Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

8. oldal Megyei Körkép 1996. május 2., csütörtök „Integráció és új üzletpolitika a jövő útja” ____ B átaszék és környéke „Megfelelni a követelményeknek” A Bátaszéki Földműves-szövetkezet alakulását követő éveiben a névadás igazi értelmében a földhöz kötődött: ekét, vetőgépet, tehergépkocsit vásároltak és ezek bérbeadásával segítették a magángazdákat. Jelentős volt a szerződéses termeltetésre irá­nyuló törekvés, hizlalásra, baromfitenyésztésre, növényter­mesztésre, stb. Közösen, közös célokért ' Az áfészek és a Tolna PRO-COOP O Simontornya és környéke „A lakosság bizalmát megtartani” A kisszékelyi Borbás Józse­fet 1992-ben választották a Simontomyai Siómenti ÁFÉSZ elnökének. Pályafutásának kezdeti éveire így emlékezik: „Hu­szonéves fiatalemberként megjelentem az üzletekben ellenőrizni, ahol sok helyen több évtizedes üzleti múlttal rendelkezők fogadtak. Sze­rencsésnek tartom magam, mert ezek az idős kollégák elfogadtak, kölcsönösen tiszteltük és elismertük egymás munkáját. Jó előz­mény és iskola volt ez szá­momra, amikor is a MÉ­SZÖV álláspontját követve meg kellett erősíteni az áru­forgalmi területet, s akkor 1982. január 1-jén neveztek ki főosztályvezetőnek.” Országos pályázat kere­tében 1983-84-ben több üz­letet bővítettek működési te­rületükön, az elnök ma úgy ítéli, hogy egy olyan üzlet- hálózatot sikerült kialakítani a legkisebb településen is, amely korszerű volt és fo­gyasztócentrikus. A településeken működő kis boltokat megszüntették, a cél egy falu, egy üzlet volt. Abban az időben nem szá­míthattak a piac változására, a kis falvakban is megjelenő magánkereskedőkre. A települések létszáma nem növekedett, a lakosság elöregedett, nehéz volt fenn­tartani a régen kialakított nagy üzleteket, az üzemelte­tési költség, a forgalom megosztottsága már kérdő­jelessé tették az évtizeddel ezelőtt jó irányban haladó rekonstrukciót. Ma még ott vannak min­den településen, s nagyobb áruválasztékkal, mindent megtesznek, hogy az elért jó pozíciót, a lakosság bizal­mát, vásárlóerejét ők tartsák meg. Borbás József elnöki po­zíciójában nagyon sokat tud hasznosítani azoknak az éveknek a tapasztalatából, amikor végigjárta az állo­másokat, a tanulótól az el­nöki székig. Ezt azért tartja fontosnak, mert a felvásár­lási, kereskedelmi, pénzügyi vezetőivel úgy tud tárgyalni, hogy van rálátása e terüle­tekre, s vitapartner tud lenni. Sok speciális részfe­ladatot látott el a három év­tized alatt, s ebből a sokol­dalúságból ma profitálni tud, mint első számú vezető. Borbás József 1972-Ő1 si­montomyai lakos, addig be­járt Kisszékelyből. Borbás József hobbija a kertművelés, azon belül is kedvencei a virágok. Szá­mára a legjobb kikapcsoló­dás, ha virágai között lehet. A két oldal anyagai a Sas Erzsébet által összeállított jubileumi évkönyv alapján készültek. Mindössze négy boltot üze­meltettek. Az 1950-es években került sor - az államosítást kö­vetően - a boltok számának növelésére. Az üzlethálózat kocsmákkal, boltokkal, trafik­kal (dohánybolt), papír-, író­szer-, könyvesbolttal, háztar- tási-vegyibolttal, vas-műszaki és ruházati bolttal bővült. To­vábbfejlődött a mezőgazdasági üzemág, amely a gépállomá­sokkal kötött szerződés alapján vállat bérmunkát szántásra, ve­tésre, stb. Beindult a jéggyár, amely az egységeket látta el műjéggel. Ekkor már a tüzépte- lepet is üzemeltették. A Budai u. 26-ban lévő központi irodaé­pületben helyet kapott az 1957- ben alakult takarékszövetkezet és anyagi támogatást is nyújtott részére. Első önkiszolgáló bolt­jukat 1959 júniusában nyitották A Dunaföldvári Földműves­szövetkezet 1946. március 16. napján alakult, 16 taggal, tevé­kenysége haltenyésztés és nádkitermelés volt, emellett egy méteráru boltot működte­tett. Az 1955. évben 14 boltot tudhat magáénak a szövetke­zet, majd 1956-ban részben az akkori politikai események, részben egyéb okok miatt nagy veszteséggel zár. Négy ke­mény év kellett ahhoz, hogy 1960-tól újra fejlődésnek in­dulhasson. A területrendezés évében, 1961 -ben átvette a szövetkezet a Népbolt vállalattól az összes Dunaföldváron működő boltot, így 36 üzlete lett. A dunaföld­vári és a bölcskei szövetkezet 1963-ban egyesült, Bölcskén 12 üzletük volt. Az áruház alapkövét 1967-ben tették le, s 1969-ben nyílt meg a minden igényt kielégítő ruházati és A „Kop-Ka” ÁFÉSZ Igazgató­sága és managementje az ÁFÉSZ stratégiai célkitűzései­nek, valamint működésének 50. jubileumi évéhez közeledve 1995-ben jelentős fejlesztése­ket, belső technológiai átalakí­tásokat hajtott végre élelmi- szer-napicikket forgalmazó meghatározó üzleteiben. így újult meg tavaly a Bokréta COOP ABC (Tamási), a Rév COOP Áruház (Regöly), a Pla­tán COOP ABC (Hőgyész), a Napfény (képünkön) COOP meg. Az 50’-es években került sor a szomszédos földműves­szövetkezet csatalakozására. A bátaszékihez az alsónánai, vár­dombi és alsónyéki (majd utóbbi később kiválik) szövet­kezet kerül. A szövetkezet új elnevezése: Bátaszék és Vidéke Körzeti Földműves-szövetke­zet. Az 1960-as évekre a szövet­kezet már 35 kiskereskedelmi, 17 vendéglátóipari, 5 ipari egy­séggel működik. További egyesülések folytán kerül a bátaszéki szövetkezet­hez a bâtai, a sárpilisi, majd a korábban kivált alsónyék-pör- bölyi szövetkezet. így alakul ki a mai működési körzet 7 telepü­léssel. Az 1967-ben bekövetkező név­változás már kifejezője a föld­műves jellegből az általános iparcikk áruház. Az 1970. évre saját vagyonuk közel 31 millió forint, a következő évek dina­mikus fejlődést hoznak, 1988- ban a bolti forgalom 657,5 mil­lió forint, a szövetkezeti nyere­ség 11,6 millió forint. A taglét­szám több mint 3 ezer fő, a dolgozói létszám megközelíti a 600-at. A rendszerváltás évei­ben az áruház átszervezése és a földszinti átépítés történik meg, valamint egy korszerű ABC kialakítása. Sajnos ennek forgalma - a magánszféra gyors terjedése miatt - egyre csökkent. A visszaesés évének az 1991. számít. A korábbi években szerződéses rendszer­ben működtetett boltok átala­kultak bérleti jogviszonnyá és így már önálló vállalkozók üzemeltették ezeket az üzlete­ket. A szövetkezet elnöke, Ko­vács Sándor munkásságáról, az ABC (Nagykónyi), a Hegyhát COOP ABC (Gyönk) és a Fó­kusz COOP ABC (Tamási). Az üzletek akciós területén egysé­ges stratégiai elemként zöld­ség-gyümölcs, tej-tej termékek, hús-húskészítmények, kenyér, pékáru és mirelit termékek for­galmazására kerül sor. Emellett jelentős volt az a külső-belső arculatra jellemző átalakítás, mely kifejezi az ÁFÉSZ fejlő­dési marketing stratégiát: Jóval jobban jár, ha vásárolni a „Kop- Ka” ÁFÉSZ üzleteibe jár! fogyasztási és értékesítő szö­vetkezeti formára való átalaku­lásnak. Az 1970-es évek elején Szekszárdon megnyitották a Bartina ABC Áruházat, amit később átvett a szekszárdi szö­vetkezet. A szolgáltatások to­vábbi bővítése érdekében olaj­kutat építettek Bátán, Várdom­bon, majd Sárpilisen. A cuk­rászüzem helyén kialakítják a húsfeldolgozó üzemet. Bátán újabb ingatlanvásárlással lehe­tőség nyílik további ABC áru­ház kialakítására. Az 1980-as évekre kialakult a mai nagyságú működő háló­zat. Változás abban van, hogy tovább korszerűsödtek az egy­ségek. Ami lényeges eltérés, az a működési formában jelentke­zett. Bevezették a szerződéses, a jövedelemérdekeltségű, majd a 90-es évek elején bérleti üzemelési formát. További ingatlanokat vásá­roltak és vásárolnak mai is, ha gazdaságos tevékenységet tud­nak abban folytatni. Piaci pozí­cióikat meg kívánják tartani, ha lehetséges növelni. áfészről 4 következőket mondja: „Vezetői filozófiám mindig is az volt, hogy szor­galmas, kitartó munkával fo­kozni kell a szövetkezet ered­ményeit. A beállítottságom si­kerorientált volt, ezért élem meg nehezen az utóbbi évek elkeserítő mélyrepülését, hi­szen az ember a munkáját, kol­légái munkájának eredményét látja romokba dőlni és ennek nem mi vagyunk az okai. Min­dig a kisemberek, a rászorulók segítése volt az egyik sarkala­tos pont az életemben. Voltak sikeres évek a szövetkezetben, amelyek a szövetkezeti mozga­lom melletti elkötelezettséget megérlelték bennem. Nehéz éveket élünk, s ennek még nincs vége. Visszagondolva a mindennapokra, az összefo­gást, az egymást segíteni aka­rás momentumait szeretném kiemelni. Anticsné Tajti Márta tolnai származású, az általános is­kola után a szekszárdi keres­kedelmi szakközépiskolában érettségizett, majd a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskolán szerzett diplomát, mint MESZÖV-ösztöndíjas, 1982-ben. Az áfészek megújulási évében döntött úgy a megye 11 áfész-e, hogy saját nagyke­reskedelmi háttért hoz létre, amely 1992 decemberében Tolna PRO-COOP néven ala­kult, s amely kft-nek a vezeté­sével Anticsné Tajti Mártát bízták meg. Az első próbálkozások 1993-ban tranzittevékenysé­gek voltak. Az áfészek nevé­ben rendelték az ámt, de az elosztás az áfész-ek raktárá­ban történt. All Tolna me­gyei áfész 1993 első félévé­ben megvásárolta Tolna-Mö- zsön a ZÖLDÉRT-bázis nagykereskedelmi raktárhá­zát. Az első áruszállítás 1993. augusztus 16-án volt az ÁFESZ-ek saját nagykeres­kedelmi lerakatából, saját üz­letükbe: Mindez sok előké­szítő munkát, kihívást, s kö­zös döntéseket jelentett. Anticsné Tajti Márta a Tolna PRO-COOP létrehozá­sáról a következőket mondja: „Az áfészek összefogásának nagyon szép példája a Tolna megyei. Az új gazdasági ne­hézségeket nem úgy hidalták át, hogy eladták ingatlanaikat, vagy bérbe adták, hanem egyetértettek abban, hogy lét­rejöjjön, sőt működjék a saját nagykereskedelmi bázisuk. Példás minta az az egység, amellyel ezt közösen létre­hozták, amely a sajátjuk, s egy szerves része mind a 11 áfész-nek. A Tolna PRO- COOP létrehozásával párhu­zamosan és azonnal jelentkez­tek a beszerzési eredmények. Ezek az eredmények segítik őket abban, hogy erősödni tudjanak, a piacon maradja­nak, s fel tudják venni a ver­senyt a konkurenciával, jövő­jük érdekében. A Tolna PRO- COOP-nak a megye kereske­delmében meghatározó sze­repe van, ezzel a beszerzési háttérrel, a termékkör bővíté­sével további előnyök érhetők el az áfész-ek számára. Anticsné