Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

4. oldal 1995. május 5., péntek Megyei Körkép — Konyhád És Környéke VÖLGYSÉGJÁRÓ A teveli önkormány­iát legutóbbi ülésének egyik fő napirendi pontja a település tavalyi közbizton­ságáról szóló beszámoló volt, amit dr. László Antal a bonyhádi rendőrkapitányság vezetője, rendőr alezredes tartott. A beszámolóban el­mondta egyebek mellett azt is, hogy 1994-ben 7 közúti baleset történt Tevelen, s ezek közül egy halálos ki­menetelű volt. A községben három vagyon elleni bűn- cselekményt követtek el, s tizenegy esetben kellett te- veli lakos ellen szabálysér­tési eljárást indítani. A testü­let a beszámolót elfogadta, s Kitanits Lajos polgármester külön köszönetét mondott a rendőrkapitánynak a követ­kezetes és fegyelmezett rendőri munkáért. Óvodai beiratás lesz Bonyhádon 1995. május 10-11-12-én, naponta 8-17 óráig a Perczel Mór u. 23-27 szám alatti, I.számú Nap­közi Otthonos Óvodában. Óvodai felvételre azokat a gyermekeket írják be, akik ez év december 31-éig be­töltik harmadik életévüket. Előjegyzésbe azokat a ki­csinyeket veszik, akik 1996. május 31-ig érik el ezt az életkort. Minden gyermeket a jelzett óvodában lehet beí­ratni illetve az előjegyzésbe felvétetni. A beíratáshoz a szülők vigyék magukkal személyi igazolványukat és gyermekük személyi adat­lapját. A beíratáskor lehet jelezni a német oktatás il­letve a keresztény szellemű nevelés iránti igényt. Felavatták a Székely kör hirdetőtábláját Bonyhádon, a városi műve­lődési központ előtt. Fábián János, Varga István és Mol­nár Piusz felajánlása nyo­mán a kör tagjai e táblánál - melyet a hagyományoknak megfelelően alakítottak ki - is tájékozódhatnak a szé­kely ség híreiről. Krachun Szilárd Bátaapáti újraválasztott polgármestere. Mint mondja, azért indult ismét a választáson, mert jól érezte magát a falu vezetője­ként. Jó testülettel dolgozha­tott együtt, s bár voltak vi­táik, a megszületett döntése­ket kölcsönösen vállalták a képviselők. — Mennyiben változott meg ez a testület? — Egy személyi változás történt csupán, vagyis az össze­szokott gárda többségét ismét megválasztották képviselőnek. — Ez azt jelenti, hogy a te­lepülés lakói elégedettek voltak a munkájukkal? — Sok mindent elértünk. Útjaink aszfaltburkolatot kap­tak, egy jól működő négy osztá­lyos iskolát tartunk fenn, és nem vettünk fel kölcsönt sem. Persze panaszkodni eddig is le­hetett, most viszont azt kell mondanom, hogy az idei esz­tendőhöz hasonlóan nehéz nem volt egy sem.- Ez mit jelent?- Nincs tartozásunk, de ne­héz a helyzetünk. Pályáztunk az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településeknek adható állami támogatásra. Ezt egye­lőre hitelként kellett a költség- vetésben szerepeltetnünk, de remélem megkapjuk a pénzt.- Milyen tervekkel indultak neki ennek az évnek? FOTÓ: RITZEL — Az evangélikus templom tavaly megkezdett rekonstruk­cióját, és a Lenin utca a közúti igazgatósággal közös felújítását is be szeretnénk fejezni pün­kösdre. Az intézmények mű­ködtetése is fontos feladat. Vannak még elképzeléseink, melyek megvalósításáról nem akarunk lemondani, ám ez nem jelenti azt, hogy minden célun­kat képesek leszünk elérni. — Vajon a következő válasz­táskor is jól érzi magát pol­gármesterként? — Nagyon remélem. Ha én jól érzem magam majd akkor a bőrömben, az azt jelenti, hogy sikerült valamit tenni Bátaapá- tiért. - nagy ­Perczel Béla emlékezete (3.) „A német ajkúak barátja” Perczel Béla, a Hűségmozgalom egyik vezéra­lakja ötven éve halt meg. Ez alkalomból Dr. Kolta Lászlóné írását közöljük folytatásokban. Perczel újabb visszavonulásáról így szól a ko­rabeli megyei sajtó: „Ha látszólag úgy is néz ki a helyzet, mintha nem érdeklődne a világ felől, mégis pontosan van értesülve a politikai világ minden megmozdulásáról, sőt belelát a kulisszák mögé”. Valóban aggódva figyelte a riasztó ese­ményeket: Hitler bekebelezte Ausztriát, meg­kezdte