Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

10. oldal XII. Duna Menti Folklórfesztivál 1996. július 11., csütörtök FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY, BAKÓ JENŐ „Nem tudom, megfigyelte-e már, ha megszólal a magyar zene, az emberen valamiféle furcsa bizsergés lesz úrrá, megmozdul az ember vére” - fordult hozzám a fesztivál első napján egy kerek képű idős bá­csi, miközben a táncosokat néz­tük a téren, a Csalogatón. — Igen, megfigyeltem - feleltem -, semmivel sem összehason­lítható érzés, s azt is látni, hogy ilyenkor önkéntelenül mozdul az ember lába, felemeli a muta­tóujját és ritmusra forgatja még a fejét is. Ez a furcsa, különösen kel­lemes érzés kerítheti hatalmába mindazokat, akik részt vesznek a Duna Menti Folklórfesztivál programjain, amin bizony bő­ven van látnivaló a kora dél­előtti óráktól késő estig. A kü­lönböző műsorok, programok, kiállítások nemcsak a nagyobb városokban lakóknak nyújtanak színes, élvezetes időtöltést, ha­nem a kisebb településekre is eljutnak a hazai és külföldi együttesek, a tánc, a tarka nép­Kalocsai táncosok menettánca „Megmozdul az ember vére” A Bartina műsora a szekszárdi nyitógálán^ Mexikói táncosnő Egy kicsi olasz muzsikus, tangóharmonikával Csapolás a Borkútnál Egy német trombitás viselet, a tájegységekre, orszá­gokra jellemző zeneszó. Nyár van, de nem mindenki jut el a tengerhez, a folyók part­jára, vagy éppen üdülőbe. Itt az alkalom: szinte ki sem kell mozdulnunk otthonról, a kul­túra egy kis színes szelete ide költözött hozzánk, hogy bemu­tassa magát nekünk. Nézelődjünk hát, tanuljunk, élvezzük a táncot és a zenét. Térzene a szekszárdi Borkútnál A szekszárdi közönség a nyitógálán Olasz táncosok Dr. Balogh László a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke: Együttműködés - más téren is — Miért fontos a fesztivál a megye életében ? — Bács-Kiskun megye kulturális életében ez a ren­dezvény-sorozat a legrégibb és legértékesebb hagyomány. Kezdetben Kalocsa, később Baja is otthont adott a folklór ünnepének, majd a környező települések is részt vállaltak a rendezvényből. Ez a térség gazdag hagyományokban. A fesztivál színpadán, az utcá­kon, tereken valóban élő nép­művészetben gyönyörködhet a néző. A rendezvény-sorozat az európai folklór ünnepévé lé­pett elő. Ha sikeres a rendez­vény, akkor a vendégek jó hí­rünket viszik tovább. — A millecentenáriumi rendezvények sorában milyen helyet foglal el ez a rendez­vény? — Sokan hivatkoznak a millecentenáriumi évre, mi sem kerülhetjük el, hogy a sa­játosan megyei rendezvények sorában egy általunk fontos­nak tartott hagyományt ne e gondolat jegyében folytas­sunk. Bács-Kiskun soknemze­tiségű megye, s nekünk leg­főbb törekvésünk, hogy a folk­lór ünnepén a nemzetiségek és etnikai kisebbség kultúrájá­nak, hagyományainak teljes keresztmetszetét bemutassuk. A július 12-én nyíló gálamű­sor ezeket az értékeket vonul­tatja fel szépen, színesen, gaz­dagon. A Duna-Tisza közén élő nemzetiségi lakosság kul­turális hagyományairól tudo­mányos kutatók vallanak. Kö­zel 30 előadásra kerül sor a kétnapos bajai konferencián. Vendégségbe hívtuk testvér­megyéinket is, Angliából, a Vajdaságból és Franciaor­szágból várunk művészeti együtteseket, küldöttségeket. — Hasznosítható-e a két megye együttműködése hason­lóan a fesztiváli közös szerve­zéshez? — Természetesen, hiszen a Duna két oldalán számos öröm és gond közös. A folk­lórünnep előtt és után a hét­köznapokon sok hasonló fel­adat vár ránk. A Megyei Ön- kormányzatok Országos Szö­vetségében közösen keressük a megoldást számos megyei önkormányzati problémára. Személy szerint Bach József elnök úr kiveszi részét véle­ményével, javaslataival a MÖÖSZ szakmai munkájából. A megyék - így Bács-Kiskun és Tolna megye - érdekei számos ponton találkoznak, közlekedési, idegenforgalmi és kulturális kérdésekben, vm Városok vetélkedője. Igaz, hogy Baja van legközelebb a Dunához, viszont Szekszárd adja Közép-Európa legfinomabb vörösborát - mutatott rá Kocsis Imre Antal, Szekszárd pol­gármestere tegnap a tánccsoportok vezetőinek fogadásán. A fesztiváli városok vetélkedésé­ben ez a nagy előnye Tolna megye székhelyének. Erről mindenki meg is győződhetett, hi­szen a fogadás a régi megyeházán, a Borudvarban zárult. fotó: gottvald i « * 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom