Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

1996. április 27., szombat 9. oldal I Egy község kiutat keresett és talált A Szekszárdi Városi Mentálhi­giénés Egyesület segítségével erőfeszítéseket tesz egy újfajta falufejlesztésre. Az egyesület vezetőjével, Dér Miklósnéval beszélgettünk a Pálfa-kísérlet-' ről. — Mikor és hogyan kezdő­dött ez az újfajta falufejlesztés? — Pálfa polgármestere, Ba­logh László keresett meg min­ket és kérte segítségünket a falu közösségének fejlesztésében, ahol a humán erőforrások kiak­názására helyeződik a hang­súly. Mivel akkoriban éppen ezzel a témával foglalkoztam, nem volt akadálya az együtt­működésnek. A polgármester tájékoztatta elképzeléséről az önkormányzatot, s megszerezte a képviselők támogatását. A fo­lyamat egy tájékozódó jellegű felméréssel indult. Számba vet­tük a meglévő civil közössége­ket, helyi erőforrásokat, vala­mint a gátló tényezőket. Egyhe­tes nyári tábort szerveztünk a lakosság bevonásával, ami ki­váló terep volt az elemzések, statisztikák' készítéséhez. Az egész egy nyitott falufórummal zárult. Ezen a fórumon alkalom nyílt az egyéni vélemények, kí­vánságok egységes rendszerbe foglalására. A felmérésből 50 oldalas tanulmány készült, kör­bejárva a falu egészségügyi, szociális, oktatási, gazdasági helyzetét. — Bármilyen segítő szándék zátonyra fut, ha nem talál utat az érintettekhez. — Pálfán volt fogadókész­ség a javaslataink iránt. Egy ak­tív team állt össze, amellyel ha­vonta tartottuk a kapcsolatot. Közösen kidolgoztunk egy hosszútávú stratégiát, amit va­lójában ők maguk készítettek, mi csak indukciós és rendsze­rező erőként szerepeltünk. Na­gyon hamar, s nem kis megle­petésünkre megalakították a „Pálfa jövőjéért” Egyesületet, segítették az első pálfai faluna­pok szervezését, amibe az egész lakosságot bevonták. Megalakult az ifjúsági klub, a cigányszervezet, összegyűlt az azóta is állandó kiállításként látható helytörténeti anyag, sor került életreform napokra, a régi hagyományok felelevení­tésére, megszerveződött a tánc­iskola, alakult néptánccsoport, nyugdíjasklub, rendszeresen zajlik az Illyés szavalóverseny, hogy csak néhány dolgot említ­sünk. A jövőbeni tervek között helyi újság és kábeltévé létre­hozása szerepel, valamint az is­kola még nyitottabbá tétele is cél. Az iskola szerepe nagyon hangsúlyos, az újdonságok, a változások bevezetésének leg­jobb alanyai a gyerekek, s eb­ben a folyamatban kiemelkedő a pedagógusok szerepe, egy­részt a gyerekek, vagyis a jövő miatt, másrészt a falu közvéle­ményének alakításában. — Sikeresnek ítéli-e a Pálfa- kísérletet? — Rendkívül sikeresnek íté­lem, bár a valódi hatása csak hosszú évek múlva lesz lemér­hető. Csak tanácsolni tudom más kistelepüléseknek is az ilyenfajta falufejlesztést, ami megmozdítja, gondolkodásra, felelősségvállalásra, aktivitásra ösztönzi a lakosságot. Kiemel­kedő szerepet játszott ennek a humán programnak a megvaló­sításában Pálfa polgármestere és a falu képviselőtestülete, a helyi népművelő, Tóth Teréz, az általános iskola tantestülete és a „Pálfa jövőjéért” Egyesü­let. A pálfai példa pedig csak arra vár, hogy minél többen kö­vessék. Venter Marianna Ünnepi köszöntő Pálfának Mai lapszámunkat valameny- nyi pálfai polgár megtalál­hatta a postaládájában, füg­getlenül attól, hogy előfize­tőnk-e, vagy sem. Tettük ezt azért, hogy ily módon üdvö­zölhessük a települést, annak lakóit, a hazalátogató, Pálfá- ról elszármazott embereket a ma és holnap harmadízben sorra kerülő ünnep, a Falunap alkalmából. A Hétvégi Maga­zin első oldalát ennek az ün­nepnek szenteltük, azért, mert hisszük, a megye sarkában fekvő kis település példát ad­hat másoknak is. Pálfa önkormányzata és a Tolnai Népújság Szerkesztősége Bruckner Szigfrid szülinapja Lázár Ervin hatvanéves Mivé lenne a világ mesék nélkül? Közel az ötödik X- hez is szívesen veszem elő Lázár Ervin fabuláit, főleg rosszkedvem oszlatására. A Négyszögletű Kerek Erdő la­kói mindig felvidítanak, közü­lük is leginkább Bruckner Szigfrid. Gyanítom, őt „civil­ben” Lázár Ervinnek hívják. Rácegres a XX. század magyar irodalmában fontos helyet tölt be. Itt látta meg a napvilágot Illyés Gyula, aki már a Parnasszuson tartózko­dik, és itt született hatvan éve - 1936. május 5-én - Lázár Ervin, a Kossuth-dijas író, akit a falunapon köszöntenek azok, akik közé mindig is tar­tozott. Gyakran és szívesen jár haza, mesélni felnőttnek, kisgyermeknek. Meséket írt, vidámakat a kicsiknek, akik értik, hogy Mikkamakka, Vacskamati és Dömdödöm mi magunk vagyunk, de írt a felnőtteknek is. Ne feledjük a Fehér tigrist, amelyben azt mondja el (akárcsak Illyés az „Egy mondat a zsarnokság­ról” című versében), mit is tesz a hatalom, ha hagyjuk magunkat kiszolgáltatottá válni. Rákosi Gusztáv FOTÓ: GOTTVALD A polgármester monológja A jövő útja: a piacok felé! Két alapkérdés merült fel a fa­luban a társadalom átalakulása után - mondja Balogh László, Pálfa polgármestere -, a gazda­sági integráció és a kultúra, a humán erőforrások kihaszná­lása. Az előbbi sajnos a tradí­ciók miatt nem lett sikeres, a pálfai ember a történelem során soha nem termelt a piacra. Va­laha az Apponyiak birtokán, a közelmúltban a tsz-ben kereste meg a megélhetéshez szükséges anyagi javakat. Maradt a másik lehetőség, a kultúra értékein ke­resztül kell megközelíteni az embereket, mégpedig úgy, hogy ezt ők maguk szervezzék, tevé­kenyen vegyenek részt ebben a munkában. Tapasztalataink sze­rint jó úton járunk, reményeink szerint pedig ez az út a falu fel­virágzásához fog vezetni. A kö­zösségek, amelyek a kultúra mentén szerveződnek, maguk ismerik fel, hogy a hátrányos helyzet, amit Pálfa földrajzi fekvése, etnikai összetétele okoz, csak egyféleképpen szá­molható fel, a föld és a munka­erő használatával: Pálfán ugyanis nincsenek olyan lehető­ségek, amit a mai gazdaságpoli­tika támogat, nincs privatizál­ható gyár, a környék nem lehet a turizmus célpontja. A faluban az agrártermeléshez minden adottság megvan, hiszen szinte minden ház 6-800 négyszögöles telken áll, az itt lakók értenek a mezőgazdasághoz. Tudomásul kell venni, hogy a jövőt a piacra történő árutermelés jelenti!-rg­Ezer év: Pálfalvától Pálfáig Furcsa, de igaz: a mindig is Tolna megyei Pálfa csak Fe­jéren keresztül közelíthető meg. A falu bejáratát je­lentő Sió híd előtt tábla jelzi, újra Tolnában járunk. Ide tartozott a falu mindig is, a honfoglalást és az államalapí­tást követő időkben, mikor még Pálfalvának nevezték, és a török uralom 150 éve alatt is, amelynek végén lakatlanná vált, hogy 1719-ben újjászü­lessen, mostani nevén, 6 job­bágy és 2 zsellércsalád idete- lepülése révén. A község az­után egyre nőtt, nem csak a természetes úton, jövevények érkeztek a vallásüldözés elől menekülve, előbb reformátu­sok, majd evangélikusok. A fa­luban ma is három templom áll, békében él egymás mellett a három felekezet, és a kiseb­bekkel- nazarénusokkal, ad­ventistákkal, baptistákkal - is. Ugyanez igaz az etnikai kisebbségre is. A település ma - a hozzá tartozó Rácegressel együtt - 500 házból áll, 1850 lelket számlál, és ennek 17 százaléka cigány, ám ez az arány „legfeljebb” a szociális támogatások elosztásánál okoz gondot. (Ebben ugyanis fordí­tott az arány, ők kapják ezek­nek a pénzeknek a 80 százalé­kát.) A falu legnagyobb gondja ma a munkahelyek hiánya, a volt tsz - a Siómenti Mező- gazdasági Rt. - 90-100 embert foglalkoztat, ezen túl csak az önkormányzat és a kereskede­lem ad munkalehetőséget. Az állás nélküliek száma megkö­zelíti a kettőszázat. -rg­Az egészséges életmód, a sport jegyében Ma és holnap: falunap Pálfán Április 27, szombat Általános iskolások részvéte­lével labdajátékok, atlétikai bemutatók, sakk-verseny a tornateremben, kerékpáros ügyességi verseny, asztalite­nisz-verseny szabadtéren 9-13 óráig. Szabadidős programok: kötélhúzás, kerékpár ügyes­ségi verseny, zsákbanfutás, labdavezetés, kispályás foci, kapurarúgás a sportpályán, 13-18 óra között a Pálfai SE vezetőségének szervezésében. A Tolna Megyei Önkor­mányzat Fogyatékosok Ott­honának kulturális prog­ramja a művelődési házban 19 órától. Ugyanitt 20 órától in­gyenes bál Borza János köz­reműködésével. ÁprUis 28, vasárnap Majális a sportpályán. Kultu­rális programok 10 órától: Polgári védelmi bemutató. Rendőrségi bemutató: fegyve­rek, egyéni felszerelések be­mutatása, közlekedési hely­színelőjárőr gépkocsijának és felszerelésének bemutatása, motoros rendőr-járőr felszere­lésének bemutatása, rendőr­ségi szolgálati kutya őrző­védő munkájának bemutatása. ÁNTSZ: vérnyomás és ko­leszterinszint mérés. Játékos sportvetélkedők az alsótago­zatos gyermekek közreműkö­désével: sportversenyek, játékos, vidám egyéni versenyek, ügyességi verse­nyek. A házasságkötőterem­ben 11 órától találkozhatnak az érdeklődők Lázár Ervin Kossuth-díjas íróval: A mese világa - gyermekszáj. Közre­működik: Bobon Zoltán elő­adóművész. Díjazott borok kóstolója, kirakodóvásár a sportpályán 10 órától. Ugyanitt 14.30-tól óvodások tánca, a németkéri német nem­zetiségi tánccsoport fellépése. 15 órától a pálfai Pántlika ifjú­sági néptánccsoport műsora. Pálfa-Ozora labdarúgó mérkő­zés 16 órától. Telefon után gáz Két éve már, hogy a telefo-. nálás nem gond Pálfán sem, az önerős fejlesztés kor­szerű hálózatot eredménye­zett. Hamarosan elkészül az új, korszerű digitális köz­pont is, így minden igénylő szinte azonnal telefonhoz juthat majd. A következő nagy feladat a földgáz beve­zetése, amit a felmérések szerint a pálfaiak nagy része szívesen fogadna, a csalá­dok 60 százaléka jelezte, hogy vállalja a 80-100 ezer forint hozzájárulás megfize­tését. A DDGÁZ-zal kötött előszerződés szerint jövőre mindez már valóság lehet. Az önkormányzat tervei szerint a telefonhoz hason­lóan ezt is meg lehet valósí­tani saját vállalkozásban, ahogy Németkér is tette. Megyénk jellemzője a kistelepülések nagy száma. A falvak gondjai hasonlóak, az elvándorlással, a munkanél­küliséggel, az anyagi for­rások hiányával küzdenek. Pálfa község kiutat keresett ebből a helyzetből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom