Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

1996. szeptember 5., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Jól működő egyesületek Jól működnek a bonyhádi német egyesületek - állapí­tották meg tegnap délután Bonyhád Város Német Ki­sebbségi Önkormányzatá­nak ülésén. Kráhling Dániel, az Eltern­haus Egyesület elnöke beje­lentette: nyelvhasználati ver­senyt rendeznek a városban német nyelvet tanulók szá­mára. A jelenleg Német Kul­turális Egyesület néven mű­ködő szervezet 1990. máju­sában alakult. Ennek elnöke, Rittinger Antal elmondta: a gimnáziumban működő GJU szervezettel és a művelődési központ gyermek tánccso­portjával együtt mintegy száztíz fő kötődik hozzájuk. Négy éve önálló házzal ren­delkezik az egyesület, ame­lyet a művelődési központ ma is támogat. Növekedett az érdeklődés e ház iránt - mondotta az intézmény gondnoka. Jenei József elis­merően szólt az ott működő klub és annak vazetője, Glöckner Éva tevékenységé­ről. A két bonyhádi német egyesület összesen kétszáz­ezer forintot kap évente a vá­rosi önkormányzattól. Az testület - törvény adta jogával élve - tiszteletdíjat állapított meg: tagjainak havi 12.000, vezetőinek havi ti­zenöt- illetve húszezer forin­tot. Hangyái Voröskeresztes tanácskozás A Magyar Vöröskereszt megyei megbízott titkára, Váradi Józsefné havonta egy alkalommal a' városi szervezetek titkárait mun­kaértekezletre hívja össze. Megbeszélik a feladatokat, a határidős teendőket. A napokban megtartott tit­kári értekezleten Váradi Jó­zsefné elsőként az új tamási városi szervezet titkárát, Szabó Györgynét, valamint a megyei Vöröskereszt szerve­zet könyvelőjét, Bach József- nét mutatta be a megjelentek­nek. A bemutatkozások után Bach Józsefné tartott tájékoz­tatót a pénzkezelésről és a számviteli munkáról, vala­mint az ezzel kapcsolatban 1996. januárjától érvényben lévő jogszabályokról. Fel­hívta a figyelmet többek kö­zött a megbízási szerződések alkalmazására, illetve az úti­elszámolások pontos kitölté­sére. Az értekezleten szóba ke­rült az új adománykezelési szabályzat tervezete és érintő­legesen az éves költségvetési tervről, a szociális boltok el­számoltatásáról is tárgyaltak.- péteri ­Műsor Tolnáról, a TV-ben Tévéműsor készül Tolnáról. A megyénk névadó települé­sét bemutató összeállítást a pécsi televízió jóvoltából láthatják - hamarosan - a tévénézők. Kedden megtörtént az elő­készítés, holnap és holnap­után, pénteken és szombaton már forgatnak Tolnán. A program szerint pénteken dél­előtt Bajor Antal (Tóni bácsi) kísérli meg a kamera előtt összefoglalni a település tör­ténetét 3 percben. Délután a stáb a Martinék házban és a Tolnatext emlékszobájában forgat. Szombat délelőtt a Ze­neiskolában készítenek felvé­teleket, délután Mözsön, a német nemzetiségi gyűjte­ményt és a székely szobát „veszik fel”. Ezt követően a Holt-Duna partján levő víz­iszínpadon a Mözsi Bartók Béla Női Kar áll a kamera elé. Az összeállításban várhatóan helyet kap az új gimnázium és további jelentős helyi épüle­tek, és megszólaltatnak még néhány tolnai személyiséget is. A 15-20 perces kész műsor a pécsi körzeti stúdió adásá­ban lesz látható, 1-2 héten be­lül. Az önkormányzat ígéretet kapott az összeállítás alkotó­jától, hogy a város videoka­zettán is megkapja a filmet, így azt a helyi kábeltelevízió­ban is meg lehet majd nézni.-ts­Ünnepi istentisztelet Dombóváron, a város evan­gélikus templomában, a templom szentelésének év­fordulóján, szeptember 8-án fél tizenegykor úrvacsora osztással egybekötött ün­nepi istentiszteletet tarta­nak. Érvek és ellenérvek a fogászati alapellátás kérdésében Kinek a gondja a végkielégítés? Bár a szekszárdi városi közgyűlés keddi ülésén másodszor is a Fogorvosi Kft. mellett voksolt, amivel bizonyossá vált, hogy ok­tóber 1-től ez a gazdasági társaság fogja ellátni Szekszárd és környékének fogászati alapellátását, de a vihar még mindig nem csitult, érvek és ellenérvek csapnak össze azóta is. A téma tárgyalásán megje­lent az ügyben érintett szinte valamennyi fogorvos, a megyei tisztifőorvos, a stomatológus főorvos, a megyei önkormány­zat illetékese, a kórház gazda­sági vezetője, a munkát elnyert tábor és az ellentábor képvise­lői. Tegnap a lapzárta miatt rö­viden írtunk az ülésen történ­tekről, ma a többi véleményt ismertetjük. Szakvélemény, levélben------ A fogorvosi ellátással kapcsolatos szakmai vélemé­nyemet nem kérte ki a testület, de én, mint megyei szakfőorvos úgy éreztem, ehhez minden­képpen hozzá kell szólnom - mondta dr. Setényi Judit stoma­tológus főorvos -, ezért írtam egy személyes levelet a pol­gármester úrnak, amiben meg­tettem az észrevételeimet az új működtetők felé. A polgármes­ter úr köszönettel vette ezt és kiegészítést kért a szakmai ag­gályaimmal kapcsolatban, ezt én megtettem, és a polgármes­ter úr közölte, hogy ezt a két le­velet a közgyűlés el kívánja tárni. Hogy ezt megkapták-e a képviselők nem tudom, nem er­ről szólt az ülés. Be van jegyezve — A közgyűlés a Fogorvosi kft-t bízta meg az alapellátás elvégzésével - mondta a Fog­orvosi Kft. egyik vezetője, dr. Keller Péter az ülés szünetében. - Mi a szociális bizottsággal közösen elkészítettük a szerző­dést és most ennek a megsza­vazását várjuk. Kicsit csodál­kozunk, hogy így utólag szám­talan más variáció lépett fel ez ügyben. — A vita során felmerült, hogy a kft. nincs bejegyezve. — Be van jegyezve a társa­ság, ezt tudjuk igazolni a cégbí­róságnál. (Az ülés folytatásakor a válaszokból kiderült, hogy a kft-t július 12-vel jegyezték be, az alapellátás elvégzésével való megbízás pedig július 3-án tör­tént - a szerk.) Milliók végkielégítésre? — Nehéz helyzetbe hozta a városi közgyűlés döntése a me­gyei kórházat -, jelentette ki Sülyi József, a megyei kórház gazdasági igazgatója. - A fog­orvosok eddig közalkalmazot­tak voltak és ha úgy gondolják, hogy megilleti a végkielégítés őket, akkor azt ki kellene fizet­nünk. Ez az előzetes, számítá­sok szerint 15-17 millió forint körüli összeg, mert azok a fog­orvosok sem mondtak eddig le róla, akik a kft-be távoznak. Mi nem vitatjuk milyen működési formát választ a város, de azt kifogásoljuk, hogy ezt úgy te­várható volt, végül is nem hívta vissza a Népújságot. A Szek­szárdi Húsipari Rt. egyenlőre nem tervezi az árak emelését, illetve ezt attól teszi függővé, hogyan alakulnak a nyersanyag árak. A mintaboltjában, mely eddig a város egyik legolcsóbb húsboltja volt, már két héttel ezelőtt emelte az árait. Ez azt jelenti, hogy a sertéscomb 578 forint helyett 669, a rövid karaj 721 forint lett, és a féldisznó ki­lónkénti ára is emelkedett 389 forintról 494-re. A szekszárdi Skála áruház élelmiszer osztálya két héttel ezelőtt már árat emelt, mégpe­dig átlagosan 7 százalékkal. Úgy tűnik, a maszek vágóhi- daknál a legolcsóbb a tőkehús. Tengelicen két hete emeltek, a vágóhídhoz tartozó boltban a sertéscombért most 620 forintot kémek. Itt egyébként a felvá­sárlási árak is emelkedtek, a háztáji sertés kilójáért 205 fo­rintot, a minőségiért 215 forin­gye meg, hogy abból a kórház­nak súlyos kára származzon. Mi szívességi szolgáltatók vol­tunk eddig is, a városnak 1991- ben át kellett volna vennie a szolgáltatást, de nem tette meg, azóta is a kórház végezte a fo­gászati alapellátást. Méltányta­lan, hogy most, amikor a tör­vény összhangba hozta a finan­szírozást és a működtetést és a városnak át kell vennie az alap­ellátást, mi fizessünk. Beszüntetik az ellátást Sülyi József véleményét osz­totta a megyei kórház vezetése, tegnap levelet intéztek a pol­gármesterhez, melyben többek között kifejtik, hogy amennyi­ben a fogászati alapellátást nyújtó közalkalmazottakat nem veszi át a város áthelyezéssel, akkor a kórház „kényszer in­tézkedéseket” tesz, „október 1- vel a fogászati alapellátást be­szünteti és ezen a napon a ren­delőket bezáratja. Annak érde­kében, hogy a város ellátatlanul ne maradjon, a kórház kérni fogja az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár főigazgatóját, utasítsa a megyei igazgatót, hogy a várossal vagy az általa megbízott szervezettel finanszí­rozási szerződést ne kössön, amíg a jogsértő helyzet fennáll. Ugyanakkor adjon engedélyt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak, hogy a szeptember 30-án fennálló állapot szerint — havi hosszabbítással - a kórházat a vélelmezett jogsértő állapot elmúlásáig szerződésen kívül finanszírozza”. /. kováts tot fizetnek. A „már emelt” ka­tegóriába tartozik a Dél Hús Rt. szekszárdi piactéri boltja is, itt augusztus 12-e óta, amikor át­lagosan 25 százalékkal mentek fel a húsárak, a sertéscomb ki­lója 679, a rövid karajé 730 fo­rint lett. A kistermelők körében nagy gondot okoz, hogy a minősített kocáktól származó hízókat sem veszik át magasabb áron. Ezért az országosan megindí­tott tenyészcsere váltja be a hozzá fűzött minőségjavító reményeket, mert a gazdák az átlagosnál több anyakocát vágnak ki. A takarmányok magas ára miatt pedig még mindig nagyon sokan vannak, akik akár áron alul is, de igye­keznek megszabadulni az álla­taiktól, legyen az sertés, vagy baromfi. Lehet, hogy pár hó­nap múlva, éppen emiatt még nagyobb árat fogunk fizetni majd a húsért. (péteri-mautner) Hírek Az új faddi vedono Rózsáné Benedek Erzsébet lett az új faddi védőnő. A szakembert - elődje, Gász Jánosné nyugdíjba vonulá­sát követően - szeptember 1-től határozatlan időre ne­vezték ki. Festmények a könyvtárban A Dombóvári Városi Könyv­tárban Szentkirályi Attila festőművész alkotásait az ér­deklődők szeptember 14-ig, a könyvtár nyitvatartási ide­jében tekinthetik meg. Flash, „house” nélkül Nem elsősorban a műfaj ká­bítószerekkel összefüggésbe hozható volta miatt szám­űzte nevéből a „house” szót egy, a szekszárdi sporttele­pen működő szórakozóhely, a Flash Disco Club. Amint azt a tulajdonosok elmond­ták, be kellett látniuk, hogy a house-zene már nem vonz annyi érdeklődőt, s bár e műfajnak nem fordítanak teljesen hátat, mostantól kezdve ismét előtérbe ke­rülnek a slágeresebb muzsi­kák. Nem véletlen tehát, hogy a pénteki nyitóbuli a Slágerparti nevet viseli. A rendőrség kérése Szeptember 2-án (hétfőn) reggel 7 óra 5 perckor Szek- szárdon, a Béri B. Á. utcá­ban - az V. számú Általános Iskola magasságában - lévő -kijelölt gyalogosátkelőhe­lyen, egy fehér színű Lada Samara típusú személygép­kocsival két iskolás gyer­meket elütöttek. Kérik, hogy akik a balesetet látták, tanúkénti kihallgatás céljá­ból jelentkezzenek a Szek­szárdi Rendőrkapitányság Közlekedési Alosztályán. Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy özv. RUMPLER ISTVÁNNÉ szül: Glück Mária életének 79. évében elhunyt. Temetése 1996. szeptember 6-án, pénteken 16 órakor lesz a zombai temetőben. A gyászoló család Nagv árat fizetünk - a húsért is Végh Antal olimpiai naplója (5.) Ötkarikás szemmel Részletek az író hamarosan megjelenő' könyvéből Tizenegy gyászmagyar Aztán színre léptek labdarúgó­ink is. Három kiállás, három vere­ség. Negatív gólarány, egyetlen pontocska nélkül. Ezért fizetni? Szerelésért, melegvízért, gyúrónak, edzőnek, utazásra? Okvetetlenkedés lett volna megmondani, hogy ezeknek egy fillért se? Mert ez a társaság már az elején - ahogy Zelk Zol­tán, a fociért rajongó költő mondta volna - kifújt tojás volt. Az előkészületi mérkőzésekkel együtt hat vereség, zsinórban. Hatszor kikapni folytatólago­san, megszakítás nélkül, mi­közben mind a hat meccset „tu­lajdonképpen”, „valójában”, „lényegében” sikeresnek minő­sítették. Ez a minősítés nem kis teljesítmény. Akár Guiness-re- kord