Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06-07 / 157. szám

10. oldal XII. Duna Menti Folklórfesztivál 1996. július 6., szombat Boriiig Ágnes, a Duna Menti Folklórfesztivál operatív bizottságának elnöke Fesztivál, UNESCO támogatással Bonfig Ágnes fotó: bakó jenó — Mikor kezdték szervezni a mostani fesztivált? — Az 1996-os Duna Menti Folklórfesztivál első koncepci­ója 1994. tavaszán készült el, mivel a tervezett Expo rendez­vényei sorában foglalt helyet akkoriban. Baja, Kalocsa és Szekszárd polgármestere, va­lamint a Bács-Kiskun megyei és a Tolna megyei önkormány­zat elnöke szintén 1994. tava­szán írta alá a fesztivállal kap­csolatos együttműködési meg­állapodást. Expo nem lett ugyan, de fesztivál igen, s ha­marosan - még 1994. őszén - megkezdtük a pénzügyi forrá­sok keresését is, elsőként egy idegenforgalmi pályázattal. — Hosszadalmas volt-e az előkészítés? — A folklórfesztivál ügyé­ben körülbelül 10 pályázat ké­szült, mindhárom rendező-vá­ros és a két megye képviselő­testülete legalább 3 alkalommal tárgyalta, ez meglehetősen idő­igényes volt. Az operatív bi­zottság - 6-7 ember - dolgozott az előkészítés szakaszában, most, a finisben, ami az utóbbi két hónapot jelenti és a minden részletekre kitérő apróbb-na- gyobb szervezési feladatokat, 50-60 ember vett részt a mun­kában. — Mi volt a szervezés leg­nehezebb része? — A nehézséget az esemé­nyek rendezőinek nagy száma okozta. Minden döntést csak konszenzus alapján lehetett meghozni, hiszen egy olyan közös rendezvényről van szó, ahol mindenki igyekezett érvé­nyesíteni az egyéni kívánságait, elképzeléseit. A sok egyeztetés előnyt is jelentett, mert biztosí­totta, hogy ne kerüljön sor sér­tődésre, súrlódásokra. — Van-e olyan momentum, ami újdonságot jelent az eddigi fesztiválokkal szemben? — Az idén először rendez­zük a fesztivált az UNESCO- val közösen, ami új szín, új partner megjelenését hozta, egyben új szervezési feladato­kat is jelentett. A Duna Menti az egyetlen olyan hazai folklór­fesztivál, amit az UNESCO közvetlenül finanszíroz, többek között ezért is magas szintű, mondhatni világszínvonalú rendezés a kívánalom, hiszen a fesztiválhoz magas szintű tu­dományos konferencia is csat­lakozik az európai folklór témá­jában. venter Gyökerek: művésztalálkozó a megyeszékhelyen Bartók és Kodály a példa A hazai kortárs képző- és alkotóművészet egyik fontos vonulata eltéphetetlen szállal kapcsolódik a népi hagyományokhoz. Nemcsak külsőségekben - motívumkin­csében, színvilágában -, hanem szellemi­ségében is. Ez az irányzat komoly kutatá­sok középpontjában áll, s ezt az állítást mi sem bizonyítja jobban, mint a 7-én és 8-án (vasárnap és hétfőn) Szekszárdon rende­zendő művészeti szimpózion. A tanácsko­zásnak a Művészetek Háza ad otthont. — Arra keressük a választ, hogy miként lehet megőrizni ezeket a nemzeti hagyo­mányokat a magyar művészetben - adott tájékoztatást a fórum egyik lényeges célki­tűzéséről Baky Péter, az intézmény igazga­tója. — Tesszük ezt úgy, hogy közben mellőzni kívánunk mindenfajta nemzeties- kedést, vagy álmagyarkodást. Azt hiszem, elég ha megemlítem Bartók Bélát és Ko­dály Zoltánt: ezzel a két névvel minden megmagyarázható és minden azonnal ért­hetővé válik. — A kiadott tájékoztató szerint rangos művészek tartanak előadásokat. Kire hívná fel a figyelmet? — Minden kiemelés igazságtalan lenne, éppen ezért talán elég annyit mondani, hogy a neves előadók által nemcsak a szob­rászat és a festészet, hanem több társművé­szet, így például a zene is megjelenik a szimpózion idején. — Miként kapcsolódnak a Gyökerek a Duna Menti Folklórfesztiválhoz? — A tartalmi hasonlóság azt hiszem, vi­tán felül áll. De forma szerint is kapcsoló­dunk a fesztiválhoz, mint bevezető rendez­vény, mint az egész része. Későbbi céljaink között szerepel a Gyökerek hároméven­kénti megismétlése, külföldi kitekintéssel, szem előtt tartva a Duna-menti népek sors­közösségét. -szá­Szabadi Mihály, a Közművelődési Iroda vezetője A hagyományok őrzése és ápolása — A fesztiválhoz tudomá­nyos tanácskozás is csatlakozik, véleménye szerint hogyan lehet összehasonlítani az egyes or­szágok folklórját? — Lehet összehasonlítást tenni, de ahhoz tudni kell, hogy a különböző országokban mi­lyen folklór-irányzatok mű­ködnek. Tőlünk nyugatra sok­szor nagy energiával, hatalmas műgonddal, szakszerűséggel próbálják a hagyományokat megmenteni, felerősíteni. Mi­vel jócskán megelőztek minket a polgári fejlődésben, ezzel ki­csit elkéstek, de azért sok he­lyen igen szépen ápolják a ha­gyományokat. — Mi tehát ebből a szem­pontból szerencsésnek tarthat­juk, hogy később léptünk a pol­gárosodás útjára? — Azzal, hogy a paraszti életmód jóval tovább tartott, könnyebb volt megőrizni a ha­gyományokat. Persze ez még nem lett volna elég, ha nincse­nek olyan szakemberek - nép­rajzkutatók, népdalgyűjtők, stb. - akik a folklórtudományt vi­lágszínvonalra emelték, s eze­ket a tudományos eredménye­ket mindjárt vissza is „forgat­ták” a mozgalmakba. Ennek eredménye, hogy nálunk egye­dülállóan magas színvonalú a hagyományőrzés, a néptánc- és népzene szeretete, ápolása mondhatni minden generáció körében. — Mit ajánl a közönség fi­gyelmébe? — Mióta a három város kö­zösen rendezi a fesztivált, azóta emelkedett a legnagyobb rangra, s ez a színvonalnak is sokat használt. Tapasztalatból mondhatom, hogy egy „bejára­tott” csapat végzi a rendezést, s bízom benne, hogy nagyon jól sikerül ez a fesztivál is, ahol majd mind a szereplők, mind a közönség kiválóan érzi magát. A közönség figyelmébe első­sorban a falusi rendezvényeket ajánlanám, hiszen a folklór az Szabadi Mihálg FOTÓ: BAKÓ JENŐ otthoni közegben érvényesül igazán. venter Minden kérést teljesítenek A szekszárdi Fesztiváliroda Halmai Gábomé, Pék Jánosné és Baumann Pétemé várja a fesztivál ideje alatt a szek­szárdi Babits Mihály Művelő­dési Ház földszinti 2-es számú szobájában a rendezvény résztvevőit, az érdeklődőket, hogy segítséget nyújtsanak, ha bármilyen probléma adó­dik. Itt működik majd a ren­dezvény egy igen fontos „alappontja”, a Fesztiváli­roda. Mindhárman gyakorlott „irodások”, a fesztiválok ide­jén találkoztak már minden­A szekszárdi team - tőle megszokott módon - sok munkával igyekezett a leg­magasabb szintű szervezést megvalósítani. Apróra kidol­goztak mindent, napról napra a csoportok programja, ki mi­kor hol és mit csinál, ki kíséri őket, ki tolmácsol, stb. Kis részleteknek tűnnek ezek, de bárki saját tapasztalataira ala­pozva tisztában van azzal, hogy a legerősebb benyomá­sokat éppen az ilyen apróság­nak tűnő momentumok hagy­Pék Jánosné és Halmai Gábomé FOTÓ: BAKÓ JENŐ féle lehető és lehetetlen kí­vánsággal, kéréssel. Nem jönnek zavarba, ha egy ven­dégcsoport tagja este 10 óra­kor cipősarkaltatást kér, vagy egy másik vendég lószerszá­mot szeretne vásárolni vasár­nap délután. Bármilyen ala­pos az előkészítés, mindig fi­gyelni és ügyelni kell arra, hogy a vendégcsoportok ne késsék le a szereplést, hogy igényeikről, kívánságaikról gondoskodjanak, hogy való­ban vendégnek érezhessék magukat. ják az emberben egy-egy kül­földi vagy belföldi út, szerep­lés során. Szekszárdon ven­dégül látják a fesztivál ideje alatt a partnervárosokból ér­kező