Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-21 / 222. szám

1995. szeptember 21., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A tengelici evangélikus templom felújítása idő­legesen szünetel. A külső vakolat a múlt hét közepén elké­szült, az épület festése, színezése van hátra, amit viszont csak megfelelő ideig tartó száradást követően lehet meg­kezdeni, várhatóan a jövő hét csütörtökén, fotó; bakó jenó Valóra vált egy ballada Takarítási Világnap Szálkán Amint arról több fórumon is hallhattunk. Takarítási Világ­napnak jelölték szeptember 23-át. A szálkai általános iskola és az önkormányzat összefogásával a tanulók és a lakosság köz­reműködésével takarítási napot tartanak a faluban. A Vasút a Gyermekekért Alapítvány dombóvári óvo­dájának a Béke Park felé eső téglakerítését 1995. áprilisa óta rendszeresen bedöntik. Hogy kik, azt nem lehet tudni, de a vandalizmus ténye ettől mit sem változik. A na­pokban az eddigi eseteknél jóval nagyobb mértékben rongálták meg a kerítést, s ennek kapcsán kérdeztük Ke­resztes Istvánnét, az óvoda ve­zető óvónőjét.- Most már eljutottunk oda, hogy nyolc kerítés részt döntöt­tek ki teljesen - kezdi Keresz­tes Istvánná. Eddig sem a rend­őrség, sem a vasúti rendőr nem jutott eredményre ez ügyben. Minden esetben csak az „ered­ményt” látták, a tetteseket nem. Magánnyomozásunk eredmé­nyeként már sejtjük, hogy kik lehetnek a rongálok, akik vala­milyen ütő eszközzel, s motor- kerékpárral döntik be a kerítést, de erről nem szeretnék többet mondani.- Eddig hány esetben dön­tötték be a kerítést?- Pontosan nem tudom megmondani, de húsz körül, ha nem többször. Az esetek pedig nem mind éjszaka történtek, hi­szen fényes nappal, kora dél­után is bedöntötték már a kerí­tést. Eddig meg akárhányszor befalaztattam, mindig újra ki- döntötték.- Hozzávetőleg mennyi kárt okoztak így Önöknek a rongá­lok?- Alkalmanként háromezer forintot fizettem a kőművesek­nek, ám ez a mostani nagyjaví­tás 200 ezer forintba kerül. Ez az összeg már abból adódik, hogy most a téglákat is tönkre­tették, így azokból visszafalaz- tatni nem tudjuk a kerítést. Je­lenleg is folyik a falazás, de at­tól félek, hogy reggelre a friss falak is le lesznek döntve.- Ez engem a Kőműves Ke­lemen című balladára emlékez­tet.- Sajnos tényleg nagy a ha­sonlatosság a ballada és a való­ság között. Ez katasztrófa.- Lehet Ön szerint valami­lyen megoldás - tegyük fel szü­lői figyelőszolgálat megszerve­zése - ebben a helyzetben ?- Korábban volt eset, hogy a szülők között lévő önkéntes rendőrök segítséget nyújtottak egy mutogatós ügyben. Bizto­san a környékben élők is észre- vesznek néhány dolgot, de vagy az emberi közönyösség, vagy a félelem miatt nem keverednek ebbe az ügybe. Nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége. A délelőtti programban a közterek, autóbuszmegállók, utak, járdák, vízlefolyó patakok partját, környékét tisztítják meg a szeméttől. Az összegyűjtött hulladékot konténerekben szál­lítják el. A jövőbeni céljuk, hogy az így kialakított rendet fenntartsák. A diákok kis, fele­lős csapatokat szerveznek és tisztasági őrjárataik során igye­keznek ügyelni a rendre. Kez­detben jutalom ellenében te­szik. Reményeik szerint kiala­kul majd az igény a tiszta falu iránt, és más településeket is versenyre hívhatnak, nem csu­pán Sárköz-Völgység térségé­ből, de tágabb régióból is. Itt akár pontot is tehetnénk, ám maradjunk még a kezdeménye­zésnél, amit kicsit az iskola mozgat. Miért? Miért van szük­sége e pluszmunkára akár pe­dagógusnak, akár gyereknek? Hagyják békén őket! - mond­hatná bárki. Akad végre egy szabadnap, akkor is a közösség ... Teljesen érthető az ilyen ál­Űj és újabb feladatok Tolna megye legrégibb in­tézménye az 1723-ban alapí­tott levéltár. Szekszárdra 1782-ben került a közintéz­mény, előtte az addigi megye- székhelyen, Simontornyán volt található. Dr. Dobos Gyula igazgató szerint a le­véltár a legfontosabb megyei intézmény. — Hétezerhétszáz iratfo- lyómétemek megfelelő írásos dokumentumot őrzünk. Olyan jogfolytonosító iratok vannak nálunk, amelyek megléte nélkül például lehetetlen lett volna a kárpótlási törvényt végrehaj­tani, - mondja dr. Dobos Gyula, utalva az intézménynek a rendszerváltás után nagy munkát követelő feladatára. A kárpótlással kapcsolatban 1992-ben 5400 megkeresés ér­kezett, a négy év alatt ez a szám 15 ezerre nőtt. A plusz felada­tokat a korábbi dolgozói lét­számmal -, az intézmény hu­szonkét alkalmazottja közül ti­zennégy levéltáros, illetve se­gédlevéltáros - látja el az egyéb „hagyományos” levéltári mun­kák mellett. Az intézmény kuta­tószolgálatát évente mintegy százötvenen keresik fel, egy ku­tató átlagosan öt-hatszor, ami a levéltár nyitottságát mutatja. A tárolt anyagaikból évente két- három kiállítást rendeznek, legutóbb a pecsét- és a címer­lásfoglalás! Csak ez nem vezet sehova! Nem Szálkáról van szó, hanem széles ez országról Hegyeshalomtól Battonyáig és vissza. Szemét, szemét, és ne takarékoskodjunk a szavakkal: szemét! Nem kivétel a főváros, de az apró falu sem. Azt nem írom alá, hogy igénytelenek volnánk! Csak ... Valahol, va­lamikor elromlott valami, ami a közterületekhez kötött bennün­ket. Ez pedig a KÖZ, a KÖ­ZÖS, vagyis a MIÉNK, amiből hiányzik ennek tudatos válla­lása. Miénk, vagyis nem az enyém, hanem a tiéd is, meg az övé is. Miénk! Mindenért mi vagyunk a felelősek: én, te, ő! Csak ezt még nem tudtuk el­dönteni, hogy akkor ki, ha nem én, mert nekem erről még nem szólt senki, hogy az én dolgom mindebből mi! Nekem még ép­pen elég gondom, bajom van! Hallom, neked is, meg neki is! Akkor hagyjuk az egészet a francba! Az a baj, hogy én is, használat történetéről. Jelenleg a kiállítóteremben a XIX. szá­zadi, 1794-es tűzvész utáni Szekszárd dokumentumai lát­hatók. A levéltárban iskolás és felnőtt látogatócsoportokat is fogadnak, rendhagyó történe­lemórákat tartanak. A legrégibb itt őrzött oklevél 1238-ból származó birtokado­mány, a legépebb pedig az 1290-ben keltezett, függő pe­cséttel és királyi kontra pecsét­tel ellátott okirat. A mohácsi vész előtti korból a Tolna me­gyei levéltárban 195, jórészt családi anyagokból származó oklevél található. Visszatérve az újabb kori feladatokra, 1990. óta a levéltárba kerülnek a vál­lalati, mezőgazdasági üzemek­kel összefüggő csődeljárások­meg láttam te is, és ő is belepi­rult, amikor a külföldi, aki a napnyugta irányából jött hoz­zánk keletebbre, szóval amikor megcsúszott egy Coca-colás vissza nem váltott üvegen, és szerencsére az elérhető papír­kupacon akadt fenn, így nem sérült nagyon! A közös lóról ismeretes, hogy bizonyos vonatkozásban jobban szeretne egy valakihez tartozni. A közterek, parkok, sétányok esetében is jó látni, hogy nem gazdátlanok. Szálka községen végigjárva virágos kertek, udvarok köszönnek az egyre nagyobb számú idegenre, ám a közterek ... Most újra éledhet a remény, hogy a miénk fogalom megtelik büszkeség­gel, közös akarattal, jószándék­kal, és nyomot hagy . amerre a takarítási világnapon járnak ki­csik és nagyok. Ők pontosan tudják, hogy mindennek igazi jutalma akkor jön el, amikor példájukat követve más-más te­lepülés is hasonló kezdemé- nyézést fogalmaz valamennyi­ünk érdekében Hegyeshalomtól Battonyáig, és vissza. kai, végelszámolásokkal és fel­számolásokkal kapcsolatos iratok is. Ez az utóbbi négy évben több mint kétezer folyó­méter iratot jelentett. Mind­emellett átvételre várnak a ta­nácsi iratok 1990-ig és a bíró­sági iratok is. A tárolandó anyag tehát sok, a hely viszont kevés, a régi vármegyeháza ódon, boltíves termei szűknek bizonyulnak. A levéltárnak égető szüksége lenne nagyobb helyre, megfe­lelő raktárakra, mondja dr. Do­bos Gyula, és mintegy zárójel­ben megjegyzi, hogy idén két megyében is, Pécsett és Kecs­keméten új levéltárat adtak át, Veszprémben pedig raktárbá­zist. Tolna megyében is nagy szükség lenne erre. FKE Hírek A Megyéből Csökken a parlagfű pollenje Az ÁNTSZ megyei intéze­tének biológusától, Tóth Zoltántól kapott információ szerint a 37. héten továbbra is domináns volt a parlagfű (ambrosia) pollenje, bár a hét közepétől erősen csök­kenő tendenciát mutatott. Magasabb számban szállt a csalánfélék (urtica) pol­lenje, de múlt hét közepétől ez is csökkent. Az erősen al- lergén fajok - üröm, fűfélék és libatopfélék - pollenje nagyon lecsökkent. A gom­bák számára kedvező időjá­rás miatt a nagyon allergén alternaria továbbra is magas és nagyon magas, a clados- porium közepes mennyi­ségben fordult elő. Szekszárdi fúvósok bautzeni fellépése A szekszárdi Alisca Brass Band Kiss László karmester vezetésével a németországi Bautzen város meghívásá­nak eleget téve öt napig vendégeskedett a II. Nem­zetközi Fúvószenei Feszti­vál alkalmából a települé­sen. A kedden zárult ünne­pélyes seregszemlén az 1959-ben Szekszárdi Városi Fúvószenekarként létrejött, majd 1992-ben városi tűzol­tózenekarként és német nemzetiség együttesként új­jáalakult csapat óriási sikert aratott. A rendezvény csúcspontjakét egyszerre négyszáz fúvós adott sza­badtéri koncertet. Küldöttség Main-Tauberből Tolna megye német test­vérmegyéjéből, Main-Tau­berből pénteken délután há­rom fős küldöttség érkezik Szekszárdra. A delegáció - melynek vezetője Paul Grimm, a külföldi kapcsola­tok referense - első állo­másként 16 órára a megyei könyvtárba látogat, ahol német nyelvű könyveket ad át az intézmény számára. Ezt követően 17 órakor a megyeházán Bach ' József elnök és Temesi Ágnes al- elnök fogadja a vendégeket. A küldöttség este 18.30 óra­kor a szekszárdi Német Színházban zárja program­ját: a Deutsche Bühne, va­lamint a Tolna megyei né­met szövetség számára át­nyújtott adomány után a résztvevők az Ők tudják, mi a szerelem című darabot te­kintik meg. Kalandozás a folyó nélküli szigeten Málta, Európa és Afrika között (Folytatás az 1. oldalról.) A lakosság azonban megha­ladja a 350 ezer főt, tehát jó 100 ezerrel többen élnek itt, mint Tolna megyében. — Kik élnek a szigeten? — A választ talán azzal ér­demes kezdeni, hogy Málta hétezer éves történelmet tudhat magáénak. Ezen időszak alatt ezt a Földközi-tengeri, Európa és Afrika között fekvő kis szi­getet számos nép szállta meg. Jártak itt rómaiak, arabok, an­golok, sőt, egy időre Napóleon is elfoglalta ezt a földdarabot. A máltaiak nyelve az arabra ha­sonlít, bár sok benne az olasz és az angol jövevényszó is. Pél­dául a köszönöm úgy hangzik, hogy graci, a kérem pedig úgy, hogy jek jocsbok. — A keveredés az embertani jellegzetességeken is meglát­szik? — Igen, Máltán az emberek nyilván nemcsak azért sötétebb bőrűek az európai átlagnál, mert nyáron 35 fok az átlaghő­mérséklet. Érdekes módon a férfiak olaszos típusúak, a nők viszont többségükben arab em­bertani jegyeket viselnek ma­gukon. — A tengeren, a történeti emlékeken, az építészeti re­mekműveken kívül mi az, ami személy szerint feltűnt önnek Máltán? — Sok minden, így hirtelen csak a turisták számára fontos szempontot, a meglehetősen jó közbiztonságot említeném. A jármű-eltulajdonítás gyakorlati­lag értelmetlen cselekedet a he­likopterről áttekinthető szige­ten, s az erőszakos bűncselek­mények is igen ritkák - vélhe­tően a lakosság vallásosságá­nak, a tradíciók ápolásának kö­szönhetően. Az is jellemző Máltán, s mutatja a helybeliek fegyelmezettségét, hogy min­denütt mindenről számlát ad­nak a vevőnek, még egy doboz gyufa után is. S az is tetszett, ami másutt elképzelhetetlen: ha beültem egy ötcsillagos szál­loda halijába, s ott csak egy po­hár vizet kértem, azt is szó nél­kül kihozták. Elvileg hajnalig elücsöröghettem volna egy po­hár víz mellett, anélkül, hogy bárki kinézett, vagy elküldött volna...-szá­Fclújítják a dombóvári tanuszodát a városi önkormányzat beruházásában. A kö­zel 10 milliós beruházásban a medence és annak környezete, s az ide tartozó kiegészítők fél­újítását végzi a kivitelező, a dombóvári Stabil Kft. A kiegészítők sorában az öltözők, a kazán, illetve a gépészet is megújul, a fűtést pedig gázra szerelik át. A tervek között szerepel a me­dence vízutánpótlását biztosító kút tisztítása. Az áramlórendszer létesítésével pedig mindig tiszta vízben úszkálhatnak a gyerekek. Most a feltárási munkák folynak, a kivitelező a befeje­zést október 30-ra ígérte. ■ fotó: bakó Kinőtte a levéltár a vármegyeházát

Next

/
Oldalképek
Tartalom