Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. február 26., szerda — Dombóvár És Környéke Hírmondó Előadások a lélek lángjairól A dombóvári művelődési házban A lélek lángjai a túl­világon is túl címmel már­cius 3-án, és 4-én este hét órai kezdettel tartanak elő­adásokat . Az előadásokra a belépés díjtalan. Gázos bemutató Döbröközön A döbröközi tornacsarnok­ban február 28-án, pénteken este öt órától gázkészülékek termékbemutatója és szak- tanácsadás várja az érdeklő­dőket. A településen egyéb­ként nagy számban csatla­koztak a gázprogramhoz, hiszen 320-an fizették be az önerős gázhálózat fejlesz­téshez szükséges pénzt. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésé­ben február 27-én, holnap reggel kilenc órától délután kettőig önkéntes véradást tartanak a dombóvári kór­ház véradó állomásán, ahová minden véradót sze­retettel várnak. / Álláskeresők figyelmébe A dombóvári munkaügyi ki- rendeltségen a következő ál­lásokat tartják nyilván: bolti eladó, cukrász, cipőfelső­rész készítő-tűző, építész­mérnök, fűtésszerelő-víz- vezetékszerelő-hegesztő, gyógytornász, házvezető nő, illemhely üzemeltető, ka­rosszéria lakatos, könnyű­zenei programszervező, la­katos, lakatos-hegesztő, marós-esztergályos, pultos, üzletkötő. Közmeghallgatás Gyulajon Február 27-én, vagyis hol­nap este hat órától a gyulaji önkormányzat a helyi műve­lődési házban közmeghall­gatást tart. A közmeghallga­táson polgármesteri beszá­moló hangzik el, majd a te­lepülés vezetői válaszolnak a gyulaji polgárok kérdése­ire. Felnőttek hittanja A felnőttek hittanja című előadás-sorozat holnap este hét órától folytatódik a dombóvári művelődési ház színháztermében. A téma az egyház, az előadó Dr. Rózsa Huba professzor lesz. A dombóvári festőművész, Csonka Sándor már többször bemutatkozott a városban, ám ezúttal nem maga által festett képekkel, hanem képeslapok­kal töltött meg egy tárlatot a dombóvári Városi Könyvtár előterében. A több tízezer ké­peslapból álló gyűjtemény - amelyek között nem egy ritka­ságnak számító régiség - leg­szebb, és több szempontból is válogatott darabjai nem csak az angol királyi családot - képün­kön II. Erzsébet királynő pará­dézik lovon - mutatják be, ha­nem a földrészeket, egyes or­szágokat is. Az igazán színes és érdekes tárlatot az érdeklődők még márciusban is megtekint­hetik. ni Kudarcélmények helyett stratégia kellene A köldökzsinór és a nagykorúság ( Folytatás az 1. oldalról.) Azonban - folytatja - a kisebb­ségi önkormányzat hajlamos arra, hogy a nagy politika nyomdokain haladjanak, s ne a helyi lehetőségek mentén.- Ezek szerint az önkor­mányzat is szükségét érzi a ki­sebbségi önkormányzattal való együttműködésnek.- Ez így van. Sokszor be­szélgettünk arról, hogy jó volna kidolgozni egy olyan szociális térképet, amit közösen kidolgo­zott szempontrendszer alapján készítenek el, s nem az egyete­meket, vagy szakembereket kémek fel, hiszen ezt pénzzel sem bírnák. Ez arra is jó volna, hogy megtudjuk, kik vállalják másságukat, ám ez máig sem készült el.- Horváth Úr azonban azt hangsúlyozza, hogy nem csak a roma kisebbség, hanem minden szociálisan rászoruló segítését képviselik.- Talán éppen ez a baj, vagyis az, hogy a részükről egyfajta egészséges türelmet­lenség érzékelhető. Én csak a stratégia hiányát látom náluk, ami őket kudarcélményekhez vezetik. Talán kevesebbet kel­lene felvállalniuk, s az így kitű­zött célok eléréséért a városi önkormányzat segítségével szí­vósan dolgozniuk. A tanuló­pénzt mi is megfizettük, de a nagy önkormányzatot nem utá­nozni kellene, hanem önálló részt vállalni a feladatokban, hiszen a kisebbségi önkor­mányzat is nagykorú már.- Ez nem a köldökzsinór el­vágását jelentené?- Erről szó sincs, hiszen az ő önállóságuk mögött változatla­nul operatív segítségként je­lenne meg a települési önkor­mányzat. Ez a lakásépítési programnál is kitűnik. Mi segí­tenénk egy lakásfelújítási prog­ramban, hiszen vannak meg­óvásra érdemes épületek. Ugyanakkor le kellene szok­tatni az embereket például ar­ról, hogy a lakás tartozékait tü­zeljék el télen. Egyébként a la­kás- és segélyügyekben is azt kellene figyelnük, és megvála­szolniuk, hogy ki miért kerül az utcára, vagy szorul segélyre. Oksági kezelésre volna szük­ség, de ha ez nem megy, akkor sem tekinthetünk el a másokra is érvényes „sorban állástól”. A lakásépítési programmal kapcsolatban egyébként azt még azt mondhatom, hogy mi is segíteni akarunk a megvaló­sításában, de ez sem könnyű feladat. Mindenesetre keressük a lehetőségeket, s mindent el­követünk, hogy módot találjunk a megvalósítására, illetve a hi­ányzó önerő pótlására.- Mi a helyzet a kilakoltatá­sokkal?- Lakbérhátralék miatt sen­kit nem lakoltatott ki az ön- kormányzat, mindössze két ön­kényes lakásfoglaló került ki így a „lakásából”, holott hozzá­vetőleg 30 nem fizető lakásbér­lőről tudunk.- A kisebbségi önkormány­zat elnöke a munkahely terem­tést is „számon kérte” a telepü­lési önkormányzattól.- Az önkormányzat türel­mes munkaadó, amit jelez, hogy gyakran kínálunk munka- lehetőséget, még ha nem is tar­tós foglalkoztatást. Munkalehe­tőség volt az önkormányzati in­tézmények felújítása kapcsán, és a családsegítő szolgálat is tudna alkalmazni állandóan embereket, akik éppen a szociá­lis gondok közvetítőjeként dol­gozhatnának. Alkalmi „nyugdí­jas” állásnak mondhatnám a pollen akciókat, ám tavaly is a szükséges tíz ember helyett, csak hetet találtunk. Ők mind a kisebbséghez tartoztak. Volt arra is eset, hogy külön busz várakozott az alkalmi munkásokra, akiket a Dalmandi Rt. foglalkoztatott volna, ám senki nem érkezett a munkára. A kisebbségi önkormányzat például éppen azért abban is nagy segítségünkre lehetne, hogy megtalálja a munkát vál­laló rászorulókat, akiknek - ha időszakosan is - igyekszünk munkát biztosítani. - nagy ­Véradókat köszöntöttek Kaposszekcsőn Ne tudják meg, milyen kapni Az elmúlt pénteken csalá­dias hangulatú, egyben ha­gyományos házi ünnepségre gyűltek össze a kaposszek- csői Vöröskeresztes alap­szervezet véradói, akik kö­zül huszonketten kitünte­tésben is részesültek, amit dr. Deák Györgytől a Tolna Megyei Kórház igazgató fő­orvosától vehettek át. Az ünnepségen - amin részt vett dr. Magda Tamás főor­vos, a Vöröskereszt dombó­vári szervezetének elnöke, és Váradi Józsefné a szervezet titkára is - először a kaposz- szekcsői általános iskolások adtak műsort, s furulyajáté­kuk mellett az ünnepelt vér­adók szavalatot is hallhattak. A vers üzenete pedig éppen a véradómozgaloméval volt azonos, hiszen „ ha valamit kémek tőled, nem kötelező”, de „tedd meg, ha teheted”, hangzott a szavalat. A hangulatos műsor után dr. Veszély József a kaposz- szekcsői alapszervezet elnöke mondott rövid ünnepi beszé­det, amiben visszaemlékezett egyebek mellett a régi ka- posszekcsői és csikóstőttősi véradásokra, s arra is, amikor a megye mintegy kitüntetés­ként éppen őket szemelte ki arra, hogy az éve első napjai­ban szervezzenek véradást. Ez annak volt köszönhető - mondta dr. Veszély József -, hogy a településen mindig ki­emelkedően magas volt az önkéntes véradók száma. En­nek titka pedig egyszerű, hi­szen - ahogy a szónok vissza­emlékezett - még a templomi szószékről is segítséget kap­tak a szervező munkához. Persze a történet hosszú, az emlékeket, a Vöröskeresztes önkéntes szervező munkával kapcsolatos élményeket pedig maga a tett, a véradás teszi igazán nemes gesztussá. Ezt a gesztust, az önzetlen segít­ségnyújtást pedig ma is sokan „műveli” Kaposszekcsőn, hi­szen a huszonkét kitüntetett csak a jubiláns véradók szá­mát jelzi. Közöttük voltak a 10-15-20-30-40-szeres és az ötvennél is többször vért adó hölgyek és urak - ahogy a beszédben hangzott el - az ÉLET katonái. A kitüntettek között pedig egy hatvanszo­ros és a nyolcvan véradáson túl lévő Tálos István is ott volt. Az ünnepségen - amit han­gulatos, finom vacsora köve­tett - köszöntötte őket a tele­pülés polgármestere Tóth Imre is, aki maga is a „vér­adók nagy családjának tagja”, s aki méltató szavait befe­jezve azt kívánta a kaposz- szekcsői véradóknak: tudják meg minél többször, hogy mi­lyen jó érzés vért adni, de ne legyen arra szükségük, hogy azt is megtudják, milyen érzés más vérének köszönni az éle­tet. - nagy ­Összefogással a turizmusért Az elmúlt héten Dalmandon tartott ülést a Dombóvár Városi és Városkörnyéki Települési Önkormányza­tok Területfejlesztési Társu­lása. A tanácskozás egyik fő témája a térség turisztikai lehetőségeinek kihaszná­lása, s a tényleges lehetősé­gek feltárása volt. Mint azt Szabó Lóránd a tár­sulás menedzsere elmondta Dombóváron még az idei tu­risztikai idény beindulása előtt több ezzel kapcsolatos fejlesztés valósul meg. Egy­részt Tourinform iroda nyílik, amely a Magyar Turisztikai Szolgálat országos hálózatá­nak részeként működik majd. Az iroda fő feladata az lesz, hogy a városba érkező bel- és külföldi vendégeknek látvá­nyosságokat, programokat, szolgáltatásokat ajánljon in­gyen. Ez egyébként Nyu- gat-Európában már szokás, s remélhetően itt is megvalósul az a törekvés, hogy az üdülő­tulajdonosok, a turizmusban érintett vállalkozók önmaguk határozzák meg az iroda mű­ködését, s egyfajta minőség- biztosítási rendszer létezése mellett legyenek szereplői a helyi turizmusnak. Az összefogás azért is cél­szerű volna - mondta Szabó Lóránd -, hogy a vendégek a fürdőzési lehetőségek mellett megismerkedhessenek a lo- vaglási, horgászási, termé­szetjárási lehetőségekkel, a falusi turizmus kínálta lehető­ségekkel egyaránt. A cél ön­magában egyszerű, ám ebbe a törekvésbe valóban be kell vonni a város környéki tele­püléseket is, hiszen eddig az volt tapasztalható, hogy a kis településeken elszigetelt kez­deményezések úgy működ­tek, hogy jóformán a szom­széd település lakói sem tud­tak róla. Pedig a környék le­hetőségei is adottak ahhoz, hogy a turizmusból a telepü­lések pénzhez, a személyek megélhetéshez jussanak. Borverseny és jubileumi bál Az elmúlt hétvégén 14. alkalommal hirdettek eredményt a mű­ködésének idén negyed százados jubileumát ünneplő dombó­vári Kertbarát Kör hagyományos borversenyét követő bálon. Ajánlás a világszövetségnek Hétfőn tartotta második össze­jövetelét Dombóváron a Ma­gyarok Világszövetségének húsz főt számláló helyi szerve­zete. Az ülésen - eleget téve az országos vezetés kérésének - közel száz névből álló névsort állítottak össze, s ezzel egyben a listán szereplő helyi és orszá­gos közéleti személyiségeket javasolták is abba a nemzeti együttműködési bizottságba, amelynek célja, hogy a szövet­ség pártoktól és kormánytól független civil közéleti akadé­miát hozzon létre. Az ülésen arról is határoztak a szövetség helyi szervezetének tágjai, hogy előadókat hívnak Dombóvárra, akik Magyaror­szág történelméről, s jelen helyzetéről tartanak majd elő­adásokat a városban. A Tolnai Népújság hirdetés­felvevő helyei: Döbrököz Takarékszö­vetkezet Döbrököz 7228. Bognár és Tsa Bt. Dom­bóvár, Kórház u.41. Anteusz Kft. Dombóvár, Teleki u. 7-9. Vöröskereszt Dombóvár, Városi Szervezete, Ady E. u. 8. A borversenyre minden ed­diginél nagyobb számban ér­keztek minták, hiszen 89 boros gazda összesen 220 bort neve­zett a versenyre. Ezek közül 91 vörös, míg 129 fehérbort ízlel­tek, szagoltak, nézegettek a bí­rálatot végző bizottságok tagjai, akik végül a vörös borok közül 24-et arany, 43-at ezüst, 19-et bronz minősítéssel díjaztak, s ötöt oklevéllel ismertek el. A fehér borok között 31 kapott arany minősítést, míg a 60 ezüst és a 28 bronz minősítés mellett tíz oklevelet is kiosztot­tak. A szerdai borbírálatot - aminek a dombóvári művelő­dési ház adott helyet - szomba­ton, a Kertbarát Kör bálján kö­vette az ünnepélyes eredmény- hirdetés. A bálon először Éles Simon a Kertbarát Kör elnöke köszöntötte a bálozókat, s kö­szönte meg a borversenyen való részvételt a gazdáknak, majd a tizenöt legeredménye­sebb gazdának Micheller József és Bodó Imre adta át a szponzo­roknak köszönhető díjakat. A fődíjat az attalai Barkóczi Ernő vehette át, akinek három bora arany, kettő ezüst, egy pedig bronz minősítést kapott. A kép­zelet beli dobogó második fo­kára a döbröközi Hegedűs Jó­zsef állhatott volna fel három arany és egy bronz minősítés­sel, míg a harmadik helyen holtversenyben - három-három arany minősítéssel - Suri Dé­nes és Réz József végeztek. A külön díjazott gazdák kö­zött volt még Szűcs István, Po- tocsak Józsefné, Márhoffer Já­nos, Kovács János, Nagy Mi­hály Gyula, Dukai Margit, Fűzi Sándor, Rohán János, Góvnik Imre, Páldi Ede és Boda István. A legszebb ajándékot talán mégis a Kertbarát Kör elnöki tisztét 25 éve betöltő Éles Si­mon kapta, akinek a művelő­dési ház nevében Farkas János az intézmény igazgatója egy fa­liórát ajándékozott, amely nem csak a múló időt, a negyed szá­zadot, hanem azt is jelképezi, hogy elkezdődött egy új negyed század korszaka a Kertbarát Kör életében. - nagy ­Megújult a Gazdabolt Tegnap reggel nyitotta meg a Dombóvári ÁFÉSZ a másfél milliós költséggel átalakított Gazdaboltját Dombóváron. A bolt megújulása, egyben eladóterének - a korábbi rak­tárak területének csökkenté­sével - az eddigi 80-ról 200 négyzetméterre növelése a szövetkezet üzleti stratégiá­ját is jelzi, hiszen ahogy Bodó János a szövetkezet el­nöke fogalmazott: „eladni azt lehet, amit látnak a vásár­lók”. A bolt átalakítása, illetve áruválasztékának kialakítása egyben jelzi, hogy a szövet­kezet igyekszik alkalmaz­kodni a megváltozott vásár­lói szokásokhoz is. ni Öt világrész képeslapokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom