Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06-07 / 157. szám
10. oldal XII. Duna Menti Folklórfesztivál 1996. július 6., szombat Boriiig Ágnes, a Duna Menti Folklórfesztivál operatív bizottságának elnöke Fesztivál, UNESCO támogatással Bonfig Ágnes fotó: bakó jenó — Mikor kezdték szervezni a mostani fesztivált? — Az 1996-os Duna Menti Folklórfesztivál első koncepciója 1994. tavaszán készült el, mivel a tervezett Expo rendezvényei sorában foglalt helyet akkoriban. Baja, Kalocsa és Szekszárd polgármestere, valamint a Bács-Kiskun megyei és a Tolna megyei önkormányzat elnöke szintén 1994. tavaszán írta alá a fesztivállal kapcsolatos együttműködési megállapodást. Expo nem lett ugyan, de fesztivál igen, s hamarosan - még 1994. őszén - megkezdtük a pénzügyi források keresését is, elsőként egy idegenforgalmi pályázattal. — Hosszadalmas volt-e az előkészítés? — A folklórfesztivál ügyében körülbelül 10 pályázat készült, mindhárom rendező-város és a két megye képviselőtestülete legalább 3 alkalommal tárgyalta, ez meglehetősen időigényes volt. Az operatív bizottság - 6-7 ember - dolgozott az előkészítés szakaszában, most, a finisben, ami az utóbbi két hónapot jelenti és a minden részletekre kitérő apróbb-na- gyobb szervezési feladatokat, 50-60 ember vett részt a munkában. — Mi volt a szervezés legnehezebb része? — A nehézséget az események rendezőinek nagy száma okozta. Minden döntést csak konszenzus alapján lehetett meghozni, hiszen egy olyan közös rendezvényről van szó, ahol mindenki igyekezett érvényesíteni az egyéni kívánságait, elképzeléseit. A sok egyeztetés előnyt is jelentett, mert biztosította, hogy ne kerüljön sor sértődésre, súrlódásokra. — Van-e olyan momentum, ami újdonságot jelent az eddigi fesztiválokkal szemben? — Az idén először rendezzük a fesztivált az UNESCO- val közösen, ami új szín, új partner megjelenését hozta, egyben új szervezési feladatokat is jelentett. A Duna Menti az egyetlen olyan hazai folklórfesztivál, amit az UNESCO közvetlenül finanszíroz, többek között ezért is magas szintű, mondhatni világszínvonalú rendezés a kívánalom, hiszen a fesztiválhoz magas szintű tudományos konferencia is csatlakozik az európai folklór témájában. venter Gyökerek: művésztalálkozó a megyeszékhelyen Bartók és Kodály a példa A hazai kortárs képző- és alkotóművészet egyik fontos vonulata eltéphetetlen szállal kapcsolódik a népi hagyományokhoz. Nemcsak külsőségekben - motívumkincsében, színvilágában -, hanem szellemiségében is. Ez az irányzat komoly kutatások középpontjában áll, s ezt az állítást mi sem bizonyítja jobban, mint a 7-én és 8-án (vasárnap és hétfőn) Szekszárdon rendezendő művészeti szimpózion. A tanácskozásnak a Művészetek Háza ad otthont. — Arra keressük a választ, hogy miként lehet megőrizni ezeket a nemzeti hagyományokat a magyar művészetben - adott tájékoztatást a fórum egyik lényeges célkitűzéséről Baky Péter, az intézmény igazgatója. — Tesszük ezt úgy, hogy közben mellőzni kívánunk mindenfajta nemzeties- kedést, vagy álmagyarkodást. Azt hiszem, elég ha megemlítem Bartók Bélát és Kodály Zoltánt: ezzel a két névvel minden megmagyarázható és minden azonnal érthetővé válik. — A kiadott tájékoztató szerint rangos művészek tartanak előadásokat. Kire hívná fel a figyelmet? — Minden kiemelés igazságtalan lenne, éppen ezért talán elég annyit mondani, hogy a neves előadók által nemcsak a szobrászat és a festészet, hanem több társművészet, így például a zene is megjelenik a szimpózion idején. — Miként kapcsolódnak a Gyökerek a Duna Menti Folklórfesztiválhoz? — A tartalmi hasonlóság azt hiszem, vitán felül áll. De forma szerint is kapcsolódunk a fesztiválhoz, mint bevezető rendezvény, mint az egész része. Későbbi céljaink között szerepel a Gyökerek háromévenkénti megismétlése, külföldi kitekintéssel, szem előtt tartva a Duna-menti népek sorsközösségét. -száSzabadi Mihály, a Közművelődési Iroda vezetője A hagyományok őrzése és ápolása — A fesztiválhoz tudományos tanácskozás is csatlakozik, véleménye szerint hogyan lehet összehasonlítani az egyes országok folklórját? — Lehet összehasonlítást tenni, de ahhoz tudni kell, hogy a különböző országokban milyen folklór-irányzatok működnek. Tőlünk nyugatra sokszor nagy energiával, hatalmas műgonddal, szakszerűséggel próbálják a hagyományokat megmenteni, felerősíteni. Mivel jócskán megelőztek minket a polgári fejlődésben, ezzel kicsit elkéstek, de azért sok helyen igen szépen ápolják a hagyományokat. — Mi tehát ebből a szempontból szerencsésnek tarthatjuk, hogy később léptünk a polgárosodás útjára? — Azzal, hogy a paraszti életmód jóval tovább tartott, könnyebb volt megőrizni a hagyományokat. Persze ez még nem lett volna elég, ha nincsenek olyan szakemberek - néprajzkutatók, népdalgyűjtők, stb. - akik a folklórtudományt világszínvonalra emelték, s ezeket a tudományos eredményeket mindjárt vissza is „forgatták” a mozgalmakba. Ennek eredménye, hogy nálunk egyedülállóan magas színvonalú a hagyományőrzés, a néptánc- és népzene szeretete, ápolása mondhatni minden generáció körében. — Mit ajánl a közönség figyelmébe? — Mióta a három város közösen rendezi a fesztivált, azóta emelkedett a legnagyobb rangra, s ez a színvonalnak is sokat használt. Tapasztalatból mondhatom, hogy egy „bejáratott” csapat végzi a rendezést, s bízom benne, hogy nagyon jól sikerül ez a fesztivál is, ahol majd mind a szereplők, mind a közönség kiválóan érzi magát. A közönség figyelmébe elsősorban a falusi rendezvényeket ajánlanám, hiszen a folklór az Szabadi Mihálg FOTÓ: BAKÓ JENŐ otthoni közegben érvényesül igazán. venter Minden kérést teljesítenek A szekszárdi Fesztiváliroda Halmai Gábomé, Pék Jánosné és Baumann Pétemé várja a fesztivál ideje alatt a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház földszinti 2-es számú szobájában a rendezvény résztvevőit, az érdeklődőket, hogy segítséget nyújtsanak, ha bármilyen probléma adódik. Itt működik majd a rendezvény egy igen fontos „alappontja”, a Fesztiváliroda. Mindhárman gyakorlott „irodások”, a fesztiválok idején találkoztak már mindenA szekszárdi team - tőle megszokott módon - sok munkával igyekezett a legmagasabb szintű szervezést megvalósítani. Apróra kidolgoztak mindent, napról napra a csoportok programja, ki mikor hol és mit csinál, ki kíséri őket, ki tolmácsol, stb. Kis részleteknek tűnnek ezek, de bárki saját tapasztalataira alapozva tisztában van azzal, hogy a legerősebb benyomásokat éppen az ilyen apróságnak tűnő momentumok hagyPék Jánosné és Halmai Gábomé FOTÓ: BAKÓ JENŐ féle lehető és lehetetlen kívánsággal, kéréssel. Nem jönnek zavarba, ha egy vendégcsoport tagja este 10 órakor cipősarkaltatást kér, vagy egy másik vendég lószerszámot szeretne vásárolni vasárnap délután. Bármilyen alapos az előkészítés, mindig figyelni és ügyelni kell arra, hogy a vendégcsoportok ne késsék le a szereplést, hogy igényeikről, kívánságaikról gondoskodjanak, hogy valóban vendégnek érezhessék magukat. ják az emberben egy-egy külföldi vagy belföldi út, szereplés során. Szekszárdon vendégül látják a fesztivál ideje alatt a partnervárosokból érkező csoportokat és fesztiválcsoportokat is. Vasárnap, július 14-én, a Béla téri záróünnepségre Kalocsáról is érkeznek együttesek, ekkor egy másik fesztiváliroda is üzemel majd, mégpedig a Gyakorló Általános Iskolában, hogy fogadja és ellássa az érkezőket. vem A györkönyi pincefalu Másfél évszázad török uralom után Györköny is, mint annyi más magyar falu szinte teljesen elnéptelenedett. Munkáskézre szükség volt, így a falu földesura, Meszlényi János 1718-ban Burgenlandiról, majd négy év múlva Hessenből telepített családokat ide, akik gyökeret eresztettek a magyar földben, megőrizvén közben német származásuk tudatát. A családnevek árulkodnak erről, a Bur- genladból jöttek leszármazottjai a Gszelmann, Hackstock vagy Pámer családok, a hesseniek a Becker, Plézer, Hirsch, Krausz neveket viselik. Vallásukat — az evangélikust - is német földről hozták, és nem kellett sok idő, hogy az új hazában megépítsék saját templomukat. Az idén, november 15-én lesz kétszáz éve, hogy felszentelték a közös összefogással — és Lipót császár ezer güldenes adományával — épített, ma is álló szép templomot. A legendás német szorgalom a csaknem három évszázad alatt a történelem viharai között is békét és tisztes jólétet hozott Györkönynek, vagy ahogy né- metesen hívják Jerkingnek. A szőlő szeretetét, a borkultúrát is ápolták a háromszáz esztendő alatt, az országban ritka pincefalu is még a XVIII. században alakult ki, és máig őrzi az utánozhatatlan hangulatát. Nem véletlen, hogy a második világháború után Németországba kitelepített györkönyiek közül sokan visszajárnak ide, felidézni a gyermekkor, az ifjúkor varázsát. -rákosiPályázati felhívás a Szakképzési alap 1996. évi megyei pályázatára Az országos Szakképzési Tanács a Munkaügyi Miniszter jóváhagyásával a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből rendelkezésre álló 539 millió, valamint ezen felül további 561 millió forintot bocsátott a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok rendelkezésére. Ez az összeg a középfokú iskolarendszerű szakképzés keretében folyó gyakorlati oktatástárgyi feltételrendszerének fejlesztésére irányuló beruházások fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló keretet a szakképző iskolai tanulók létszámának arányában osztotta fel. Tolna megye ezek alapján 27 millió 046 ezer forintot kapott, melynek elosztásáról a Tolna Megyei Tanács dönt a beérkezett pályázatok alapján. Az elbírálást követően a támogatásban részesülő pályázóval a Tolna Megyei Munkaügyi Központ szerződésben állapodik meg a támogatás feltételeiről. A pályázat keretében támogatást kaphatnak:- a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett szervezetek- középfokú szakoktatási intézmények, amelyek a tanulók gyakorlati oktatását végezve vállalkoznak új gyakorlóhelyek létesítésére, vagy a meglévők bővítésére. A pályázati feltételeket tartalmazó egységcsomag a Tolna Megyei Munkaügyi Központnál vehető át. A pályázatok beküldési határideje: 1996. augusztus 25. Beküldési helye (címe): Tolna megyei Munkaügyi Központ 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. Beküldendő példányszám: 6. A pályázatok elbírálásának határideje: 1996. szeptember 25. Az érdeklődők kérdésére részletes felvilágosítást ad a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szolgáltatási Osztálya Szekszárd, Mártírok tere 11-13. III. emelet 302. és 317. szoba. Telefon: 74/419- 122/380, illetve 385-ös mellék. (95018) TOLNA MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT l i i 4 t
