Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
2. oldal Világtükör 1995. szeptember 21., csütörtök Bonnban tárgyal szerda óta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A politikus megbeszélést folytatott Rita Süssmuth asszonnyal, a német törvény- hozás, a Bundestag elnökével és Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Nagyon nyugtalanítónak nevezte a kelet-európai országok jövőjét Soros György pénzügyi szakember az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilapnak adott interjújában. „Nem vesztettem el ugyan a reményt, de nagyon riasztónak tartom azokat a vezetőket, akik ideológiaként használják a nacionalizmust, és kapcsolatokat építenek ki a felemelkedőben lévő új, nagy gazdasági érdek- csoportokkal. Ebből a keverékből születik a fasizmus” - mondta. Végérvényesen eldőlt, hogy a szlovákiai Mohiban épülő atomerőművet nem nyugati technikával és pénzügyi támogatással fejezik be, hanem orosz mérnökök segítségével - tájékoztatta a beruházásban érdekelt Bayemwerk AG német energiaipari vállalatot Vladimír Meciar. A szlovák kormányfő közölte, hogy a létesítmény még épülő reaktorait a Skoda cseb gépipari konszern fogja befejezni. Ismeretlen tettesek robbantásos merényletet hajtottak végre szerdán reggel Groznij- ban Oleg Lobov, csecsenföldi elnöki megbízott, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára ellen. Lobovnak, illetve a kíséretében lévő Moszkva-ba- rát csecsen vezetés két tagjának nem esett bántódása. A robbanás akkor történt, amikor a politikusokat szállító gépkocsikonvoj a grozniji repülőtérről a csecsen fővárosba tartott. Az orosz nemzetbiztonsági tanács feltételezése szerint egy közeli hídon helyezték el a pokolgépet. Izrael meghatározatlan időre lezárta a Gázai övezetet - közölte Jeruzsálemben az izraeli hadsereg. Az intézkedés okáról nem adtak tájékoztatást. Az egyiptomi Tabában szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ült Jász- szer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője és Simon Peresz izraeli külügyminiszter, hogy végre nyélbe üssék a megállapodást a palesztin önigazgatás ciszjor- dániai kiterjesztéséről. Befejezte afrikai körútját II. János Pál pápa. A Szentatya a nairobi repülőtéren tartott bú- csűztatási szertartást követően Kenya fővárosából szerdán a délelőtti órákban repült vissza Rómába. A katolikus egyházfőnek ez a mostani volt a tizenegyedik afrikai körútja. Járőröző bosnyák kormánycsapatok, szerb halott. Bosanski Petrovac területén a zágrábi fogadkozások és az amerikai intelmek ellenére szerdán is folytatódott a horvát-muzulmán előrenyomulás Boszniában. fotó: feb/reuter Elfogadták a szigorúan bizalmas tanulmányt a NATO-bővítésről Perry Budapestre érkezett A NATO bővítésének alapvető elvi feltételeit tartalmazza az a tanulmány, amelyet szerdán hagyott jóvá a szövetség nagyköveteinek tanácsa Brüsszelben. A dokumentum - bármennyire is kíváncsiak rá a várakozó kelet-közép-európai országok - nem szól a tagfelvétel menetrendjéről. A tanulmány egyelőre szigorúan belső használatra készült, néhány eleme azonban kiszivárgott. Eszerint a NATO leendő új tagjainak nem kell szükségszerűen atomfegyvert és idegen csapatokat befogadniuk, és nem szükséges belépniük a szövetség integrált katonai struktúrájába sem. Az észak-atlanti szövetség mindenekelőtt politikai kritériumokat jelöl meg a belépés feltételéül. Ezek: parlamenti demokrácián alapuló berendezkedés, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása. A tagjelölt országok hadseregétől elsősorban azt várják el Brüsszelben, hogy „kommunikációképesek” legyenek a szövetséggel. Ez nem csak technikai megfelelést jelent, hanem például nyelvtudást is. Oroszország közismerten ellenzi a NATO keleti kiterjesztését, ezért a szövetség különleges együttműködést ajánlott fel Moszkvának és Kijevnek. Diplomáciai csatornákon pedig azt próbálják folyamatosan megértetni Oroszországgal, hogy a mai NATO nem azonos a hidegháború idején létrejött szervezettel. A nagykövetek által szerdán jóváhagyott tanulmányt Willy Claes NATO-főtitkár egy hét múlva ismerteti a békepartnerségi programban részt vevő országok képviselőivel. A szerdán Budapestre érkezett William Perry amerikai védelmi miniszter tárgyalásain is szó esik a NATO bővítéséről. A politikust fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök. Unabomber most szóözönnel bombázta a társadalmat Terjedelmes terroristakiáltvány Különös melléklettel jelent meg a minap a Washington Post. A lap teljes nyolc oldalon át közölte egy Amerikát régóta fenyegető veszedelmes terrorista kiáltványát. Unabomber - így nevezték el azt a valószínűleg magányos terroristát, aki immár 17 éve küldözgeti robbanószerkezetes csomagjait. Elsősorban egyetemeket, oktatókat vett célba, ezt jelzi kódnevének első tagja (University). 1978 óta 23 embert sebesített meg, hármat pedig megölt. Most, várhatóan, fordulóponthoz érkezett a történet. A lap ugyanis meghajolt akarata előtt, és közölte kiáltványát, amely meglehetősen zavaros olvasmány. „Az ipari forradalom és következményei az emberi fajra szerencsétlenséget hoztak - írja. Az emberek arra kényszerülnek, hogy eredeti természetüktől idegen módon viselkedjenek...” Es így tovább. A grafomán terrorista júniusban küldte el terjedelmes irományát. Három hónapos határidőt adott: a Washington Post és a New York Times jelentesse meg, mert ha nem, „vér fog folyni”. A két lap tanácsot kért a szövetségi főügyésztől és az FBI főnökétől, így született az USA történetében példátlan döntés: a Washington Post teljes terjedelmében közreadta a kiáltványt. Mielőtt elintéznénk Una- bombert azzal, hogy komplett őrült, érdemes megállni egy pillanatra. A titokzatos robban tgatót 17 éve egyfolytában üldözi az FBI. Egyre többen nyomoznak utána, ma már legalább 80 ügynök keresi. Ám ő gyakorlatilag láthatatlan. Pedig sok mindent tudnak róla: negyvenes éveit tapossa, fehér bőrű, s feltehetően Chicagóban végezte iskoláit. Ha Unabomber betartja szavát, és kiáltványának megjelentetése után valóban felhagy az öldökléssel, talán sohasem tudjuk meg, ki ő. Ferenczy Europress Valaki elment Szalma Gábomé emlékére Ajtó csukódott, valaki elment. Észrevétlenül... A hír igaz. Közzé tette az újság és így mindenki, aki ismerte, tisztelte és szerette Szalma Gábomé őcsényi polgármestert, megtudhatta, hogy elhunyt. A gyászkeretes hír olvastán megszólaltak az őcsényi polgármesteri hivatal telefonjai és a munkatársak szinte szüntelenül bizonygatták, hogy „a hír igaz”. „Igen, még szombaton a szüret” és „minden amit ...” és még... „és hirtelen” és immár ezek a sorok is igazolják, hogy .. . ennyi az élet. Ma már három betű csupán: ÉLT! A tehetetlenség emlékek sorát húzza közeli s távolabbi múltból. Ki ezt, ki azt beszélte meg Marikával, a „polgármesterasszony, akkor még ...” A munkahelyen rövid időre zavar támad. Ő, aki mindig talált megindító megoldást, már most hiányzik. Iratokat, hivatalos okmányokat keresnek, hogy az életrajzi adatokkal tudjanak legalább szolgálni. Ilyen nincs. Kiderül, hogy soha nem szerette a túlzott adminisztrációt, mindig a hivatalon kívüli életben tudta igazán pontosan és gyorsan végrehajtani a feladatokat. Megered a beszéd, ha cselekedeteiről adnak számot a közvetlen munkatársak. Egyszerűen próbálják elintézni, hogy mindenki szerette őt a faluban. Tudjuk, hogy biztosan akad aki ezért, vagy azért neheztelt rá, hiszen mindenki kedvére nem lehet egyformán jól tenni. Az viszont tény, hogy tisztelték, becsülték és úgy értékelték munkáját, hogy az önkormányzati választások idején nem volt jelölt, aki mellette vállalta volna a megmérettetést. Oly korban élt és teremtett lakóhelyének, őcsénynek létszükségleti beruházásokkal intézményeket, melyek immár örökké az ő nevéhez kötődnek. Amerre jár-kel az ember a faluban, minden arra emlékeztet, hogy az egykori tanácselnök, aki ugyancsak ő volt, vagy még korábban a VB-titkár ötlete alapján valósult meg. Kár lenne sorolni érdemeit. Akiknek tudni illik, tudják és majd emlékeznek. Idős és fiatal, minden generáció egyformán fordulhatott hozzá kéréssel, tanácsért. Mindenről tudott, ami történt a falujában, mert tudni akart. Ez az akarat, csak a betegségével kapcsolatban állt tőle távol. Életének sajátosságához tartozik, hogy a szomszéd községben, Decsen született és egy alkalommal halkan be is vallotta, hogy többet szeretett volna tenni azért a faluért is, de őcsényben másként értékelték minden cselekedetét. Az a bizalom övezte, mely a szózati mondatot erősítette, nincs más hely a világon, „itt élned, halnod kell.” Ez eddig rendjén is volna, csak túl korai az a fekete zászló ott a hivatal homlokzatán, ami kimondottan azért leng, mert... és a harangok is várhattak volna még hírmondásukkal, de a hír igaz. Szalma Gábomé, őcsény polgármestere elhunyt. Egy fénykép is azon a helyen jelenik meg, ahol az olvasók az első pillanatban borzongást éreznek, ami a minden utak végét jelző fájdalommal borzol. A fekete-fehér fotó szelíd tekintete visszatükrözi a barátságot, az el nem fecsérelt bizalmat. Felvillan benne a nép kultúrája, művészete iránti szeretet, büszkeség. Itt új és új tervek tolakodnak az emlékek közé, immár elérhetetlen és egyre távolodó fényükkel. Aztán fordul a Nap, a Hold, a csillagok, a Föld. Tovább fut az élet. Elhallgatnak a telefonok és tudomásul vesszük a változtathatatlant. Valamennyien akik ismerték, tisztelték és szerették, körül- állnak egy sírt. Nem ahol a bölcső ringott, hanem ahol gyökeret tudott verni az élet. És most ez az élet becsukott egy ajtót. Valaki elment... Akik az ajtón innen maradtak, az ő nevükben felkérésükre küldte ezt az utolsó üdvözletét: Decsi Kiss János (1000) Szaddám Húszéin iraki elnök külföldre szökött veje, aki mellesleg csak általános iskolát végzett, több mint harmincmillió dollárt tett be saját számlára egy jordániai bankba - erősítette meg a jordániai külügyminiszter egy szerdán közölt interjúban. Homokpadra futott egy brit komphajó Calais közelében. Fedélzetén 173 utas és 73 főnyi személyzet várja a „szabadulást”. A hajó elvontatására tett kísérletek szerda estig sikertelenek voltak. fotó: féb/reuter Tarjáni lányok a görög lánypiacon 6. Erdő helyett a diszkóban A nagy csomagokkal egyórás gyaloglással, délután 3 órára értek a nagykövetségre. Útközben narancsot szedtek, azzal enyhítették az éhségüket és a szomjúságukat. A nagykövemé azonban nem tudott segíteni, mert - mint mondta - hetente legalább tíz ilyen ügyük van. Megadta, honnan lehet interurbán telefonálni, felíratta velük pár athéni és magyarországi bank címét, ahová a hazautazáshoz szükséges pénzt átutaltathatják s elköszönt tőlük. A két lány tehetetlenül vergődött a tanácstalanságban. Elindultak arra a térre, ahol az interurbán telefonközpont volt. Salgótarjánban senki sem vette fel a kagylót. Elhatározták, hogy megkeresik azt a két fiút, akik korábban segítettek nekik, s elmondják, hogy mi történt. Busszal nem mehettek, mert se pénzük, se jegyük. Gyalogoltak. Mary meglátta az Ak- ropoliszt. Kitalálták, hogy oda mennek és eldugják a csomagjaikat. Ott aludni is tudnak az erdőben. Útközben megismerkedtek egy fiúval, aki később meghívta őket egy italra. Örültek, mert a víz is pénzbe került. Feljutottak az Akropoliszra. Csomagjaikat eldugták, átöltöztek és visszamentek a városba. Telefonálni már nem tudtak, mert a központ zárva volt. Járkálás közben egy fiú leszólította őket. Mondták, hogy magyarok, mire elújságolta, hogy neki is van egy magyar barátnője. Vizet kértek, mire elvitte őket a barátnőjéhez, aki felszolgáló egy étteremben. Közben befutottak a barátai, s a görög fiúk is meghívták őket az egyik fiú lakására partira, diszkóba. Elfogadták, mert jobb volt, mint az erdőben aludni. Neki is elmondták a bajukat, mire felajánlotta, hogy amíg kell, nála lakhatnak. Adott nekik enni, inni, vett nekik telefonkártyát. Misei, a több nyelvet beszélő libanoni fiú nemcsak jó hatással volt a meghajszolt lányokra, hanem a lakásában töltött három nap alatt Gaby is, Mary is megnyugodott. (Folytatjuk.)