Tajti Márta, mint a Tolna PRO-COOP ügyve­zető igazgatója „megtalálta” azt a helyet, ahol az elmélet­ben, a gyakorlatban megszer­zett tapasztalatait az embe­rekkel való kitűnő kapcsolat­teremtési és tárgyalási kész­ségét a legjobban kamatoztat­hatja. Ánticsné Tajti Márta a ma­gánéletben is a mozgalmassá­got szereti, imád utazni or­szágon belül és kívül is. TOLNA JPJRO-COOJP Mindent a fennmaradásért Gárdi Györgyöt, akinek első munkahelye is a Kölesdi ÁFÉSZ volt, 1989. decemberében felke­reste a kölesdi tanácselnök, mondván: a kölesdiek kiválnának a szekszárdi ÁFESZ-ból, s önál­lóan működnének. Az ehhez szükséges vagyonmegosztási munkálatok végzésére felkérték őt is, mint régi szövetkezeti múlt­tal és vezetői gyakorlattal rendel­kező szakembert. Majd elnökké választották. Az 1990. április 1-én bekövet­kezett kiválás után a kölesdi ÁFÉSZ gyors, látványos, ' szép eredményeket ért el, amit annál is inkább könnyű volt felmérni, mert a település ellátatlan volt előtte. A pártházból kétszintes áruházat alakítottak ki, s a köz­pontban, összedőlés előtt álló iparcikkboltot lebontották, he­lyére egy új, korszerű élelmiszer- üzletet építettek. A szintén romos szeszfőzdét kitelepítették a falu­központból a téglagyár mellé. Borjádon üzemelt egy leromlott állapotú bolt - kocsma, amit ab­ban a formában megszüntettek, s a vegyesboltot bővítették ki úgy, hogy egy italboltot építettek hozzá. Próbálkoztak bútorárusí­tással, bérbe vették a malom épü­letét felújításra, állagmegóvásra. Sajnos az üzlet nem hozta remé­nyeiket, a felújított malmot vi­szont az önkormányzat jól tudta értékesíteni. Ezt a próbálkozást a rongyszőnyegszövés követte, be­dolgozói alapon, s amikor már nyereségessé vált volna, a feke­tepiac kínálata miatt meg kellett szüntetni. A szövetkezetnél 1992-től már jelentkeztek a gazdasági nehéz­ségek, az iparcikkforgalom és a ruházati forgalom az áruházban 1/5-re csökkent. Sorozatosan nyi­tottak a magánkereskedők, míg korábban egy élelmiszerüzlet volt, ma hat működik Kölesden. A szövetkezet kénytelen volt több ingatlanától „megszaba­dulni”. A kölesdi ÁFÉSZ a korábbi 36 dolgozó helyett 14-gyel dolgolik, s az 1991-92-93. évek vesztesé­ges zárásai után 1994-et minimá­lis nyereséggel zárták. Gárdi György elnök szerint az is nehe­zíti a fennmaradást, s főleg az előrelépést, hogy kiöregedtek, meghaltak a szövetkezeti szak­emberek. Egyetlen ember sem maradt, akivel számolni lehetne, mert a szövetkezet 1995. évi könyvelésére már a SZÜV-nek adtak megbízást. Az 1994-es eredmény bár nagyon kicsi, de mutatja az utat. Mindent meg­próbál a kölesdi ÁFÉSZ a fenn­maradásért. Álljon itt három példa: 30 ezer doboz indiai Nes- cafét forgalmaztak - kizárólagos joggal - gyufát adtak el 12 millió forint értékben, a Csongrádi Háziipari Szövetkezetnél gyárta­nak asztallábakat, ülőkevázat a Hidas Bútorgyár részére. A kö­vetkező években a viszonteladói tevékenységet próbálják folytatni és üzletkötői tevékenységen is gondolkodnak. „Ha a kezdeti látványos sike­reket nem is sikerült visszahozni, szeretnénk fennmaradni, és ezért a tagsággal együtt mindent elkö­vetünk” - mondja Gárdi György elnök. Dunafóldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ Sikerek után most nehéz évek Szorgalmas, kitartó munkával Stratégiai fejlesztés a jövőért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom