ha nincsenek ott, erőtlen. Még ha a gyülekezet lenézi a világot, az is lehet vonzó a mindentől megcsö- mörlő embereknek. Rossz úton járunk, ha e gondolkodás alapján próbáljuk az egyházat elkülöníteni a világtól, ha e gondolatok után azt érezzük, hogy a mi tisztaságunkhoz nem férhet kétség. Eszembe jut a példázat alapján, hogy hányszor próbálták és próbálják azt az utolsó aratást rövidre zárni és egymás között elintézni. Vigyáznunk kell ezzel, hiszen így könnyen válhatunk mi is konkollyá azon a végső aratáson. Ki kell mondani. A jó és a rossz együtt van jelen a világban és ez alól az egyház sem kivétel. De az ítélet csak Isten kezében lehet. Minden más törekvés csak emberi indíttatású lehet. „Az Úré a föld és annak teljessége, a földkerekség és a rajta lakók.” (24. Zsoltár 1. v.) A jó magot nem a jó emberek, a divatos igehirdetők vetik, hanem az Emberfia, aki Isten világából érkezik a földre. Nem nagy tudása, vagy tiszta élete alapján érdemli ki az evangélium hirdetésének jogát, hanem azért, mert Ő Isten világához tartozik. Ő munkálkodik abban a világban, melyet mi sokszor elszakítunk a földi egyháztól. Az Ő munkaterülete az a teremtett világ, ahol mi élünk. Ahol sokszor úgy érezzük, hogy a Gonosz magvetése sokkal hangsúlyosabb, mint a jó magok jelenléte. Biztatás ez a jelenlét számunkra, hiszen Jézus itt élt közöttünk, itt munkálkodott, itt támadt fel és feltámadása után velünk élt. Ha nem halljuk meg ezt az üzenetet, bizony erőt vehet rajtunk, a konkoly növekedését figyelve, a csüggedés, az egyedüllét érzése. Johann Gyula Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00 Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Lutherién (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