is lehetne. De az olimpiai kalandozás csúcsa nem is a hat zsinórvere­ség, hanem a két hátvéd-János, Hrutka és Mátyus hazaküldése. Azért nem mondom, hogy az eset felülmúlhatatlan, mert tör­tént már ilyen a magyar futball­ban. Tíz esztendeje dr. Mezey György szövetségi kapitány és dr. Szepesi György MLSZ-el­nök leparancsolta a mexikói vi­lágbajnokságra induló buszról Nyilasi Tibort, mégpedig bő­röndöstül. Én azt hittem akkor, hogy az intézkedés embertelen­ségét, ízléstelenségét, otromba­ságát meg sem fogja közelíteni senki. De Atlantában Dunaiék közel kerültek ehhez a szinthez. Nem tudom, hogy Hrutka János és Mátyus János jobb vagy rosszabb focista-e, mint a többi, aki ottmaradt. Ezt az edzőnek kell eldönteni. Meg azt is, hogy a csapaton belül sok-e a védő vagy éppenséggel kevés. De amikor Dunai Antal fel­ültette fiait az atlantai járatra, nem nézett szét köztük? Az első létszámellenőrzést csak a helyszínen, két mérkőzés kö­zött tartotta? És akkor jött rá, hogy jé, itt vannak fölösleges emberek? Ilyet megtenni! Ha csakugyan kevés volt a fek­hely, inkább én jövök haza, az edző. Mert a következő mécs­esén edző nélkül se kapott volna sokkal több gólt ez a csapat. Vajon a három olimpiai mérkőzésen hányszor nyerhet­tünk volna? Nyilvánvaló: há­romszor. Mert ha Nigéria minden helyzetét kihagyja és ha mi minden helyzetünket berúgjuk, holtbiztos nyerők vagyunk. Nigéria! Ellene valamikor az ifjúsági C-válogatottunk is könnyűszerrel nyert volna. Most ő nyerte az olimpiát. Enyhe vigasz, de takaródzónak jó. A másik selejtezőbeli ellen­fél, Brazília ezüstig jutott. De a harmadik, Japán sehova. Kéz a kézben, velünk együtt esett ki. Tőle is vereség. Az ám, de mi­lyen? A kilencvenedik percben még 2:1-es magyar „győze­lem”. Aztán amikor a bíró hármat fújt a sípjába, már 3:2 Japán javára. Sáfár kapus po­tyagóljaival és Sáfár kilences osztályzatával. Ezt a mérkőzést csakugyan megnyerhettük volna. Jel­lemző a magyar foci helyze­tére, hogy azon a meccsen áll­tunk legközelebb a győzelem­hez, amelynek már nem volt semmi tétje. A fiúk hullafárad- tan tértek haza Atlantából. Klubedzőik reszkettek abbéli félelmükben, hogy az olimpiai igénybevételtől játékosaikban nem marad erő a kezdődő baj­nokságra. Még több mérkőzés kellene nekik? Új szisztéma kellene? Lehet próbálkozni. Például délelőtti meccsekkel. Erre mondta azt a Kereszty András Népszavájába írogató Törőcsik András, hogy „mi, magyarok délelőtt nem tudunk futballozni”. Hogyhogy csak délelőtt? És hajnalban? És dél­ben? És este? Meg délután? Hogy az éjszakai mérkőzések­ről szó se essék? Az atlantai képek megmutat­ták. Semmi akarás, elszántság, semmi halált megvető fellépés, semmi, de semmi. Ugyan mit láttak azok a rádió- és tévéri­porterek, akik egekig magasz­talták vert hadainkat? Hogy de azért a játék, hogy de azért a hozzáállás, hogy de azért a küzdőszellem... Egy rosseb! Nem volt ott semmi. Csak meccsenként ti­zenegy gyászmagyar. (Folytatjuk.) (Folytatás az 1. oldalról.) Kérdésünkre, hogy mikor lesz a következő áremelés, Szekeres Sándor elmondta, ha az élő csirke ára 5-7 forinttal emelkedik - ez körülbelül 10 forint eladási árnövekedést je­lent -, ismét módosítani kell az árakat. A sertéshúsoknál a jelenlegi eladási árak (sertéscomb és ka­raj 650-695 Ft/kg között, ez boltonként kicsit eltérő) nem fedezik a feldolgozási és a szál­lítási költségeket. (A felvásár­lási árak emeléséről egyenlőre nincs szó.) Körképünkben an­nak néztünk utána, hogy ki, hol, mikor és mennyit szándékozik emelni a közeljövőben. A felvásárlók, húsipari cégek bizalmatlanul fogadták a tájé­kozódó kérdéseinket, nem is válaszoltak egyből, ehelyett te­lefonszámot kértek, hogy hol hívhatnak bennünket vissza, hogy a pontos választ megad­hassák. A többség, ahogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom