Tolnai Népújság, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11-12 / 238. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tolna Es Környéke 1997. október 11., szombat A „semmi pénzért” maraton Hullámok hátán Brazíliában A tolnai Jámbor Attila és Szakály Viktor válogatott kajakozok az elmúlt héten Brazíliában szálltak vízre, ahol pályafutásuk első pénzdíjas versenyén, egy 6 napos maratoni versenyen 260 kilométert kellett lapátolniuk. Ötödik helyükkel ismét bizonyí­tották: ott vannak a világ legjobbjai között. A muszáj-hullámlovagok: Jámbor Attila és Szakály Viktor Hír-Forrás Milyen legyen az emlékmű? A Tolnán létrehozandó II. világháborús emlékmű kivi­telezéséről lesz szó azon a megbeszélésen, amelyet a helyi művelődési házban tartanak október 14-én, kedden, 10 órától. Az esz­mecserén jelen lesz az em­lékmű megalkotásával megbízott művész, Szatmári Juhos László is. Vasgyűjtő nyugdíjasok A Tengelic Szőlőhegyi Nyugdíjas Klub tagjai csü­törtök délután vasgyűjtési akcióba kezdtek. A fémhul­ladék leadásából befolyó összeget klubcélokra fordít­ják. A köz vélekedéseiről A köz vélekedései címmel Marián Béla, a Közvéle­ménykutató Intézet főmun­katársa tart előadást Tolnán, a művelődési házban. Az SZDSZ Tolnai Csoportja ál­tal szervezett rendezvény október 14-én, kedden 17 órakor kezdődik. Négyszázezer az alapítványnak A tolnai Sztárai Mihály Gimnázium idegennyelvi alapítványának számlájára 400 ezer forint érkezett az „1%-okból”. Az intézmény dolgozói és a diákság kö­szönik a szülőknek, bará­toknak és más támogatók­nak a felajánlást. „Utólagos” könyvtámogatás A tengelici önkormányzat nemrégiben részesítette tan­könyvtámogatásban a helyi diákokat. Az elkülönített ke­retből 400 ezer Ft jutott az általános iskolásoknak, ők könyveik árának 32%-át kapták meg. A középiskolá­soknak fejenként 2000 Ft ju­tott, erre a célra a község 200 ezer Ft-ot biztosított. A főiskolán tanulók 4500 Ft/fő támogatást vehettek át, ösz- szesen 45 ezer Ft értékben. Rendkívüli ülés Tolnán A tolnai képviselőtestület rendkívüli ülést tart hétfőn délután 3-tól. A képviselők a városban sportszállót épít­tető TH-Team Kft. ingat­lanvásárlási ajánlatáról dön­tenek, zárt ülés keretében. — Mielőtt Brazíliáról me­sélnétek, menjünk vissza a szep­temberi EB-ig, ahol a vízpumpa meghibásodása miatt fel kellett adnotok a versenyt. — Szakály Viktor: Ez volt az első versenyünk, amit nem csináltunk végig. Olyan már előfordult, hogy a pumpa el­romlott, de máskor nem volt ekkora szükség rá, mint az EB- n lett volna, mert nagyon hul­lámzott a víz. Jámbor Attila: Ilyen hullá­moknál úgy lehet megnyerni egy versenyt, ha az ember fel­készül mindenféle technikai eszközzel az ellen, hogy ne menjen víz a hajóba. Mi viszont nem számítottunk ekkora hul­lámzásra. Persze a pumpa elég lett volna, ha működik. — A verseny előtt milyen he­lyezésre számítottatok? — Sz. V.: Dobogóra. És ahogy elnéztük, lett volna esé­lyünk. Az elejéről álltunk ki. Az a magyar páros, akiket előtte két héttel 20 perccel megvertünk, negyedik lett. — Mennyire voltatok le­törve? — Sz. V.: Amikor kiálltunk, ez tűnt a legésszerűbb megol­dásnak. J. A.: Az volt igazán rossz, amikor a többiek beértek, és mi a partról néztük őket. A héten három említésre méltó bűneset történt a tolnai rend­őrőrs illetékességi területén. Mindhárom alkalommal üzem­anyag (is) volt a zsákmány. Betörtek a faddi polgármes­teri hivatalba - mint arról hét közben már beszámoltunk -, és a lemezszekrényből némi kész­pénzt, valamint két értékes — Mikor sikerült túltenni magatokat rajta ? — SZ. V.: Ez a brazil ver­seny sokat segített. — Mennyire gyakori a ka­jak-kenu sportban a több napos maraton? — J. A. Van több ilyen a vi­lágon, Argentínában, Dél-Afri- kában, Ausztráliában, de meg­hívás az kevés szokott lenni. Az olyan alkalom pedig különösen ritka, ahol a rendezők fizetik az utat. — Ezek szerint Brazíliába is eljutott már a híretek? — J. A.: A nemzetközi szö­vetség meghívása alapján min­den - a kajak-kenu szempont­jából - jelentősebb országból a legjobb egység utazhatott. Ná­lunk a Világ Kupán dőlt el, ki megy Brazíliába. Mi ott hatodi­kak lettünk — a jobbik magyar egységként. — Milyen rangja van egy ilyen szupermaratoni verseny­nek? — Sz. V.: Ugyanaz a me­zőny volt, mint a világbajnok­ságon. — Mekkora távot kellett tel­jesíteni? — Sz. V.: 260 kilométert 6 nap alatt. Ilyen verseny Euró­pában nincs, pedig nagyon so­kat lehet belőle tanulni. — J. A.: A leghosszabb számítógépet vittek el, kb. 300 ezer Ft értékben. Ugyanezen éj­szakán behatoltak a faddi Du- nagro mg. szövetkezethez is, ahol ugyancsak a lemezszek­rény néhány ezer Ft-ja, vala­mint a szolgálati gépkocsi tank­jában levő benzin volt a tette­sek fáradozásának eredménye. Szintén Faddról érkezett a résztáv 63 kilométer volt. De igazából az volt a rossz, hogy általában itt is nagyon nagy hul­lámok voltak, amihez mi a tol­nai holtágon nem vagyunk hoz­zászokva. A „sima” szakaszo­kon az élbolyban voltunk, két­szer tudtunk másodikak lenni, így végeredményben ötödikek lettünk. — Fizikailag mennyit vett ki belőletek ez a típusú verseny? — J. A.: A második szakasz után nekem többször megfor­dult a fejemben, hogy ezt nem­hogy pénzért, hanem semmi pénzért nem csinálnám. Végig, megállás nélkül evezni kellett, mert futószakaszok nem voltak. Verseny közben nagyon rossz volt. A célban mindenki kife­küdt. Többeket kórházba kellett vinni egyes szakaszok után. — Mennyire vagytok elége­dettek? — Az 5. helyet a verseny előtt aláírtuk volna. Az első nap után meg különösen. Még a nyolcadikat is, ha nem kell to­vábbmenni. — Ez volt az első pénzdíjas versenyetek. — J. A.: A győztesek elég jól kerestek. Mi is kaptunk egy csekket, de nem tudom, lesz-e belőle pénzünk. Ott azt mond­ták, hogy minden nagyon oké, no problem, mindenhol bevált­ják. Még Brazíliában elmen­tünk vagy hat bankba, de egyikben sem váltották be. Egyelőre itthon sem. — Ez volt az idei utolsó nagy versenyetek. Hogy értéke­litek ’97-et? — Sz. V.: Ha az az EB nem csúszik közbe, teljesen elége­dettek lennénk. De azt leszá­mítva, szerintem egész jól sze­repeltünk. Most már a jövő évre kell koncentrálni. Akkor lesz a VB Dél-Afrikában. Azt hiszem, sikerül kijutnunk. J. A.: Az igazi kiugrást a magyar versenyzők szerintem a hazai VB-kre tartogatják. A maratoni világbajnokság ’99- ben Győrben lesz. Az itthoni pálya nagy előny, különösen maratonon. .. — Tehát maradtok továbbra is együtt, Tolnán ? — így van. — Sok sikert. -s­bejelentés gázolaj tolvajlás ügyében. A gázberuházáson dolgozó cég a tűzoltószertárban tárolt munkagépeiből vittek el kb. 150 liternyi olajat, tank­sapka-felfeszítés módszerével. Tolnát sem kerülték el az üzemanyagtolvajok. A volt tex­tilházban parkoló három mun­kagépből 350 litert vittek el. Rendőrőrs Thelenások külföldi útja Tolnai halfőzőket várnak Németországba A Thelena Vállalkozói Club küldöttsége nemrég német- országi látogatáson vett részt, ahol hasonló jellegű egyesületek képviselőivel ta­lálkoztak. Az út a konkrét gazdasági kapcsolatok elő­készítését is szolgálta. Három település vállalkozói közösségét keresték fel a The­lenások Németországban. Tolna testvérvárosában, Stu- tensee-ben fogyasztási cikkek kiállításán és vásárán vettek részt vendéglátóikkal, akik a következő alkalommal, ’99- ben, már tolnai kiállítókat is várnak a rendezvényre. Az éppen akkor zajló Ok­toberfest kapcsán - amelyen szintén részt vettek - felme­rült a Thelena fesztivállal partnerségben történő magyar és német kölcsönös „műsor­csere” ötlete is. Stutensee-ben a Thelena tagjai kipróbálták az új villa­moshálózatot is, aminek során ismerős arcokat fedeztek fel: a szintén ott tartózkodó tolnai német klub tagjait. A thelenások május elejére szóló meghívást adtak át a stutensee-i vállalkozóknak, akikkel addigra már konkrét, a kapcsolat szélesítését célzó elképzelésekről is szeretné­nek tárgyalni. Az út másik két célállo­mása bajor települések, Tit­ling és Landau volt. A vállal­kozói körök mindkét helyen kinyilvánították a kapcsolat- teremtés szándékát, azzal, hogy a részleteket a későbbi­ekben dolgozzák ki. Landauban meglátogattak egy eredetileg mezőgazdasági családi vállalkozást, amely hatalmas szórakozó-pihenő parkká nőtte ki magát. A láto­gatás eredményeképpen a tu­lajdonosjövő nyáron - két hét „próbaidőre” - tolnai halfőző mesterek által teremtett ma­gyaros ízekkel, és magyar programokkal szeretné bőví­teni a vidámpark szolgáltatá­sait. Csomagolás a gyanú árnyékában Otthoni és üzemi csomago- lói munkára keresünk dol­gozókat, bruttó 65 ezer Ft­os kereseti lehetőséggel---­je lent meg az újsághirdetés megyénkben is, még augusz­tusban. A szépen hangzó ál­lásajánlat azonban leg­alábbis gyanús - hívta fel a figyelmünket egyik tolnai olvasónk. A számos jelentkezőnek ki­küldött tájékoztató szerint a ’97-ben alapított, budapesti székhelyű kft. a munka nagy részét a „drága gépsorok he­lyett emberi munkaerővel” végeztetné, készáru csomago- lói munkáért 60-85 ezer Ft-os bruttó havi kereseti lehetősé­get kínálva. Olvasónk szerint eleve túl szép az ajánlat, de igazából más momentumok a gyanú­sak. A jelentkezés feltétele ugyanis egy munkaköri al­kalmassági vizsgálatról szóló igazolás beszerzése volt, a cég által - az ország területén öt - megjelölt orvos által. A vizsgálatért viszont a jelent­kezőknek kellett fizetniük, 4800 Ft-ot. Ám hiába szerezte be va­laki az orvosi papírt, a kft.-t bő egy hónapja nem lehet el­érni telefonon. (Személyes lá­togatást pedig csak előzetesen egyeztetett időpontban „en­gedélyezett” korábban a cég.) A szekszárdi üzem-egészség- ügyi szakrendelőben megtud­tuk: abban nincs semmi külö­nös, hogy a kft. jelöli ki az or­vosakat, hiszen minden cég­nek szerződést kell kötnie foglalkozás egészségügyi or­vossal (üzemorvossal). Áz vi­szont legalábbis furcsa, hogy a munkaalkalmassági vizsgá­latot a jelentkezőknek kell ki­fizetniük, mivel ezt - kivéve, ha a jelentkező vállalkozó - a cégnek kell állnia, az üzem­orvosoknak fizetendő „tarifá­ban” ugyanis ez a vizsgálat is benne foglaltatik. A gyanú árnyékát termé­szetesen maga a kft. tudná el­oszlatni. Bár több napon át, különböző időpontokban hív­tuk őket, az általuk megadott négy telefonszám egyikén sem sikerült velük felvenni a kapcsolatot. Az orvosok tele­fonjaival ugyanez volt a hely­zet. így - a „másik fél” meg- hallgattatása híján - persze csak találgathatjuk, vajon mi lett a sorsa a sokak által befi­zetett 4800 Ft-oknak. És arról is csak magánvéleményünk lehet, vajon becsapottnak te­kinthető-e az a sok jóhiszemű kisember, aki még mindig hitt a „csodákban”, és egy apró- hirdetésre azonnal ugorva, munkát és bruttó 65 ezer Ft- os fizetést remélt? Kistormás kulturális csoportja A világra is nyíló Búzavirág Kistormás egyetlen működő kulturális szerveződése a Búzavirág gyermek néptánc együttes, amely idén ünne­pelte negyedik születésnap­ját. A helyi általános iskola ’93 óta működteti a jelenleg 24 tagú tánccsoportot, amely a magyar folklór hagyományaival, a he­lyi településtörténettel ismer­kedik, és próbálja elsajátítani a népi tánc alapjait. A szakmai irányítást a csoport jelenlegi oktatója, Asztalos László végzi. A Búzavirág „kinyílásához” az önkormányzat, a szülők, a Kistormás Jövőjéért Alapít­vány és a Beanett Bt. varrodája ad még támogatást. Erre külö­nösen a viselet miatt van szük­ség, hiszen a csoport tagjai gyermekek, akiknek növeke­dése miatt sűrűn cserélődnek a ruhák. A Búzavirág hasonló cso­portokkal épít kapcsolatokat, például a a dunaszentgyörgyi Vadrózsa és a balatonlellei Kislelle tánccsoporttal. Szá­mos alkalommal léptek fel már, így kölesdi és kistormási nyugdíjas találkozókon, az al- sótengelici idősek otthona rendezvényein, Pincehelyen, Pálfán, Szedresen, Tolnán, Fadd-Domboriban és Pakson. A kistormási gyerektánco­sok három éven át voltak résztvevői a Bécsi Magyar Ka­tolikus Lelkészség Szent Ist­ván napi ünnepségének. A sze­replések mellett nagy élmény volt a kistelepülésen élő gye­rekeknek egy külföldi világvá­rossal ismerkedni. Idén a 4. születésnap meg­ünneplése mellett a gyönki is­kolások meghívásának tett eleget a csoport, az augusztus 19-i ünnepségen hazai pályán, másnap pedig a „szomszéd­ban”, a kölesdi bornapon lép­tek fel a gyerekek. Ëbben a hónapban újabb gyönki meg­hívás várja a Búzavirágot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom