Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06-07 / 157. szám
SOK SZERETETTEL HÍVJUK ES VARJUK CSALÁDJÁVAL, BARÁTAIVAL, ISMERŐSEIVEL BAJÁRA, KALOCSÁRA, SZEKSZÁRDRA A DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁLRA WE ARE EXPECTING YOU TOGETHER WITH YOUR FAMILY, FRIENDS OR ACQUAINTANCES TO THE EVENTS OF THE DANUBIAN FOLKLORE FESTIVAL IN BAJA, KALOCSA AND SZEKSZÁRD WIR LADEN SIE HERCLICHST EIN UND ERWARTEN SIE MIT IHRER FAMILIE, MIT INREN FREUNDEN UND BEKANNTEN IN BAJA, KALOCSA UND SZEKSZÁRD ZU DEN PROGRAMMEN DES FOLKLORFESTIVALS DER DONAUGEGEND Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere: Hírünket viszi a világba — Véleménye szerint mit jelent a Duna Menti Folklórfesztivál a megyeszékhelynek? — A Duna melletti települések rendkívül gazdag népművészettel rendelkeznek. Csodálatosak dalaik, táncaik, ruháik. Felbecsülhetetlen kulturális értéket képvisel az a népi hagyomány, amely e tájon keletkezett. Büszkék vagyunk arra, hogy Szekszárd környékén olyan kincset érő folklór található, mint a sárközi, a sióagárdi, a bogyiszlói és még számos más táj, település népművészete. E becses örökség megőrzése, továbbfejlesztése szent kötelességünk. A fesztiválon 19 ország együttese lép fel, és 20 ország szakemberei vesznek részt a tudományos tanácskozásokon. Szekszárd örömmel ad otthont a környező és távoli országokból érkező táncosoknak, dalosoknak, muzsikusoknak, minden kedves vendégünknek. S úgy gondoljuk, akik nálunk járnak, hírünket viszik a világba, és elősegítik, hogy Tolna megye székhelye, ez a patinás dél-dunántúli kisváros egyre ismertebb és elismertebb legyen, Svédországtól Tajvanig. Ez a határainkon messze túlmutató rendezvény Szekszárdnak rangot ad, és még inkább kiemeli a kulturális életben betöltött egyre jelentősebb szerepét. — A város kulturális rendezvényeinek sorában milyen helyet foglal el ez a fesztivál? — Szekszárd szépszámú kulturális rendezvénye között is kiemelkedő helyet foglal el a fesztivál. Egy héten át nyújt nagyszerű programot, színes, változatos látnivalót és magas szintű szórakozási lehetőséget a város polgárai és az idelátogató sok-sok külföldi részére. A népek közeledésének és harmonikus együttélésének alapja, hogy megismerjék egymást. Erre kiváló alkalom a Duna Menti Folklórfesztivál. Ezért Szekszárd megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy ez a csodálatos seregszemle sikeres és élményt adó legyen. A három város - Kalocsa, Baja és Szekszárd - „feszti- váli” együttműködése más területen is hasznosítható? — A fesztivál előkészítése során bebizonyosodott, hogy a három rendező város összehangoltan és eredményesen együtt tud működni, még ilyen nagy tömegeket mozgató kulturális program megszervezésében is. Úgy vélem, hogy az a példás segítőkészség, amely e települések vezetése részéről megmutatkozott e vonatkozásban, más területen is biztosítékot jelenthet közös célok együttes eléréséhez. Ebben sokat segíthet a tervezett Duna-híd megépülése, amely lehetővé teszi a Kalocsával való gyorsabb, közvetlenebb kapcsolat megteremtését. vem Széli Péter, a 300 éves Baja polgármestere Jobban figyelnek Eszak-Bácskára — Mit jelent Önnek a Duna Menti Folklórfesztivál? — Rendkívül fontos rendezvény a fesztivál Baja szempontjából, de bizonyára minden település ugyanígy van ezzel. Számunkra még emlékezetesebbé teszi a rendezvényt, hogy Baja ebben az évben ünnepli várossá nyilvánításának 300. évfordulóját, s a fesztivál-rendezvények, valamint az évfordulós rendezvények egymást erősítik. Elősegítik azt, hogy kicsit a városra, a térségre, azaz Eszak-Bácskára terelődjön a figyelem. Ezért úgy gondolom, hogy a fesztiválnak nem is a pénzben mérhető értékével kell foglalkoznunk, - ha erőfeszítések árán is, de sikerült előteremteni rá a legszükségesebb anyagiakat, - hiszen ha a programok találkoznak az együttesek és a közönség érdeklődésével, igényével, élénkül ezáltal az idegenforgalom, akkor a Duna Menti Folklórfesztivál mindenképpen nagy eseményévé válik a városnak és a térségnek is. vm Török Gusztáv, Kalocsa polgármestere Kedden mindenkit várnak — A fesztivál megnyitójának évró'l-évre Kalocsa a helyszíne. Hogy alakult ki ez a hagyomány? — Kalocsa, mint a megnyitó helyszíne, örökös jellegű döntés a két megye és a három város között. Ez pedig abból adódik, hogy 1968-ban Kalocsa városa kezdte el önállóan ezt a folklórfesztivált, egy darabig egyedül csinálta, aztán csatlakozott hozzá a másik két város, majd kiterjedt mindez a két megyére is, végül eljutott mai formájáig. A kezdetekre emlékezve alakult ki a kalocsai megnyitó hagyománya, Szekszárd és Baja pedig a záróünnepséget vállalja. így aztán július 9-én, kedden, 15 órakor kezdődik Kalocsán a megnyitó a Szent István utcai felvonulással, amin több mint 40 együttes és a zenekarok vesznek részt. Utána a Szent- háromság téren lesz a hivatalos polgármesteri megnyitó, majd az UNESCO képviselője nyitja meg a szakmai részt, őt a minisztérium képviselője követi majd. Az megnyitó ünnepségre mindenkit szeretettel vár Kalocsa városa. vm Egy „megérdemelt” központ Magyar Bálint művelődési miniszter a Duna Menti Folklórfesztivál fővárosi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a budapesti székhelyű Európai Folklór Központ hivatalosán is megkezdi működését. A szervezetet dr. Kürti László igazgató mutatta be. — Nem mindennapi dolog, hogy nemzetközi szervezet alakul budapesti székhellyel. Mi az Európai Folklór Központ előtörténete? — A központ története nagyon hosszú, tulajdonképpen visszanyúlik 1986-ig, amikor a helsinki folyamat részeként egy kultúrfórumot rendeztek Budapesten, ahol felvetődött a központ ötlete. Lényegében 1990-ig nem sok minden történt, akkor viszont új lendületet kapott a szervezés. Az UNESCO-nak volt egy javaslata a hagyományos kultúra védelmére, ami az addigi - elsősorban a tárgyi kultúrára összpontosuló - programot kiegészítette a hagyományos kultúra és a folklór megóvásával. Az UNESCO és a hazai művelődési minisztérium között megállapodás jött létre ebben a tárgyban. Mintegy 30 vezető tudós és szakember részvételével létrejött Magyarországon az Európai Folklór Központért Egyesület, ahol a hazai folklórkutatás minden területe képviseli magát. Az egyesület megbeszélései alapján megvalósítási tanulmány született, majd a központ sikerrel pályázott az UNESCO hivatalos elismerésére. — Melyek a központ főbb elvei és feladatai? — Alapjában az európai régióban élő népek hagyományos kultúráira összpontosul a tevékenysége, fölépítése azonban Közép- és Kelet-Eu- rópából indul ki. Amint az alapító nemzetek kisebb csoportja létrejön, a többi ország is fokozatosan bekapcsolódik majd a munkába. Útmutatást és segítséget ajánlunk a nemzeteknek, intézményeknek és egyéneknek, hogy előmozdíthassák a hagyományos kultúrák kutatását, megőrzését, oktatását, népszerűsítését, vagy ha szükséges, újjászületését. Nem minden büszkeség nélkül mondhatjuk, hogy Magyarország ezekben a dolgokban élenjáró nemzetnek számít, az itt folyó tevékenység példaértékű a kontinensen. — Hol tart most az Európai Folklór Központ munkája? — Sok mindent próbálunk megvalósítani, ahogy nagyon találóan megfogalmazta valaki, a központ őrző-védő szolgálat, de pittbullok nélkül. Folyamatosan zajlik a hagyományos kultúráknak a jegyzékbe vétele, lajstromozása, kollégáim már kidolgoztak egy számítógépes rendszert, amivel csatlakozhatunk az Internet hálózatára. Ennek segítségével dokumentálni szeretnénk azokat a szokásokat, hagyományokat, népcsoportokat, amelyeket a világ jóformán nem is ismer, de nagyon szeretnénk a világ előtt megjelentetni. i » » t
