Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-30 / 280. szám

Vigyázat, csúszásveszély! Könyörtelenül beköszöntött a tél, a leesett hó nyálkássá, csúszóssá tette az utakat. A megválto­zott útviszonyok miatt mire ügyeljenek az autó­sok, illetve hogyan közlekedjenek havas, jégbor­dázott úton? Horváth Ferenc rendőr százados, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési osztá­lyának balesetmegelőzési főelőadója tájékoztat. Nem elég a jó kocsi és a jó gumi, az óvatos vezetés is ajánlott — Szorosan nem tartozik a közlekedéshez, mégis fontos, amennyiben reggel a jármű­vekkel el akarnak in­dulni, legyen kéznél jégkaparó, jégoldó és zárolajozó. Vala­mennyi szélvédőt meg kell tisztítani a ráfa­gyott hótól a biztonsá­gos kilátás érdekében, ne csak lyukat kapar­janak az első, illetve a hátsó üvegre. Bizton­ságosabb a téli gumi­abroncsok használata. Ajánlatos még tél előtt szervizbe vinni az au­tót gyújtásellenőr­zésre, s ha kell, gyer­tyákat, megszakítót cserélni, s az eddiginél is nagyobb figyelmet szentelni az akkumulá­tornak. — Hogyan közle­kedjenek az autósok télen? — Elsősorban a téli viszo­nyoknak megfelelően kell közlekedni. Lakott területen nem kötelező a tompított fényszóró használata, de kö­dös időben ajánlott bekap­csolni, jobban észrevehetők az A legújabb szilikát-adalékolású abron­csok nagyobb biztonságot nyújtanak té­len autók. A havas, jeges úton a fékút kb. a tízszeresére növek­szik, ezért a követési távolság tartásánál, illetve az útkeresz­teződés megközelítésekor fo­kozottan figyelni kell erre. Hi­ába van elsőbbsége az autó­nak, ha az ellenkező irányból érkező jármű nem tud meg­állni. Nem biztos, hogy télen is a kresz előírása szerint nyolcvannal lehet haladni. Mindig az útviszonyoknak megfelelő sebességet kell vá­lasztani, hogy az autó havas, jeges úton is biz­tonsággal meg tudjon állni. — A betaka­rítások után ma­radhat sárfel­hordás az úttes­ten... — Fokozó­dik a balesetve­szély, amikor a lefagyott, jeges sárra a hó ráesik. Aki úgy vezet, hogy nemcsak két méterre előre lát, hanem jóval előbbre is következtet, már messziről érzé­keli, így például a 6-os főúton a mellékutak rá­csatlakozásánál hol lehet számí­tani ilyen sárfel­hordásra. Ahol ez egyértelműen látszik, ott min­denképpen lassítsunk, mert megcsúszhat a jármű. — Mi a tapasztalat, a tél beköszöntével figyelembe veszik-e az autósok a megváltozott útviszonyo­kat? — A tavalyi télből ki­indulva, kevesebb baleset történt abban a három hó­napban, mint nyáron. Kö­szönhető ez annak is, hogy télen nagyon sokan letették az autót. Akinek nem szükséges, saját ér­dekében inkább ne üljön autóba. A téli hónapokban az autósok sokkal fe­gyelmezettebbek, figye­lembe veszik a megválto­zott körülményeket. Na­gyon sok a gyalogos bal­eset, s nem mindig az au­tósok hibájából. A téli időszakban fokozottabban figyeljenek az úton köz­lekedők mind a gyalogosokra, mind pedig egymás épségére. Még a notórius gyorshajtók is „megszelídülnek”, tisztelik a ködöt, a telet. - péteri ­Tolna megyét is elérheti a szervezett bűnözés Egyszerre két megye főkapitánya A belügyminiszter dr. Berta Attilát, Tolna megye főkapitányát bízta meg hat hónapra a Fejér megyei főkapi­tányság vezetésével is. Ez azt is jelenti, hogy 780 ezer ember közbiz­tonságáért felelős, irá­nyítása alá tartozik ti­zenegy rendőrkapitány­ság, s övé 2100 rendőr minden gondja-baja. — Hogyan lehet egy ember egyszerre két helyen? — Ez természetesen nem lehetséges. Október elseje óta munkaidőm jelentős részét, durván hetente négy napot, a számomra új területen Fejér megyében töltök. — Nem tart attól, hogy köz­ben az itt elért eredmények el­vesznek? — Több, mint öt éve Tolna megyében vágyók főkapitány, itt dolgoztam, a rendek és me­chanizmusok úgy alakultak, hogy a távollétemben a szak­mai helyettesem irányításával rendben megy a munka. Első számú helyettesemnek, Bátorfi György ezredesnek minden olyan napi ügymenettel össze­függő kérdést átadtam, ami a főkapitány kompetenciájába tartozik. Csak személyi kérdé­sekben és szervezeti módosítá­sok ügyében tartom fönn ma­gamnak a döntési jogot. — Két álláshoz két fizetés is jár? — Nem jár. A szolgálati törvény úgy fogalmaz, hogy ha valakit megbíznak egy más fel­adat ellátásával, eredeti beosz­tásának megtartása mellett, az illetményalap száz százalékáig adhat a belügyminiszter plusz javadalmazást. Ez nálam jelen­leg húszezer forint bruttó, ami nettó 10 ezer 400 forint. — Min változtatott először, mi nem volt Fejér megyében ami Tolnában már jól műkö­dik? — A vezetés ábécéjében számomra az első szabály, hogy egy vezető csak akkor döntsön, ha kellő információval rendelkezik, ezért egy hónapig, nem döntöttem semmit. Utána úgy láttam, hogy néhány elvi, szervezeti kérdésben kell vál­toztatni. Az első megállapítá­som az volt, hogy a Fejér me­gyei főkapitányság tevékenysége és eredményei nem azt a helyet foglalják el az országos hierar- ' chiában, mint amit megérdemelnének. Ennek több oka is van, az egyik az, hogy figyelmen kí­vül hagyták a főka­pitányság munkájá­nak a megismerteté­sét, csúnya szóval „eladását” a médi­ákban. Nincs sajtó- referens, nincs a fő­kapitánynak szemé­lyi titkára ami ma már nélkülözhetet­len a döntés-előké­szítés időszakában. Nincs a Fejér me­gyei főkapitányság­nak önálló jogi kép­viselte. December elsejétől már lesz sajtóreferens média­tervvel, önálló jogi képviselő és titkár is. Fontos volt áttekinteni a szervezeti struktúrát is, amiről az derült ki, hogy sajnos elma­radt az élettől, s úgy körülbelül a nyolcvanas évek közepének felel meg. Ha Tolna megyével összehasonlítom például egy hétvége történéseit, akkor kide­rül, hogy az egy teljes havi Tolna megyeinek felel meg. Tolnában van évente hétezer bűncselekmény, Fejérben meg csak Székesfehérváron nyolc­ezer. Ezekhez a tényékhez kel­lett átalakítanunk a szervezeti felépítést, figyelemmel a szer­vezett bűnözésre, a kábítószer­kereskedelemre, a megye úthá­lózatának a felügyeletére. Ezen kívül Fehérvár történelmi bel­városának védelmét is ki kell alakítani. — Úg>’ fogalmazott, hogy „alakítanunk”. Kikkel? — Munkatársaim fogéko­nyak voltak a változtatási igényre és partnerek a végrehaj­tásban. Az állományon belül el­lenállásra nem találtam. Szá­mukra az a kérdés, hogy ki fogja a közösen kialakított ren­det továbbvinni. Az én megbí­zatásom március 31-ig szól, de azt nem tudom megmondani, hogy április elsejétől ki lesz Fe­jér megyében a főkapitány. — Fordítsuk meg a kérdést, van-e olyan tapasztalata, ami itthon hasznosítható, ha teljes munkaidőben visszatér? — Van, amit itt is szeretnék megcsinálni, ha visszatérek. Az biztos, hogy a történelmi királyi város rendjét a jelen feltételek között nem lehet fenntartani. Szervezni kell egy mobilizál­ható, nagy létszámú erőt, ami e mellett egy egész feladatsor megoldására is felhasználható a főkapitány kezében. Ennek a tanulmánynak az elkészítése fo­lyamatban van. Bízom abban, hogy január elsejétől lesz mint­egy 80-100 fős helyettesi, vagy főkapitányi hatáskörbe tartozó egység, amely nyáron a Velen­cei tó környékén és Székesfe­hérvár belvárosában a folyama­tos rendet fenn tudja tartani. — Hogyan vonatkozik mindez Tolna megyére? — Szerencsére még igaz, amit Tolnáról mondanak, hogy a béke szigete, de ha Budapes­ten tartósan üldözik - és ezt már el is kezdték - az alvilági elemeket, akkor ezek először Budapest környékére teszik át működésük színterét. Ebbe az első körbe beletartozik Székes- fehérvár, Győr, Mosonmagyar­óvár, Eger és környéke. Ha ezek a városok is felkészülnek, akkor előbb-utóbb Tolna me­gye is sorra fog kerülni. Lehet, hogy innen akarják majd irányí­tani a szervezett bűnözők bu­dapesti akcióikat. A rendőrség egészének előbb-utóbb el kell jutnia oda, hogy nem az esemé­nyek után kullog, hanem előre látva azt ami következik, felké­szül a várható eseményekre. Ihárosi Ibolya A személyi sérüléses balesetek számának alakulása Tolna megyében A Tolna Megyei Balesetmege­lőzési Bizottság nemrégiben készítette el azt a grafikont, amelyen 1963-tól 1996 szep­temberéig tünteti fel a szemé­lyi sérüléses közúti közleke­dési baleseteket kimenetelük szerinti alakulásban. A köny- nyű, a súlyos, a halálos balese­tek közül szerencsére az utób­biból történt a legkevesebb. A kimagaslóan sok könnyű sérü­léssel járó baleset 1992-ben, míg a legkevesebb az idei év­ben volt. Valamivel alacso­nyabb a száma a súlyos sérü­léssel járó baleseteknek, a leg­többet 1990-ben, míg a legke­vesebbet az idén regisztrálták. Jól látszik a grafikonon, hogy 1994-től mind a halálos, a sú­lyos, mind pedig a könnyű sé­rüléssel járó balesetek száma Csökken. (p. téri) Dr. Berta Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom