Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-30 / 280. szám
10. oldal ZSAMJMAGAZm 1996. november 30., szombat A jövő év elején összevonják a szekszárdi és a megyei ügyeletet Közelebb a bajba jutott polgárhoz Ha a segítséget kérő állampolgár a 07-et hívja, valamikor a jövő év elejétől a központi ügyeletén csörög a telefon. Mi a megyei és szekszárdi városi ügyelet összevonásának a célja, miért lesz ez jó az állampolgárnak? Erről kérdeztük Bátorfi György rendőr ezredes, főkapitány-helyettest. — Mi indokolja az intézkedést? — Ez a rendőrség szervezeti és irányítási rendszerének korszerűsítésére vonatkozó egyik lépés. Tervezzük, hogy a későbbiek folyamán a többi városi ügyeletre is sor kerül, s egy központ működik majd az egész megyében. Mindez csak akkor fog megtörténni, ha a személyi és technikai feltételeit kialakítottuk. Nagyobb mennyiségű információ érkezik egy helyre és az ügyeletnek a felelőssége is megnő. Az irányítás munkaidőben a parancsnokon keresztül történik azon túl pedig közvetlenül. — Mik az előnyei? — Előnyös lesz a polgárnak, mert ez a rendszer nem az illetékességi határokat veszi figyelembe, hanem azt, hogy hol van az eseményhez legközelebb szabad rendőr. Arról van szó, hogy ha egy polgár bajba került, a rendőri alapintézkedést minél gyorsabban meg lehessen tenni. A rendőr nyújtson segítséget, biztosítsa a helyszínt és a szak-segítséget az illetékes rendőri szervtől igényelje. Ha kell, nyomozót hív, ha kell, helyszínelő csoportot. Jó a rendőröknek is, mert ha egyik városban baj van, máshonnét is tudunk átirányítani segítséget. Ha a teljes megyei ügyelet másfél-két éven belül megvalósul, annak nagyon örülnénk. — Egyáltalán milyen okból, célból érdemes tárcsázni a 07-es telefonszámot? — A rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekben. Hogy mi a dolgunk, azt a rendőrségi törvényben - amely nyilvános jogszabály - bárki elolvashatja. — Például, mi van benne? — Ránk tartozik minden, ami bűncselekményekkel kapcsolatos, a szabálysértések egy része, a többi önkormányzati hatáskör, vagy más hatóság hatásköre. Vannak ezen kívül hatósági ügyeink, mint például a gépjármű-ügyintézés, a fegyver és pirotechnikai eszközök, robbanóanyagokkal kapcsolatos jogosítványok. A 07-et hívni minden olyan ügyben célszerű, amelynek sorén az állampolgárt jogsérelem ért. — Ha például látom, hogy valaki nagyon szeretne feltörni egy gépkocsit, s felhívom a számot, akkor mi történik? — Arra lehet számítani, hogy egy rendőr felveszi a telefont, és a lehető legrövidebb időn belül a szolgálatban lévő rendőrt a helyszínre irányítja. — Mit mondjon a telefonba az állampolgár? — Amit az esetről tud. A rendőrnek a dolga, hogy irányítsa a beszélgetést, s a hallottakból megítélje, van-e jogosultsága az intézkedésre. — Mennyire gyakori a félrevezető hívás? — Van ilyen, játszanak ezzel is, elsősorban a gyerekek. Azt is elmondom, hogy megtaláljuk a telefonálót, mert minden 07-re érkező hívást rögzítünk. Volt már, akit nyilvános fülkében még tetten értünk, de a lakást is kiderítettük, ahonnan egy gyerek telefonált. A közérdekű telefonnal való játszadozással a bajba jutott emberek segítségkérését gátolják meg. Ihárosi Ibolya Egy nem bizonyítható „helyszíni lerendezés” Egy hivatalos személy megvesztegetésének kísérletét gyanította a tamási rendőrkapitányság vezetője, dr. Kovács Zoltán, amikor 1996. október 16-án megtette a feljelentést a Tolna Megyei Ügyészségen. Az eljárást az ügyészségi nyomozóhivatala megszüntette, mondván: a bűncselekmény nem bizonyítható. A történet a dokumentum szerint a következő. Szeptember 28-án délután három óra körül K. L. tamási rendőrőrmester Tolnanémedi belterületén egy kisteherautót ellenőrzött. A sofőr - K. S. - nem tudott iratokat felmutatni. Azt mondta: a lakásán bemutatja a szükséges okmányokat. A rendőr elkísérte oda, de kiderült, hogy K. S. csak egy személyi igazolvánnyal rendelkezik. Nem volt jogosítványa, az autó műszaki vizsgája lejárt, nem volt zöld kártyája, egy hónappal a gépkocsi vásárlása után nem íratta át azt saját nevére. így kötelező felelősség- biztosítást sem köthetett rá. K. S. felvetette a rendőrnek, hogy tekintsen el a szabálysértési feljelentéstől, „rendezzék a dolgot a helyszínen”. A rendőr ezt visszautasította. Időközben színre lépett K. S. sógora, Gy. J„ aki rövid megbeszélés után a sofőrtől átvett öt darab ezer forintost, odament a rendőrhöz, és felajánlotta azt. Az őrmester szerint teljesen egyértelmű és félreérthetetlen volt, hogy azért ajánlották fel a pénzt, hogy tekintsen el a további rendőrségi eljárástól. K. S. és Gy. J. elismerték a szabálysértést, és azt is, hogy megpróbálták olyan belátásra bírni, hogy ne tegye meg a rendőri intézkedést, „rendezzék a dolgot a helyszínen”. A „helyszíni lerendezés” alatt azt értették - írja a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat -, hogy a rendőr ötezer forintos helyszíni bírságot szabjon ki. „Úgy tudtuk, hogy a rendőrnek erre legális lehetősége van, és a súlyos szabálysértésért akár ötvenezer forintos helyszíni bírságot is kiszabhat” - vallották. (A bírság „plafonja” valójában kétezer forint.) A két személy tanúvallomásában azt is elismerte, hogy a pénzt a rendőrautó ülése mellé helyezték. A rendőr nem vette át. Mindennek alapján a nyomozóhivatal indoklása szerint nem lehet bizonyítani azt, hogy a rendőrnek azért ajánlották fel a pénzt, hogy őt hivatali kötelezettségének súlyos megszegésére bírják rá. A nyomozás folytatásától pedig nem várható további eredmény. (tf) Legérdekesebb, legizgalmasabb... A rendőrök nap mint nap találkoznak a bűnnel, a hétköznapi ember életét élőket megbotránkozással eltöltő eseményekkel. Vannak azonban olyan pillanatok, melyekre még sok-sok évvel a történtek után is mosolyogva emlékeznek vissza az egyenruhások. A Bonyhádi Rendőrkapitányságon mesélték az első történetet: — Egy asszonyt besurraná- son értek tetten a házbeliek. Az asszony szeretné menteni, ami menthető, így villámgyorsan szájába veszi a frissen szerzett aranytárgyakat. A gyűrű az emésztési „útvonal” alsóbb traktusába jutott, ám az arany nyaklánc egyik vége még kikandikált a tolvaj szájából. Arra lecsaptak a házaik, így az a birtokukban maradt. Az asszony persze tagadott mindent, a sértettek pedig váltig állították, hogy a gyűrű bizony a bendő- ben van. A kételyekre egyértelmű választ csak a röntgen adhat, így orvosi segédlettel végül mégis sikerült bizonyítani azt, hogy tényleg lenyelte ama bizonyos tárgyat a besurranó. Ilyenkor természetesen őrizetbe kell venni az asszonyságot, s várni a természet parancsára. De ez esetben még ezeket a nyögdécselős perceket is szigorú őrizet mellett teheti meg a gyanúsított. Utána pedig jön a keresgélés... A rend derék őrei csak vártak, vártak, már lassan az őrizetbevétel ideje is lejárt, az a fránya aranygyűrű csak nem akart megcsillanni abban a bizonyos emberi végtermékben. Elvitték hát mégegyszer röntgenre. Ott a legnagyobb megrökönyödésükre a masina már semmi jelét nem mutatta annak, hogy a hölgy gyomra a szokásos anyagokon kívül mást is tartalmazott volna... Az anyagmegmaradás törvénye azonban itt is érvényesül, úgyhogy átkutatták a celláját a jóasszonynak. Eredmény semmi. Újabb kutatások, s amikor már mindent átnéztek, egyetlen árva ceglédi paprika kivételével abban a bizonyos rácsos helyiségben, végül a vitamindús zöldségre került sor. S láss csodát! A paprika belsejében tényleg ott lapult a gyűrű. A gyanúsított ugyanis boszorkányos ügyességgel „kibányászta” a nemesfémet záróizmai közül, s azon a bizonyos paprikán egy pici metszést ejtve elrejtette annak belsejében. A corpus delicti tehát megkerült, még ha nem is a legszokványosabb úton. Az eljárás természetesen folytatódott, ám a tortúra mégsem vette el a kedvét a bűnösnek további besurranásoktól. A következő horrorisztikus történetet a Dombóvári Rendőrkapitányságon hallottam: — A kapitányság ügyeletese riasztja kollégáit: egy bejelentés szerint a kórházi buszmegálló illemhelyén egy csecsemőholttestet találtak. A járőröket azon nyomban a helyszínre irányítja, mozgósítja a forrónyo- mosokat is. Az illemhely környékén már jókora tömeg gyülekezett, s mindenki szömyűl- ködött a tetten. Közben egy doktornő is előkerült, aki arról tájékoztatta a rendőröket, hogy ő gyermekorvos, járt bent a mellékhelyiségben, s tényleg van ott nylonzacskó. A kis holttest kezét is látta - mondja. Erre a járőrök természetesen biztosítják a helyszínt, próbálják a tömeget arrébb terelni, mely egyre csak szaporodik. A horrornak mindig nagy a nézőközönsége ... Megérkeznek a nyomozók is. Nehezen átfurakodnak a bá- mész emberek seregén, s bemennek a tett helyszínére. Néhány pillanat múlva azonban mosollyal a szájuk szegletében abbahagyják a nyomozást. A zacskó ugyanis nem rejtett mást, mint a női illemhelyek kukáinak szokásos tartamát, csak éppen nem a badellában, hanem az mellett, abban a bizonyos zacskóban, derítették fel körültekintő munkával a derék férfi rendőrök. Hogy a doktornő erre mit szólt? Arra már nem nagyon emlékszik senki. . Harmadik történetünkre is a Dombóvári Rendőrkapitányságon leltem: — Egy nyomozás sikere nagy mértékben függ attól is, hogy a bűnügyi technikus milyen munkát végez a bűncselekmény helyszínén, mennyire körültekintően vallatja a nyomokat, s azokból a kollegáival együtt milyen következtetéseket tudnak leszűrni, s végezetül mennyire lesz egy-egy nyom bizonyító erejű. O az, aki a szemlebizottságból elsőként lép be a tett helyszínére, s elsőként járja be az elkövető feltételezett útvonalát. Technikai eszközök, különféle vegyi anyagok garmadája, no meg - többek között - a fényképezőgép segít neki a helyszín valósághű megjelenítésében. A dombóvári hotelből is - sok-sok évvel ezelőtt - betörést jeleztek. A szemlebizottság a helyszínre vonul, annak rendje- módja szerint megtörténik a szemle. A bűnügyi technikus - aki nem túl régen kezdte a szakmát - végzi a dolgát. No még azt is tudni kell, hogy az ilyen bűnügyi dokumentációkhoz természetesen fényképmelléklet is dukál, mely az ítélethirdetésig követi a gyanúsítottat, majd irattárba teszik. A fiatal technikus megpróbál mindent a tanultak szerint végezni, azonban valami csak kimarad. Mégpedig egy olyan fénykép, melyen az az épület - esetünkben a hotel látható -, ahol magát a bűncselekményt elkövették. Az idősebb nyomozók szólnak is az ifjú technikusnak: ha már akkor nem fotóztad le, menj és hozz egy képet az épületről. Az pedig ment, de köny- nyítendő saját munkáját, csak a legközelebbi újságárusig. Ott pedig vett egy olyan képeslapot, melyen a hotel a maga teljes terjedelmében látható. Emberünk ezt ragasztotta be a szemlejegyzőkönyv fénykép- mellékletébe. Még szerencse, hogy a hátuljára nem írt üdvözletét, például a gyanúsítottnak ... A Paksi Rendőrkapitányság sem maradt ki a könnyfakasztó történetek sorából: — A Nagy dorogi Rendőrőrsről érkezik a jelzés, hogy a motoros, aki néhány napja felborult az úton, sérüléseibe belehalt. Mit tesz ilyenkor a parancsnok? Megírja a rendőrorvosoknak a kirendelő határozatot a boncolásra. Ezt el is küldik a főkapitányságra, ahonnan a boncmester és az orvos műszereivel felszerelkezve útrakel. Mindez meg is történik, majd hamarosan megcsörren a boncolást elrendelő parancsnok telefonja. Az iménti orvos hangjára kapja fel a fejét a parancsnok: adjál nekem négy markos embert, mert másként nem tudok boncolni! A vonal másik végén jogos az értetlenség, mire az orvos megjegyzi, hogy a balesetet szenvedő minden bizonnyal nagyon tiltakozna ez ellen a boncolás ellen, ugyanis mindössze könnyű sérüléseket szenvedett, s köszöni jól érzi magát otthonában. No erre aztán a parancsnok is nyomozásba kezdett, mert ilyen megyénk rendőrségén még nem fordult elő. Kiderült, hogy azon a bizonyos október 30-i napon a közlekedési helyszínelők elvégezték a helyszíni munkáikat, a mentő elszállította a sérültet. Az őrsről telefonon hívták fel a kórházat, hogy érdeklődjenek a motoros állapota felől. A kórházaik közük: a sérült eltávozott. S még mondja valaki, hogy nem érző lelkek rendőreink, ugyanis ők ezt a kijelentést olybá vették, hogy az élők sorából távozott el a fiatalember. Innen tehát a félreértés, mindenesetre a 30 éves nagydorogi férfi lapunkból tudhatja meg, hogy bizony sokáig fog élni. Merthogy az ő halálhírét költötték ... Gergelics Zsóka- hitelkérelmek, pályázatok elkészítése- banki hitelfedezethez vagyonértékelés ■ befektetési, privatizációs tanácsadás- szakmai tanfolyamok- személy-, gépjármű-, felelősség- és vagyonbiztosítás • referenciák az ország minden területéről 7100 Szekszárd, Holub u. 6. Tel/fax: 74/311-383,74/319-906. Tel.: 30/363-382,60/363-460. NYITVA TARTAS: naponta 5.30-22 óráig Az ünnepekre 99 akciós termékkel várjuk vásárlóinkat! Merre tekint az akasztott ember? Avagy tallózás régi jegyzőkönyvekben A rendőrségi jegyzőkönyvek - noha mind egy-egy tragédiának a tükörképei - mégis néha mosolyra fakasztják az olvasójukat. Ilyen porosodó jegyzőkönyvekben tallóztunk. Egy férfi önkezével vetett véget életének. A szemlebizottság a helyszínre vonul, ilyenkor arról szereznek bizonyságot, hogy az elhalt valóban saját akarata szerinti a halál, senki más nem segítette ahhoz, hogy élete véget érjen. Ez a férfi felakasztotta magát egy jókora fára. A rendőr pedig a lehető legpontosabban szeretett volna minden körülményt jegyzőkönyvezni, így ama gondolatot is megfogalmazta, hogy „az akasztott ember Szaiccs felé tekintget”. Bátaszéken történt, vagy hat évvel ezelőtt, hogy egy férfi kerékpárjával közlekedett a kövesúton. Kétkerekűjével felborult, s olyan szerencsétlenül esett, hogy koponyatörést szenvedve a helyszínen életét vesztette. A rendőri jelentés eképp összegezte a baleset okát: „A baleset bekövetkeztéért a sértett okolható, mivel nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét”.