csoportokat és fesztivál­csoportokat is. Vasárnap, jú­lius 14-én, a Béla téri záróün­nepségre Kalocsáról is érkez­nek együttesek, ekkor egy másik fesztiváliroda is üze­mel majd, mégpedig a Gya­korló Általános Iskolában, hogy fogadja és ellássa az ér­kezőket. vem A györkönyi pincefalu Másfél évszázad török uralom után Györköny is, mint annyi más magyar falu szinte teljesen elnéptelenedett. Munkáskézre szükség volt, így a falu földes­ura, Meszlényi János 1718-ban Burgenlandiról, majd négy év múlva Hessenből telepített csa­ládokat ide, akik gyökeret eresztettek a magyar földben, megőrizvén közben német származásuk tudatát. A család­nevek árulkodnak erről, a Bur- genladból jöttek leszármazottjai a Gszelmann, Hackstock vagy Pámer családok, a hesseniek a Becker, Plézer, Hirsch, Krausz neveket viselik. Vallásukat — az evangélikust - is német föld­ről hozták, és nem kellett sok idő, hogy az új hazában meg­építsék saját templomukat. Az idén, november 15-én lesz két­száz éve, hogy felszentelték a közös összefogással — és Lipót császár ezer güldenes adomá­nyával — épített, ma is álló szép templomot. A legendás német szorga­lom a csaknem három évszázad alatt a történelem viharai között is békét és tisztes jólétet hozott Györkönynek, vagy ahogy né- metesen hívják Jerkingnek. A szőlő szeretetét, a borkultúrát is ápolták a háromszáz esztendő alatt, az országban ritka pince­falu is még a XVIII. században alakult ki, és máig őrzi az utá­nozhatatlan hangulatát. Nem véletlen, hogy a második világ­háború után Németországba ki­telepített györkönyiek közül sokan visszajárnak ide, fel­idézni a gyermekkor, az ifjúkor varázsát. -rákosi­Pályázati felhívás a Szakképzési alap 1996. évi megyei pályázatára Az országos Szakképzési Tanács a Munkaügyi Miniszter jóváhagyásával a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből rendelkezésre álló 539 millió, valamint ezen felül további 561 millió forintot bocsátott a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok rendelkezésére. Ez az összeg a középfokú iskolarendszerű szak­képzés keretében folyó gyakorlati oktatástárgyi feltételrendszerének fejlesztésére irányuló beruházások fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló keretet a szakképző iskolai tanulók létszámának arányában osztotta fel. Tolna megye ezek alapján 27 millió 046 ezer forintot kapott, melynek elosztásáról a Tolna Megyei Tanács dönt a beérkezett pályázatok alapján. Az elbírálást követően a támogatásban részesülő pályázóval a Tolna Megyei Munkaügyi Központ szerződésben állapodik meg a támogatás feltételeiről. A pályázat keretében támogatást kaphatnak:- a gyakorlati képzésben közreműködő hoz­zájárulásra kötelezett szervezetek- középfokú szakoktatási intézmények, amelyek a tanulók gyakorlati oktatását végezve vállal­koznak új gyakorlóhelyek létesítésére, vagy a meglévők bővítésére. A pályázati feltételeket tartalmazó egységcsomag a Tolna Megyei Munkaügyi Központnál vehető át. A pályázatok beküldési határideje: 1996. augusztus 25. Beküldési helye (címe): Tolna megyei Munkaügyi Központ 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. Beküldendő példányszám: 6. A pályázatok elbírálásának határideje: 1996. szeptember 25. Az érdeklődők kérdésére részletes felvilágosítást ad a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szolgál­tatási Osztálya Szekszárd, Mártírok tere 11-13. III. emelet 302. és 317. szoba. Telefon: 74/419- 122/380, illetve 385-ös mellék. (95018) TOLNA MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT l i i 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom