Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. július 24., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Ha országában népszavazást tartanának az EU-hoz való csatlakozásról, Ön miként szavazna? I I nemmel Társult Tizek Bulgária Csehország 21 Észtország 24 Magyarország 20 Lettország Litvánia Lengyelország || Románia Szlovákia Szlovénia UM % 0 % igennel Forrás: Európai Dialógus/Eurobarométer ^LBUS GRAFIKA Mi az ISM? A kormányfő tavaly kérte föl azt'a 20, nemzetközileg is is­mert és elismert integrációs szakértőt, akik Inotai András vezetésével Integrációs Straté­giai Munkacsoport (ISM) né­ven segítik a kormány felkészü­lését. Az ISM független szakér­tői testület, amelynek célja a magyar integrációs stratégia ki­alakítása, a kormány moderni­zációs programja alapján. A munkacsoport részt vett az Európai Unió országvélemé­nyének kialakításához szüksé­ges kérdőívre adott válaszok kidolgozásában. Az egyes té­makörökkel foglalkozó albi­zottságok kapcsolatban állnak az illetékes minisztériumokkal és minden olyan hazai vagy nemzetközi szervezettel, amely szerepet játszik az integrációs döntések meghozatalában. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ A bonni politika és gazdasági élet súlypontja keletre tolódik Németország és a bővítés jelöltjei A NATO és az Európai Unió kiterjesztése alapvetően befo­lyásolja a német bel- és külpolitikát, és messzemenően össz­hangban van Németország stratégiai érdekeivel - vonta meg az új német „Ostpolitik” mérlegét a The Washington Post. Több lesz, mint egy egyszerű geográfiai szimbólum, amikor 1999-ben a legnagyobb euró­pai nemzet fővárosa Bonn­ból Berlinbe, költözik. Egy vi­dékies kisvárosból, a belga-francia határ közeléből a tradicionális „Hauptstadt”- ba, egy lüktető metropolisba helyeződik át a német főváros, amely így alig 85 kilométerre lesz a lengyel határtól. Ha Németország napjaink­ban nyugati szomszédaira te­kint, mást sem lát, mint szo­rongásos félelmet a munka- nélküliségtől, és makacs szkepticizmust Európa egysé­ges jövőjét illetően - foglalta össze elemzésében a német „panorámát” az amerikai lap. „Ezzel szemben mit láthatnak keleten a németek: olcsó munkaerőt, felívelő piaci lehe­tőségeket. Talán ezért fogad­ják a német politikai befolyást meglepő lelkesedéssel.” Ebben persze nagy szerepe volt annak is, hogy Helmut Kohl kancellár élharcosa volt a NATO és az Európai Unió ke­leti kiterjesztésének. A kancel­lár így vált az egyik legnép­szerűbb politikussá keleten. Mint látható, Kohl nem popu- lizmusból, nem önmaga nép­szerűsítésért támogatta ilyen vehemenciával a kelet-európai országok európai beilleszke­dését, hanem és elsősorban a német nemzeti érdekekre volt tekintettel: például a történe­lemben először lesz arra példa, hogy Németországot mind a kilenc szomszédjához baráti szálak fűzik. A frankfurti központi bank adatai szerint Kelet-Európa nyugati kereskedelméből már ez idő szerint is egyharmaddal részesedik a német gazdaság. „A közép- és kelet-európai ré­gió már most fontosabb ex­portpiac a német gazdaság számára, mint az Egyesült Ál­lamok” - ezzel a meghök­kentő állítással lepte meg a vi­lágot a mindig józan értékelé­séről ismert Bundesbank. A Goethe Intézet becslése szerint ma mintegy húszmil- lióan tanulnak a világ minden részén németül, közülük 15 millióan Kelet-Európa lakói. Ferenczy Europress Miniszteri megnyilatkozás. Nikolits István, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a Nyírfa-ügyben született bi­zottsági jelentéssel kapcso­latban úgy nyilatkozott, hogy szerinte „egyes ellenzéki képviselőknek az üggyel kap­csolatos egyéni álláspontja nem mindenben korrekt”. Ugyanakkor a miniszter a vizsgálatot lezártnak tekinti, s megjegyzi: „az események szereplőinek személyes fele­lősségét a továbbiakban már az igazságszolgáltatás vizs­gálja”. Peták-Pintér vita a TV2-ről. A televíziós pályázat egyik nyertese, az MTM-SBS Rt. ragaszkodik a TV2 védjegy­hez, miután a műsorszolgálta­tási szerződést úgy kötötte meg az ORTT-vel, hogy mű­sorát TV2 néven fogja sugá­rozni. Ezt Pintér Dezső, a ke­reskedelmi televízió elnöke közölte szerdán újságírókkal. Mint ismeretes, Peták István, a Magyar Televízió Rt. el­nöke korábban már kijelen­tette: az ő cége is ragaszkodik a TV2 elnevezéshez. Ombudsman! vizsgálat. Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a nyugdíjreformmal kapcsolatos adatkezelések ügyében. Majtényi László kö­zölte: az ország minden polgá­rát érintő, alkotmányossági ag­gályokat felvető tervet a szemé­lyes adatok védelme és a köz­érdekű adatok nyilvánossága szempontjából vizsgálja. Platform helyett egyesület. Miután a Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége betiltotta a Barankovics Platformot, úgy döntöttünk, hogy egyesületi formában működünk tovább - közölte tegnap Varga László országgyűlési képviselő, a Ba­rankovics Platform alapító tagja. Mint hozzátette: egy egyesület ellen a KDNP nem tud fellépni. A korábbi platform 1200 tagja immár az egyesület kötelékéhez tartozik. Elektronikus sztráda. A ha­zai kutatók régiónkban elsőként kapcsolódhatnak az európai in­formációs szupersztrádához. Az európai uniós kezdeménye­zésre épülő világháló az úgy­nevezett TEN-34 projekt kere­tében valósul meg. A kapcsoló­dás műszaki feltételeiről szóló megállapodást a Matáv Rt. és a Magyar Felső- és Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűj­teményi Egyesület szerdán dél­után írta alá. Megnyílt a kolozsvári főkonzulátus Kovács László és Adrian Severin közös avatója Kovács László magyar és Adrian Severin román külügymi­niszter szerda délben átvágta az újra megnyílt kolozsvári magyar fokonzulátus bejáratánál a piros-fehér-zöld sza­lagot. Ezzel kilenc év, egy hónap és 3 nap után újra meg­kezdte működését a Ceausescu által bezáratott intézmény. Az ünnepségen részt vett Szent-Iványi István, az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke, Csáti György, a külügyi bizottság alelnöke, Molnár Gyula (MSZP), a kül­ügyi bizottság tagja, Lezsák Sándor, az MDF és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke, Far­kas Gabriella, az MDNP fő­titkára, Szerdahelyi Csongor, a KDNP külügyi osztályának vezetője, valamint Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár. Á megnyitó alkalmából Kovács László és Markó Béla, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség elnöke külön kiemelte, hogy pártpolitikai és ideológiai különbség nélkül minden jelenlévő nagy fontos­ságú esemény részese, amely mutatja, milyen nagy mérték­ben változtak a két ország kapcsolatai tavaly ősz óta. Kovács László - azzal kap­csolatban, hogy Marosvásár­helyen és másutt különböző nehézségek támadtak éppen a kisebbségek javára hozott in­tézkedések végrehajtásában - hangsúlyozta, hogy a folyamat időigényes, ezért türelemre van szükség. Az RMDSZ ügyvezető el­nökségénél tartott megbeszé­lés után Kovács László és kí­sérete a megyeházára hajtatott, ahol Adrian Severin külügy­miniszterrel tartott megbeszé­lést, majd közösen megnyitot­ták az egyelőre a Fő téren, egy emeleti lakásban működő ma­gyar főkonzulátust. Jézus Krisztus Armani-ingben Hibáktól hemzsegő' hollywoodi sikerfilmek A zseniális rendezők alkotásaiban hibák sora fedezhető föl. Feltéve, ha a részletekre is figyel a néző. „Bakik” az amerikai filmipar legnagyobb egyéniségeinél is előfordulnak. Alfred Hitchcock emlékezetes Madarak (1963) című filmjé­ben a mese szerint nincs ár­nyék. Csakhogy az épületből kirajzó-kirohanó gyerekek jól látható árnyékot vetnek. Micsoda nő! - Julia Roberts alakításába is hiba csúszott. Először francia kenyeret ro­pogtat, ám egy vágás után már egészen más péksüteményt emel a szájához. A Batman című filmben nem csupán a denevérember megtestesítője, Michael Kea­ton tesz bizonyságot rendkí­vüli képességeiről, hanem az a rendőr is, aki háromnapos bo­rostával lép be egy gyárépü­letbe, majd néhány pillanattal később simára borotvált kép­pel néz szembe velünk. Alighanem hiánycikknek számított a varrógép a 14. szá­zadban. Robin Hood ingéről mégis messziről lerí, hogy géppel öltötték össze. Martin Scorsese 1988-ban bemutatott filmdrámájában, a Krisztus utolsó megkísértésében Jézus az Armani divatház ingnyakát viseli. A Keresztapa 3-ban a ka­mera az 1980. március 27-ei The New York Times címlapját mutatja, amely hírül adja II. János Pál pápa megválasztá­sát, holott a Szentatya akkor már második éve a Vatikán lakója volt. (kulcsár) A költségvetés tíz százaléka a csehországi árvízkár Az Odera áttörte a gátat A német kormány 20 millió márkás gyorssegélyt utalt ki az árvízkárosultak meg­segítésére, és 200 millió márkás kedvezményes hi­telkeretet nyitott a keleti tartományok, elsősorban Brandenburg kárainak helyreállítására. Szerda délelőtt a német oldalon a határfolyó áttörte a napok óta erősítgetett gátat, és valamivel Frankfurt alatt kiáradt. A gát­szakadás pontos méreteit heli­kopterről mérik fel a hatóságok. Csütörtökön Volker Rühe vé­delmi miniszter is megszem­lélte az árvíz sújtotta Odera-vi- déken a hadsereg alakulatainak mentőmunkálatait. Az Odera mentén a délelőtti gátszakadás nyomán 2300 la­kos kiköltöztetése vált szüksé­gessé, de a hatóságok egyelőre nem szállítják el erőszakkal a többnyire vonakodó - főként időskorú - lakosságot. Bár Csehországban minde­nütt apad a folyók vízszintje, Morvaország középső részén két régióban igen súlyos a helyzet, és továbbra is harmad­fokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A mentők ked­den este újabb holttestre buk­kantak, és ezzel az áldozatok száma 48-ra emelkedett. Az árvízkárok reális nagy­sága körülbelül 60 milliárd ko­rona (mintegy 360 milliárd fo­rint). Ez Csehország idei költ­ségvetésének majdnem 10 szá­zaléka. » B Elnöki vétó vallásügyben Jelcin hallgatott a nemzetközi tiltakozásra Jelcin elnök végül is megvé­tózta az egyházak működését korlátozó törvényt. Az elnöki vétó azonban - jegyzi meg a The Washington Post - haloványra sikeredett, hiszen az (közelebbről meg nem határozott részletek módo­sításával) kompromisszumos megoldást sürget. Mi több: Jel­cin szerint is meg kell védeni az orosz társadalmat a különféle szekták befolyásától. Márpedig éppen ezzel az ér­veléssel hozta meg a duma a nemzetközi felháborodást ki­váltó törvényt, amelynek alap­ján például a római katolikus egyház is hátrányos helyzetbe kerülne Oroszországban (a duma minden olyan egyház te­vékenységét, amely nem mű­ködik legalább 15 éve folyama­tosan az országban, meglehető­sen bürokratikus engedélyezte­tési eljáráshoz kötötte volna). II. János Pál pápa tiltakozott a törvény miatt. Az amerikai szenátus is figyelmeztetett: egy 200 millió dolláros segélytől esett volna el az ország, ha Jel­cin aláírja a törvényt. FEB Nemere István: Szabadok szerelme Most mindenesetre tovább be­szélt:- Tulajdonképpen véletle­nül kerültünk össze, aztán minden megváltozott. Már ott a vonaton, amikor még csak utaztunk a tengerpart felé. Na­gyon jól éreztem magamat a közeledben, és ilyesmit még soha nem tapasztaltam. A többi lány olyan üres volt, olyan... olyan egyszerű. Jó volt, ha velük lehettem, de ha nem voltak ott mellettem, hát eszembe sem jutott, hogy hiá­nyoljam őket. Nem is gondol­tam rájuk, érted...?-Azt hiszem -bólintott a lány. ő is ezt érezte az utóbbi Krimi kisregény (30.) napokban. De nem akart erről beszélni. Még nem. Paul már akkor is hiányzott neki, ha csak odébb ment pár méterrel, ha eltűnt a szeme elől.- Amikor először meglátta­lak, már sejtettem, „baj” lesz.- Ott a vonaton?- Előbb - vallotta meg Paul, de nagyon nehezen jöttek be­lőle a szavak. A lány vára­kozva hallgatott,, de ellenállása részben eltűnt már, és a férfi ezt is érezte. Egy kéz tapoga­tott előre a lány térdén, ujjakra lelt. Azok az ujjak megszorí­tották őt, és Paul megköny- nyebbült:- Egy fényképet mutattak rólad. Hogy te vagy az, aki- szóval kapcsolatba kerültél a Windom-örökséggel. A cég mögött álló befolyásos erők biztosan kivetik rád a hálót. Nem volt sok időm dönteni. Csak egy fotót tartottak az or­rom alá, „ez az a lány, válla­lod?”, ennyi volt. Én meg bó­logattam, pedig a fotó nem volt túl jó. De hát akkor még azt hittem, ez is csak olyan feladat lesz, mint a többi. Tina hallgatott. Sokat nem értett még, de várt. Ha ma nem mondja el Paul, majd holnap, vagy később. Csak legyen olyan később is. Talán több támadás nem éri őket? De egyelőre nem volt ké­sőbb, sem előbb. Lefeküdtek, hallgattak. Most úgy volt jó, hogy már nem beszéltek. Mez­telenül bújtak a takaró alá, a tó felől hűvös levegő szivárgott be az ajtó résén, egyszerre vol­tak nagyon józanok és félig ré­szegek. Egymástól, egymásért. Most csak a kezek beszél­tek, ujjak suhantak tova, meg­megérintve a másik testét. Há­takon gyújtottak tüzeket, com­bokon szakítottak gátakat. Fe­jek indultak lefelé, szájak ke­restek tüzes terepet és találtak is. Nyelvek fonódtak-merül- tek-tapogattak-simogattak, versenyben a kezekkel. Alig emlékeztek már, mi minden történt aznap. Vagy az előző napokon. Nem voltak ka­landok, forró szeretkezések. Most valahogy csillapultab- ban, de ugyanolyan hévvel nyúltak egymás felé. Kábulat szállt rájuk. Azelőtt egyikük sem hitte volna, hogy csupán ujjaikkal ennyi örömet tudnak adni a másiknak. A ke­zek mintha megsokszorozód­tak volna, ujjak valóságos kis hadseregei meneteltek a gyö­nyörföldeken, örömhegyeken, kéjvölgyekben. Mirigyek fa­kadtak ki édes kedvvel, test tá­rult ki testnek. Hajnal lett már, mire rájuk jött a fáradtság. Elaludtak. Már majdnem vi­lágos volt, amikor a lány egy percre felébredt. Tudta, rögtön el fog aludni, ezt is világosan érezte. De nem űzhette el a be­léje toluló ellenséges gondola­tot. Kicsoda hát Paul? Az ő Paulja-e, csak az övé, vagy más akaratoknak is engedel­meskedik? Kik a társai, kik mutatták meg neki az ő fotó­ját? Miféle játszma ez? Ki hát Paul...? , (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom