Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-11 / 161. szám
FOTÓ: GOTTVALD Nemzetközi presztízsű fesztivál — Mennyire ismert a világban a Duna' Menti Folklórfesztivál? - kérdeztük Héra Évától, a Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Osztályának vezetőjétől, a CIO FF ( az UNESCO folklórfesztiválokkal foglalkozó nemzetközi szervezete) magyarországi képviselőjétől. — Már a fesztivál elején látszott, hogy nagyon jók a résztvevő együttesek. Mindenki igyekszik jó együttest küldeni, mert nem szeretne ebben a körben rosszul szerepelni. Ebből is kitűnik, hogy van presztízse a rendezvénynek. — Az Ön véleménye szerint mi a legnagyobb nehézsége egy ilyen nagyszabású esemény megrendezésének? — A pénz előteremtése természetesen komoly feladat. Egyébként nem tudok igazán nagy nehézségekről beszámolni. Mind a három rendező városban ugyanis olyan profi stáb alakult ki, hogy a fesztivál teljes biztonságban működik. Meg kell mondanom, hogy a többi hasonló jellegű rendezvény nagyon megérzi, hogy négy évenként új vezetés áll a városok élén. Nagyon örülök annak, hogy ez a Duna Menti Folklórfesztiválra - hála Istennek - nem jellemző. Ez a fesztivál tehát ilyen értelemben remélem nem politikafüggő. — És az mitől függ, hogy milyen együtteseket hívnak meg a fesztiválra? — Egyrészt autentikus, tehát hiteles, eredeti forrásokra építő együtteseket hívunk meg, és elsősorban a Duna-menté- ről. A nemzetközi szakmai kapcsolatok alapján én tizennégy együttest hívtam meg, a megyék, a városok testvérmegyéikből, -városaikból hívják a csoportok másik részét. — A „Duna mentiség” szempontja több Csoport, például Jajvan esetében nem érvényesül. — A tajvaniak saját maguk szerettek volna részt venni a fesztiválon. Nekik nagyon fontos, hogy megismerje a világ a kultúrájukat, ők ajánlkoztak, mi pedig érdekesnek találtuk őket, annál is inkább, mivel nem a kínai együttes jött Tajvanról, hanem ez a csoport az őslakók kultúráját hozta. — Vannak-e visszatérő meghívottak? — Természetesen vannak, elsősorban Romániából, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából. Nagyon lényegesnek tartom, hogy mi megtartottuk ezeket a régi kapcsolatainkat. Mindenki tudja ugyanis, aki ebben a térségben él, hogy kik a szomszédai, és hogy mennyire fontos dolog a szomszédság. -esEgy húron pendülünk A taiwani táncegyüttes zenéje, tánca számunkra titokzatos világot idéz, aki hallja és látja őket egy távoli nép kultúrájának részesévé válik. A megnyitó menettáncában együtt lép fel a horvát a szerb és a szlovén együttes. Dalaik, táncaik a közös gyökerek mellett megmutatják az érdeklődő közönségnek a népek közötti különbözőséget is. A magyar és a román táncosok is szeretik a zenét, és örülnek a másikénak. A finnek és svédek sem a történeti ellentétekre gondolnak, hanem azt érzik át, amit a másik mutat meg magából. Olyan ez a fesztivál, mint valami színes szőttes. Minden együttes más-más színt képvisel. A déliek piros variációit kiegészítik az északiak hűvösebb kékjei, zöldjei. A keletiek népművészetét aranyban, ezüstben képzelhetjük. A színeket a fellépő szuverén személyiségek tovább árnyalják. Mindenki a saját személyiségét viszi a dalba, táncba, saját népének ősi motívumait mutatja meg a többieknek, akik történetesen egy másik nép művészetének a követei is most itt Magyarországon, Kalocsán, Baján és Szekszárdon. A magyarországi együttesek között is van sárközi, német, székely hagyományőrző. A sok különbözőség mégis valamiféle egységben fonódik össze, hiszen ugyanazt a nyelvet, a táncét és zenéét értik, élik valamennyien. A szőttes melegét a táncosok mosolya sugározza, és csodák csodája a mosoly kivirágzik a nézőközönség arcán is. Egy gyékényen árulunk, mondja az egyik, egy húron pendülünk, szól a másik népi mondás, ha azt akarjuk kifejezni, hogy értjük egymást, hogy megbízunk a másikban. Jó volna tudni, a többi nép ugyanezt a gondolatot miképpen önti szavakba, mert, hogy ők is érzik, tudják azt jelenlétükkel, hogy érzik, azt táncaikkal bizonyítják. Ihárosi Megnyitó pattogó dobszóval A vásárfával is kettőn áll a vásár Interjú dr. Vadas Ferenc nyugalmazott múzeumigazgatóval Régi hagyomány felelevenítésének lehettek tanúi tegnap délelőtt a szekszárdiak a Babits Mihály Művelődési Ház előtti téren. A kézműves vásár megnyitását a pattogó dobszóval bevezetett ünnepi beszédek mellett egy vásárfa is jelezte: az ágakon különböző tárgyak szimbolizálták a mesterségeket, a fazekas, a takács vagy éppen a kosárfonó foglalkozást. Köszöntőjében dr. Vadas Ferenc városatya, nyugalmazott múzeumigazgató többek között elmondta, hogy a vásár szó már az 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben is megtalálható. Módos István városi képviselő, a megyei kézműveskamara elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a kirakodóvásár kiegészíti és széppé teszi a fesztivál programjait. * Mit érdemes tudni a vásárfáról? - tettük fel a kérdést dr. Vadas Ferencnek, aki „hivatalból” is ismerője a népszokásoknak. —1 Régebben a vásárokban zászlók lengtek, s ezeket az úgynevezett vásárfákra függesztették fel* Ez a hagyomány mára szinte teljesen kiveszett. Egyébként ez a jelenlegi vásárfa az én szememben egy kicsit hasonlít a tejesfazekak tartására szolgáló köcsögfára, illetve a májusfára. — Jó helyen van a szekszárdi vásárfa? — Határozottan igen, hiszen egykoron ez a terület is vásártérnek számított. Még a századfordulón is itt, tehát a jelenlegi művelődési ház és a múzeum közötti területen adtak egymásnak találkozót portékáikkal az árusok. — Beszédében említette, hogy kettőn ál! a vásár. Mit értett ezen ? — Azt, hogy Szekszárd 1721-ben kapott vásártartási jogot. Ezzel a kiváltsággal együtt járt a pénzbeszedési jog, de a város őrködött azon, hogy illetéktelenek ne árulhassanak, s rossz áru ne kerüljön forgalomba. — A vásárfára a Kontár György által tervezett, s a Németh Pálné és Hutai Káz- mérné által készített zászló került. — A zászló szimbolizálja a vasárjogot, de a szőlővel és a búzával azokat az évezredes gyökereket is, melyek megtartották Szekszárdot. -száBács büszke, Szekszárd sem szerény Polgármesteri replika Kalocsán, a fesztivál keddi nyitó állófogadásán a két megyei közgyűlési elnök, és Baja, Kalocsa, valamint Szekszárd polgármesterei intéztek néhány mondatot a megjelentekhez, igazi lokálpatriótákként, elsősorban saját megyéjük, városuk programjait ajánlva. Bach József, a Tolna megyei közgyűlés elnöke a Tolna megyei „vidéki” rendezvényekre hívta fel a figyelmet, Baja polgármestere, Széli Péter a 300 éves fennállását ünneplő város programjait méltatta, Török Gusztáv Andor, Kalocsa vezetője azt az örvendetes tényt emelte ki, hogy ezen a fesztiválon részt vesznek mind Kis- Jugoszlávia, mind Szlovénia, mind Horvátország képviselői. Dr. Balogh László, Bács- Kiskun megye közgyűlésének elnöke megemlítette, hogy mindannyian büszkék lehetnek a rendezvényre, ám a bácsiak még büszkébbek, hiszen ebből a megyéből indult 1968-ban a mára igen magas színvonalra emelkedett folklórfesztivál. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere ezt a megjegyzést nem hagyta annyiban, és a jelenlévők hangos derültsége közepette azt mondta, hogy igaz ugyan, hogy Bács- Kiskun megyéből indult a fesztivál, de csúcspontját Szekszárdon érte el. Replikáját azzal „tetézte”, hogy felhívta a fogadáson részt vevők figyelmét: borospoharaikban is szekszárdi bort, Kékfrankost találnak, amit a vendégek elismerőleg vettek tudomásul.-sA fesztivál . mai programja Július 11. Csütörtök Baja, Tóth Kálmán tér. 10.00: Utcai hívogató. Városháza, 10.00: Tanácskozás a Duna-Ti- sza közén élő kisebbségek kulturális hagyományairól. Tóth Kálmán tér, Belváros 15.00: Utcai hívogató. Rendezvény- tér, 16.00. Szabad a vásár. Fesztiválszínpad, 20.30: Nemzetközi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépésével. Sörsátor, 22.00: Fesztiválklub. Báta, 15100: Tájház. Nép- művészeti bemutató. Szentvér templom, 15.00: Egyháztörténeti kiállítás. Művelődési Ház, 18.00: Bátai lakodalmas. Bogyiszló, 19.00: Művelődési Ház. Vendégségben. Nemzetközi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépésével. Pörböly, 19.00: Művelődési Ház. Vendégségben. Nemzetközi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépésével. Kalocsa, 9.00: Művelődési Központ. Tudományos tanácskozás. Búzapiac, Eperföld, Szentháromság tér. 10.00: Utcai hívogató. Művelődési központ, 15.00: Tánctanítás. Érsek-kert 19.00: Nemzetközi folklórműsor a fesztivál néptánccsoportjainak fellépésével. Művelődési Központ, 22.00: Fesztiválklub. Szekszárd, 10.00: Babits Művelődési Ház: Magyarországi táncok tanítása. Mártírok tere, 10.00: Népművészeti kirakodóvásár. Babráló. Mártírok tere, 11.00: Csalogató. Mártírok tere, Liszt tér 14.00: Csalogató. Béla tér, Borkút. 15.00: Borbemutató. Mártírok tere, Liszt tér, 16.00: Csalogató. Mártírok tere, 17.00: Vásári vidámságok, játék és színjáték a komédiás fertályon. Szabadtéri színpad, 20.00: Nemzetközi folklórest a néptánccsoportok fellépésével. Babits Mihály Művelődési Ház márványterme, 22.00: Fesztiválklub. * 4 á 4 » XII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL
