Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-10 / 237. szám
6. oldal Hazai Tükör 1996. október 10., csütörtök Vita az agrártermelők adóztatásáról Civil a parlamenti pályán - kivezették a botcsinálta honanyát Az Országgyűlés tegnap folytatta a jövő évi adótörvények vitáját. A fontos témát tárgyaló munkaülés nem ígért rendhagyó eseményt - ám ezúttal nem képviselő, hanem egy „civil” hölgy szolgáltatott sajátos szenzációt. Jankó Anette állástalan újságíró - aki a kisgazda frakció belépőjével jutott be az épületbe - a sajtópáholyból átült egy képviselői székbe, majd adott pillanatban fölállt, s harsány hangon közölte, hogy kérdéseket kíván föltenni az Országgyűlésnek. A rendzavaró hívatlan vendéget a teremőrök csak némi dulakodás árán tudták kivezetni az ülésteremből. A jövő évi adózás szabályait sok kritika érte. A leghevesebb vita Rótt Nándor felszólalása nyomán alakult ki. A kisgazda képviselő bejelentette, hogy pártja elutasítja a személyi jövedelemadó „katasztrófát jelentő” módosítását. Elfogadhatatlan, hogy az őstermelői igazolvány bevezetésével a kistermelők az adóhatóság potenciális ügyfeleivé válnak, s hogy 20 ezer forint évi jövedelem fölött adókötelessé válik a termelés. Olyan bonyolult adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettséget kényszerít a kormány a mező- gazdasági termelőkre, amelyet nem képesek teljesíteni. A kormányoldal szerint a törvény nem a kistermelőket sújtja, hanem a több száz holdon adómentesen gazdálkodó nagytermelőket. Könyvelniük nem kell, csak bevallást készíteni, amit a fodrász, a cipész is megtesz. A könyvelő segítségéért fizetett munkadíj egyébként leírható adójukból. Kis Zoltán, az FM államtitkára kifejtette: az új szabályozás nem elsősorban a kistermelők adóztatása szempontjából fontos, hiszen 1 milliós árbevételre 12-30 ezer forint adó esne. Fontosabb cél a szolgáltatók, beszállítók, kereskedők számlaadásra kötelezése, és a mezőgazdasági termelés feltérképezése. S. A. Késik az összeférhetetlenségi törvény Alláshalmozó képviselők? A privatizációs botrány kapcsán többen adtak hangot annak a véleményüknek, hogy a politika és a gazdaság összefonódása elkerülésének egyik eszköze az összeférhetetlenségi törvény megalkotása lett volna, vagy mielőbbi elfogadása lenne. A jogszabály tervezete választási lehetőséget kínál a gazdasági élet vezető posztjai és a törvényhozói munka között. Annak alapján egyetlen képviselő sem lehetne tagja az ÁPV Rt. igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának. Csakhogy a Ház 1998 utánra tervezi a törvény hatályba léptetését, s ez Horn Miklós, az MSZP választmányának tagja szerint: elképesztő.- De miért e húzódozás?- Nyilván azért - válaszolta -, mert számos képviselő (lapunk ismerete szerint 70-80) érintett, s egyiküknek sem érdeke, hogy helyük betöltésére választást írjanak ki. Arra a kérdésre, hogy egy új jogszabály garancia lehet-e a korrupciós botrányok elkerülésére, a képviselő úgy vélte, a jogszabály nem csodaszer. Attól még jöhetnének-mehetné- nek feketepénzek - mondta -, de a politikai élet felső szintje legalább példát mutatna, hogy bizonyos normákat nemcsak elfogadni, hanem betartani is hajlandó. Ezzel az erkölcsi megerősítéssel aztán bátrabban és határozottabban léphetne fel a köztisztviselők körében sarja- dzó visszaélések ellen.- Összeférhetetlen-e a képviselői-miniszteri feladat a privatizációfelügyeletével?- Bár a törvény módosítása után is elláthatná egy személy a két posztot, mint ahogy azt Suchman Tamás tette, de helytelennek tartom ezt a gyakorlatot - hangzott a válasz. - A privatizációt a parlamentnek kellene felügyelnie, hogy a sokat emlegetett nyíltság végre valósággá váljon, s elkerülhetők legyenek a Tocsik-botrányok. Pető' Iván, az SZDSZ elnöke ugyancsak sürgette a régóta vajúdó törvény mielőbbi elfogadását. Hétfői parlamenti beszédében úgy fogalmazott: „A képviselőknek gyorsan kell lépniük, hogy megállítható legyen a politika és a gazdaság összefonódása.” (takács) Tiltakozás a tiszteletdíjak tb-járuléka ellen Húszmilliárdos emelés Tiltakozik a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az ellen, hogy jövőre társadalombiztosítási járulékkal sújtsák a szellemi-alkotói és tudományos megbízásokat. A testület úgy látja, hogy az ennek révén tervezett, illetőleg remélt bevételek messze elmaradnak attól a kártól, amelyet a rendelkezés bevezetése okozna - hangoztatta Kis Papp László elnök a választmány tegnapi ülését követően. Követelik a pénzügyi kormányzat elképzeléseinek felülvizsgálatát és visszavonását - hangoztatta. Az FDSZ nem riad vissza attól sem, hogy követeléseinek az érdekegyeztetés határozottabb eszközeivel is nyomatékot adjon, bár előbb tárgyalni akarnak. A jövő évre tervezett közalkalmazotti béremelések kapcsán kijelentette: egyelőre nem látják biztosítottnak a 17 százalékos növelést a közalkalmazotti bértáblában. Herczog László munkaügyi államtitkár közölte: a már benyújtott költségvetési törvény- javaslat bruttó 17 százalékos keresetnövekedéssel számol, és a bértábla átlagosan 16 százalékos bérnövelést garantál. Stark Antal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára arról szólt, hogy a jövő évi költségvetés 76 milliárd forintot irányoz elő a felsőoktatás számára, amely lényeges áttörést jelent a korábbi évek 54-56 milliárd forintos támogatásával szemben. A minisztériumi vezető úgy vélte, hogy a különböző pályázati és ösztöndíjas lehetőségeket is figyelembe véve igen kedvezően fognak alakulni a személyi jövedelmek a felső- oktatásban. A jövő évtől: ítélőtáblák Azonos elvek a bírák, ügyészek díjazásában Száz éve nem volt olyan átfogó változás a bírósági szervezetben, mint amilyet várhatóan a jövő év tavaszán a parlament elé kerülő törvénytervezet előrevetít. A készülő bírósági reformot értékelte így a szakmai és érdek- képviseleti szervezetek fórumán tegnap Konkoly Csaba, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A reform egyik leglényegesebb eleme a négyszintű bírósági rendszer létrehozása, vagyis az úgynevezett ítélőtáblák felállítása a helyi és a megyei bíróságok, illetve a Legfelsőbb Bíróság mellett. Megváltozik a bíróságok igazgatása is: az Igazságügyi Minisztériumjogosítványait egy 15 tagú országos igazságszolgáltatási tanács veszi át. Ezzel párhuzamosan egy másik törvény kidolgozása is folyik, amely a bírák jogállását és javadalmazását szabályozza. A helyettes államtitkár kijelentette: minden ellenkező híreszteléssel szemben nem vetődött fel annak a gondolata, hogy a bírák és az ügyészek díjazását egymástól eltérő elvek, alapján határozzák meg. Babamentés. Ötvenhárom nemkívánt terhességből született kisbabáról gondoskodtak, és kilencven, jobbára egyedülálló terhes nőnek nyújtottak segítséget a Schöpf-Merei Ágost Kórház munkatársai azóta, hogy májusban elindították babamentő programjukat. A menedéket kereső kismamák csaknem fele vidékről érkezett. fotó: feb/diósi imre Némák voltak a privatizációs vezetők Közérdekű ügyekről kötelesség a tájékoztatás Akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető Szo- kai Imre, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának napokban menesztett elnöke és Liszkai Péter vezető jogtanácsos, mert nem válaszoltak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kérdéseire. A tegnapi bizottsági meghallgatásra Tocsik Márta nem ment el. Tehette, hiszen noha kötelessége lett volna, távol- maradásáért nem büntethető. Levelet küldött maga helyett, amelyben betegségére hivatkozott, és kérte, hogy a Hack Péter vezette bizottság kérdéseire írásban válaszolhasson. Erre nemleges választ kapott az elnöktől, behívására ezért később kerül sor. Az ÁPV Rt. botrányban érintett vezetői viszont megjelentek a bizottság előtt, ám közülük ’Szokai és Liszkai nem voltak hajlandóak konkrét választ adni a képviselők kérdéseire. A menesztett igazgatósági elnök úgymond nem akarta megzavarni a most elkezdett ügyészségi vizsgálatot, s „egyébként sem ismeri teljességében” a Kormányzati Ellenőrzési Iroda jelentését. A jogtanácsos állítólagos fenyegetettségére hivatkozva döntött a „némaság” mellett. Annyit azért kijelentett: sem vétkesnek, sem bűnösnek nem érzi magát, mert a privatizációs ügyeket összefogó holding az önkormányzatokkal folytatott vita során kényszerpályán mozgott. Majtényi László adatvédelmi biztos szerint minden közfeladatot ellátó személynek - így az ÁPV Rt. vezetőinek is - kötelessége, hogy közérdekű ügyekről a nyilvánosságot tájékoztassa. Fokozottan fennáll ez az alkotmányügyi bizottság előtt. Mint megtudtuk, a Btk. 177. paragrafusa kimondja: aki közérdekű adatot titkol el, az pénzbüntetéssel, de akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Takács Mariann Meghallgatáson a bizottság előtt fotó: feb/diósi imre Szerencseposta #T7\ri Aligha akad olyan ember, aki ne álmodozna gondtalan életről. A lottó szerencsés esetben valóra válthatja ezt az álmot. Aki például ezen a héten az ötös lottón megnyeri a nettó 80 milliós főnyereményt, annak legfeljebb a pénz elköltése okozna némi gondot. Kettesek közt 2 millió De azoknak sem kell újabban szomorkodniuk, akik csupán két találatot érnek el. Közöttük ugyanis - a nemrég indult „Kettesek közt 2 millió” akció keretében - hetente 1-1 millió forintot sorsol ki a Szerencsejáték Rt. A múlt héten egy szigetszentmiklósi és egy pécsi játékosnak kedvezett a szerencse. A nyertes szelvények száma: 873021 01605 1 39 és 6395 177511 37469 2. Nagymértékben enyhített a lottó annak a tíz nyugdíjasnak a gondján is, akik a „Lottónyugdíj az ötösön” akció keretében tíz évre szóló havi 20 000 forintos nyugdijki- egészítést nyertek. Vonzó fődíj a hatoson Jó hír a hatos lottó mellett hűségesen kitartók számára, hogy ezen a héten 83 millió forint várakozik arra, aki helyesen tippel a kihúzott számokra. Es érdemes a Jokerre is igent mondani, mert akinek mázlija van, az most nagy ösz- szeget, 38 millió forintot nyerhet. A futballrajongók ezen a héten 4 millióért tehetik próbára tudásukat. Ennyit fizet ugyanis, ha valaki helyesen tippeli meg a plusz egy találatot. A Jackpot várat magára A Telemázliban ezúttal sem vitte el senki a Jackpotot, így nyereménye a jövő héten immár 40 millió fölé emelkedik. Szép összeget nyert viszont Takács Péter ajaki nyugdíjas, és Benkéné Gere Valéria szakolyi játékos, akik 530 illetve 290 ezer forinttal gazdagabban távoztak a tévéműsorból. Nem volt ekkora szerencséje Jung Margitnak (Érd), az ő pénztárcája „csak” 10 ezer forinttal gyarapodott. Érmes nyeremények A múlt hét vasárnapján a szerencsejátékot kedvelő televíziónézők végigszurkolhatták a Casino Budapest Hiltonból közvetített „Induljon el egymillióért” televíziós vetélkedőt. A kenómanó beküldése révén az első fordulóba bejutott játékosok közül - az összesített eredmények alapján - Fekete Lászlóné (Budapest) lett a győztes, így ő került .tovább a december 13-ai szerencsenapi szuperdöntőbe. Aranyérmes játékosunk a kaszinójátékokon összesen 190 ezer forintot nyert. Száznegyvenezer forintos nyereményükkel második helyezést értek el és így ezüstérmesek lettek: Balajti Istvánná (Budapest) és Frisovszki Tibor (Miskolc). A harmadik helyen, bronzérmesként Dr. Pesti János pécsi és Szabó Lajos budapesti játékosok végeztek, 90 ezer forintos nyereménnyel. Szabó La- josné, Szabó Gyuláné és Fekete László budapesti játékosnak 65 ezer forintra futotta a szerencséjéből. (X) Államfői figyelmeztetés. Hazánk számára életveszélyes a határkérdés felemlegetése: gyöngíti a magyar külpolitikát, és nehezíti a határon túl élő magyar kisebbség érdekeinek védelmét - hangsúlyozta egyebek között Göncz Árpád, amikor tegnap főiskolai hallgatókkal és oktatókkal találkozott. Választ kémek. Az Ország- gyűlés európai integrációs ügyek bizottsága szerdai ülésén úgy döntött: levélben kér tájékoztatást Giczy Györgytől, a KDNP elnökétől az elmúlt héten vidéken tartott és nagy port felvert beszédének pontos tartalmáról. A képviselők ugyanis kevesellték a televízióban elhangzott részletet ahhoz, hogy erőteljesebben tiltakozzanak a határrevízió lehetőségét is felvető vélemény miatt. Novemberben fizetnek. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának ülésén megállapodtak a közalkalmazottak idei keresetének pótlólagos emelését szolgáló., 6,7 milliárd forint elosztásának elveiről. Eszerint a keret 75 százalékát létszámarányosan osztják el, 25 százalékát pedig az intézményi felzárkóztatásra használják fel. Az egyes közalkalmazottakra jutó összeget novemberben, egyszeri juttatásként fizetik ki. Jó az irány. Nincs szükség a kormányzat idei programjának kiigazítására. A makrogazdasági mutatók szerint az ország a kijelölt pályán halad. Az állam- háztartás hiánya fokozatosan mérséklődik és idén a GDP 4 százalékára csökken. A háztartások várható megtakarítása meghaladja az előzetesen számítottat. Érről Surányi György, az MNB elnöke tegnap adott tájékoztatást. Újra egyeztetnek. Hiába fogalmazták meg hatpárti konszenzussal a népszavazás szabályainak módosításáról szóló előterjesztést, mégsem kerülhet az Országgyűlés elé. Nem sikerült ugyanis megállapodni az alkotmányozási moratórium feloldásáról. Ezért újabb egyeztetéssel olyan javaslatot próbálnak kidolgozni, amely nem igényel alkotmánymódosítást. Olajgate. Jelentésének már több mint felét kimunkálta a magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségeket, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság. A testület vezetője szerint még két-három ülésre van szükség ahhoz, hogy teljes egészében elkészüljön a tapasztalatokat summázó öt fejezet.
