Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simoktornya És Környéke 1997. február 4., kedd Hőgyészi földvásár A többség eladná Felmérést végzett a hőgyészi önkormányzat annak a het­venegy földtulajdonosnak a körében, akik földjük révén érintettek a Hermelin Holding Rt. nagyszabású hőgyészi be­ruházásában. Ismert: a Her­melin mintegy száz hektáron termálfürdőt és kiegészítő lé­tesítményeket kíván építeni a község határában, de a terület gazdáival tavaly nem jutott egyezségre a föld áráról. A januári felmérés ered­ménye: negyvenhetén elad­nák földjüket, általában 56-60 forintos négyzetméteráron, heten jobb ajánlatot várnak, ketten lennének hajlandóak földcserére, egy tulajdonos élt az apportálás lehetőségével, kilencen pedig nem kívánnak megválni a földtől. Tízen még nem nyilatkoztak. A Herme­lin Holding tulajdonosai teg­nap tartott megbeszélésükön pozitívan értékelték a hőgyé- sziek hozzáállását - tudtuk meg Pál Imrétől, Hőgyész polgármesterétől. - A leg­fontosabb terület tulajdonosai úgy nyilatkoztak, hogy elad­ják a földjüket, úgy néz ki, hogy elhárul az akadály a be­ruházás elől. Bűnügyek lopott autót fogtak Tamá­siban. Két héttel ezelőtt loptak el a fővárosban egy Opel Frontera típusú terepjárót. A járművet január 29-én igazol­tatás során Tamásiban találták meg, és foglalták le. Január 31-én a Dám Étterem parko­lójában törtek fel egy Rena- ult-t, ebből kétezer forint ér­tékű irat tűnt el. A rongálási kár ennek ötszöröse. A polgármesteri hivatal is betörés „áldozata” lett Nagy­székelyen. Január 30-ra vir­radó éjjel ismeretlenek beha­toltak a község óvodájába, is­kolájába, és önkormányzati hivatalába. Innen 60 ezer fo­rint készpénzt, az óvodából élelmiszert, és négy gázpa­lackot, az iskolából műszaki cikkeket vittek el. A kár meg­haladja a 200 ezer forintot. A gáztűzhelyről szerelte le valaki a palackot - panaszolta egy nagyszokolyi sértett ja­nuár 29-én este a tamási kapi­tányságon. A rendőrség még aznap éjjel elfogta a lopással gyanúsított, szintén nagyszo­kolyi O. G.-t, akinek a gyanú szerint egy másik PB-palack is „szárad a lelkén”. Vadászterületek: megegyezés és kényszerkijelölés. Február 1-vel kijelölte a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal azoknak a vadászterületeknek a határait, amelyek ese­tében a földtulajdonosok nem jutottak megegyezésre. A megyei helyzethez hasonlóan Tamási környékén is az a jellemző, hogy a hivatal megegyezés hiányában hatósági kényszerkijelölést hajtott végre. Tíz vadászterületnél a zárványok, illetve egy-egy határvonal okozott problémát. Főként az állami erdészetek, így a Gyulaj Rt. vadászterületei nem jelentettek gondot, fotó: g. k. Magas-e a vízdíj Tamásiban? A felügyelőbizottság nem találta indokolatlannak a díjemelést Fogcsikorgatva bár, de elfogadták a Tamási Közös Víz- és Csa­tornamű Kft. által 1997-re javasolt 120, illetve 110 forintos la­kossági vízdíjakat a környék képviselő-testületei. Három tele­pülésen választották a két lehetőség közül az alacsonyabb la­kossági és a magasabb közületi díjakat, így például Újiregen, és Nagykónyiban még egyszer „emelni” kell. A kft. taggyűlése ugyanis úgy határozott: ne legyen eltérő díj a tíz településen. A víz termelői ára 138 forint köbméterenként, a 120 forintos lakossági díjat a magasabb, 180 forintos közü­leti díj teszi lehetővé. A Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss László szerint nem áremelésről van szó, a víz pedig lényegesen olcsóbb lenne, ha legalább any- nyit fogyasztanánk, mint a 90- es évek elején.- A város és a környék kép­viselői közül sokan kirívóan magasnak tartják a vízdíjat. Egyetért ezzel?- Nem - válaszol az ügyve­zető igazgató -, a megyében a simontomyai, a gyönki mellett még két régió adott be pályáza­tot állami támogatásra, tehát itt is magas a vízdíj. Fejér, Bara­nya és Somogy megyében szin­tén magasabbak a vízdíjak. Hangsúlyozom, mi nem emel­tünk árat, csak a költségek emelkedését követtük. Meg­győződésem, hogy az ala­csonynak mondott dombóvári vízdíjak két év múlva elérik ezt a szintet. A kft. felügyelőbi­zottsága sem talált semmi olyat, ami a díjemelésben indokolat­lan lenne. 1995-ben 700 ezer forint veszteségünk volt az ivó­víz ágazaton, a 28 százalékos infláció mellett mi 17 százalék­kal emeltük a víz árát. Szá­munkra hátrányt jelent, hogy 20 kilóméteres körzetet látunk el, Koppányszántó és Felsőnyék között sokkal magasabbak a szállítási költségek, mint má­sutt. A termelői kapacitás kihasz­náltsága negyven százalékos. 1990 táján a mai kétszerese volt a fogyasztás, ha most is akkora lenne, 80 forint lehetne egy köbméter ivóvíz. Meghatározó, hogy Tamásiban és Regszem­csén 25-30 éves a hálózat, itt semmi jóra nem lehet számí­tani.- Mekkora amortizációval számolnak?- 1997-re 10 százalékot, hat millió forint körüli összeget terveztünk. Ezzel szemben 1996-ban 25 millió forintot fordítottunk fenntartásra. Tele­pülésenként megvan a vagyon­leltár, a törvény pedig meghatá­rozza azt, milyen értékcsökke­nést lehet elszámolni. A kft. működése óta végzett beruhá­zások növelhetik az amortizá­ciós költségeket.- Tudnak-e csökkenteni a bérköltségeken?- 1994-ben a megyei vízmű vállalat szétválásánál 96 fő dolgozott Tamásiban, most harminccal kevesebben. 1996- ban is tíz fővel csökkent a lét­szám. A további létszámcsök­kentés a szolgáltatást veszé­lyeztetné. A jelenlegi bérekkel mi a vizes ágazatban dolgozók­hoz képest az alsó harmadban vagyunk.- A tamási termálfürdő mű­ködtetése hogyan kapcsolódik a vízműhöz?- A termálfürdő könyvelési szempontból teljesen külön ágazat.- Ezek szerint nem igaz az, hogy a fürdő esetleges veszte­ségeit a környék községei fizetik meg a vízdíjban .. .- így van. A termálfürdő 1995-ben nyereséges volt. Ar­ról szó sem lehet, hogy a két ágazat költségei kft-szinten összekeveredjenek.- Ha Tamási önállóan mű­ködtetné vízmüvét, olcsóbb lenne a víz?- Tamásiban így valamivel olcsóbb lenne, a szállítási költ­ségek alacsonyabbak lennének. Néhány kistelepülésen ugyan­akkor két-háromszorosa lenne a vízdíj a mostaninak. Az az ész­szerű, hogy a térségben egysé­ges díjak legyenek, hosszabb távon ugyanis kiegyenlítődnek a költségek.- Az elmúlt években akadtak vízminőségi kifogások is a fo­gyasztók részéről. Több pénzért tudnak javítani a minőségen?- 1996-ban az volt a célunk, hogy a minőségben javulást ér­jünk el, hét településen alakítot­tunk ki klórgázas fertőtlenítést. Tudjuk azt, hol mi a gond, a megoldás pénzkérdés. A tavalyi dombóvári vízügyi napokon kiderült, hogy a tamási terüle­ten a legkevesebb a minőségi kifogás. (tf) Februar 1-en utolsó közgyű­lésén kimondta jogutód nél­küli megszűnését az i reg­szemcséi Sólyom Vadásztár­saság. A harminc éves múlttal rendel­kező társaság tagjai 5500 hek­táron vadásztak, a környéken azonban az 1996-ban megszü­letett vadászati törvény értel­mében Regszemcse, Nagyszo- koly és Magyarkeszi földtulaj­donosai alakítottak új vadászte­rületet.- A huszonhat fős tagság­ból tíz-tizenkét vadasz helybeli lévén átkerül az új vadásztársa­ságba. A társaság fővárosi, szekszárdi tagjai máshol kere­sik a lehetőséget, és ígéret van arra, hogy az idősebbek ven­dégvadászként működhetnek az újonnan alakult társaságban - tudtuk meg Bay Endrétől, a Sólyom titkárárától. - A köz­gyűlés döntött a mintegy két millió forintos vagyon arányos felosztásáról is. Elképzelhető, hogy a tagok később bérkilövő társaságot alakítanak - mondta a jövőről Bay Endre. Megszűnt az iregi Sólyom Űj társulásban öt úttörőcsapat Esélynövelő kiválás Január 8-án kilépett a tér­ség öt úttörőcsapata a Ma­gyar Úttörőszövetség Tolna Megyei Társulásából, és ta­vasszal új, regionális társu­lást kívánnak alapítani. A tolnanémedi II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat mellett a kurdi, a magyarkeszi és a két Gyönkön működő csapat dön­tött így. Jelezte az alakuló új társuláshoz való csatlakozási szándékát Dombóvár öt úttö­rőcsapata is. A célok között komolyabb kapcsolatteremtés, a tapaszta­latok és módszerek cseréje, a rendezvények összehango­lása, az úttörők központi ren­dezvényein való szervezett részvétel szerepel, valamint segítséget kívánnak nyújtani az iskoláknak, pedagógusok­nak gyermekszervezetek lét­rehozásához.- Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekeknek jobb legyen - mondta a kiválás okáról Gölöncsér Lászlóné, a tolnanémedi úttörőcsapat ve­zetője. - Konkrétan: a me­gyei társulástól nem kaptunk anyagi támogatást, kevesebb volt az esélyünk arra, hogy el­jussunk egymás rendezvénye­ire. A regionális társulás to­vábbra is tagja lesz a Magyar Úttörőszövetségnek, azt a fi­nanszírozást, amit kapunk, mi becsülettel „leosztjuk”. (tf) HIrSorok A pincehelyi kórház körüli hu­zavona hónapjai alatt folyama­tosan ígéretek hangzottak el a tamási mentőállomás mentőau­tóval, esetkocsival történő meg­erősítéséről. A mentőautókról azonban csak hírek érkeztek. Január 24-én dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter ígéretet tett: utasítja az illetékeseket a gépko­csi 48 órán belüli szolgálatba ál­lítására. A jármű két napon be­lül Tamásiban volt. Ha egy minisztert elfut a mé­reg... A Simontornyán tervezett mentőállomásról tartott meg­beszélést és helyszíni szemlét tegnap dr. Penczel Dániel, a Tolna Megyei Mentőszolgálat vezető főorvosa, Szekeres László gazdasági vezető, Kar- nicser Tamás, a Simontomyai Bőrgyár Rt. vezérigazgatója, valamint Cserháti Péter pol­gármester. A megbeszélésről készült emlékeztető tartal­mazza a Bőrgyár és a város ön- kormányzata közti megállapo­dást a leendő mentőállomás he­lyiségéről. Leszögezték: Si- montomya részéről nincs aka­dálya a beruházásnak. A kistérségi gazdaságfej­lesztő program második meg­beszélését rendezik meg Reg­szemcsén február 5-én. Az amerikai munkaügyi minisz­térium támogatásával zajló program szemináriuma azok­nak a önkormányzatoknak, a gazdasági, üzleti élet szerep­lőinek szolgál információk­kal, akik a vállalkozások kö­rülményeit javító lehetősége­ket keresik. Vezetőségi értekezletet tart a tamási Vöröskereszt február 5-én, szerdán. A szervezet vezetősége értékeli az 1996- ban elvégzett munkát, és meghatározza idei munkater­vét. Gulyás Róbert festményei­ből nyílt tegnap kiállítás a ta­mási művelődési ház kisgaz­dájában. A festmények feb­ruár 28-ig láthatók. „Másodállású” vállalkozások Jobb „leadni”, mint fizetni a tébét Társadalombiztosítási járulékot kel) fizetni január 1-től azoknak, akik főállásuk mellett vállalkoznak, akkor is, ha nem keresnek semmit. A tamási „másodállásű” vállalkozók egy része már tavaly decemberben „kapcsolt”, és megszün­tette vállalkozását. Simontornyán eddig hu­szonegyen adták vissza vállal­kozói engedélyüket, néhányan még várakozó állásponton vannak. Gyönkön a kiegészítő tevékenységként vállalkozók javarésze szintén visszaadta az „ipart”, - tizenkét vállalkozó­ról van szó. Tamásiban az öt­százhúsz vállalkozói enge­déllyel rendelkező közül mintegy ötvenen szüntették meg vállalkozásukat. Elsősor­ban azok, akik valóban kere­setkiegészítésként végezték vállalkozói tevékenységüket ­tudjuk meg Rosta Erikától a tamási polgármesteri hivatal tisztviselőjétől. Biztosítási ügynökök, fagylaltárusítással foglalkozók, búcsúsok vannak a listán. A főállásban szolgál­tatást végzők közül csak egy vállalkozó „mondott fel ma­gának”. A vállalkozói engedélyek leadásának hulláma már de­cemberben megindult. Sokan úgy számolnak, hogy, ha ápri­lisig kifizetik a kötelező társa­dalombiztosítási járulékot, akkor többet vesztenek, mint, ha újra kiváltják ötezer forin­tért a vállalkozói engedélyt. Többen gondolkodnak azon is, hogy a nyugdíja nagyszülők­nek váltanak vállalkozói iga­zolványt, mivel ez kedvezőbb fizetési kötelezettségekkel jár - mondja a tapasztalatokról Rosta Erika. Tamásiban egyébként - amennyiben a jogszabályról az Alkotmánybíróság a vállal­kozókra nézve kedvező dön­tést hoz - azoknak a vállalko­zóknak, akik emiatt adták vissza engedélyüket, nem kell ismét kifizetni ötezer forintot az engedély kiváltásáért. Erre már az úgynevezett Bokros­csomag visszavont intézkedé­sei után is volt példa. (-h -c) Diákcentrum: ismét gyerekzsivaj? 1996. nyarán a tamási önkormányzat a Diák­centrum épületét kiüríttette. Az ingatlan hasznosítására nem akadt vállalkozó, miközben ál­laga romlik. A csaknem egy éves pauza után a közeljövőben elképzelhető, hogy a DC ismét közművelődési tevékenységnek ad otthont. fotó: g. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom