Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
A csodakereső ember ünnepe Hiányoznak világunkból a csend megtisztító pillanatai Napjainkban megnőtt pünkösdnek, mint a csend, a befelé fordulás, az önvizsgálat ünnepének a jelentősége, s talán nemcsak a Krisztusban hívők számára - állítja Spányi Antal az Esztergom-Buda- pesti Érsekség általános érseki helynöke.- Évente három nagy közös alkalom kínálkozik mindazoknak a keresztény embereknek, akik nemcsak hitük szerint élnek, hanem egyházukkal együtt szeretnék megélni az üdvösségtörténetként is emlegetett valóságot, s ez a karácsony, a húsvét és a Szentlélek ünnepe. A karácsony és a húsvét története „kézzelfoghatóbb”, jelképeik könnyebben érthetőek, a pünkösd üzenete elvontabb, de azoknál semmivel sem kisebb horderejű. Karácsonykor az Atya nagy szeretettel hajol le az emberhez, egyszülött fiát adja oda nekünk. A gyermek felnevelkedvén - tudjuk - bebizonyítja az emberek iránti szeretetét, nagypénteken, kereszthalálában. A pünkösd ezekkel összevetve a ma emberének kevésbé élményszerű, bár az volt az apostoloknak.- A húsvéti feltámadás után Jézus negyven napig gyakran megjelent tanítványai előtt, hírt adott létezéséről, majd a negyvenedik napon - áldozócsütörtökön - a mennybe ment. Meghagyta azonban, hogy „eljön majd a Lélek, akit az Atyától küldök nektek”.- Elhagyta őket Jézus, akit oly nagyon szerettek, és - ismerjük az érzést - ilyenkor nagyon szerencsétlennek érzi magát az ember. De - talán éppen ezek miatt és Jézus kifejezett parancsára - együtt maradtak, imádkoztak, Mária is velük volt. így érkezett el húsvét után az ötvenedik nap, pünkösd, amikor - mint ismert - tüzes lángnyelvek jelentek meg nekik és betöltötte őket a Szentlélek. Nagy szélzúgás is támadt, ami egész Jeruzsálemben hallható volt. Péter példája- Csoda történt, de az igazi csoda mégsem a külsőségekben, hanem az apostolok bensőjében, lelkében zajlott le. Ott van például Péter, az egyszerű halászember, aki feltehetően nem elsősorban éles elméjével, nem beszédével, „szónoklataival”, bátorságával, hanem mesterségbeli tudásával, erejével, kitartásával vívta ki társai becsülését. Ez az ember - látva, hallva a történéseket - kitárta a szoba félelmükben, önmaguk által eltorlaszolt ajtaját, kiment az épület elé, és amit korábban soha nem tett meg, beszélni kezdett a tömeghez. És a különböző nációjú emberek értették Péter szavait! Péterben - és a többi apostolban is - belül történt valamilyen csodálatos változás.- Mindebből következik, hogy a pünkösdöt nagyon nehéz kívülről szemlélni, mint egy jászolban fekvő kisbabát, és úgy megjeleníteni, mint például a karácsonyt vagy a húsvétot. Ez a nap igazán azok számára ünnep, akik át tudják élni a történések üzenetét, akik képesek érzéseikben, gondolkodásukban, cselekedeteikben - bensőjükben - megváltozni. Ők viszont a világot is meg tudják változtatni. Nagyon szépen fogalmazta meg a 16. században loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend megalapítója: „Ha egyszer megváltozik a szívünk, csoda-e, ha megváltoztatjuk az egész világot.” Azt hiszem, ez pünkösd titka.- Azt, hogy a világ változtatásra, jobbításra szorul, talán nem kell bizonygatni - folytatja Spányi Antal. - Az ember eredendően arra kapott lehetőséget, hogy boldog és szabad legyen, hogy tudjon például nagylelkű lenni, tudjon megbocsátani. Az apostolok - immáron kétezer éve, Jézus mennybemenetele után - tíz napig csendben magukba húzódtak, és elmélkedtek, feltehetően az ember lehetőségein is. Ma a világban nincs csönd. Sem körülöttünk, sem magunkban, pedig ahhoz csönd kell, hogy az ember tudjon a Lélekkel találkozni, és hasznosat cselekedni is. Pünkösd tehát tulajdonképpen a csönd, a magunkba fordulás, a magunkba nézés, az önvizsgálat ünnepe. Vagy az kellene legyen, erre kellene figyelmeztessen. A pünkösdöt akkor és annyiban tudjuk megélni, ha ezeket a készségeket magunkban kibontakoztatjuk. És ez mindenki számára lehetőség. Ha tudnánk és akarnánk élni vele, új világ születhetne számunkra, mint az apostoloknak annak idején.- Érdemes az ünnep alkalmából szimbólumaira is gondolnunk. A szélviharok kitisztítják a városok tüdejét. A Szentlélek ugyanígy kitakaríthatja az ember életét. A tűz pedig elpusztítja a talmit, és helyet teremt az újnak. Fontos ünnep tehát a katolikus egyház számára a pünkösd, olyannyira, hogy 1998-at, a teljes esztendőt a Szentiéleknek szenteli, a 2000., jubileumi év előkészületeként. Deregán Gábor Dolgozik, hogy ősszel tanulhasson Kiemelkedő tanulmányi sikert ért el Dávid Gábor, a szekszárdi Ady Endre Középiskola negyedik osztályos diákja. A világbanki elektronika szakos osztályba járó fiú az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen - a gimnazisták és szakközépiskolások között - matematikából 4. helyezést ért el, fizikából pedig 7. lett. — Gábor, az eredményeid több szempontból is jelentősek, de a legérdekesebb, hogy te szak- középiskolába jársz, a gimnazisták és matematika tagozatosok előtt érted el ezt a kiváló helyezést. Ki a tanárod? — Csapó Eszter, aki egyben az osztályfőnököm is. — Készültél a versenyre, jártál külön órákra? — Nem, csak az iskolai tanórákon foglalkoztam a tantárgyakkal. — Miből állt a verseny? — Matematikából írásbeli feladatokat kellett megoldani három fordulóban, Szekszárdon, Pakson, majd Budapesten, ezeknek az eredményeit összesítették. Fizikából az első két forduló írásbeli volt, a harmadik fordulón Szegeden gyakorlati, mérési feladatokat kellett végezni. Itt éreztem egyedül hátrányát, hogy nem gimnáziumba járok, mert azokat a méréseket, amiket feladtak, mi nem vettük az iskolában, így ez gyengén sikerült nekem. Ézért kerültem a 7. helyre, mert az írásbelim alapján a második forduló után a 3. helyen álltam. — Számítottál ilyen eredményekre? — Az elején nem, ugyanis tavaly is indultam ezen a versenyen, de akkor az első forduló után kiestem. Idén matekból az írásbelik után, amik jól sikerültek már gondoltam, hogy az első tíz között leszek. Fizikából viszont a mérések után elkeseredtem. — Szekszárdi vagy? — Nem, szakályi, itt kollégiumban lakom. — Miért éppen ebbe az iskolába jelentkeztél? — Azért, mert mindig nagyon érdekelt az elektronika. — Családod? — A szüleim elváltak, édesanyám takarítónő, édesapám munkanélküli. Hárman vagyunk testvérek, a húgom Tamásiban jár gimnáziumba, az öcsém pedig szakmunkásképzőbe. — Az eredményeid alapján felvételi vizsga nélkül felvételt nyertél a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára, egyben mentesültél a matematika érettségi vizsga alól is jeles érdemjeggyel. Ősztől budapesti diák leszel? — Igen és ezt az iskolámnak köszönhetem. Mi nem tudtuk volna befizetni a tandíjat, de az Adyban létrehoztak egy alapítványt, ami finanszírozza az első féléves tandíjamat, amit ezúttal is köszönök. A következőkben pedig remélem, hogy jó lesz a tanulmányi eredményem és kapok ösztöndíjat. — Mit csinálsz nyáron? — Dolgoznom kell, pénzt szerezni a továbbtanulásra. Megbeszéltük otthon, az egész család répát fog kapálni, az édesapám nem támogat bennünket. F. Kováts Éva - GK Miért halasztották el Ferenc József megkoronázását? Pünkösd, a legrégibb • • Ml • /*• ✓ orokii] u A zsidó-keresztény kultúrkör egyik legősibb ünnepe pünkösd. Neve a görög pentekoszté - ötvenedik - szóból ered. Ugyanis már az ókori Izraelben megünnepelték a zsidó húsvétot, az Egyiptomból való szabadulást követő hetedik hét végét, azaz a 49.-50. napot mert ekkorra fejeződött be az aratás. Az első termést, a „zsengét” áldozatként mutatták be Istennek. Később ez a zsidó ünnep történeti jelleget öltött: időszámításunk kezdetén már ehhez a naphoz kapcsolták a törvények kihirdetését is. Az apostolok cselekedeteiből ismerhetjük meg a keresztény pünkösd alapjául szolgáló eseményeket. A Krisztus halálát és feltámadását követő ötvenedik napon az apostolok, Jézus ígéretének megfelelően, megkapták a szentlelket - lángnyelvek szálltak le rájuk - és ezt követően indult meg az ősegyház hívei táborának rendkívül gyors gyarapodása. Az apostolokat hallgató, különböző népek fiaiból álló tömeg minden tagja saját nyelvén hallotta az új tanítást. A nyelvcsoda - görögül dialektosz - bizonyos elemei a zsidó tradícióban is megtalálhatók. A pünkösd egyébként úgynevezett mozgó ünnep, ideje május 10. és június 13. közé esik. Ennek oka a húsvét idejének számítási módjában rejlik. Mivel a keresztény húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, és ez évről-évre változó időpont, vele együtt változik az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje ” is. A kereszténnyé lett valamennyi európai nép körében meghonosodott valamilyen, a telet Pünkösdkor jelképesen eltemető szokás. A középkori egyház nem is próbálta a szalmabábuk égetésének vagy éppen vízbe vetésének pogány rítusát tiltani, inkább keresztény tartalommal igyekezett megtölteni. Hazánkban a legelterjedtebb népszokás a pünkösdi király választása volt. A dunántúli falvak fiatal legényei még a múlt században is lóversennyel döntötték el, hogy ki kapja majd a pünkösdi király koronáját. A versengés során szőrén megült lovakon kellett kifeszített kötelekből álló akadályokon túljutni. A győztest a kocsmában fiatal leányok virágkoszorúval koronázták meg. A pünkösdi király egy álló esztendeig ingyen ihatott a kocsmában, engedélye nélkül tilos volt mulatságot rendezni, tilosba tévedt jószágáért nem érhette büntetés, sőt sokszor ingyen legeltethette állatait. A versengés esetenként obsitos katonák között zajlott, és a győztes maskarába öltözött „udvara” kíséretében vonult végig a falun. Hódolatot nemigen kapott: törött cserepekkel, lyukas lábosokkal dobálták meg. E színes mulatságok leírásának Jókai Mór egész fejezetet szentel az „Egy magyar ná- bob” című regényében. A pünkösdi királyság azonban nem mindig tartott egész éven át, sok helyütt csupán egyetlen napra szólt. Ezért lett nyelvünkben a „pünkösdi királyság” kifejezés a rövid ideig tartó, ingatag politikai hatalom szinonimája. E nyelvi sajátosságot azután még az „igazi” királyoknak is figyelembe kellett venniük. A kiegyezés után például kisebb belpolitikai bonyodalmat okozott, hogy Ferenc József megkoronázásának napját eredetileg pünkösdhétfőre tűzték ki. Ám a jeles esemény szervezőinek egyike még jókor észbe kapott, mondván, ez a dátum azt sugallaná, hogy őfelsége igencsak rövid ideig fog ülni a magyar trónon. A nyomós érv hallatán pár nappal arrébb tették a koronázás időpontját, s lám, volt is foganatja: Ferenc József jó fél évszázados regnálása valóban nem pünkösdi királyság volt. Rékai Miklós A hálószövés titkai. Közel száz méter hosszú lehetett az a kerítőháló, mely tegnap Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeum bejárata előtt csalogatta az intézménybe a közönséget. A Múzeumi Világnap alkalmából a látogatók kamarakiállítás keretében a dunai halászeszközökkel, különböző méretű kerítő-, dobó-, és merítőhálókkal ismerkedhettek meg. Meghívott vendégként a tolnai Nyúl Sándor tartott bemutatót a varsaszövésről, s néhány érdeklődő maga is megpróbálta utánozni a fortélyokat. fotó: gottvald károly Kisautó virágból. Ulakcsai Anna azon alkotók közé tartozik, akik műveiket nem kőből, bronzból vagy fából, hanem virágból készítik. A megyeszékhelyen élő és dolgozó virágkötő keze alól egyedi stílusú csokrok, különböző, szárított növényekből, búzakalászból, mákgubóból vagy éppen taplóból összeállított tárgyak - miniatűr kisautók, szekerek, napernyők - kerülnek ki. Mindezt az érdekes, látványos világot az érdeklődők Szekszárdon, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár portáján tekinthetik meg. fotó: gottvald károly