Csehszlovákia feldarabolását, itthon meg­alakult a Volksbund, a bonyhádi választókerület 1939-ben a Volksbund egyik országos alvezérét választotta meg országgyűlési képviselőnek. Perczel Béla figyelme ezért a hazai ún. svábkér­désre összpontosult. A kisebbségi kérdésben már korábban kifejtette álláspontját: „A német anya­nyelvű lakosságnak törvényeink értelmében jo­guk van anyanyelvűk használatára, régi erköl­cseik és szokásaik megtartására, kultúrájuk fej­lesztésére, gazdasági életük kiterjesztésére és egyesületbe való tömörülésre”. Mint „a német ajkúak barátja ” többször felhívta a figyelmet „az idegenből jött álpróféták” aknamunkájának a ve­szélyeire. Egyik - 1939-ben Pakson elmondott - beszédében türelmetlenül feltette a kérdést: „Meddig tűri meg a kormány a hazafiat lan ele­mek garázdálkodását, ezt a lélekrombolást?” Önmarcangoló tépelődési során eljut odáig: ő miért és meddig tétlenkedik? 1941 nyarán a Volksbund a völgységi sváb falvak fiataljait né­metországi „sporttáborokba” csalogatta, s ott a náci agitátorok az SS-be való belépésre kénysze­rítették őket. A ravasz cselről értesülő kétségbee­sett szülők leveleikkel ostromolták Perczel Bélát: „Felkérem, hogy fiamat haza hozni szívesked­jék". „Nagyon szeben kerem a Meltoagos urat ha tut segíteni” - írták. A szülők kérése és bizalma Perczel számára parancs volt. Az antináci szel­lemi ellenállás egyik szervezője, majd vezetője lett. 1942. január 25-én bontott zászlót Bony­hádon a „Hűséggel a Hazához” mozgalom, amely „Hűség Istenhez, hűség a magyar hazá­hoz, hűség a népiséghez ” jelszóval toborozta tag­ságát. A csatlakozóknak 20-30 ezer igazolványt és jelvényt osztottak ki hamarosan. Perczel el­nöki tisztében megfogalmazta a kockázatokat: „A mozgalom becsületes képviselői önként vál­lalják a sorsközösségnek minden megalázását, keresztjét". Családja körében is többször hangoz­tatta azt az aggodalmát, miszerint ez a lépése egyéni tragédiáját fogja okozni. (Folytatjuk) Vendégségben a német „óvóbácsi” A bonyhádi Perczel utcai óvodában, a német nemzeti­ségi csoportban vendéget fo­gadtak. Érkezése előtt az óvónő elmesélte a gyerekek­nek, hogy egy német „óvóbá­csi” látogat el hozzájuk, fe­kete, szakállas, nagyon ked­ves ember. Mire az egyik kis­fiú megkérdezte: - És szereti a gyerekeket? Bizony Magyarországon nem túl gyakori az óvodákban a férfi pedagógus. Beszélgeté­sünk közben Robert Aichinger elárulta, hogy Németországban sem. Ő tulajdonképpen szociál- pedagógus, és olyan óvodai csoportban dolgozik, ahol hát­rányos helyzetű gyerekek is vannak, az ő beilleszkedésüket hivatott segíteni. — Annak ellenére, hogy nem igazi „óvóbácsi” vagyok, nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni. Már főiskolás ko­rom előtt tanultam zenélni, és ha a kicsik meglátnak gitárral a kezemben, máris könnyebb ve­lük kapcsolatot teremteni. — Rajztudásával is meghó­dította a bonyhádi ovisokat. . . — Édesapám festőművész, úgy látszik, örököltem vala­mennyit a kézügyességéből. Bár én csak hobbiból rajzolok. A gyerekek szívesen „dolgoz­tatnak”, az ő rendelésükre pa­pírra vetek mindenfélét, főleg állatokat szeretnek rajzoltatni velem. — Miben különbözik egy német ovi egy magyarországi­tól? — Először is nálunk na­ponta csak négy órát vannak oviban a gyerekek, míg itt Bonyhádon tizenegy órán át le­hetőségük van itt lenni a cso­portban. A másik különbség, hogy nálunk, a Deggendorf melletti Rettenbachban jóval nagyobbak a játszótermek, és jobban felszereltek is. Itt Bony­hádon viszont épp az tetszik, hogy mivel a gyerekek egysze­rűbb játékokkal játszanak, sok­kal kreatívabbak, jobban meg­mozgatják a fantáziájukat. — Mit csinál még nálunk? — Egy-egy hetet töltök a bonyhádi nemzetiségi óvodák­ban, ismerkedem a gyerekek­kel, végigkövetem, és ha tu­dom, segítem az anyák napi felkészülést. Nagyon kedvesek, segítőkészek az itteni óvónők. Magyarországon egyébként már többször is voltam, mint turista, most jöttem először hi­vatalból. Jól érzem itt magam, máskor is ellátogatok ide. Robert - gitárral a kezében - letelepszik a sarokba. Perceken belül körülveszik a gyerekek, és már kezdődik is a vidám hangu­latú közös éneklés, természete­sen németül. Miközben hallga­tom őket, és nézem a boldog ar­cokat, arra gondolok, hogy ez a Bonyhádon eltöltött két hét nemcsak az „óvóbácsinak” nyújt maradandó emléket. Kép és szöveg: Máté Réka Gitárral könnyebb a gyerekek közelébe férkőzni Csak „tapintásosan” Major Etelka, az ország egyik legismertebb reflexológusa volt a bonyhádi Vita Nova klub vendége. A szabadszállási gyó­gyító nem az elterjedtebb tű- szúrásos módszert, hanem a „kitapintásosat” alkalmazza. Ez tulajdonképpen megegyezik az úgynevezett járómasszázzsal, ami az egykori mezítlábas járás megfelelője. Akit részleteseb­ben is érdekel a módszer, je­lentkezhet Major Etelka május 25-én induló tanfolyamára, me­lyet a bonyhádi művelődési központban tartanak. Könyvek, könnyedebb áron A Park Kiadó mutatkozik be Bonyhádon két hé­ten át legkülönbözőbb kiadványaival, színes en­ciklopédiákkal, érdekes ismeretterjesztő köny­vekkel, gyermekeknek s felnőtteknek egyaránt. A vásárral egybekötött könyvkiállításnak a vá­rosi könyvtár ad helyet, ahol az érdeklődők ti­zenöt százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg a kiállított könyveket. A kiállításon kézbe vehetők a kiadó hétköznapi pszichológia soroza­tába tartozó kiadványai mellett a szemtanú soro­zat tudománnyal, művészettel foglalkozó renge­teg színes képpel illusztrált darabjai és még számos érdekes könyv. Az olvasókat a kiadóhoz és a könyvtárhoz is közelebb hozó tárlat egyébként annak a kiállí­tás-sorozatnak része, aminek keretében már bemutatkozott az Akadémiai Kiadó is, s amin folyamatosan más-más könyvkiadó szerepel majd újdonságaival, érdekességeivel. FOTÓ: BAKÓ Testületi ülés Bonyhádon A négyéves program vitája A decemberi választások után megalakult bonyhádi képvise­lőtestület tegnap először tar­totta ülését a volt városháza Horváth Olivér termében. Az élő tévéközvetítések miatt ed­dig a 3. Számú Általános Isko­lában jöttek össze a városatyák. A tegnapi ülést ma felvételről láthatják a bonyhádiak. Az ülés nyitányaként Oroszki István polgármester beszámolt a telefonhálózat fej­lesztéséről. A többi között el­mondta, hogy annak dacára, hogy a majosi rendszer teljesen elkészült nem adható át addig amíg a cikói hálózattal nem vé­geznek a kivitelezők. Ráadásul ez utóbbi szakasz készül el le­gutoljára. A legfontosabb napirend a város önkormányzatának né­gyéves munkaprogramja volt. A bizottságok vitára alkalmas­nak tartották az előterjesztett mintegy 20 oldalas tervezetet. Ebben a többi között az szere­pel, hogy szűkülnek a célok, erősödnek a feltételek, és egyértelműen nyomon követ­hető az a központi akarat, hogy a kisvárosok kevésbé vállalja­nak térségi feladatokat. Bony­hádon is megvizsgálják az in­tézmények működését, a képvi­selők döntöttek arról is, hogy a felhalmozási kiadások aránya legalább 15 százalék legyen. A vitában számos módosító indít­vány hangzott el. Elfogadták az egészségügyi és szociális bi­zottság vezetőjének javaslatát, miszerint szociális bérlakásokat kell építeni a városban, és a fia­talok első lakáshoz jutását tá­mogatni kell, ezenkívül rehabi­litációs munkahelyeket kell te­remteni a csökkent munkaké­pességűek számára. Az ifjúsági és sportbizottság vezetője hiá­nyolta a programból a helyzete­lemzést és a jövőkép felvázo­lása mellett a prioritások meg­jelölését. A pénzügyi és jogi bizottság vezetője sürgette, hogy a vá­rosban mihamarabb tekintsék át a közlekedési rendet, különös tekintettel a Perczel utcában. A város általános rendezési tervét egyébként jövő márciusig felül kell vizsgálni. A négyéves program vitája lapzártakor tartott.-háj­Kölcsön nélkül, de nehéz helyzetben Krachun Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom