Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-27 / 99. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. április 27., szombat Hírek Hőgyészről Sváb bálra készülnek. A hőgyészi német nemzetiségi egyesület tánccsoportja - amelynek tagjai GJU-s fiatalok - április 27-én és 28- án tartja főpróbáját. A ferencvárosiak meghívására május 4-én, Budapesten a sváb bálon szerepelnek. A táncokat - részben saját koreográfia alapján - Glöckner János táncoktató tanítja be a fiataloknak. Dróthálót építenek. A hőgyészi sporttelep betonos pályáján a négy méter magas labdafogó dróthálót építik társadalmi munkában a GJU-s fiatalok. A régi, elöregedett háló helyére az önkormányzat megvásárolta az újat, amit a fiatalok e hét végén, 27-én, szombaton építenek föl. Nagyszabású majális. A hőgyészi vállalkozók egyesülete és a művelődési ház egésznapos programot szervez május elsejére. Az ünnep április 30-án májusfa állítással kezdődik. Az elsejei, szórakoztatónak ígérkező rendezvény 9 órakor veszi kezdetét a sportpályán, amikor férfi, női és gyermek korosztályúak számára Május 1 kupa elnevezéssel labdarúgó tornát rendeznek. 10-12 óra között a gyerekeknek játékos, vidám vetélkedőt - a zsákbanfutástól a colaivó versenyig - tartanak. Délután a fiatalok, felnőttek kvíz műsort láthatnak, a GJU Hőgyészi Baráti Köre közreműködésével. Este 6 órakor két hőgyészi zenekar mutatkozik be az érdeklődő közönségnek. Topolyaiak tárlata A Kecskeméten bemutatkozó topolyai művészek ékes példával bizonyítják, hogy a kultúra és ezen belül a művészet nemcsak az emberiség legnemesebb, legszebb szellemi-érzelmi megnyilvánulása, de országhatárokat leküzdő összekötő kapocs is - hangsúlyozták pénteken a Bács-Kiskun megyei ön- kormányzat, valamint a Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma által közösen rendezett kiállítás megnyitóján. A kecskeméti Ráday Múzeumban május 26-ig megtekinthető tárlaton a topolyai művésztelep hat alkotója lép közönség elé munkáival. Születésnapi ünnepség Tevelen A születésnapok mindig örömteli pillanatokat hoznak. Az öröm annál nagyobb, minél többen ülik körül az asztalt. Ha pedig az ünnepeltek sokan vannak, még nagyobb a boldogság. Tevelen a helyi német hagyományőrző együttes ma üli fennállásának ötödik évfordulóját. A kezdetekről és az eltelt időszak történetéről kérdeztük a kórusvezetőt, dr. Antal Tamásnét és a Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Probszt Jánost. Probszt János •*- aki az iskola igazgatója is Tevelen - nosztalgiával emlékezik a kezdetekre: — Az idősebb korosztály kezdeményezte a nyolcvanas évek végén, hogy jó lenne, ha meghatározott időnként összeülnénk, összegyűjtenénk a hagyományokat. Szerveztünk egy kiállítást Tevelen bútorokból, használati tárgyakból, népviseletekből. Ez adta meg a végső lökést: valamit kellene már csinálni a színpadon is. Segített nekünk ebben egy Németországban élő volt teveli, Wirth József, aki csoportokat hozott a faluba. Mi műsorral is vendégül láttuk őket. Ahogy haladt az idő, egyre jobban, egyre szebben énekeltünk. Először az öregek napján léptünk fel, majd ’91 tavaszára elkészültek a szép népviseleti ruhák is. — Hogyan fogtak hozzá? - kérdeztük Antal Tamásáétól, aki egyébként németet és matematikát tanít az általános iskolában. — Még diákként szerettem meg a közös éneklést. Itt a faluban az idősek hozták a dalaikat, azokkal dolgoztunk és más együttesektől is tanultunk. Nagyon sok szakmai segítséget kaptam Rónai Józsefnétől, aki Bonyhádon régóta igen lelkes mozgatója a hagyományápolásnak. A klubesteken megvitattuk, mit hogyan énekeljünk, összehasonlítottuk a különböző variációkat, és eldöntöttük közösen, melyiket tanulja meg a kórus. Én igyekszem ahhoz ragaszkodni, ahhoz a formához, ahogy a faluban énekelték a dallamokat. Arra is törekszem, hogy a népdal jellegét megőrizzük. Sokan hallgatják a pécsi rádió német nyelvű adásait, az ott elhangzó dalok közül is választunk. Az évek során összegyűlt egy daloskönyvtárunk, amelyben mintegy ötven dal szerepel. — Milyen alkalmakkor lépnek fel? — Itt a faluban az öregek napján, a karácsonyi családi esteken, a klubban, ahová eljönnek azok is, akik csak hallgatnak bennünket. Sok helyütt szerepeltünk a megyében, sőt Budapesten, a Páneurópai fesztiválon is. Németországban 1992-ben vendégszerepeltünk. — Úgy tűnik, az énekkar, a klub és a nemzetiségi önkormányzat jól együttműködik a faluban - fordultam ismét Probszt Jánoshoz. — Szerencsére ez így van. Nálunk nem okozott konfliktust a nemzetiségi önkormányzat megválasztása. A klubunk öt jelöltje mind bekerült az önkormányzatba. A lakosság hatvan százaléka eljött szavazni, tehát az emberek fontosnak tartják a működésünket. Sok a vegyes házasság. A székelyekkel jó a kapcsolatunk, a hagyomány- őrző együttes tagjai most is ott lesznek a születésnapon. — Itt sikerült bevonni a fiatalokat. Ebben bizonyára jelentősége van annak, hogy a vezető pedagógus. — Igen, sőt, nemcsak An- talné, hanem más tanárok is ott vannak a kórusban, másrészt sok szülő elhozza a gyerekeit is. Azt hiszem, ez nagyon fontos, hisz utánpótlás nélkül nem sokra mennénk. Hangyái János Öt éve együtt a csapat Kétnapos tanácskozás Szlavisztikai konferencia Pécsett A szláv nyelvek oktatásának elmélete és gyakorlata a témája a Pécsett pénteken megnyitott harmadik nemzetközi szlavisztikai konferenciának. A Janus Pannonius Tudományegyetem szláv nyelvi tanszékei, a Horvát Tudományos Intézet és az Orosztanárok Nemzetközi Szervezete által rendezett kétnapos tanácskozáson Ausztria, Bulgária, Csehország, Dél-Af- rika, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Szlovákia és Ukrajna kétszázötven szlavisztikai szakembere vesz részt. A legtöbben Oroszországból érkeztek, s az idei konferencia az első, amelyre bolgár, finn, lett, német, norvég és osztrák vendégek is jelentkeztek. Megújúlt forma és tartalom Megjelent az Új Dunatáj \r t í >. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ■ SZEKSZÂRD, 1996. ÁPRILIS A kiadónak, Tolna Megye Önkormányzatának megbízása alapján a szekszárdi Ily- lyés Gyula Pedagógiai Főiskola gondozásában jelent meg az 1979-ben alapított Dunatáj folyóirat, immár Új Dunatáj, első száma. Mint a szerkesztőségi beköszöntőben olvashatjuk: a megújúlt külsővel és megváltozott tartalommal negyedévenként megjelenő folyóirat elsősorban a Tolna megyében és a közvetlen régióban élő, szépirodalmat, tudományokat kedvelő, vagy azok iránt érdeklődő olvasókhoz szól, ugyanakkor országos terjesztésű. A lap széles értelemben veszi a tudományos szemle fogalmát, amelyben országos szaktekintélynek számító költők, írók, tudósok jelennek meg írásaikkal. A szerkesztőség reményei szerint az Új Dunatáj ott lesz a könyvtárak, közintézmények polcain, a dolgozószobák íróasztalain, hogy szellemileg izgalmas és megformált írásaival élményt nyújtson mindenkinek. A napokban megjelent első számban többek között Vadas Ferenc, Ágh László, Bertók László, Dobos Gyula, Solymár Imre és Zsoldos Sándor írásait olvashatják az érdeklődők. Az Új Dunatáj előfizethető a Tolna Megyei Önkormányzat hivatalában (Szekszárd, Mártírok tere 11-13.) A folyóirat következő száma a tervek szerint július 15-én jelenik meg. Diákturizmus, akadályokkal Elkészült a turizmusra vonatkozó törvénytervezet - jelentette be pénteken Zánkán a diákturizmussal foglalkozó háromnapos konferencia nyitó ülésén Nagy Jenő, a parlament idegenforgalmi albizottságának elnöke. Közölte: a tervezetet Baráth Etelével, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnökével közösen dolgozták ki. Nagy Jenő azért tartja fontosnak, hogy ilyen jellegű törvény szülessen, mert megítélése szerint a turizmusban fellelhető anomáliák a szabályozatlanságból erednek. Szándékaik szerint a törvénytervezet további alakításához felhasználják a konferencián szerzett tapasztalatokat is. A zánkai eszmecsere témájával kapcsolatosan kijelentette, hogy Magyarországon ellehetetlenült az ifjúsági és diákturizmus, elszegényedtek a szülők, a vendéglátók pedig nem tudnak a gyerekek számára elfogadható árakat kínálni. A megyei jogásznap vendége a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész Az egyik legtekintélyesebb egyesület A Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete tegnap rendezte meg Szekszár- don a megyei jogásznapot, amelyen részt vett, más vendégek mellett, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A megyeháza dísztermében megtartott megnyitón ott volt Bach József, a megyei közgyűlés elnöke. A vendégeket és a megjelent ügyészeket, bírákat, ügyvédeket, közigazgatási szakembereket, vagy más területen elhelyezkedett jogászokat, dr. Kardos János, a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezetének elnöke, megyei főügyész köszöntötte, remélve, hogy az előadások sok szellemi élményt és szakmai tapasztalatot jelentnek a hallgatóságnak. Dr. Szabó Győző, az MJE alelnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese megnyitójában az egylet egy éve megválasztott új vezetőségének alelnöke, a szervezet középtávra megfogalmazott céljairól szólt. Azt szeretnék, ha az egylet az ország egyik legtekintélyesebb szervezetévé válna. A programban szerepel az eddiginél fokozottabb részvétel a jogalkotás folyamatában, a szakmai tapasztalatok cseréje, a jogásztársadalom közéletének szervezése. A plenáris ülésen dr. Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, úgy is mint egyetemi professzor, az okozati összefüggés kérdése a büntetőjogban címmel tartott előadást. Mint elmondta, a témát maga választotta, hogy a kifejtett elméletet népszerűsítse. Délután szekcióülésekkel folytatódott a megyei jogásznap. A polgári-gazdasági jogi szekcióban a megyei bíróság dísztermében dr. Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság bírája tartott előadást a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatáról. A közigazgatási jogi szekcióban dr. Papp László főiskolai docens, az Államigazgatási Főiskola főigazgató-helyettese szólt a szabálysértés a jogállamban témakörének aktuális kérdéseiről. Benyovszky kastély: még mindig nem zárult le az akta ( Jog)hézagos határozat született? Stocker Antal megyei közgyűlési alelnök megteszi a kellő lépéseket Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke arról tájékoztatta lapunkat (zárt ülés lévén a sajtó nem lehetett jelen), hogy a csütörtöki határozat értelmében a tengelici Benyovszky kastélyt a mostani lakó, a közel 10 milliós felújítást papírokkal is igazoló Kiss István szobrászművész vásárolhatja meg 3 millió forintért. Ám Stocker Antal alelnök nem egészen biztos ebben. — Vitatnám azt, hogy a tulajdonos, azaz a megyei ön- kormányzat Kiss Istvánnak adta el a kastélyt - jelentette ki Stocker Antal. — A megszavazott határozat ugyanis úgy szól, hogy a megye a kijelölt határidőnek megfelelően május 15-ig 3 millió forintért értékesíti ezen ingatlanát. Ám a határozatban nem szerepel Kiss István neve. Megkérdeztem jogászokat is: a dokumentum áttanulmányozása után azt mondták, hogy aki nem többet, s nem kevesebbet, mint 3 millió forintot ígér a kastélyért készpénzben, az potenciális vevő. — Divatos szóval élve egy joghézagnak vagyunk tanúi? — Igen, lehetne így is fogalmazni, de majd a jogászok választ adnak erre a kérdésre. — Ön egyébként felvetette aggályait a közgyűlésen ? — Zárt ülés volt, igazából csak a végeredményről esett szó. Egyébként én korábban már javasoltam - sikertelenül - a pályázat kiírását a kastély ügyében: szerintem, ha ezt tennénk, az önkormányzat még lakottan is milliókkal többet kaphatna, mint így. Nem is beszélve arról, hogy ebben az esetben azonnal kiderülne a valós forgalmi érték. — Mit szándékozik most tenni? — Az aggályaimat írásban eljuttatom a főjegyző úrnak, s megvárom, hogy mi lesz a reagálás. Ha rajtam állna, én mindenképp azon lennék, hogy legyen pályázat. Csak a mai napon legalább tízen kerestek meg telefonon vagy személyesen, s akadt, aki tízmilliós ajánlatot tolmácsolt... -szÁl « ( 4 4
