Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

FOTÓ: GOTTVALD Nemzetközi presztízsű fesztivál — Mennyire ismert a világ­ban a Duna' Menti Folklórfesz­tivál? - kérdeztük Héra Évától, a Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Osztályának ve­zetőjétől, a CIO FF ( az UNESCO folklórfesztiválokkal foglalkozó nemzetközi szerve­zete) magyarországi képviselő­jétől. — Már a fesztivál elején látszott, hogy nagyon jók a résztvevő együttesek. Min­denki igyekszik jó együttest küldeni, mert nem szeretne eb­ben a körben rosszul szere­pelni. Ebből is kitűnik, hogy van presztízse a rendezvény­nek. — Az Ön véleménye szerint mi a legnagyobb nehézsége egy ilyen nagyszabású ese­mény megrendezésének? — A pénz előteremtése természetesen komoly feladat. Egyébként nem tudok igazán nagy nehézségekről beszá­molni. Mind a három rendező városban ugyanis olyan profi stáb alakult ki, hogy a fesztivál teljes biztonságban működik. Meg kell mondanom, hogy a többi hasonló jellegű rendez­vény nagyon megérzi, hogy négy évenként új vezetés áll a városok élén. Nagyon örülök annak, hogy ez a Duna Menti Folklórfesztiválra - hála Isten­nek - nem jellemző. Ez a fesz­tivál tehát ilyen értelemben remélem nem politikafüggő. — És az mitől függ, hogy milyen együtteseket hívnak meg a fesztiválra? — Egyrészt autentikus, te­hát hiteles, eredeti forrásokra építő együtteseket hívunk meg, és elsősorban a Duna-menté- ről. A nemzetközi szakmai kapcsolatok alapján én tizen­négy együttest hívtam meg, a megyék, a városok testvérme­gyéikből, -városaikból hívják a csoportok másik részét. — A „Duna mentiség” szempontja több Csoport, pél­dául Jajvan esetében nem ér­vényesül. — A tajvaniak saját ma­guk szerettek volna részt venni a fesztiválon. Nekik nagyon fontos, hogy megismerje a vi­lág a kultúrájukat, ők ajánl­koztak, mi pedig érdekesnek találtuk őket, annál is inkább, mivel nem a kínai együttes jött Tajvanról, hanem ez a csoport az őslakók kultúráját hozta. — Vannak-e visszatérő meghívottak? — Természetesen vannak, elsősorban Romániából, Len­gyelországból, Csehországból, Szlovákiából. Nagyon lénye­gesnek tartom, hogy mi meg­tartottuk ezeket a régi kapcso­latainkat. Mindenki tudja ugyanis, aki ebben a térségben él, hogy kik a szomszédai, és hogy mennyire fontos dolog a szomszédság. -es­Egy húron pendülünk A taiwani táncegyüttes zenéje, tánca számunkra titokzatos vi­lágot idéz, aki hallja és látja őket egy távoli nép kultúrájának részesévé válik. A megnyitó menettáncában együtt lép fel a horvát a szerb és a szlovén együttes. Dalaik, tán­caik a közös gyökerek mellett megmutatják az érdeklődő kö­zönségnek a népek közötti kü­lönbözőséget is. A magyar és a román tánco­sok is szeretik a zenét, és örülnek a másikénak. A finnek és svédek sem a történeti ellentétekre gon­dolnak, hanem azt érzik át, amit a másik mutat meg magából. Olyan ez a fesztivál, mint va­lami színes szőttes. Minden együttes más-más színt képvisel. A déliek piros variációit kiegé­szítik az északiak hűvösebb kék­jei, zöldjei. A keletiek népművé­szetét aranyban, ezüstben kép­zelhetjük. A színeket a fellépő szuverén személyiségek tovább árnyalják. Mindenki a saját személyisé­gét viszi a dalba, táncba, saját népének ősi motívumait mutatja meg a többieknek, akik történe­tesen egy másik nép művészeté­nek a követei is most itt Ma­gyarországon, Kalocsán, Baján és Szekszárdon. A magyaror­szági együttesek között is van sárközi, német, székely hagyo­mányőrző. A sok különbözőség mégis valamiféle egységben fonódik össze, hiszen ugyanazt a nyel­vet, a táncét és zenéét értik, élik valamennyien. A szőttes melegét a táncosok mosolya sugározza, és csodák csodája a mosoly kivirágzik a nézőközönség arcán is. Egy gyékényen árulunk, mondja az egyik, egy húron pendülünk, szól a másik népi mondás, ha azt akarjuk kife­jezni, hogy értjük egymást, hogy megbízunk a másikban. Jó volna tudni, a többi nép ugyan­ezt a gondolatot miképpen önti szavakba, mert, hogy ők is ér­zik, tudják azt jelenlétükkel, hogy érzik, azt táncaikkal bizo­nyítják. Ihárosi Megnyitó pattogó dobszóval A vásárfával is kettőn áll a vásár Interjú dr. Vadas Ferenc nyugalmazott múzeumigazgatóval Régi hagyomány felelevenítésének lehettek tanúi tegnap dél­előtt a szekszárdiak a Babits Mihály Művelődési Ház előtti téren. A kézműves vásár megnyitását a pattogó dobszóval bevezetett ünnepi beszédek mellett egy vásárfa is jelezte: az ágakon különböző tárgyak szimbolizálták a mesterségeket, a fazekas, a takács vagy éppen a kosárfonó foglalkozást. Köszöntőjében dr. Vadas Ferenc városatya, nyugalma­zott múzeumigazgató többek között elmondta, hogy a vásár szó már az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben is meg­található. Módos István városi képviselő, a megyei kézmű­veskamara elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a kira­kodóvásár kiegészíti és széppé teszi a fesztivál programjait. * Mit érdemes tudni a vásárfá­ról? - tettük fel a kérdést dr. Vadas Ferencnek, aki „hiva­talból” is ismerője a népszo­kásoknak. —1 Régebben a vásárokban zászlók lengtek, s ezeket az úgynevezett vásárfákra füg­gesztették fel* Ez a hagyo­mány mára szinte teljesen ki­veszett. Egyébként ez a jelen­legi vásárfa az én szememben egy kicsit hasonlít a tejesfaze­kak tartására szolgáló köcsög­fára, illetve a májusfára. — Jó helyen van a szek­szárdi vásárfa? — Határozottan igen, hi­szen egykoron ez a terület is vásártérnek számított. Még a századfordulón is itt, tehát a jelenlegi művelődési ház és a múzeum közötti területen ad­tak egymásnak találkozót por­tékáikkal az árusok. — Beszédében említette, hogy kettőn ál! a vásár. Mit ér­tett ezen ? — Azt, hogy Szekszárd 1721-ben kapott vásártartási jogot. Ezzel a kiváltsággal együtt járt a pénzbeszedési jog, de a város őrködött azon, hogy illetéktelenek ne árul­hassanak, s rossz áru ne kerül­jön forgalomba. — A vásárfára a Kontár György által tervezett, s a Németh Pálné és Hutai Káz- mérné által készített zászló ke­rült. — A zászló szimbolizálja a vasárjogot, de a szőlővel és a búzával azokat az évezredes gyökereket is, melyek megtar­tották Szekszárdot. -szá­Bács büszke, Szekszárd sem szerény Polgármesteri replika Kalocsán, a fesztivál keddi nyitó állófogadásán a két me­gyei közgyűlési elnök, és Baja, Kalocsa, valamint Szek­szárd polgármesterei intéztek néhány mondatot a megjelen­tekhez, igazi lokálpatrióták­ként, elsősorban saját megyé­jük, városuk programjait ajánlva. Bach József, a Tolna megyei közgyűlés elnöke a Tolna me­gyei „vidéki” rendezvényekre hívta fel a figyelmet, Baja pol­gármestere, Széli Péter a 300 éves fennállását ünneplő város programjait méltatta, Török Gusztáv Andor, Kalocsa veze­tője azt az örvendetes tényt emelte ki, hogy ezen a feszti­válon részt vesznek mind Kis- Jugoszlávia, mind Szlovénia, mind Horvátország képviselői. Dr. Balogh László, Bács- Kiskun megye közgyűlésének elnöke megemlítette, hogy mindannyian büszkék lehetnek a rendezvényre, ám a bácsiak még büszkébbek, hiszen ebből a megyéből indult 1968-ban a mára igen magas színvonalra emelkedett folklórfesztivál. Kocsis Imre Antal, Szek­szárd polgármestere ezt a meg­jegyzést nem hagyta annyiban, és a jelenlévők hangos derült­sége közepette azt mondta, hogy igaz ugyan, hogy Bács- Kiskun megyéből indult a fesz­tivál, de csúcspontját Szek­szárdon érte el. Replikáját az­zal „tetézte”, hogy felhívta a fogadáson részt vevők figyel­mét: borospoharaikban is szekszárdi bort, Kékfrankost találnak, amit a vendégek el­ismerőleg vettek tudomásul.-s­A fesztivál . mai programja Július 11. Csütörtök Baja, Tóth Kálmán tér. 10.00: Utcai hívogató. Városháza, 10.00: Tanácskozás a Duna-Ti- sza közén élő kisebbségek kul­turális hagyományairól. Tóth Kálmán tér, Belváros 15.00: Utcai hívogató. Rendezvény- tér, 16.00. Szabad a vásár. Fesztiválszínpad, 20.30: Nem­zetközi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépé­sével. Sörsátor, 22.00: Feszti­válklub. Báta, 15100: Tájház. Nép- művészeti bemutató. Szentvér templom, 15.00: Egyháztörté­neti kiállítás. Művelődési Ház, 18.00: Bátai lakodalmas. Bogyiszló, 19.00: Művelődési Ház. Vendégségben. Nemzet­közi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépé­sével. Pörböly, 19.00: Művelődési Ház. Vendégségben. Nemzet­közi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépé­sével. Kalocsa, 9.00: Művelődési Központ. Tudományos tanács­kozás. Búzapiac, Eperföld, Szentháromság tér. 10.00: Ut­cai hívogató. Művelődési köz­pont, 15.00: Tánctanítás. Ér­sek-kert 19.00: Nemzetközi folklórműsor a fesztivál nép­tánccsoportjainak fellépésével. Művelődési Központ, 22.00: Fesztiválklub. Szekszárd, 10.00: Babits Mű­velődési Ház: Magyarországi táncok tanítása. Mártírok tere, 10.00: Népművészeti kirako­dóvásár. Babráló. Mártírok tere, 11.00: Csalogató. Mártí­rok tere, Liszt tér 14.00: Csa­logató. Béla tér, Borkút. 15.00: Borbemutató. Mártírok tere, Liszt tér, 16.00: Csalo­gató. Mártírok tere, 17.00: Vásári vidámságok, játék és színjáték a komédiás fertályon. Szabadtéri színpad, 20.00: Nemzetközi folklórest a nép­tánccsoportok fellépésével. Babits Mihály Művelődési Ház márványterme, 22.00: Fesztiválklub. * 4 á 4 » XII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom