Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-02 / 53. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. március 2., szombat Művészetek Noé-bárkája Tolnán? Művészek és művészetpártolók műhelyének, egyfajta kulturális Noé-bárkának a létrehozását tervezi Lönhárd Ferenc, a tolnai művelődési ház igazgatója, akit arra kértünk, fejtse ki bővebben az ezzel kapcsolatos elképzeléseit.-Elgondolásom szerint egy szellemi műhely - vagy nevezhetnénk művészeti szalonnak - a létrehozása lehetőséget biztosítana arra, hogy az alkotók - elsősorban képzőművészek és zenészek - és a művészetpártolók közelebb kerüljenek egymáshoz, netán egymásra is találjanak - mondta az igazgató. - Olyan alkalmakban, lehetőségekben gondolkodom, ami keretet adhat ahhoz, hogy a művészek közelebb kerüljenek egymáshoz. Mindez persze akkor igazán érdekes, ha találkozik a befogadókkal, a lehetséges fogyasztókkal, a lehetséges mecénásokkal is.-Ez lenne tehát a „Bárka”, ahogy Ön nevezi ötletét.- Kétszeresen is képletes az elnevezés. A jelenlegi „kulturális eilenvízözön” előli menekülésnek lehetne ez a bárkája, amire fel lehetne venni bizonyos művészeti értékeket. Másrészt Tolnának egyik jelképe volt a bárka. Ha lesz az elképzelésből valami, létrejöhetne ebből akár egy szellemi központ is, aminek művészetszervező, közönségszervező hatása is lehetne. De ha semmi másra nem lesz jó, csak arra, hogy értelmes, kultúrát szerető, ismerő, az abban tevékenykedő emberek találkozzanak, én már ennek is örülnék.- Ön korántsem megy biztosra. A jelenlegi viszonyok közt könnyen lehet, hogy nem talál befogadókra.-Valóban, a mostani idők nem kedveznek az effajta akcióknak. Azonban úgy vélem, a történelem egyik visszatérő ellentmondása, hogy éppen akkor van a leginkább szükség az ilyen megmozdulásokra, amikor a helyzet egyáltalán nem kedvező, Más kérdés, hogy ennyi ellengőz ellen mit lehet tenni.-A művészek közül kik kaphatnak helyet a Bárkán ?- Tolna megyei képzőművészekre és zenészekre gondoltam. Úgy vélem, hogy mindenki zenész és képzőművész, aki magát annak tartja. Ezt nem én kívánom eldönteni, nem akarok határvonalat húzni. Azt szeretném, ha az jönne el Tolnára, az keresne itt társakat, aki ezt legbelül szívügyének érzi, függetlenül attól, miből él.- Mikor lehet ebből valami?- Esetleg már márciusban. Ha a fagy fölenged, remélem a szívek környéke is melegedni kezd, és jobban be tudja fogadni azt, ami egyébként is a sajátja. A szervezőmunka, a „tapogatózás” már elkezdődött.-Hogyan zajlana az élet a Bárkán?- Amiről beszélünk egyelőre álom. Én annak örülnék, ha összejönne 30-40 művészfhaj- landóságifj ember, és túl azon, hogy lelkesen hátba veregetnék egymást, mondjuk bevezetőül hallgatnának egy kis kamaramuzsikát, a havi „ügyeletes bárkatulajdonos” pedig a saját alkotásairól beszélne, vagy éppen arról, amit fontosnak tart. Hajdanában grófok, előkelőségek szalonjaiban gyűltek össze bizonyos művészek. Grófságot én nem tudok ajánlani, de egy termet a művelődési házban, egy estét, szervezőmunkát, háttérszolgáltatásokat igen.-esMozgásbiológia népzenével Két évvel ezelőtt -1994. márciusában - indult az a tanfolyam Pécsett, amelyet a hazai német nemzetiségi táncoktatók részére szervezett Heil Helmut, a Magyar Művelődési Intézettel. Ezen részt vett és végbizonyítványt kapott a bátaszéki „Edelweis” német nemzetiségi tánccsoport két vezetője: Bogár Katalin és Bozsolik Zoltán. Velük beszélgettünk a bizonyítványosztás után: — Az egész országból hányán és milyen településekről vettek részt ezen a tanfolyamon? — Leginkább azokból a községekből, vagy városokból voltunk, ahol német nemzetiségűek élnek - kezdi válaszát Bogár Katalin. Csak érzékeltetésül sorolom: Vértes- tarcsa, Vaskút, Véménd, Me- cseknádasd, Budapest, Mórágy, Szajk, Rátka, Hímes- háza, Városlőd, Bátaszékről mi ketten. Rajtunk kívül, még 32-en fejezték be sikeresen a tanfolyamot. — A sikeres befejezés milyen értékelést, minősítést jelent? — A tanfolyamon mutatott aktivitást és a vizsgák eredményét összesítették. így mi jeles osztályzatot kaptunk - mondja Bozsolik Zoltán. — Milyen tantárgyak szerepeltek a két év ismeretanyagában? — Nagy hangsúlyt kapott az oktatás gyakorlati része - magyarázza Bogár Katalin - ez a táncnál természetes is. Leginkább Kari Varga és Kari Horák által gyűjtött magyar- országi német táncokat tanultunk meg. Ezekből ma már szinte semmi nem található a nemzetiség lakta településeken. Ezeken kívül gyermekjátékokkal és ugyanennek a korosztálynak megfelelő táncokkal, valamint osztrák néptáncokkal is megismerkedtünk. — Az elméleti oktatást nagyon sok területre kiterjedően állították össze - veszi át a beszélgetés fonalát Bozsolik Zoltán. A mozgásbiológiai alapismeretektől kezdve azt is megtudtuk, milyennek kell lenni egy jó próbateremnek. Arról is tanultunk, hogy milyen ételeket . együnk próbák, vagy fellépések előtt. — A néprajz tantárgy keretében megismerhettük a magyarországi németek betelepülésének történetét, ünnepeik, népszokásaik és viseletűk alakulását, változásait - folytatja Bogár Katalin. A közművelődés tantárgy segítséget adott ahhoz, hogyan alakítsuk a csoport belső felépítését és miként menedzseljük a csoportot eredményesen. Ének-zene, tánctechnika, gyermekjátékok, tánctörténet- folklórisztika adott még számtalan ismeretet. Az év végén tartott vizsgára el kellett készíteni egy kétórás próba menetét tartalmazó ütemtervet, valamint a csoport egy éves tervét, ami a próbák és a fellépések ütemezését is részletezte. — Ezt a két jeles bizonyítBogár Katalin és Bozsolik Zoltán ványt hogyan akarják kamatoztatni? — Reméljük, hogy az itt szerzett tudást megfelelő szinten át tudjuk adni a csoportnak és így hozzájárulhatunk, hogy a hagyományőrző szándékunk az ő akarásukkal, szorgalmukkal helyes irányba fejlődjön. Decsi Kiss János Szárnyalás és.. földetérés Egyesek szerint a pénz irányítja a világot. Szakértelemmel és megfelelő társsal most az Ön kezébe kerül az irányítás, és a döntés. Az EKB lesz az .első külföldi bank Szekszárdon; tulajdonosai az olasz CARIPLO, a világ legnagyobb takarékbankja és a Bank Austria, a szomszédos ország legjelentősebb bankcsoportja. A biztos pont, ahonnan gondolatai bármilyen irányban szabadon szállhatnak. Tegyen pár lépést, hogy elképzelései valóra válhassanak-... EKB - A JÖVŐ BANKJA Részvényesek: Bank Austria Q 1 EurOpai Kereskedelmi Bank Rt. 7100 SzekszArd, Bezerédj u. 2. Tel: 74/ 414-233, Fax: 74/ 410-230 Vöröskeresztes szervezet a tejiparinál A gondokon csak enyhíteni tudunk Az utóbbi öt évben jelentősen csökkent a kiszállásos véradások száma. Ennek oka főként a munkahelyek megszűnése, de a működő vállalatok sem vállalják az ezzel járó munkakiesést, termeléscsökkenést. Az elmúlt évben Szekszárdon két vállalat, a Tolnatej Rt. és az MMG-AM fogadta a vértranszfűziós állomás munkatársait kiszállásos véradásra. Ki kell emelni a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaságnak azt a támogatását, amellyel elősegítette az elmúlt évben is a véradó mozgalmat. Amióta munkahelyi alapszervezetek léteznek, azóta működik a Tolna Megyei Tejipari Vállalatnál a vöröskeresztes szervezet. A viszonylag nagy közösséget 1982-ben Deák Bé- láné - mindenki csak Babinak ismeri - vette át, aki ma már azzal büszkélkedhet, hogy több mint harmincöt éves vöröskeresztes múlt áll a háta mögött. Igaz, ezek az évtizedek sem voltak elegendők ahhoz, hogy mindent tisztán átlásson, de megtett mindent a mozgalom sikeréért. Vallja, ez a munka nemcsak vöröskeresztes, mert kapcsolódik a humán szervezetek, az ÁNTSZ, vagy a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységéhez is. Egyébként ő a vállalat gazdasági tanácsadója. — Amikor a szervezetet átvettem, a legfontosabb kötelezettség az volt, hogy megszervezzük a véradást, mert behívásos véradások voltak. A kiszállásos véradásra - amely sokkal hatásosabb a behívásosnál - a lehetőségek az üzem területén adottak voltak évekkel ezelőtt és most is. Ehhez szorosan kapcsolódott az évenként két alkalommal megszervezett - szintén kiszállásos jellegű - rák- és tüdőszűrő vizsgálatok. — Hogyan segít a vöröskereszt? ' — Az elsődleges feladatunk az egészséges táplálkozással, a Deák Béláné serdülőkorúak helyes étrendjével és bőrproblémáival kapcsolatos rendezvényeken való részvétel. A krónikus betegek gyerektáborában minden alkalommal ott voltunk. A Gyermekek Házában gyerekeknek szervezett főzési versenyben is résztvevő volt a tejipar. Mint vöröskeresztes, munkámat a tejipari munkától nem tudom, s nem is lehet kettéválasztani. Mert ha elvonatkoztatnám a kettőt egymástól, nem biztos, hogy a Vöröskereszt működőképes lenne. Meggyőződésem, hogy az ember, megkeresve a fiatalokat, tőlük is kap segítséget. Ahhoz, hogy ez a szervezet meg tudja magát mutatni, nyilván anyagi bázisra is szükség van. A mi esetünkben ez termék-, vagy reklámszerződés. A véradásra jelentkezők kiesnek ugyan a munkából, de a kedvezményt megkapják. A városi vöröskeresztés küldöttgyűlésen is szó esett a munkaügyi kedvezményről, amely átlagfizetést jelent. Ezt kiegészíteném. Mert még mindig ott tartunk, hogy ez egyfajta elvonás a cégektől. Inkább úgy mondanám, ha a dolgozó kedvezményt kap, ez a vállalatnak legyen adóleírási lehetőség. — Mi a jelentősége egy vállalati szervezetnek? — Bizonyos értelemben koncentrálni lehet az erőket. Vállalaton belül nincs lehetőség nagy vöröskeresztes életre, de nem is ez a cél. Komoly munkát, s eredményeket elérni csak közösen lehet. Koncentrálni kell az erőket akF: bakó jenő kor, amikor véradást vagy vetélkedőt szervezünk. Mert azok, akik egyébként nem kerülnének közel a szervezethez, így kerülnek kapcsolatba a munkákkal. — Több évtizedes vöröskeresztes múlttal a háta mögött miként ítéli meg a szervezet munkáját? — A mai világban, ha nem tudunk célokat felmutatni, a Vöröskereszt nem maradhatott volna tiszta. Mert tiszta tudott maradni az országos vezetőségben történtek ellenére is. A gondokon csupán enyhíteni tud a vöröskereszt és egyre nagyobb szükség van a humánus szervezetekre, akikkel együtt is szeretnénk dolgozni. Nem nehéz úgy harcolni, ha tudjuk, hogy van miért. (p.teri) I 4 1